Közlemény

MAT közgyűlés

Kedves Barátaim!

A 31 esztendős Magyar Atlanti Tanács (MAT) május 23-án tartotta rendes éves közgyűlését a Magyar Tudományos Akadémián. Előtte megtisztelt bennünket Dr. Navracsics Tibor miniszter úr, aki nagy érdeklődéssel kísért kitűnő előadást tartott „A jövő Európája” címmel. Tartalmi ismertetése az alábbi linken érhető el:
Magyar Nemzet - Navrasics Tibor: Európa sebezhetetlenségi mítosza végleg megsemmisült?

Az idei közgyűlés már az új főtitkár, Dr. Gyarmati István közreműködésével került megrendezésre. A beszámolók és az alapszabály egyhangú elfogadása után új alelnököket választott a MAT tagsága Dr. Benkő Tibor, volt honvédelmi miniszter, Németh Zsolt, a Magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke, Dr. Babos Tibor nyugalmazott ezredes, miniszteri biztos és Dr. Ugrósdy Márton miniszterelnökségi helyettes államtitkár személyében. A kilenc főre bővült elnökség további tagjai: Csóti György elnök, Erdős André, Felkai Anna, Szent-Iványi István és Debrenti Félix alelnökök.

A MAT elnökével az esemény kapcsán készített egyik interjú az alábbi linken tekinthető meg (legörgetve a harmadik kép):
HírTV

Galéria

***

CASPER konferencia

2023. május 26-27-én a Magyar Atlanti Tanácsot érte a megtiszteltetés, hogy a NATO-val, a Heritage Foundationnel és a Fejlődésért és Demokratikus Átalakulásért Alapítvány (ICDT) együttműködve társszervezője lehetett a Nemzetközi Republikánus Intézet CASPER programjának "A transzatlanti együttműködés és értékek új geostratégiai környezete" című idei konferenciájának. A konferenciát a Magyar Tudományos Akadémián tartották. A zártkörű konferencián az Egyesült Államok, Európa és különösen Magyarország vezető külpolitikai gondolkodói vettek részt, hogy a biztonságpolitikáról vitát folytassanak, ezáltal erősítve a stratégiai gondolkodást és párbeszédet. A fő témák között szerepelt a transzatlanti együttműködés a stratégiai nyomás kezelésében, Ukrajna támogatásában és a rosszindulatú narratívák elleni küzdelemben. A NATO, az Egyesült Államok, Európa és Közép-Kelet-Európa szakértői elemezték az Oroszország és Kína által jelentett kihívásokat, hogy politikai javaslatokat dolgozzanak ki a transzatlanti térség biztonságának és stabilitásának fenntartására.

Galéria

***

A MAT Elnöksége 2023. március 10-i ülésén egyhangú szavazással visszaállította a főtitkári funkciót, és annak ellátásával megbízta Dr. Gyarmati Istvánt, március 13-i hatállyal, határozatlan időtartamra. Felkai Anna eddigi ügyvezető alelnök asszony alelnökként segíti a továbbiakban az Elnökség munkáját. Az Elnökség megköszönte Felkai Anna több mint tíz esztendős odaadó, lelkiismeretes munkáját, mely nagy mértékben hozzájárult a Magyar Atlanti Tanács eredményes és elismert tevékenységéhez.

***

A felhívás letölthető pdf-ben.

***

Áldott, békés Karácsonyt és egy sikerekben gazdag, boldog
Új Esztendőt kíván tisztelettel minden kedves Partnerének
a Magyar Atlanti Tanács Elnöksége.
A Népek Karácsonyfája alá pedig odatesszük közép-európai
atlantista magyarként az egymás iránti megbecsülést, toleranciát
és empátiát, hogy legyen végre tartós béke itt a Földön is!

***

Adventi évzáró az Akadémián

A Magyar Atlanti Tanács (MAT) december 14-én tartotta évzáró adventi rendezvényét a Magyar Tudományos Akadémián. A két év kihagyás után megtartott kötetlen hangvételű rendezvényen a NATO-országok hazánkba akkreditált nagykövetei és katonai attaséi vettek részt. A rendezvény díszvendége Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter volt.

A COVID-19 miatt két év kihagyás után megtartott tradicionális rendezvényen Dr. Kovács Árpád a MAT Felügyelő Bizottsága (MAT FB) elnöke köszöntötte a meghívott vendégeket. Megtisztelőnek, egyben a MAT szempontjából fontos eseménynek nevezte, hogy hazánk honvédelmi minisztere elfogadva a szervezet meghívását, személyes jelenlétével is megtisztelte az évzáró adventi rendezvényt. A MAT FB elnöke röviden értékelte a Tanács elmúlt éves tevékenységét, amelyet sikeresnek és eredményesnek nevezett. Ezt követően Szalay-Bobrovniczky Kristóf köszöntötte a NATO diplomáciai testületének szép számban megjelent vendégeit. Beszédében hangsúlyozta, Magyarország Kormánya hisz az erős nemzeti katonai képességekben, amelyek hozzájárulnak a szövetség erős európai képességeihez és egyben a NATO tevékenységének alapjául szolgálnak. Kiemelte, hogy Magyarország eltökélt a haderő modernizálásában, az elmúlt években komoly anyagi áldozatokat hozott a hadsereg fejlesztése terén. ,,A jövő kiszámíthatatlan, ezért folytatni kell fegyveres erőink modernizációját, hogy biztosíthassuk Magyarország és a magyar emberek védelmét" - hangsúlyozta a honvédelmi miniszter, aki fontosnak nevezte, hogy a magyar katonák jelenleg is nagy számban vesznek részt békefenntartói műveletekben, többek között Irakban, Bosznia-Hercegovinában és Koszovóban. A miniszteri gondolatébresztő után a vendégek kérdései és kötetlen beszélgetés zárta az adventi találkozót.

K. A.

***

Elrettentés és védelem, a NATO új stratégiai koncepciója

Oroszország és Ukrajna háborúja elemzők szerint jót tehet az Észak-Atlanti Szövetségnek. Felerősödő és gyorsuló integráció és az európai nemzetek szerepvállalásának bővülése lehet a hozadéka a Kelet-Európai konfliktusnak. A téma fontosságára és a megnövekedett érdeklődésre ráérezve a Magyar Atlanti Tanács Zoom-konferencia rendszerben beszélgetést szervezett a madridi döntésekről.

Előadónak prof. Dr. Szenes Zoltán ny. vezérezredest, a Magyar Hadtudományi Társaság elnökét kérték fel. A házigazda Csóti György, a MAT elnöke, az est moderátora pedig Fodor Lajos ny. vezérezredes, a MAT alelnöke volt. A köszöntések, majd az előadó bemutatása után a résztvevők egy alapos, ugyanakkor közérthető és minden részletre kiterjedő előadást élvezhetett.

Az előadó elmondta, az új stratégiai koncepció a NATO 2022. júniusi Madridi csúcstalálkozójának egyik döntése. Madridban döntés született még az új haderőmodell bevezetéséről, Ukrajna hosszú távú támogatásáról, valamint Svédország és Finnország szövetségbe való meghívásáról. Elhatározták, hogy erősítik az együttműködést az indiai- csendes-óceáni partnerekkel. Döntöttek az üvegház hatású gázok NATO-szintű csökkentéséről - 2030-ra 45% - amúgy ez Joe Biden amerikai elnök kedvenc témaköre. E mellett NATO Innovációs Alapot hoznak létre, megnövelik a belső finanszírozási kereteket. Eldőlt az is, hogy 2023-ban Vilniusban lesz a NATO csúcstalálkozó. A Szövetség történetében eddig nyolc stratégiai koncepció volt, de mindegyiket titkosították. Jó hírként említette az előadó, hogy ma már az archívumban szabadon olvashatóak e dokumentumok. Érdekességként jegyezte meg, hogy az 1957-es elrettentés stratégiáját tartalmazó ma is aktuális. "A Stratégiai Koncepció hivatalos dokumentum, amely felvázolja a NATO tartós célját, a szervezet jellegét, valamint alapvető biztonsági feladatait" emelte ki Szenes Zoltán. A biztonsági környezet alapvető jellemzőinek értékelése mellett iránymutatást ad a haderők átalakításához. A kihívások közt szerepel Kína, a kritikus infrastruktúra védelme, a technológiai verseny és a humánbiztonság is. "A megfogalmazásában erősen politikai dokumentumban új elem az Oroszországi Föderáció - Nem Oroszország!" - mondotta az előadó, ugyanakkor konkrét célt is megfogalmaz a stratégia, ez az elrettentés. Az új haderő modell legfontosabb eleme, hogy a "Forward Presence" helyébe a Forward Defence" lép. Így az új haderőmodell 1.5 milliós erővel számol, amelyből 100 ezer fő tíz nap alatt, 200 ezer katona húsz nap alatt, míg 300 000 harminc nap alatt éri el a teljes készenlétet. Ehhez adódik még a "Páncélkeménységű" 5. cikkely. A cél egyértelmű: Ukrajna győzelemre segítése és Oroszország elrettentése. Ekkora erővel utoljára a Szövetség az 1952-es Lisszaboni Csúcson számolt.

A mindezeket kiváltó startégiai sokkot a következő ábrán ismertette az előadó:

Az előadás - mint mindig - a résztvevői kérdések megválaszolásával folytatódott. Kérdésként merült fel Csehország szerepe, amely vezető nemzet ugyan, de földrajzi elhelyezkedéséből nem szárny-ország, ahogyan Németország sem az. Ugyancsak kérdésre válaszolva az előadó hangsúlyozta, hogy az orosz-ukrán háború a harmadik szakaszába lépett.

Szenes Zoltán úgy látja, a nyugati technológiai fölény beérett, ezt az Ukrajnának átadott HIMARS ütegek profi használatával illusztrálta, megemlítve, hogy az amúgy is rendkívül gyenge orosz logisztikát igyekeznek a rakéták okos használatával megbénítani. A logisztikánál maradva hangzott el a "Híd-háború" kifejezés, aminek az a magyarázata, hogy a hadszínteret négy nagy folyó szeli át, az orosz harcászati elgondolások első sorban vasúti szállítással számolnak mind a felvonulás, mind az utánpótlás terén. A migrációval kapcsolatos kérdésre az előadó úgy válaszolt, hogy az, mint biztonsági fenyegetés természetesen szerepel a dokumentumokban, de megoldása katonai erővel nem lehetséges. Elhangzott még, hogy nem kell tartani attól, hogy Oroszország megnövekedett fenyegetésként értékeli a NATO lépéseit, ezért még keményebb eszközökre vált.

***

Elhunyt tagtársunk - Stadler János

Elhunyt Stadler János jogász, közgazdász, külkereskedő, a Magyar Atlanti Tanács tagja. 1938-ban született Budapesten. 1956 májusában érettségizett a Budapest Bethlen téri Közgazdasági Technikum pénzügyi tagozatán. Az érettségi után négy évig devizakönyvelő volt az MNB Deviza Igazgatóságán, majd 1960-62. között szállodaportás a Béke szállóban. Ezt követően több vállalatnál külkereskedőként, üzletkötőként helyezkedett el. Dolgozott a meg nem valósult álmai színhelyén is, a Hungarofilmnél, valamint a Pannónia Filmstúdióban (ugyanis filmrendező szeretett volna lenni, kétszer is jelentkezett a Filmművészeti Főiskolára, de nem vették fel), az itt szerzett szakmai tapasztalatairól könyveket is írt. Közben jogi és közgazdász diplomát szerzett, 1973-ban pedig külkereskedelmi szakvizsgát tett. 1983-tól a magyar kereskedelmi kirendeltségen kereskedelmi titkárként dolgozott Bejrútban, majd 1985-től Algírban. 1991-től 1998-ig a Gazdasági Versenyhivatal elnökhelyettese volt. Nyugdíjasként is aktív maradt. Az életét végig kísérő sportolás mellett, szakcikkeket írt, illetőleg a Miniszterelnöki Hivatal tanácsadója, illetőleg az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság versenyjogi szakértője volt. Hosszú évekig a Magyar Atlanti Tanács aktív tagja, illetőleg 2009-2013 között a Felügyelőbizottságának elnöke volt. Emlékét kegyelettel megőrizzük.

***

Harminc éves a Magyar Atlanti Tanács

A Magyar Atlanti Tanács (MAT) megalakulásának harmincadik évfordulója alkalmából egész napos konferenciát rendezett a szervezet szeptember 23-án a Magyar Tudományos Akadémián. Az ünnepségre a Honvédelmi Minisztérium, a Külgazdasági és Külügyminisztérium vezetői mellett eljöttek a hazánkba akkreditált NATO-tagországok diplomáciai testületeinek képviselői, valamint meghívott vendégek.

Csóti György, a MAT elnöke köszöntőjében elmondta: a szervezet 1992-ben Antall József miniszterelnök kezdeményezésére jött létre azzal a céllal, hogy segítse Magyarország NATO-csatlakozását és elősegítse a transzatlanti elvek és értékek minél szélesebb körű elfogadását a magyar társadalomban. Az 1999-es csatlakozás után pedig feladata az euró-atlanti értékek és az együttműködés fontosságának további népszerűsítése a magyar társadalomban, valamint folyamatos és szoros együttműködés a NATO tagállamok hasonló, atlantista elkötelezettségű civil szervezeteivel. ,,Mára büszkén mondhatjuk, hogy Magyarország a NATO fontos, jelentős, meghatározó tagja és ehhez hozzájárult a Magyar Atlanti Tanács (MAT) emberfeletti munkája is? - jelentette ki köszöntőjében a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára. Vargha Tamás hozzátette: a MAT-nak fontos szerepe volt abban, hogy az 1997-es népszavazáson elsöprő többséggel döntöttek az emberek arról, hogy Magyarország a NATO tagja legyen. Mint mondta, Magyarország a szovjet rendszerű tömeghadseregről mára egy hatékony, professzionális, haderőt alakított ki, sokat tett a katonák megbecsüléséért, jelentős haderőfejlesztés is indult és folytatják a munkát, hogy a Magyar Honvédség fontos része legyen a NATO-nak. Az államtitkár felhívta a figyelmet arra: az euroatlanti térség és Európa biztonságnak legfontosabb letéteményese a NATO, és a gyorsan változó, kiszámíthatatlan, komplex biztonsági környezetben felértékelődik a szövetség szerepe. Harminc évvel a hidegháború után azzal kell szembesülnünk, hogy a biztonság nem magától értetődő, hanem komoly erőfeszítésekre van szükség, hogy a békét és biztonságot megőrizzük - mondta. Megjegyezte: az Ukrajna ellen indított orosz invázió jelentősen növelte a szervezet egységét. Kimondták, hogy ebben a helyzetben Moszkva jelenti a legközvetlenebb fenyegetést a biztonságunkra és ezen csak az változtathat, ha Moszkva is változtat agresszív magatartásán - fogalmazott. Emlékeztetett rá: a szövetség az orosz fenyegetésre válaszul jelentősen megerősítette és megerősíti elrettentési és védelmi, ellenálló képességét. Jelezte: mindent meg kell tenni azért, hogy elősegítsék, ismét béke legyen Ukrajnában. Minden erőt arra fordítunk, hogy megvédjük a magyar embereket és semmilyen külső fenyegetés ne tudja Magyarországot veszélybe sodorni - mondta, kiemelve, hogy Magyarország teljesíti azokat a kötelezettségeit, amiket elvárnak tőle a szövetségben. Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium energiaellátásért és biztonságpolitikáért felelős államtitkára köszöntőjében arról beszélt, nincs hiteles és erős NATO-tagság egy ország számára, ha az nem nyugszik széles politikai talapzaton, és Magyarországon ez a széles politikai támogatottság megvan. Úgy vélte, fontos volt a NATO-csatlakozásról rendezett népszavazás, mert annak eredménye azt mutatta, az emberek politikai oldaltól függetlenül támogatják a csatlakozást, és ez a mai napig fontos hivatkozási alap. A politikus kifejtette: Magyarország kezdettől fogva - részben a széles politikai támogatásnak is köszönhetően - stabil, következetes, konszenzuskereső NATO-részvételt mutatott, igyekezett figyelembe venni a saját és szövetségesei érdekeit is. Megjegyezte: ugyanakkor "nincs vak atlantizmus", és bár korábban Magyarország mindenben támogatta Ukrajna euroatlanti törekvéseit, 2017-től blokkolja a NATO és Ukrajna közötti tanácsüléseket, mert Ukrajnában számos, a magyar nemzetiség jogait korlátozó intézkedéseket vezettek be. Ez nem kétoldalú, hanem nemzetközi jogi kérdés, a nemzeti kisebbségek jogait szavatolni kell - szögezte le, jelezve, hogy Magyarország kész felülvizsgálni álláspontját, ha javul a nemzetiségek helyzet. Az orosz-ukrán háborúról azt mondta, a NATO-t távol kell tartani a konfliktustól, de ez nem jelenti azt, hogy az egyes tagországok ne támogathatnák Ukrajnát. Emlékeztetett rá, Magyarországon sokáig csak a GDP 0,8 százaléka volt a védelmi költségvetés, és "ezzel nem volt könnyű hiteles erőt mutatni a szövetségesek felé". Ezt sokáig a műveleti részvétellel tudta kompenzálni az ország, és erején felül vett részt számos műveletben, ezzel őrizve meg hitelességét. Kiemelte, ezért fontos a pár éve indult haderőfejlesztési program, mert ezzel végre Magyarország is "beleteszi" a saját oldalán a forrásokat a NATO-tagságba, amire a kezdetektől szükség lett volna. Magyarország a NATO-tagságában mostanra vált hitelessé, és politikailag is megerősödik a szövetségben - jegyezte meg, kiemelve. hogy "nincs olyan, hogy nemzeti erő nélkül legyen valaki a NATO tagja, és így tudjon részt venni a politikai döntéshozatalban". Magyarország számára nagyon sokat adott a NATO, és úgy vélte, Magyarország az elmúlt 30 évben egyre többet adott a NATO-nak és szövetségeseinek. Vizi E. Szilveszter, a MAT tiszteletbeli elnöke arról beszélt, sikeres 30 év van a szervezet mögött. Kiemelte: a magyar nép és a mindenkori kormányok is elkötelezettek a NATO-tagság mellett. A köszöntőket és beszédeket követően pódiumbeszélgetésre került sor: délelőtt a ,,Harminc év a transzatlanti kapcsolatrendszerben? címmel tartottak eszmecserét, majd az ebédszünetet követően a ,,Transzatlanti közösség előtt álló kihívásokról? folytatódott a diskurzus. A rendezvény a MAT elnöke, Csóti György zárszavával fejeződött be, melyben hitet tett az ukrán fronton a béke mielőbbi megteremtése mellett.

A konferencia teljes videófelvétele a következő linken érhető el:

https://www.youtube.com/watch?v=knV43yZhb84

Galéria

***

Elhunyt tagtársunk - Frank Tibor

Szeptember 15-én elhunyt Frank Tibor professzor, akadémikus, világszerte elismert egyetemes történész, anglista-amerikanista, a Magyar Atlanti Tanács (MAT) tagja. Frank Tibor 1948-ban született Budapesten, oktatói munkáját 1971-ben kezdte meg az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. 1973-ban, az akkori Angol Nyelv és Irodalom Tanszéken meghonosította az angol nyelvű, brit és amerikai szakirodalmon alapuló történeti szakképzést. 1992-94 között az Amerikanisztika Tanszék vezetője, majd 1994-ben az ELTE Angol-Amerikai Intézetének alapítója és első igazgatója (1994-2001) volt. 1997-ben kapta meg egyetemi tanári kinevezését. 2006 és 2014 között újra az intézet igazgatója volt.1998-ban szerezte meg az MTA doktora címet, 2013-ban levelező, 2019-ben pedig rendes tagjává választotta a testület. 2016-ban elnyerte az ELTE oktatóinak és kutatóinak kiemelkedő teljesítményét elismerő rektori kiválósági különdíjat. Frank Tibor 2018 óta professor emeritusként dolgozott az ELTE Angol-Amerikai Intézetében. 2006-ban tagjai közé választotta a londoni székhelyű brit Royal Historical Society. Frank Tibor elsősorban politika- és társadalomtörténetet tanított. Kutatási eredményei közül kiemelkednek azok, amelyeket a transzatlanti migráció, ezen belül a magyar kivándorlás történetének vizsgálatával ért el. Frank Tibor halálával a magyar és nemzetközi történetírás, felsőoktatás, filológia, anglisztika és amerikanisztika és általában a haladó gondolkodás pótolhatatlan veszteséget szenvedett. A MAT-nak aktív tagja volt, aki rendszeresen részt vett rendezvényeiken, programjainkon. Emlékét kegyelettel megőrizzük.

***

A koncepció letölthető pdf-ben.

***

SAJTÓKÖZLEMÉNY

A madridi csúcstalálkozón sajtónyilatkozata: a nyilatkozat letölthető pdf-ben.

***

NATO-csúcs Madridban

A madridi csúcstalálkozón meghozandó döntések határozzák meg a következő évtized nemzetközi biztonságát - jelentette ki a NATO főtitkára a spanyol fővárosban, az észak-atlanti szövetség állam-, illetve kormányfőinek kétnapos találkozóját hivatalosan megnyitó beszédében.

***

Küldöttgyűlést tartott a MAT

Ismét Csóti György lett a Magyar Atlanti Tanács (MAT) elnöke, akit a Magyar Tudományos Akadémián megtartott rendezvényen megjelent tagok egyhangú döntéssel választottak meg a szervezet vezetőjének. Az újraválasztott elnök a Magyar Atlanti Tanács elmúlt időszakának tevékenységét sikeresnek értékelte, a jövőben pedig az eddigi munka következetes folytatását ígérte.

A Magyar Atlanti Tanács háromévente tartja tisztújító közgyűlését, amelyen az elnöki tisztség mellett az alelnökökről, illetve a felügyelő bizottság elnökének személyéről és tagjairól döntenek. E mellett a megjelent tagok szavaznak az elnökség előző évről szóló beszámolójáról, a szervezet gazdálkodásáról, a következő év munka- és rendezvény tervéről, illetve a várható költségvetésről. Az előző évet értékelve Csóti György hangsúlyozta: a több mint két éve tartó pandémia miatt az elnökségre nagyobb felelősség hárult, a tagság és a társadalom együttműködésének elmélyítése lényegében az on-line térben zajlott. ,,Úgy vélem, a MAT sikeres időszakot tudhat maga mögött, hiszen a nehézségek ellenére részt vettünk minden NATO-rendezvényen, fórumon, ülésen, természetesen többnyire on-line formában. E mellett, amikor lehetőség volt rá, személyes megjelenéssel is tartottunk konferenciát, amely komoly érdeklődés mellett zajlott le - jelentette ki a MAT elnöke, aki hozzátette: a COVID ellenére sikerült az előzetes terveket megvalósítani. Mint elmondta, 2021-ben 8 fővel bővült a szervezet, amelynek létszáma 331 fő. A rendezvényen elhangzott, hogy az idén 30 éves MAT mind anyagi, mind pedig jogi szempontból rendezett keretek között működik, szeptemberben pedig ünnepi konferencia megrendezését tervezik. A közgyűlés meghallgatta, majd szavazatával jóváhagyta dr. Kovács Árpádnak, a Felügyelő Bizottság elnökének beszámolóját a szervezet gazdasági tevékenységéről, illetve jóváhagyta az elnökség beszámolóját a MAT 2021. évi szakmai és pénzügyi tevékenységéről, a 2022. év tervezett költségvetéséről, és megszavazta a következő év feladat és rendezvénytervét. A küldöttek döntöttek a szervezet alelnökeinek személyéről is: Debrenti Félix, Erdős André, Felkai Anna, Fodor Lajos, dr. Hardy Ilona, dr. Szent-Iványi István kaptak bizalmat a tagságtól. A Felügyelő Bizottság elnökévé ismét dr. Kovács Árpádot választották.

MAT elnök köszönő beszéde újraválasztása után
MTA székház, 2022. május 13.

Tisztelt Közgyűlés, Kedves Atlantista Barátaim!

Köszönöm a megtiszteltetést, a bizalmat, mellyel újra rám ruháztátok e rangos tisztséget. Nagyon nehéz időszakban kell ellátnom a Magyar Atlanti Tanács elnöki feladatait. A transzatlanti közösség egyszerre néz szembe a folyamatosan erősödő illegális migrációval, a még mindig jelenlévő világméretű koronavírus járvánnyal és a szomszédunkban folyó kegyetlen háborúval. Ezek közül csupán az utóbbiról szeretnék néhány szót szólni.

Ennek a háborúnak a gyökerei legalább nyolc évre nyúlnak vissza, és a nagyhatalmi gátlástalan érdekérvényesítési törekvések következménye. Oroszország 2022 elején megengedhetetlen eszközhöz nyúlt érdekeinek vélt vagy valós sérülése láttán: hadüzenet nélküli háborút indított nyugati szomszédja, Ukrajna ellen. A transzatlanti világ jogos követelése a vérontás azonnali beszüntetése, a tűzszünet haladéktalan elrendelése. Ennek eléréséért minden ésszerű eszközt igénybe kell venni. Ezt követően haladéktalanul tárgyaló asztalhoz kell ülni az érintett feleknek, és az ukrán, valamint orosz nép, továbbá a velük együtt élő őshonos nemzeti kisebbségek önrendelkezési jogának tiszteletben tartásával, békét kell kötniük. Ez nem csak a kelet-európai régió, hanem az egész világ érdeke.

A most újból rám ruházott tisztséget úgy szeretném betölteni, hogy a Magyar Atlanti Tanács szerény eszközeivel a civil szférában hozzájáruljon a fenti cél, a béke és az igazságosság megteremtéséhez keleti szomszédságunkban. Ismételten köszönöm a bizalmat, valamint azt is, hogy meghallgattátok a gondolataimat.

Csóti György

***

Értelmetlen háború

A Magyar Atlanti Tanács (MAT) Közgyűlésén immár hagyomány, hogy a hivatalos feladatokat megelőzően egy aktuális témát értékelő-elemző előadásra kerül sor. A MAT elnöksége a majus 13-kai közgyűlés alkalmából dr. Kis Benedek József egyetemi tanárt, nyugállományú ezredest kérte fel előadónak, aki az orosz-ukrán háborúról tartott előadást a szervezet tisztújító közgyűlése bevezetéseként.

Elöljáróban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára kijelentette: a 2022. február 20-án elkezdődött orosz-ukrán háború vélhetően még sokáig eltart. Az előadó egyetértett azokkal a véleményekkel, amelyek a konfliktust egyfajta "orosz-amerikai" háborúként fogják fel, s amelyben egyik fél sem veti be nagymértékben a legmodernebb haditechnikai arzenálját. Úgy fogalmazott, hogy a jelen állás szerint Oroszország elveszítheti világhatalmi státusát, hiszen az Európai Unió, a NATO és az Egyesült Államok folyamatosan egyeztetve egyre jobban összekovácsolódik. A háború eredményeként egy erősebb USA jöhet ki a konfliktusból, amely ettől kezdve egyértelműen a Kínával való versengésre koncentrálhat. Kis Benedek József úgy fogalmazott, hogy az orosz-ukrán háború teljesen értelmetlen, hiszen egyfelől romba dönti Ukrajnát, másfelől pedig gazdasági csődhelyzetbe juttatja Oroszországot. ,,Moszkva de facto még nem veszített, de jure azonban már elveszítette a háborút, lévén a villámháborús elképzelései néhány hét után szertefoszlottak. Ráadásul hatalmas emberi és anyagi veszteséget is szenvedtek az oroszok" - jelentette ki az előadó, akinek nincs kétsége afelől, hogy a háborút követően a Nyugat újjáépíti Ukrajnát, hiszen már most sorban állnak azok a nagyvállalatok, amelyek készek a helyreállítási munkák elvégzésére. Hangsúlyozta: alapvető különbség, hogy amíg az orosz katonák egyáltalán nem motíváltak, addig az ukránok oroszlánként harcolnak hazájukért, földjükért. Az oroszok ráadásul hibák sorozatát vétették, megbukott a katonai logisztika, és egyes fegyverzetek sem működnek megfelelően. Ezzel szemben az ukránok a területvédelmet kiválóan megszervezték, a nyugati fegyverek pedig csökkentik az orosz haditechnikai fölényt. Kis Bendeke József azt tartotta a legaggasztóbbnak, hogy a feleknek valójában nincs miről tárgyalniuk, a kialakult helyzetben képtelenek a megállapodásra. Az oroszok ugyanis nem fogják visszaadni az általuk elfoglalt területeket, az ukránok pedig nem nyugszanak bele a súlyos területveszteségekbe. Egy új biztonságpolitikai rendszer alakulhat majd ki, a NATO megerősödik, Európa keleti felében pedig hatalmas haderőfejlesztések történnek. Az orosz-ukrán front pedig valahol Kelet-Ukrajnában befagy, ugyanakkor kérdéses, hogy az oroszok el akarják-e és eltudják-e foglalni Ogyesszát, amely kulcsfontosságú a fekete-tengeri hajózás és kereskedelem miatt. Az előadó rendkívül negatív véleményt fogalmazott meg az ENSZ szerepéről, amely ebben a konfliktusban sem tud hatékonyan és eredményesen működni.

K. A.

***

23 éve a NATO-ban

1997. november 16-án Magyarországon népszavazást tartottak az ország NATO-csatlakozásáról. A szavazólapon szereplő kérdés így hangzott: Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság a NATO-hoz csatlakozva biztosítsa az ország védettségét? A szavazáson 49,2 százalékos részvétel mellett a választók 85 százaléka a NATO-ba való belépés mellett döntött.

A magyar-NATO kapcsolatok hivatalosan 1990. június 27-én kezdődtek, amikor Jeszenszky Géza akkori külügyminiszter először látogatott a szervezet brüsszeli központjába. A következő nagy lépés az volt, amikor 1991-ben Magyarország a Varsói Szerződés többi volt tagállamával együtt alapító tagja lett az Észak-Atlanti Együttműködési Tanácsnak. Ezt a szervezetet a NATO azért hozta létre, hogy legyen egy hivatalos fórum, amelyen keresztül kapcsolatot tudnak tartani az egykori szovjet tagállamokkal. Itt érdemes megemlíteni, hogy 30 évvel ezelőtt, 1992-ben jött létre szervezetünk, a Magyar Atlanti Tanács (MAT). A NATO és Magyarország között 1994-ben kezdődött el a gyakorlati együttműködés, amikor elindult az úgynevezett Békepartnerség program. Magyarország a Békepartnerség-keretdokumentum aláírásával az elsők között, 1994 februárjában csatlakozott a programhoz, amelyben hangsúlyos szerepet kaptak katonai együttműködésről szóló kitételek is. Még a hivatalos csatlakozás előtt, a Délszláv háború során láthattuk, hogy a NATO hogyan avatkozik be egy aktív konfliktusba. Magyarország ekkor annak ellenére, hogy még nem volt teljes jogú tag, együttműködött a szövetséggel Bosznia-Hercegovina stabilizilásában. A bosznia-hercegovinai IFOR és SFOR-műveletek során Magyarország 1995-től egészen a 2004-es lezárásig segítette a NATO-t, a Magyar Honvédség saját kontingenssel is részt vett a békefenntartói munkálatokban. Boszniában jól vizsgáztak a magyar katonák, így 1997-ben a madridi csúcs alkalmával meghívták Magyarországot a szövetségbe, a csatlakozási tárgyalások ezután kezdődtek meg. Az 1997-es népszavazás pozitív eredménye után nem egészen másfél évvel, 1999 március 12-én Magyarország teljes jogú NATO-tag lett. Magyarország pár nappal a csatlakozás után rögtön részt is vett egy NATO-misszióban, miután a szövetség a koszovói válság miatt elindította a jugoszláviai légi műveletét. Magyarország az azóta felállított KFOR békefenntartói hadművelethez katonai kontingenssel járult hozzá. Az említett küldetések mellett magyar katonák teljesítettek szolgálatot Afganisztánban és Irakban is, előbbiben fejlesztési és újjáépítési feladatokat láttak el Baghlan tartományban, utóbbiban pedig 300 fős szállító zászlóaljat működtettünk. A NATO megítélése Magyarországon alapvetően pozitív. Egy 2017-es közvéleménykutatás szerint a lakosság hatvan százaléka örül az ország tagságának és mindössze 22 százalék gondolja úgy, hogy nem profitál az ország abból, hogy tagja az észak-atlanti szövetségnek. Ezek az arányok nagyjából megfelelnek az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban mért számoknak. A NATO népszerűsége rendszerint nagyban függ az aktuális politikai és katonai helyzettől, így a tagországok között nagy különbségek vannak a szövetség elfogadottságában. A NATO rendkívüli módon vigyáz arra, hogy ne kerüljön nyílt katonai konfliktusba Oroszországgal, a szövetség felkészült az orosz agresszióra. Lengyelországba, Németországba, Romániába és a balti országokba katonákat telepítettek, vagy felemelték a már ott állomásozó egységek készültségét. Joe Biden amerikai elnök február közepén azt mondta, nem fognak amerikai katonákat küldeni, hogy Ukrajnában harcoljanak, de azt megígérte, hogy a NATO-tagokat meg fogják védeni az oroszok terjeszkedéstől. ,,Az USA az ereje teljes bevetésével harcolna minden centinyi NATO-területért, és egy NATO-tag lerohanása az összes tag elleni támadásnak minősül - utalt Biden a NATO alapító nyilatkozatának 5. cikkelyére, amely szerint ha egy NATO-tagállamot megtámadnak, akkor az összes tagnak azonnali katonai segítséget kell nyújtania a megtámadott szövetségesnek. Ezek alapján napjainkban Magyarország szempontjából talán minden eddiginél fontosabb a NATO-tagság.

***

Magyar Atlanti Tanács nyilatkozata az Ukrajnát ért agresszióról

A Magyar Atlanti Tanács döbbenten értesült a keleti szomszédunkat, Ukrajnát ért orosz agresszióról. A csaknem egy évtizedes konfliktus háborúvá fajulását a nemzetközi jogot súlyosan sértő lépésnek tarjuk, amely veszélyezteti a transzatlanti térség biztonságát, ezért a legteljesebb mértékben elítéljük.

A transzatlanti közösségnek minden lehetséges békés eszközzel kényszeríteni kell az agresszort, térjen vissza a diplomáciai eszközökhöz, a civilizált tárgyalásokhoz. A kijevi kormányt pedig folyamatosan ösztönözni kell arra, hogy biztosítsa az Ukrajna terültén élő sokmillió őshonos nemzeti kisebbség európai gyakorlatnak megfelelő kollektív jogait, beleértve az anyanyelv korlátlan használatát az élet minden területén.

A Magyar Atlanti Tanács aggodalommal figyeli a milliós nagyságrendű menekültek sorsát, és saját lehetőségein belül minden támogatást és segítséget megad részükre.

Nyomatékosan felszólítjuk Oroszország kormányát, hogy haladéktalanul vessen véget a vérontásnak, és békés körülmények között üljön tárgyaló asztalhoz Ukrajna képviselőivel.

Budapest, 2022. március 5.

Magyar Atlanti Tanács
Elnöksége

***

A NATO állam- és kormányfőinek nyilatkozata Oroszország Ukrajna elleni támadásáról

Azért gyűltünk ma össze, hogy megvitassuk az euro-atlanti biztonságot évtizedek óta ért legsúlyosabb fenyegetést. A lehető leghatározottabban elítéljük Oroszország Ukrajnába való totális, Fehéroroszország által lehetővé tett invázióját. Felszólítjuk Oroszországot, hogy azonnal hagyjon fel a katonai támadással, vonja ki minden erejét Ukrajnából, és térjen vissza az agresszió általa választott útjáról. Ez a régóta tervezett támadás Ukrajna, egy független, békés és demokratikus ország, ellen brutális, teljesen provokáció nélküli és indokolatlan. Sajnáljuk az orosz akciók által okozott tragikus emberáldozatokat, hatalmas emberi szenvedést és pusztítást. Az európai kontinens békéje alapvetően megrendült. A világ Oroszországot és Fehéroroszországot is felelősségre fogja vonni tetteikért. Felszólítunk minden államot, hogy fenntartás nélkül ítélje el ezt a lelkiismeretlen támadást. Senki ne higgye el az orosz kormány hazugságáradatát.

Oroszország teljes felelősséget visel ezért a konfliktusért. Elutasította a diplomácia és a párbeszéd útját, amelyet a NATO és a szövetségesek többször is felajánlottak neki. Alapvetően megsértette a nemzetközi jogot, beleértve az ENSZ Alapokmányát is. Oroszország cselekedetei a NATO-Oroszország Alapító Okiratban rögzített elvek égbekiáltó elutasítását is jelentik: Oroszország az, amely megszegte az Alapító Okiratban vállalt kötelezettségeit. Putyin elnök döntése, hogy megtámadja Ukrajnát, szörnyű stratégiai hiba, amelyért Oroszország súlyos árat fog fizetni, mind gazdaságilag, mind politikailag, még éveken át. Oroszországgal szemben már eddig példátlanul súlyos szankciók léptek hatályba. A NATO továbbra is szorosan együttműködik az érintett érdekelt felekkel és más nemzetközi szervezetekkel, köztük az EU-val. A főtitkár meghívására ma csatlakozott hozzánk Finnország, Svédország és az Európai Unió.

Teljes mértékben szolidárisak vagyunk Ukrajna demokratikusan megválasztott elnökével, parlamentjével és kormányával, valamint Ukrajna bátor népével, amely most hazáját védi. Gondolataink az orosz agresszióban megölt, megsebesített és kitelepített emberekkel és családjaikkal vannak. A NATO továbbra is elkötelezett az európai biztonságot megalapozó valamennyi alapelv mellett, beleértve azt is, hogy minden nemzetnek joga van saját biztonsági intézkedései megválasztásához. Továbbra is politikai és gyakorlati támogatást nyújtunk Ukrajnának, hogy ezen túl is megvédje magát, és másokat is erre szólítunk fel. Megerősítjük, hogy rendíthetetlenül támogatjuk Ukrajna függetlenségét, szuverenitását és területi integritását nemzetközileg elismert határain belül, beleértve a felségvizeit is. Ez az elvi álláspontunk soha nem fog változni.

Oroszország cselekedeteinek fényében le fogjuk vonni a NATO elrettentő és védelmi pozíciójára vonatkozó összes szükséges konzekvenciát. A Szövetségesek a Washingtoni Szerződés 4. cikke alapján konzultációkat tartottak. Továbbra is megteszünk minden olyan intézkedést és döntést, amely szükséges valamennyi Szövetséges biztonságának és védelmének biztosításához. Védelmi szárazföldi és légi erőket telepítettünk a Szövetség keleti részében, valamint tengeri eszközöket a NATO-terület egészén. Aktiváltuk a NATO védelmi terveit, hogy felkészüljünk a különböző rendkívüli helyzetekre való reagálásra és a Szövetség területének biztosítására, többek között a reagáló erőink igénybevételével. Most további védelmi célú erőinket telepítjük jelentős mértékben a Szövetség keleti részébe. Minden szükséges intézkedést végrehajtunk annak érdekében, hogy most és a jövőben is erős és hiteles elrettentést és védelmet biztosítsunk a Szövetség egész területén. Lépéseink megelőző jellegűek, arányosak és nem eszkalációs jellegűek, és azok is maradnak.

A Washingtoni Szerződés 5. cikke iránti elkötelezettségünk vasszigorú. Egységesen kiállunk valamennyi Szövetségesünk védelme és megóvása mellett. A szabadság mindig győzni fog az elnyomás felett!

További információkért látogasson el az alábbi linkekre:

NATO honlap: /www.nato.int
NATO Sajtó Twitter: /https://twitter.com/NATOpress
NATO-főtitkár Twitter: /https://twitter.com/jensstoltenberg
NATO sajtóközlemények: https://www.nato.int/cps/en/natohq/press_releases.htm

***

A nyilatkozat letölthető pdf-ben.

***

Tisztelt Tagtársaink!
Tisztelt Barátaink!

A nemzetközi eseményekre való tekintettel, a holnapra tervezett - 2022. február 23.-ai - előadás, egy későbbi időpontban kerül megtartásra, amiért szíves elnézésüket kérjük.

Magyar Atlanti Tanács
Elnöksége

***

A meghívó letölthető pdf-ben.

***

Előadás a Nemzeti Katonai Stratégiáról

A 2021. június 24-én elfogadott Nemzeti Katonai Stratégia volt a témája a Magyar Atlanti Tanács január 19-én közvetített online előadásának. A magyar védelempolitika jelenét és jövőjét alapvetően befolyásoló dokumentumot dr. Németh Gergely, a Honvédelmi Minisztérium védelempolitikáért felelős helyettes államtitkára ismertette.

Mint a helyettes államtitkár elmondta, a tavaly júniusban elfogadott Nemzeti Katonai Stratégia az 1035/2012. (II. 21.) Kormányhatározatot váltotta fel, amely az előző nemzeti katonai stratégiáról szól. A dokumentum egy olyan Magyarország nemzeti katonai stratégiája, ahol már teljes erővel megkezdődött a honvédség és a védelmi szektor képességeinek transzformációja. Ennek célja, hogy felkészítsen minket a rendkívül változékony XXI. századra, tette hozzá Németh Gergely. S hogy mi a stratégia célja? Útmutatás biztosítása a Magyar Honvédség, valamint a védelmi ágazat számára. Joggal tehető fel a kérdés: mi ebben az újdonság? Többek között az, hogy a honvédelemről komplex módon gondolkodik. Nincsenek különválasztva a katonai erő és a közigazgatás, valamint az államigazgatás egyéb szereplői, hanem a XXI. század kihívásaira válaszolva, szélesebb kontextusban értelmezi a katonai kérdéseket. De nem csak hazánk számára fontos ez a dokumentum, hanem szövetségeseinknek és potenciális kihívóinknak is üzenet: pontosan értjük, hogy mi zajlik körülöttünk, és el vagyunk szánva arra: Magyarország védelmét a jövőben is fenntartjuk és fokozzuk.

A fenyegetéseknek és a kihívásoknak megfelelően, a kialakult biztonsági környezetből határozzuk meg a Magyar Honvédség feladatrendszerét, a stratégiai célkitűzéseket, tette hozzá Németh Gergely. Mint kiemelte, a feladatrendszer meghatározásához az ország védelmi adottságait is meg kellett vizsgálni. A haderő átalakítását a nemzetgazdaság erőforrásaiból menedzseljük, melyek végesek, így véges az az erőforrás is, amit a Magyar Honvédség fejlesztésére lehet szánni. Így modulárisan felépítve, stratégiai célok mentén lehet és kell ezt a transzformációt végrehajtani.

A dokumentum tükrözi azokat a doktrinális és koncepcionális folyamatokat, amelyeket a NATO indított el 2014-et követően. Az ennek megfelelően kialakított hazai stratégia fontos elemei a nemzeti együttműködési, a nemzeti ellenálló és a nemzetközi együttműködési képességek, amely utóbbi áll a Németh Gergely vezette védelempolitikáért felelős államtitkárság fő fókuszában. A NATO-val, az európai, illetve a regionális partnereinkkel kialakított együttműködési képesség kiemelten fontos. Emellett azonban fontos azt is hangsúlyozni, tette hozzá a helyettes államtitkár, hogy a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program középpontjában továbbra is a katona, az ember van. Mindezek eredménye egy megújuló Magyar Honvédség lesz, amelyet egy erős védelmi ipar és egy stabil védelmi költségvetés támogat.

Németh Gergely leszögezte: egyértelműen kijelentjük, hogy Magyarországnak nincs ellenségképe. Hazánk ugyanakkor elrettentésre készül: arra, hogy készen álljunk a saját erőinkkel bármilyen, a belátható időn belül várható fenyegetés vagy kihívás kezelésére. Már ma meg kell kezdeni a holnap biztonságának előkészítését, tette hozzá. Ez hosszú távú előretekintést és tervezést követel, hiszen példaként említhető meg, hogy egy hadműveleti szintű egység kialakítása, felszerelése és kiképzése, mint amilyen egy lövészdandár, a nulláról indulva 5-15 évet vesz igénybe. Az elrettentés két pillérre épül: a nemzeti önerőre, illetve a nemzetközi együttműködésre és a kollektív védelemre. Ez utóbbi egy erős sokszorozó biztonsági garancia Magyarország számára, hangsúlyozta Németh Gergely. Ennek köszönhetően saját lehetőségeinket messze meghaladó katonai képességek, biztonsági garanciák óvják Magyarországot. Azonban azt is tudni kell: ez nincs ingyen, hiszen a szövetségi szolidaritás jegyében a saját erőinket is fejlesztenünk kell. S azt is fontos leszögezni, hogy a Honvédség megfelelő fejlettsége nélkül nem tudunk hatékonyan együttműködni szövetségeseinkkel, partnereinkkel. Ezért is nagyon fontos a nemzeti önerő. Nem egyszerű feladat a "jövőbelátás" sem. Mint ahogyan az előadásban is elhangzott, a jövő műveleti biztonsági környezetével kapcsolatban jól látható: a globalizáció egyik sajátos nehézsége, hogy a folyamatok könnyen összeérnek, így a távoli válságok is begyűrűzhetnek térségünkbe - összeköt minket a jóban, és sajnos, összeköt minket, a rosszban is. Ez már nem az az időszak, amikor csak a regionális biztonságról kell gondolkodni: egy ország biztonsága elválaszthatatlan a globális folyamatoktól. Ezért kell egy szélesebb környezetre, egy átfogó műveleti környezetre gondolni, ahol összefonódnak egymással a különböző információs, gazdasági, technológiai, diplomáciai hatások, és ezeket együttesen kell kezelni, tette hozzá Németh Gergely.

Sokszor elhangzott már: célunk, hogy a Magyar Honvédség a kelet-közép-európai térség egyik vezető haderejévé váljon. Ezzel kapcsolatban sok téves narratíva is megjelent. Németh Gergely hangsúlyozta: ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy Magyarország tartja fenn a térség legerősebb haderejét. Sokkal inkább azt, hogy hazánk vezető szerepet tölt be Kelet-Közép-Európa védelmi együttműködésében. Ennek kiváló példája a Közép-európai Többnemzeti Hadosztály-parancsnokság (MND-C), amelynek alapító tagja vagyunk, és a parancsnokság is Székesfehérvárott működik. Szintén kiemelendő példa a szolnoki Regionális Különleges Műveleti Komponens Művelet Parancsnokság, ahol hazánk mellett Ausztria, Horvátország, Szlovénia és Szlovákia együttműködésének köszönhetően alakult ki a NATO-műveleteket is támogató regionális együttműködés.

Németh Gergely az előadás után a vendégek kérdéseire felelt. A felvetett témák között szerepelt az esetleges Egységes Európai Uniós haderő létrehozása, a közös EU-s védelempolitika és az abban betöltött magyar szerep, a világűr, mint hadszíntér előtérbe kerülése vagy éppen a NATO-tagállamok és a közép-ázsiai országok közötti kapcsolatrendszer fejlesztése, amelyben Magyarország úttörő szerepet vállalt.

***

A meghívó letölthető pdf-ben.

***

Tovább a 2021-es Archív híreinkhez
Tovább a 2020-as Archív híreinkhez
Tovább a 2019-es Archív híreinkhez