A meghívó letölthető pdf-ben.

***





A meghívó letölthető pdf-ben.

***





A meghívó letölthető pdf-ben.

***





A meghívó letölthető pdf-ben.

***





A meghívó letölthető pdf-ben.

***





A meghívó letölthető pdf-ben.

***





A meghívó letölthető pdf-ben.

***





A meghívó letölthető pdf-ben.

***





A meghívó letölthető pdf-ben.

***





A meghívó letölthető pdf-ben.

***





A meghívó letölthető pdf-ben.

***





A meghívó letölthető pdf-ben.

***





A meghívó letölthető pdf-ben.

***





A meghívó letölthető pdf-ben.

***





A meghívó letölthető pdf-ben.

***



António Guterres az Egyesült Nemzetek kilencedik főtitkára



2017. január 1-jén hivatalba lépett António Guterres az Egyesült Nemzetek kilencedik főtitkára. Hivatalba lépésének első napján felhívást tett közzé a békéért. A felhívás, továbbá az új főtitkár életrajza itt olvasható: http://www.menszt.hu/hirek_aktualitasok


***






Olaszország - komoly erőfeszítések

 



Olaszország biztonságpolitikai kihívásairól, az országaink közötti együttműködés fejlesztésének lehetőségéről tartott előadás Maria Assunta Accili őexellenciája, Olaszország budapesti nagykövete a MAT szokásos teadélutánjának keretében, amelyet ezúttal a Magyar Tudományos Akadémia épületében tartottunk.




A NATO-tagországok együttműködését, az olasz-magyar kapcsolatok jelentőségét, a közös gondolkodás folyamatosságát hangsúlyozta köszöntőjében prof. dr. Vizi E. Szilveszter akadémikus, a Magyar Atlanti Tanács (MAT) elnöke. Mint elmondta, a két ország kapcsolatai történelmi távlatokra tekinthetnek vissza, az utóbbi évtizedek pedig a közös NATO és Európai Uniós tagság jegyében teltek el. Ezen együttműködés fontos hazánk számára, a Magyar Atlanti Tanács pedig barátként hívta meg nagykövet asszonyt, hogy ismertesse országa álláspontját a közös védelem aktuális kérdéseiről, valamint az együttműködés fejlesztésének lehetőségeiről.





Maria Assunta Accii beszédét - érzékelve az őt körülvevő családias légkört - az otthonlét érzésének hangot adásával kezdte, hozzátéve, hogy a napjaink biztonsági helyzetét szemlélve elmondható: Olaszország hasonló problémákkal küzd, mint Magyarország. Kifejtette, a II. világháború után hazája politikájában prioritást élvezett a háború elutasítása, a béke megőrzése, a mások tiszteletben tartása, az igazságosságra való törekedés, és a globális fenyegetettségek elleni fellépés. Fő prioritást jelentett e mellett a szomszéd államokkal való jó szomszédság megteremtése, a biztonságot garantáló intézmények kiépítése és a nemzetközi intézményekhez való csatlakozás. Mint elmondta, a ma generációjának erkölcsi kötelessége elkerülni a múlt hibáit. Fontosnak nevezte a környezetvédelmet, a gazdasági érdekek figyelembe vételét, véleménye szerint mindent meg kell tenni a globális kereskedelem fenntartása érdekében. Olaszország a NATO tagjaként komoly erőfeszítéseket tesz a világ biztonságának megerősítéséért, 19 országban, 27 misszióban, mintegy 10 000 olasz civil és katona teljesít szolgálatot.





Maria Assunta Accii hangsúlyozta: az elmúlt években határozottan romlott a biztonsági környezet, amelynek javítása csak erős szolidaritás mellett képzelhető el. Mint elmondta, Olaszország belső strukturális gyengeségekkel küszködik, a képességek hanyatlanak, az ország nehezen tudja teljesíteni vállalásait, kötelezettségeit, az EU-ban gyengült az olasz pozíció. Úgy vélte, hogy Európa jövőjét erősen befolyásolja a BREXIT, Ukrajna és Oroszország konfliktusa, valamint a közel-keleti terrorizmus terjedése. A libiai és iraki beavatkozásokat hibás lépésnek nevezte, amely miatt hatalmi vákuum keletkezett, az Iszlám Állam pedig megerősödött. Mint elmondta, Olaszország élen jár az Iszlám Állam elleni fellépésben, mintegy 700 katonát küldtek Irakba, ahol együtt szolgálnak a magyarokkal. Ugyancsak komoly erőfeszítéseket tesznek a líbiai káosz mérséklésében, katonai és egészségügyi támogatást nyújtanak, mintegy 300 olasz orvos és ápoló dolgozik az országban. A migrációs problémáról szólva a nagykövet elmondta: országa önmaga nem tudja katonai erővel maradéktalanul megvédeni a 7000 kilométer hosszú határát. Ezt a problémát partnereikkel tisztességesen és őszintén kell megvitatni - jelentette ki Maria Assunta Accili.



MAT


Fotó: Krasznai-Nehrebeczky Mária



***








A meghívó letölthető pdf-ben.

***





A meghívó letölthető pdf-ben.
A program letölthető pdf-ben.

***





A meghívó letölthető pdf-ben.

***





A meghívó letölthető pdf-ben.

***

Újraválasztották Vizi E. Szilvesztert
a MAT élén

 



Tisztújító közgyűlést tartott a Magyar Atlanti Tanács (MAT), ahol egyhangú szavazással újabb három évre megerősítették az elnöki tisztségében prof. dr. Vizi E. Szilveszter akadémikust. A MAT tagsága megválasztotta az alelnököket, illetve döntött a felügyelő bizottság elnöke és tagjainak tisztségviselőiről is.


A MAT alapszabályzata értelmében három évente kerül sor tisztújító közgyűlésre, amelyre ezúttal a Magyar Tudományos Akadémia épületében került sor. Bevezetőjében a MAT elnöke értékelte a vezetése alatt eltelt időszakot, amelyet alapvetően sikeresnek nevezett. Mint elmondta, a Magyar Atlanti Tanács megítélése jó, mind a kormányzat, mind pedig az intézmények, a társadalmi szervezetek, a lakosság részéről. Vizi E. Szilveszter kiemelte az együttműködést a Honvédelmi Minisztériummal, a Külgazdasági és Külügyminisztériummal, illetve szólt arról, hogy elmúlt esztendőben kiemelkedő kapcsolatot alakítottak ki az Emberi Erőforrások Minisztériumával is. Ugyancsak szólt a hazánkba akkreditált NATO-tagországok külképviseleteivel történő együttműködésről, kiemelte az Amerikai Egyesült Államok nagykövetségének aktív szerepét a MAT rendezvényein, külön kiemelve a Colleen Bell nagykövet asszony és a MAT között kialakult személyes jó kapcsolatokat. ,,A magyar Kormány kulcsfontosságúnak tartja a nem kormányzati szervezetként működő MAT működését, amely az elmúlt években számos jelentős konferenciát, rendezvényt tartott, és lehetőséget nyújtott az atlanti gondolatok, eszmeiség hirdetésére ? jelentette ki a MAT elnöke. Az elnöki, illetve a felügyelő bizottsági beszámolót követően került sor a tisztújításra, ahol a MAT elnökét egyhangú szavazattal megerősítették tisztségében. A közgyűlés megválasztotta a MAT alelnökeit is: Felkai Anna, Hardy Ilona, Szemerkényi Réka, Szentiványi Ágnes, Csóti György, Erdős André, Szent-Iványi István, Siklósi Péter került az elnökségbe. A Felügyelő Bizottság elnökének Kovács Árpádot, tagjainak Stadler Jánost és Vogel Dávidod választották. A tisztújítást követően Vizi E. Szilveszter megköszönte a tagság bizalmát, és megerősítette: a MAT a továbbiakban is hazánk NATO-tagságának, az abból fakadó feladatok ismertetésének, az észak-atlanti szövetséggel összefüggő ismeretterjesztésnek szenteli tevékenységét.



Kovács Attila



***





Kedves Barátunk!

A Magyar ENSZ Társaság, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar, valamint az MH Béketámogató Kiképző Központ tisztelettel meghívja "AZ ENSZ BÉKEFENNTARTÁS REFORMJA" c. konferenciára.

Idő: 2016. május 11. (szerda) 09.30-16.00

Hely: MH Béketámogató Kiképző Központ, Szolnok, Széchenyi krt. 24.

Mellékeljük a programot.

Titkárság



A meghívó letölthető pdf-ben.

***





Kedves Barátunk!

Tisztelettel meghívjuk és örömmel látjuk az International Diplomatic Student Association (IDSA) szervezettel közösen rendezett "A fenntartható fejlődés globális céljai (2015-2030 és Magyarország)" nevű, 2016.április 23-án, szombaton, a Budapesti Corvinus Egyetem E épület IV. előadójában tartandó konferenciára.

Mellékeljük a meghívót és programot.

Titkárság



A meghívó letölthető pdf-ben.

***





A meghívó letölthető pdf-ben.


A MAT Közgyülés anyagai:



- Beszámoló a MAT 2015. évi szakmai tevékenységéről letölthető pdf-ben.

- A MAT 2016.évi rendezvényterve letölthető pdf-ben.


***







A regisztráció itt elérhető.

***



Magyarország és a világ

 



A Magyarország Barátai Alapítvány azon dolgozik, hogy a világ szemében Magyarország és a magyarok az eredményeikhez méltó elismerésben részesüljenek - hangzott el a Ludovika Szabadegyetem tavaszi szemeszterének telt házas nyitóelőadásán. Az NKE Ludovika Főépületben tartott rendezvényen Vizi E. Szilveszter akadémikus beszélt Magyarország és a világ kapcsolatáról.






"A tudomány eredményeit megosztani másokkal úgy, hogy az érthető legyen, ez az egyik legnehezebb feladat" - ezzel a gondolattal kezdte előadását a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) korábbi elnöke. Az akadémikus szerint szükség van az olyan tudományt népszerűsítő rendezvényekre, mint a Ludovika Szabadegyetem vagy amilyen korábban a Mindentudás Egyeteme volt. Ezek sikere azt is jelzi, hogy a magyar embereket nem csak a szappanoperák érdeklik.

Vizi E. Szilveszter történeti visszatekintésében hangsúlyozta, hogy az utóbbi 50 évben az anyagi tőke mellett felértékelődött a világban a szellemi tőke szerepe. Ennek is köszönhető az a látványos, exponenciális fejlődés, ami például az informatikában történt. Szerinte szükség van a minőségi közép- és felsőoktatásra és azt ezt képviselő intézményekre.





"Büszkének kell lennünk ezeréves államiságunkra, hiszen ezzel szinte egyedülállóak vagyunk Európában" - mondta előadásában a professzor. Szerinte a többi között a tudományban, a zenében, a technikában és a filmművészetben is nagyon sokat adott Magyarország a világnak, erre pedig nemzeti büszkeséggel kell tekintenünk. Több mint 12 magyar származású Nobel-díjasról tudunk, akik öregbítették hazánk hírnevét. Az ő példájuk is igazolja: nem baj az, ha valaki magyarként külföldön él, ott vállal munkát. "Ezzel bővül idegen nyelvi ismerete, tapasztalatokat szerez, és ha hazajön, egy kultúrát is hoz magával" - tette hozzá Vizi E. Szilveszter. A professzor ugyanakkor problémának nevezte előadásában, hogy a nemzeti jövedelemnek még mindig csak 1.38 százalékát költjük kutatás-fejlesztésre és innovációra. A tudomány fejlődésével ugyanis lépést kell tartani, mint ahogy például a németek teszik, akik már most is egy fúziós reaktor építésén dolgoznak. (A Wendelstein 7-X nevű reaktor, amelyet a világ legbonyolultabb fúziós berendezésének tartanak, Németország egyik legnagyobb kutatás-fejlesztési beruházása, egyben pedig az európai fúziós kutatások alappillére is- a szerk.)



Vizi E. Szilveszter előadásban hangsúlyozta azt is, hogy szerinte Magyarország mindig a nyugati világhoz tartozott. Ez a jelenség a rendszerváltás után erősödött, így 1992-ben megalakult a Magyar Atlanti Tanács, később pedig megtörtént az ország NATO-hoz való csatlakozása.



Az akadémikus szerint nacionalizmusra nem, a patriotizmusra azonban Magyarországon is szükség van. Ezért is alakították meg neves tudósok, szakemberek közreműködésével a Magyarország Barátai Alapítványt, amely érték-elkötelezetten, de pártatlanul informálja a nyilvánosságot a Magyarországgal és a világban élő magyarokkal kapcsolatos eseményekről, eredményekről. Azt szeretnék elérni, hogy a világ szemében Magyarország és a magyarok az eredményeikhez méltó elismerésben részesüljenek.




Szöveg: Szöőr Ádám



***




Nehéz hatékony eszközöket találni az Iszlám Állam ellen

Megjelent a Honvéd Vezérkar Tudományos Kutatóhelyének új kötete

Az Iszlám Állam - Terrorizmus 2.0 Történet, ideológia, propaganda címmel jelent meg a Honvéd Vezérkar Tudományos Kutatóhelyének új kötete. A könyvet dr. Benkő Tibor vezérezredes, Honvéd Vezérkar főnök méltatta január 29-én, pénteken a Stefánia Palotában tartott bemutatón.






A több mint 200 fő részvételével megrendezett könyvbemutatón kiosztott sajtóanyag szerint magyar szerzők tollából még nem született hasonló elemzés. A kötetben áttekintik napjaink terrorizmusának kialakulását, részletesen bemutatják a ma legrettegettebb terrorszervezet, az Iszlám Állam létrejöttét, haderejének fejlődését, anyagi forrásait, stratégiáját és politikáját, valamint ideológiáját, illetve propagandáját is. Felvázolják továbbá az afganisztáni, az iraki és a szíriai helyzetet, a síita-szunnita ellentétek mozgatórugóit és a Nyugat politikai, illetve katonai tévedéseit.

A könyv előszavában dr. Simicskó István honvédelmi miniszter azt írta: az Iszlám Állam újdonság az eddig létezett terrorszervezetek hosszú sorában: államként lép fel, lokális terjeszkedést folytat, de a világ jelentős részét - jelenleg elsősorban Európát - tekintve átfogó ambíciói vannak. Földrészünk számára fenyegetést jelent, hiszen terrorsejtjei jelen vannak, és hatékonyan toboroznak új híveket a kontinensen. A tárcavezető megjegyzi azt is, hogy a magyar katonák is jelen vannak Irakban, és egészen pontosan Erbilben teljesítenek szolgálatot, ahol egyebek mellett a kurd harcosok kiképzésével is foglalkoznak.





Dr. Benkő Tibor vezérezredes, Honvéd Vezérkar főnök a bemutatón hangsúlyozta: hiánypótló mű született, mert bár sokat lehet hallani a sajtóban az Iszlám Államról, csak keveset tudni róla. Szerinte a döntéshozók - legyenek azok katonai, vagy politikai vezetők - nehezen tudják megtalálni azokat az eszközöket, amelyekkel hatékonyan lehetne fellépni a terrorszervezet, s főleg annak propagandája ellen. A vezérezredes rámutatott, hogy nehéz egy olyan szervezettel szemben fellépni, amely tagjai a halált dicsőségnek, sőt elismerésnek tekintik. "Most végre megjelent egy olyan mű, amely mindenki számára világosan megmutatja, hogy mit is jelent az Iszlám Állam" - hangsúlyozta.



Kocsis András Sándor, a Kossuth Kiadó elnök-vezérigazgatója a rendezvényen elismerését fejezte ki a megjelent kötettel kapcsolatban és elmondta, hogy megdöbbenve áll az előtt a világ, ami a terrorizmus terén történik. "Ugyanis olyan értékvezérelt emberekkel, ahol dicsőség a halál, gyakorlatilag nem lehet mit kezdeni, ezért nagyon nagy a felelősség" - tette hozzá. A kötettel kapcsolatban megjegyezte, hogy egy nagyon sajátos műről van szó, hiszen egy szakkönyv, amely ugyanakkor a kor egyik legnagyobb problémája iránt érdeklődő laikus olvasó számára is hasznos lehet.



Dr. Besenyő János ezredes, a Honvéd Vezérkar Tudományos Kutatóhelyének vezetője, a szerzők egyike lapunknak elmondta: az Iszlám Állam ugyan visszaszorulóban van a szíriai és iraki területein, de működését mindinkább áthelyezi a világ más pontjaira. Ebben segítségére vannak például az afrikai terrorszervezetek és megjelent az olyan országokban is, mint Líbia és Tunézia, illetve több európai államban is. Szólt arról, hogy ugyan Magyarország számára a szervezet nem jelent közvetlen veszélyt, hiszen itt nincs jelentős számú iszlám közösség, mint például Franciaországban, vagy Belgiumban, de "magányos farkasok", öngyilkos merénylők ide is jöhetnek.

A könyvet dr. Besenyő János mellett dr. Vogel Dávid főhadnagy, a Honvéd Vezérkar Tudományos Kutatóhelyének munkatársa, dr. Prantner Zoltán, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Bölcsészettudományi Kar Újkori Egyetemes Történeti és Mediterrán Tanulmányok Tanszékének tudományos segédmunkatársa, a Honvéd Vezérkar Tudományos Kutatóhelyének külső kutatója és dr. Speidl Bianka, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója, az MTA és a SZTE együttműködésében létrehozott Vallási Kultúrakutató Csoport munkatársa írta.




(Fotó: Galovtsik Gábor)



***








A meghívó letölthető pdf-ben.

***



NATO Parlamenti Közgyűlés és szimulációval egybekötött tudományos konferencia

 

2015. május 15-18. között Budapesten került megrendezésre a NATO Parlamenti Közgyűlés (NATO Parliamentary Assembly) tavaszi ülése. A rendezvény szervezői között volt a Magyar Ifjúsági Atlanti Tanács (MIAT) is, akik munkáját a több napos ülésszak lebonyolítása során számos önkéntes egyetemista fiatal segítette. A MIAT több fordulós felvételi eljárását követően több mint ötven önkéntes egyetemi hallgató segítségével járult hozzá az idén hatvanéves szervezet tavaszi ülésszakának sikeres lebonyolításához. Tevékenységük során a hallgatók betekintést nyertek az Országgyűlés rendezvényeinek háttérmunkálataiba, valamint értékes szakmai tapasztalatokkal gazdagodhattak azáltal, hogy részt vehettek a NATO Parlamenti Közgyűlés bizottsági- és plenáris ülésein is. Az önkéntesek a négynapos intenzív munkáról a NATO PA által kiállított gyakornoki igazolást kaptak.



2015. május 15-18. között Budapesten került megrendezésre a NATO Parlamenti Közgyűlés (NATO Parliamentary Assembly) tavaszi ülése. A rendezvény szervezői között volt a Magyar Ifjúsági Atlanti Tanács (MIAT) is, akik munkáját a több napos ülésszak lebonyolítása során számos önkéntes egyetemista fiatal segítette. A MIAT több fordulós felvételi eljárását követően több mint ötven önkéntes egyetemi hallgató segítségével járult hozzá az idén hatvanéves szervezet tavaszi ülésszakának sikeres lebonyolításához. Tevékenységük során a hallgatók betekintést nyertek az Országgyűlés rendezvényeinek háttérmunkálataiba, valamint értékes szakmai tapasztalatokkal gazdagodhattak azáltal, hogy részt vehettek a NATO Parlamenti Közgyűlés bizottsági- és plenáris ülésein is. Az önkéntesek a négynapos intenzív munkáról a NATO PA által kiállított gyakornoki igazolást kaptak.



A NATO PA rendezvényét követően került sor május 20-21-én a Magyar Ifjúsági Atlanti Tanács által szervezett és a Magyar Atlanti Tanács valamint a NATO Public Diplomacy Division által támogatott konferenciára és szimulációra. Az ukrán válság témájával foglalkozó rendezvényt Prof. Vizi E. Szilveszter, a Magyar Atlanti Tanács elnöke nyitotta meg. Az első panelben Siklósi Péter, a Honvédelmi Minisztérium Védelempolitikáért és védelmi tervezésért felelős helyettes államtitkára a magyar biztonságpolitika szempontjából mutatta be az ukrán válságra adott válaszokat, amíg Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar dékánja az állam és a társadalom szerepéről beszélt orosz-ukrán összehasonlításban. Mellettük Póti László, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója az ukrán-; Makk László, az Országgyűlés Hivatala Külügyi Igazgatóság Biztonságpolitikai Titkárságának vezetője az orosz biztonságpolitika változásairól tartott előadást az érdeklődő, főként egyetemista hallgatóságnak.





Ezt követően a második panelbeszélgetésben Kiss Álmos Péter a Honvéd Vezérkar Tudományos Kutatóhely vezető kutatója a hibrid hadviselés szerepét mutatta be az orosz-ukrán konfliktus kapcsán, amíg Demkó Attila, a Honvédelmi Minisztérium Védelempolitikai Főosztályának főosztályvezetője a NATO és Oroszország kapcsolatáról nyújtott átfogó betekintést.



Az utolsó panelben Gyarmati István, a Demokratikus Átalakulásért Intézet igazgatója az Európai Unió konfliktusra adott válaszait elemezte, amíg Kiss Péter a NATO, Csizmazia Gábor pedig a V4 szerepéről beszélt az ukrán válság során.



Az rendezvény másnapján az Észak-atlanti Tanács munkáját tapasztalhatták meg a gyakorlatban a résztvevők, akik mind egy-egy országot képviselve állam- és kormányfőkként próbáltak megoldást találni az ukrán-orosz konfliktusra. A szimuláció eredményeként a résztvevők egy közös kommünikét fogalmaztak meg, amelyben a határozott állásfoglalás mellett átfogóan kezdeményezték a válság megoldását.




***




Tisztelt Hölgyem/Uram!

A Magyar Ifjúsági Atlanti Tanács 2015. május 20-21 -én, a Falk1 Rendezvényközpontban (1055 Falks Miksa utca 1.) a budapesti NATO Parlamenti Közgyűlés követően neves előadókkal kétnapos konferenciát és szimulációt rendez Ukrajnáról.

A konferencia célja, hogy neves hazai szakemberek részvételével megvitatásra kerüljön az ukrán helyzet, az orosz biztonságpolitika, az ukrán kül - és biztonságpolitika, az EU és a NATO Ukrajna és Oroszország politika céljai, megítélése, s azok változásai.

Megtiszteltetésnek vennénk, ha jelenlétével emelné a konferencia fényét, s meghirdetné azt tagjai körében is.
Csatolva találja a végleges programot.

Kérjük, hogy regisztrációját hyac.apply@gmail.com címre küldje el.

Budapest, 2015. május 14.

Üdvözlettel
Vogel Dávid
elnök
Magyar Ifjúsági Atlanti Tanács



A meghívó letölthető pdf-ben.

***





Áder János kitüntette a NATO parlamenti közgyűlésének volt elnökét

 

Áder János köztársasági elnök a Magyar Érdemrend középkeresztje polgári tagozata kitüntetést adta át Karl A. Lamersnek, a NATO parlamenti közgyűlése korábbi elnökének a magyar-német kapcsolatokért és Magyarország NATO-tagságáért végzett munkájáért május 15-én, pénteken, a Sándor-palotában.



Az eseményen Vizi E. Szilveszter, a Magyar Atlanti Tanács elnöke méltatásában kiemelte: Karl A. Lamers mindig pártatlan tevékenységet végzett a magyar-német kapcsolatok elmélyítéséért és Magyarország NATO-tagságával kapcsolatban. A NATO parlamenti közgyűlésének volt elnöke Magyarország igaz barátja - mondta Vizi E. Szilveszter. Emlékeztetett: a német politikus egyetlen alkalmat sem szalasztott el, hogy Magyarországra jöjjön a két nép közötti barátság támogatására. Emellett Karl A. Lamers mindig nagyra értékelte a magyarok szerepét Németország újraegyesítésében - tette hozzá.

A Magyar Atlanti Tanács elnöke úgy fogalmazott: a NATO parlamenti közgyűlésének korábbi elnöke mindig kiállt Magyarország mellett, "kiállt az igazunk mellett, amikor igaztalanul támadtak". Vizi E. Szilveszter arra kérte a német politikust, hogy a továbbiakban is támogassa a Magyarország és Németország közötti hidak építését.





Karl A. Lamers kijelentette: a kezdettől elkötelezetten támogatta Magyarország NATO-tagságát, és az országnak különleges helye van a transzatlanti családban. A NATO parlamenti közgyűlésének volt elnöke arról beszélt, hogy szoros kapcsolat fűzi Magyarországhoz, és nagyon hálás a magyaroknak azért, amivel hozzájárultak a német újraegyesítéshez, valamint egész Európa szabadságának megteremtéséhez. Arra is kitért, hogy a NATO tagjai közös, demokratikus értékeket vallanak, ami fontosabb, mint valaha. Nagyon veszélyes időszakot élünk jelenleg, de a NATO minden tagja számíthat a szövetség védelmére, az erről szóló 5. cikkely "kőbe van vésve" - mutatott rá, hangsúlyozva, hogy a NATO ereje az egységében rejlik.



Az elismerés átadásán részt vett mások mellett Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Martonyi János volt külügyminiszter. Karl A. Lamers a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa, 2010 és 2012 között volt a NATO parlamenti közgyűlésének elnöke. Jelenleg a német parlament védelmi bizottságának alelnöke. A NATO parlamenti közgyűlése szombattól három napon át az Országházban tartja tavaszi ülésszakát.



Fotó: Bruzák Noémi (MTI)




***




Nemzet és Biztonság - Dr. Demkó Attila előadása a Szegedi Tudományegyetemen

 

A Magyar Atlanti Tanács valamint a Magyar Ifjúsági Atlanti Tanács szervezésében 2015. május 13-án került sor Dr. Demkó Attila, a Honvédelmi Minisztérium Védelempolitikai Főosztály vezetőjének előadására a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán, az SZTE ÁJTK Hallgatói Önkormányzatet, a Szegedi Politológus Hallgatók Egyesülete és az SZTE Móra Ferenc Szakkollégium közreműködésében.

A MAT által az év elején indított "Nemzet és Biztonság" nevet viselő előadássorozat a hazai honvédelem, valamint biztonság- és védelempolitika aktuális kérdéseit elemzi, a téma meghatározó szakértőinek segítségével. Siklósi Péter, a Honvédelmi Minisztérium védelempolitikáért és védelmi tervezésért felelős helyettes államtitkárának veszprémi előadását követően, a csongrádi megyeszékhelyen, a HM Védelempolitikai Főosztály első embere adott betekintést a népes hallgatóságnak Magyarország és a NATO viszonyába, a közeljövőben induló iraki misszió részleteibe, de emellett szóba kerültek még a hazai védelempolitikai olyan aktualitásai is, mint az ukrajnai helyzet és az Iszlám Állam.

A mintegy egyórás előadást követően a főosztályvezető az érdeklődők soraiból érkező kérdésekre is válaszolt.


***




MAT-konferencia Veszprémben

 

Nemzet és Biztonság



A Magyar Atlanti Tanács (MAT) Nemzet és Biztonság címmel április 2-án konferenciát rendezett a veszprémi Pannon Egyetemen. Elsőként a konferencia szervezésében tevékeny szerepet játszó Szűcs József ezredes, az MH Légi Vezetési és Irányítási Központ parancsnoka köszöntötte a vendégeket, majd dr. Friedler Ferenc, a házigazda Pannon Egyetem rektora nyitotta meg a konferenciát.



Dr. Friedler Ferenc köszöntőjében emlékeztetett arra, hogy a Pannon Egyetem mindig nyitott az együttműködésre, ami különböző tudományterületek között lehet leginkább hatékony. Ilyen például a biztonság területe is - folytatta - mivel az egyetem elsősorban a műszaki rendszerek biztonságával foglalkozik, a Magyar Atlanti Tanács pedig a biztonság nemzetközi vetületét vizsgálja. ,,A kettő között van összefüggés, és szerintem, ha ezen a területen közösen gondolkodunk, abból komoly eredmény születhet" - húzta alá az előadó. Hozzátette: ellentmondásosan akkor mondjuk azt, hogy szükség van egy erős szövetségre, ha baj van. A NATO esetében viszont ez épp fordítva igaz: azért létezik, hogy ne legyen baj.



A házigazda köszöntőjét követően Siklósi Péter, a Magyar Atlanti Tanács alelnöke, a Honvédelmi Minisztérium védelempolitikáért és védelmi tervezésért felelős helyettes államtitkára a walesi NATO-csúcs következményeire koncentráló előadásában - felelevenítve hazánk szövetségi tagságának kezdeteit - emlékeztette a hallgatóságot arra, hogy Magyarország 16 évvel ezelőtt, alig két héttel a koszovói műveletek megkezdése előtt csatlakozott az észak-atlanti szervezethez. Mint mondta, azóta a történelem úgymond rendszeresen ellátta feladattal az eddigi történelem legsikeresebb katonai szervezetét, hiszen például a 2001. szeptember 11-ei terrortámadás alapjaiban változtatta meg a világ biztonsági környezetét, és egyben adott komoly, a mai napig tartó feladatot a tagállamoknak.



"2001-2014 között a Szövetség - és benne Magyarország - volt a világméretű terrorizmus elleni harc zászlóshajója. Az Iszlám Állam kikiáltásával azonban a helyzet megváltozott, hiszen az észak-atlanti szervezet még a látszatát is szeretné elkerülni annak, hogy ez a küzdelem nyugat-kelet; vagy éppen a keresztény és az iszlám vallás harca. Napjainkban a normális világrend áll szemben a barbarizmussal, több mint hatvan állam támogatja ezt a harcot. Az Iszlám Állam elleni harc tehát nem a NATO, hanem egy jóval szélesebb együttműködés keretében zajlik " jelentette ki Siklósi Péter.





A walesi NATO-csúccsal kapcsolatosan elhangzott, hogy a napirendi pontok előzetes tervezésekor némi bizonytalanság volt a témákat illetően, de az ukrajnai események gyakorlatilag megírták a forgatókönyvet. Siklósi Péter leszögezte: az ukrán válság új korszakot nyitott a NATO történelmében, a kialakult helyzetre válaszként Walesben kétféle intézkedéscsoportról született megállapodás. Az első csoportba az úgynevezett megerősítő intézkedések tartoznak, amelyek lényege, hogy a közvetlenül fenyegetett NATO-tagállamok katonai-politikai megerősítést kapjanak a Szövetségtől. Azóta a térségben rendkívüli módon megemelkedett a nagyszabású hadgyakorlatok száma. A Készenléti Akcióterv másik csoportjába pedig az adaptációs intézkedések tartoznak.



"Nem kétséges, hogy a hagyományos fegyverek terén a NATO katonai ereje meghaladja Oroszországét, ugyanakkor az utóbbi években a szövetséges tagállamok elszoktak a hagyományos hadgyakorlatoktól, mert a missziós feladatok voltak előtérben. Az ukrajnai helyzetre történő pontos reagálás alapja, hogy a NATO nagy erőket, nagyon gyorsan tudjon mozgatni. Azaz, az eddigi gyorsreagáló képességet egy nagyon gyors reagáló képességgé kell-kellett átalakítani. Lefordítva mindezt: dandár-harccsoport méretű erőknek kell, 1-2 napos reakcióidővel készenlétben lenniük. Emiatt találták ki a körülbelül negyvenfős állományú, úgynevezett NATO haderő integrálási egységeket (force integration unit), amelyeket első körben a hat leginkább fenyegetett tagállamba telepítenek, de hazánk és Szlovákia is jelezte ilyen irányú igényét. A tervek szerint a magyar integrálási egység Székesfehérváron települ majd" - közölte Siklósi Péter.



Az egyes tagállamok védelmi költségvetésével kapcsolatosan, Walesben továbbra sem született kötelező érvényű megállapodás. A cél ugyanakkor az, hogy a védelmi kiadások az elkövetkezendő tíz évben minden országban közeledjenek a GDP két százalékához; illetve ne csökkenjenek az alá. Az államtitkár ugyanakkor aláhúzta, hogy ha Európa a közeljövőben nem költ többet saját biztonságára, annak súlyos következményei lesznek.





"A Kormány határozata szerint 2022-ig évente a GDP legalább 0.1 százalékával fog nőni a honvédelmi tárca költségvetése. Komoly kihívás lesz, hogy miként, milyen módon használjuk fel jól a többlet anyagi forrásokat" - mondta a MAT alelnöke. Hazánk NATO-tagságából adódó előnyeivel kapcsolatosan az államtitkár úgy vélte: amellett, hogy a különböző szövetségesi műveletekben a magyar katonák komoly harctéri tapasztalatot szereztek - és ezáltal nőtt a Magyar Honvédség általános harcképessége - nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy szerves részévé váltunk a szövetség védelmi tervező rendszerének.



"Magyarország néhány területen kiemelkedő szerepet tölt be a NATO-ban. Ilyen az MH Pápa bázisrepülőtéren települő, Nehéz Légiszállító Ezred, amely az okos védelem kiváló - és a gyakorlatban is működő - példája. Ugyancsak ilyen a Budapesten található NATO Katona-egészségügyi Kiválósági Központ, amely a Szövetség egyfajta tudásközpontjaként működik. Visszautalva a közelmúltban besűrűsödött NATO-gyakorlatokra, szintén mi voltunk az első olyan európai tagállam, amelyik századnyi erővel huzamosabb időre az egyik szövetséges Balti-állam területére települt" - utalt az államtitkár arra, hogy 2014. év végén egy magyar lövésszázad hajtott végre különböző feladatokat Litvániában. Végezetül pedig - fogalmazott Siklósi Péter - a NATO biztonsági beruházási programjából többek között a Veszprémben működő légiirányító-központ - és ezen keresztül az egész ország is - komolyan profitált.



MAT




***






A beszámoló letölthető pdf-ben.

***





A beszámoló letölthető pdf-ben.

***



Rastislav Kacer előadása

 

A Magyar Atlanti Tanács november 4-én megrendezett teadélutánján Rastislav Kacer, a Szlovák Köztársaság budapesti nagykövete "Közép-kelet Európa helyzetének szlovák megítélése a NATO-csúcs és a legutóbbi események tükrében" címmel tartott előadást.





A legutóbbi események vonatkozásában megemlítette, habár mindenki az ukrán válsággal van elfoglalva, azért jó dolgok is történtek. Régóta nem tapasztalt stabilitás és prosperitás uralkodik Európa nagy részén, és a megnövekedett erőnket mutatja, hogy részt veszünk a döntéshozó folyamatokban, vagyis "az étlapról az asztalhoz kerültünk". Rossz hír azonban, hogy általánosan jellemzővé vált az önértékelés hiánya, valamint a kritika. A politikusok nem képesek hosszútávra tervezni, csak saját mandátumuk idejében gondolkodnak. Megjelentek az összeesküvés-elméletek, mások hibáztatása, amit a nagykövet a mai társadalom rákos betegségének nevezett.



Véleménye szerint a NATO gyorsan reagált az ukrajnai eseményekre, ugyanakkor mivel Ukrajna nem tagország, a NATO sem vallott kudarcot. A NATO-csúcsot sikeresnek értékelte, mivel 9 tagország is bejelentette, növeli védelmi költségvetését. Sajnálattal vette tudomásul ugyanakkor a szervezeten belüli erős megosztottságot, és azt, hogy az ígéreteket nem követik tettek, ezért hatékony és valódi regionális védelmi együttműködést sürget - amit a jelenlegi, keletről érkező fenyegetések is egyre szükségesebbé tesznek.





(fotó: Tóth László)



***






A meghívó letölthető pdf-ben.

***





Letölthető pdf-ben.

***



MAT-konferencia - a NATO 2014. évi csúcstalálkozójáról

 

A Magyar Atlanti Tanács (MAT) - a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) támogatásával - konferenciát rendezett, amelynek apropóját az október elején Walesben megrendezett NATO-csúcstalálkozó értékelése, összegzése jelentette. A rendezvényen részt vett számos Budapestre akkreditált nagykövet, vezető diplomata és katonai attasé. A konferencián megjelent Fucsku Sándor vezérőrnagy, a Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnokság parancsnoka, Szegő László dandártábornok, Áder János köztársasági elnök főhadsegédje, és dr. Megyesy Jenő Orbán Viktor miniszterelnök, főtanácsadója.




Az NKE Ludovika Főépületének kápolnájában megrendezett konferencia házigazdájaként Prof. Dr. Patyi András, az egyetem rektora köszöntötte a vendégeket. Hangsúlyozta: a NATO egy olyan katonai, politikai szervezet, kulturális közösség és államcsoport, amely a II. világháború utáni béke záloga. Kiemelte, hogy Magyarország NATO-csatlakozásával olyan lehetőségek nyíltak meg a teljes magyar demokratikus politikai rendszer, illetve a haderő előtt, amelyek a NATO nélkül nem valósulhattak volna meg. A konferencia szervezőjeként felszólaló prof. Dr. Vizi E. Szilveszter, akadémikus, a MAT elnöke köszöntőjében utalt arra, hogy idén ünnepeltük Magyarország NATO-hoz való csatlakozásának 15. évfordulóját. Úgy vélte, hogy ez a konferencia azt üzeni, hogy a magyar állampolgár nem csak azzal tett tanúbizonyságot a NATO mellett, hogy 83 százalékban igennel szavazott, hanem azzal is, hogy a mai napig az euro-atlanti gondolatvilágot támogatja. Prof. Dr. Vizi E. Szilveszter emlékeztette a konferencia résztvevőit arra, hogy a MAT ebben az esztendőben már a második konferenciát szervezte, az elsőt a másfél évtizeddel ezelőtti csatlakozás emlékére, míg a mostanit az Észak-atlanti Szövetség előtt álló feladatok összegzésére. Hangsúlyozta: idén is a Magyar Atlanti Tanács rendkívül sokrétű feladatot látott el az euro-atlanti értékrend ismertetésére, terjesztésére, kétoldalú kapcsolatok erősítésére. Példaként említette a budapesti székhelyű NATO Katona-egészségügyi Kiválósági Központtal (NATO KEKK) való együttműködés kialakítását, amelyet rendkívül fontosnak nevezett, hiszen egy többnemzetiségű katona-egészségügyi tudásközponttal sikerült elmélyíteni a kapcsolatokat. Ugyanakkor emlékeztetett arra is, hogy számos nagykövettel, katonai attasékkal és diplomatákkal folytatott megbeszéléseket, ahol megerősítette Magyarország euro-atlanti elkötelezettségét.



A konferencián felszólaló dr. Hende Csaba honvédelmi miniszter szerint történelmi döntések születtek az idei, Walesben megrendezett NATO-csúcstalálkozón, amelyek hosszú időre meghatározzák a szövetség jövőjét. A tárcavezető szerint a döntések révén többek között megerősödik az 5. cikkely szerinti reagáló képesség, valamint a NATO infrastruktúrája a keleti szárnyakon, s így Magyarország és Közép-Európa katonai biztonsága is. Hende Csaba szerint túlzás nélkül elmondható, hogy az elmúlt években jelentős, negatív változáson ment keresztül a biztonsági környezet. Példaként említette az ukrán válságot, az Iszlám Állam terrorszervezet megerősödését és térnyerését. Hozzátette: a NATO határaitól távol tucatnyi válsággóc van, amelyek közvetlenül érintik, vagy érinthetik a szövetség biztonságát, így sokasodó új biztonsági kihívásra kellett reagálnia a walesi csúcsnak. A honvédelmi miniszter szerint ezt sikerrel tette meg, így bizonyult a szövetség történetében a legsikeresebb NATO-csúcsnak a walesi találkozó. A honvédelmi miniszter felidézte, hogy a 2008 óta tartó gazdasági válság nyomán az európai védelmi ráfordítások mintegy 20 százalékkal csökkentek, míg például Oroszország 50 százalékkal emelte védelmi kiadásait. Ezt az ellentmondást is orvosolandó a csúcstalálkozón minden tagállam vállalta, hogy védelmi kiadásait a következő tíz évben a GDP 2% szintjéhez közelíti, s azon belül 20% a haderő-modernizációra fordítanak. Hende Csaba elmondta, hogy a Honvédelmi Minisztériumban az elmúlt hónapokban folyamatosan dolgoztak azon, hogy Magyarország maga és a szövetség számára is hasznos felajánlást tegyen. Jelenleg is vizsgálják, hogy a - kormány korábbi határozatában már rögzített - védelmi kiadások növelését milyen módon lehet gyorsítani. Hende Csaba Magyarország NATO-csúcson tett vállalásai közül kiemelte még, hogy mintegy 20 milliárd forintos beruházás keretében a következő másfél-két évben fejlesztik a pápai bázisrepülőteret. Emellett Magyarország októbertől decemberig egy lövészszázadot küld a Baltikumba. Az ukrán válság rendezésével kapcsolatban Magyarország többek között vállalta tíz ukrán sebesült katona ellátását a Magyar Honvédség Egészségügyi Központban, a kelet-ukrajnai aknamentesítési műveletekben részt vevők felkészítésének segítését, továbbá Magyarország 100 ezer dollárt fizet be a kibervédelmi fejlesztésekre, a Magyar Honvédség pedig összekötő tisztet küld a kijevi NATO-irodába.





Dr. Benkő Tibor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke előadásában felidézte: 1999 óta - amióta Magyarország tagja a szövetségnek - ez volt a nyolcadik csúcstalálkozó. A mostani csúcs megállapításai közül kiemelte, hogy műveleti NATO helyett készenléti NATO-ra van szükség. A csúcson döntöttek egy készenléti akcióterv kidolgozásáról, amely egy nagyon magas készenléti összhaderőnemi harci kötelék létrehozását is rögzíti. A vezérkari főnök hangsúlyozta: mindez a Magyar Honvédségnek is kötelezettségeket jelent. A térség biztonsága Magyarországnak is érdeke, ezért fontos, hogy a magas készenléti kötelékben valamilyen formában részt vegyen. Benkő Tibor kiemelte: ha Magyarország 150 katonát ajánl fel ebbe a kötelékbe, akkor - ahhoz, hogy a létszámot hosszú távon, váltásokkal is garantálni lehessen - legalább háromszoros létszámot, mintegy 450 embert kell biztosítani. Ezeket, a katonákat pedig fel kell szerelni korszerű, modern eszközökkel. Ehhez elengedhetetlenek a különböző beszerzések, az eszközök cseréje - jelentette ki a vezérezredes. Benkő Tibor azt mondta: a katonák számára a NATO-csúcs egyik legfontosabb üzenete, hogy a katonai készenléten, képességen is változtatni kell. A cél a gyors hadrafoghatóság, a mobilitás, a gyors manőverező képesség és a megfelelő tűztámogatás. A beszerzéseket ennek megfelelően kell végrehajtani - mondta. A vezérezredes úgy vélte, a csúcsértekezleten világos utat vázoltak fel a szövetség számára, a NATO kész szembenézni a jövővel és annak kihívásaival.





Kovács Attila

A rendezvényen készült képek letölthetők.

(fotó: Krasznai-Nehrebeczky Mária)



***




A Magyar Atlanti Tanács is részt vett a NATO-futáson

 

A Magyar Atlanti Tanács (MAT) és a Magyar Ifjúsági Atlanti Tanács (MIAT) közösen vett részt a Budapesten megrendezett NATO Partnerségi Futófesztivál rendezvényen.




A több ezer futó és érdeklődő részvételével megtartott NATO-futáson a sport mellett az Észak-atlanti Szövetség eszmeiségének, intézményi működésének megismertetésére, népszerűsítésére is lehetőség nyílt.





A MAT és MIAT közös sátrában a NATO-csatlakozásunk 15. évfordulója alkalmára készített fotókiállítást tekinthették meg az érdeklődők, a MIAT fiataljai pedig szóróanyagokkal és információs pulttal várták az érdeklődőket, akik közül a bátrabbak egy kvízjáték keretében adhattak számot a NATO-val kapcsolatos tudásukról, ismereteikről.





K. A.




***






A beszámoló letölthető pdf-ben.

***





A meghívó letölthető pdf-ben.

***









A beszámoló letölthető pdf-ben.

***





A beszámoló letölthető pdf-ben.

***





A meghívó letölthető pdf-ben.

***


Francia nagykövet a Magyar Atlanti Tanács rendezvényén

 

A 2014. április 17.-én megrendezett teadélután vendége Roland Galharague, a Francia Köztársaság budapesti nagykövete volt, aki előadást tartott "Franciaország a világban" címmel.


A nagykövet előadásában ismertette Franciaország gazdasági és politikai szerepét a világban. Hangsúlyozta, hogy Franciaország a világ valamennyi kontinensén rendelkezik szuverén területekkel, ezért is felelősséggel foglalkozik a világ aktuális biztonságpolitikai kérdéseivel és a globalizáció kihívásaival.



Mint elmondta, Franciaország nem érez nosztalgiát a hidegháborús idők iránt, soha nem fogadta el Európa kettészakadását. Mai világunkban azonban továbbra is jelentkeznek feszültségek, válsággócok. Az ukrajnai helyzet visszahozta az európai biztonságot korábban fenyegető veszélyeket. Azonnali lépésekre volt szükség a Baltikumban, Lengyelországban és Romániában. Ugyanakkor Ukrajna nem tagja a NATO-nak, a szervezet az 5. cikk alapján semmit nem tehet.



A nagykövet szerint Franciaország latba veti befolyását a világ biztonsága érdekében, ragaszkodik a nemzetközi jogot tiszteletben tartó világrendhez. Az USA korábban jelezte, hogy érdekszférája döntően az ázsiai-csendes-óceáni térség és csökkenti európai jelenlétét. Az ukrajnai események e folyamatot lassítják. Amerika hangsúlyos szerepvállalása nélkül nem lehet hiteles a NATO-nak és az EU-nak az orosz törekvésekkel szembeni ellensúlya.





A nagykövet hangsúlyozta, hogy Franciaország részt vállalt az EU eredményeinek kimunkálásában, és azon tevékenykedik, hogy az európai integráció számtalan gazdasági, politikai, biztonsági eredményeit mindenki ismerje el.



Kifejtette, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa sok évtizeddel ezelőtt kialakított összetétele és mechanizmusa ma már nem tükrözi a jelenlegi erőviszonyokat. Több ország állandó tagságot igényel a BT-ben, melynek kibővítése ugyanakkor még jobban lelassítani e szerv döntéshozatalát.





A nagykövet a globális klímaváltozást súlyos kihívásnak tartja, ezért Franciaország intenzív programokat folytat a megújuló energiaforrások hasznosítása terén.




***






A meghívó letölthető pdf-ben.

***

MAT emlékülés - 15 éve a NATO-ban

 

"Tizenöt éve a NATO-ban" címmel tartott ünnepi emlékülést a Magyar Atlanti Tanács (MAT) április 8-án a Stefánia Palota és Honvéd Kulturális Központban, amelyre több mint száz meghívott vendég fogadta el a meghívást. A rendezvényen megjelent és üdvözlő beszédet mondott dr. Karl A. Lamers, az ATA elnöke, a NATO Parlamenti Közgyűlés alelnöke. Az emlékülést prof. dr. Vizi E. Szilveszter, a MAT elnöke nyitotta meg, ezt követően beszédet mondott dr. Martonyi János külügyminiszter, dr. Hende Csaba honvédelmi miniszter, Kovács László korábbi külügyminiszter, Végh Ferenc vezérezredes, a Magyar Honvédség korábbi vezérkari főnöke, Mark André Goodfriend, az Amerikai Egyesült Államok id. ügyvivője, Helena Bambasova, a Cseh Köztársaság és Roman Kowalski, Lengyelország budapesti nagykövete.


Az emlékülés kezdetén dr. Csóti György, a MAT alelnöke köszöntötte a nagyszámú vendéget, akik megemlékezni jöttek a 15 évvel ezelőtti történelmi eseményről. Elsőként Vizi E. Szilveszter akadémikus, a Magyar Atlanti Tanács elnöke kapott szót, aki röviden értékelte NATO-tagságunk elmúlt másfél évtizedét. Angol nyelvű köszöntőjében a MAT elnöke kijelentette: a NATO a történelem legsikeresebb politikai és katonai szervezete. Emlékeztetett arra: a Magyar Atlanti Tanács 1992-ben alakult, eredeti küldetése, hogy előmozdítsa Magyarország NATO-csatlakozását és hirdesse, közvetítse a transzatlanti elveket és értékeket a magyar társadalomban. Mint elmondta, 1997-ben a magyarok 85 százalékos arányban hagyták jóvá az ország NATO-csatlakozását, és máig ez a legmagasabb arány, amellyel egy csatlakozó ország polgárai támogatták a belépést a szövetségbe.



Martonyi János külügyminiszter Magyarország "hazatérési folyamata" egyik legfontosabb állomásának nevezte hazánk tizenöt évvel ezelőtti NATO csatlakozását. Az egymást követő kormányok, politikai családok összekapcsolódó erőfeszítései, az ebből fakadó folytonosság, illetve a nemzeti konszenzus egyaránt hozzájárult az euro-atlanti integrációnk sikeréhez. " Meg kell erősíteni a transzatlanti egységet és növelni kell a bizalmat az Atlanti-óceán két partja között - hangsúlyozta a külügyminiszter, aki hozzátette: az ukrajnai események azt bizonyítják, hogy továbbra is "számít a terület", amelyet meg kell védeni, és aki megsérti a területi integritást, annak számolnia kell a következményekkel.



Emellett úgy vélte, növelni kell az amerikai elkötelezettséget és az európai hozzájárulást, a NATO minden tagállamának erősítenie kell védelmi képességét, és Magyarország már kijelölte ehhez az utat.





Martonyi János szerint a februári és márciusi ukrajnai fejlemények következtében ismét megjelent "a biztonság kemény, eredeti fogalma", a terület, az ország, az emberek biztonsága. A történtek következtében újra kell értékelni az eddigi gondolkodást, stratégiát, képességeket, és ezt higgadtan, megfontoltan, az elvek mentén kell megtenni - mutatott rá.



A külügyminiszter emlékeztetett: 25 éve volt a rendszerváltozás, 1989-ben valójában a szabadság eszméje, az elvek és az értékek győztek. Ezzel megkezdődött a visszatérés a nyugati közösségbe, ez több éven át tartott, melynek fontos állomása volt a NATO-csatlakozás - mondta.



Hende Csaba honvédelmi miniszter beszédében hangsúlyozta: a harmadik Orbán-kormány is megbízható, szilárd partnere lesz szövetségeseinek. Mint mondta, a NATO-csatlakozás mérföldkövet jelentett Magyarország történelmében. Úgy fogalmazott, hogy addig az ország Kelet és Nyugat között "hánykolódott," és a NATO-, majd az EU-csatlakozás két olyan erős horgonyt jelentett, amely Magyarországot szilárdan kikötötte a nyugati parton. Hende Csaba kitért arra is, hogy a biztonságot könnyű természetesnek venni, ezért tudatosítani kell, hogy ez nem adottság, hanem tenni kell érte nemzeti és szövetségi szinten is. Beszédében utalt arra, hogy a Nyugat-Balkán stabilitása és jövőbeli euro-atlanti integrációja Magyarország kiemelt érdeke, az ország elkötelezett a NATO nyitott ajtók politikája mellett, és bízik abban, hogy folytatódik a szövetség bővítése. A honvédelmi miniszter Montenegrót nevezte meg a legfelkészültebb jelöltnek, amely országnak Magyarország minden segítséget megad az integrációhoz.





Végh Ferenc nyugállományú vezérezredes, volt vezérkari főnök felidézte a haderő átalakítás rendszerváltozás utáni legfontosabb momentumait. Mint elmondta, Magyarország eredményesen kezelte a déli határai mentén kialakult válságot, a Partnerség a Békéért (PfP) kezdeményezésbe történt bekapcsolódásunk után a szemléletváltás, az interoperabilitás, a kooperativitás kulcsszavak mentén folytatódott a felkészülés a tagságra. A csatlakozásig 52 ezer fősre csökkent a honvédség létszáma, átalakult a vezetési rendszer, változott a hivatásosok és a szerződésesek aránya, csökkent a sorkatonai szolgálat ideje, létrejöttek a kiképző központok és számos nemzetközi gyakorlatot, rendeztek. A csatlakozást követően hazánk gyorsan átesett a tűzkeresztségen is, hiszen mindössze tizenkét nappal később megkezdődtek a NATO Jugoszlávia elleni hadműveletei. Végh Ferenc kiemelte: az elmúlt tizenöt évben tovább mélyült hazánk és a szövetség együttműködése, s ugyan a csatlakozással nem hagytunk magunk mögött minden problémát, az elmúlt másfél évtized igazolta hazánk NATO-val kapcsolatos előzetes várakozásait.



A rendezvény végén ünnepélyes pillanatokra került sor: a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum új ereklyével gazdagodott. Kovács Vilmos ezredes, az intézmény igazgatója átvette az 1999-ben, Magyarország csatlakozásakor Brüsszelben hivatalosan felvont magyar zászlót.



MAT


A rendezvényen készült képek letölthetők.

(fotó: Krasznai-Nehrebeczky Mária)







***







Az emlékülés programja letölthető pdf-ben.

***




A beszámoló teljes tartalma letölthető pdf-ben.

***


Az atlanti tanácsok szerepéről egyeztettek

 

A Magyar Atlanti Tanács (MAT) 2014. évi terveiről, munkájáról, az alapítás óta eltelt időszakról, hazánk 15 éves NATO-tagságának eredményeiről tájékoztatta prof. dr. Vizi E. Szilveszter, a Magyar Atlanti Tanács elnöke Kate Hansen Bundt-ot, a Norvég Atlanti Tanács főtitkárát.


Magyarország és Norvégia a NATO tagállamaként két megbízható szövetséges, amelynek kapcsolatai a biztonságpolitika területén folyamatosak és eredményesek - hangzott el azon a megbeszélésen, amely a két ország atlanti tanácsának vezetője között zajlott le. A megbeszélésnek külön jelentőséget adott, hogy Magyarország a NATO-hoz történő csatlakozása szempontjából mérföldkőhöz érkezett, hiszen hazánk idén tavasszal ünnepli a belépés 15. évfordulóját.
,,Nagyon fontos, hogy a tagállamok lakossága folyamatosan tájékozódjon a szövetség munkájáról, legfontosabb célkitűzéseiről, tevékenységéről - jelentette ki a MAT elnöke, aki hozzátette: a magyarok körében népszerű az észak-atlanti eszmeiség, Magyarország NATO-tagsága. Mint elmondta, a NATO-hoz történő csatlakozásunk 15. évfordulóján a lakosság többsége elismert szervezetnek tartja a NATO-t, tagságunkat pedig az ország szempontjából fontosnak és szükségesnek ítéli. A Magyar Atlanti Tanács elnöke hangsúlyozta: a MAT küldetése, hogy előmozdítsa az euro-atlanti elvek és értékek minél szélesebb körű elfogadását a magyar társadalomban, s elsődleges céljának az atlanti együttműködés erősítését, elmélyítését és kiszélesítését nevezte a tagállamokkal. Ennek érdekében a szervezet a különböző konferenciákon, megbeszéléseken, szimpóziumokon tájékoztatja az érdeklődőket a NATO-val kapcsolatos legfontosabb információkról. Prof. dr. Vizi E. Szilveszter elmondta: Norvégia geopolitikai adottságaival a NATO stratégiailag fontos tagállama, amelynek a szövetségben betöltött szerepéről, munkájáról a többi tagállamnak, így Magyarországnak is minél többet tudnia kell. A MAT elnöke elismeréssel szólt arról a segítő tevékenységről, amit Norvégia hazánknak nyújtott a NATO-hoz történő csatlakozási folyamat során, illetve a belépést követő első években. ,,A norvég támogatási modell példaértékű Európában, amely elismerést és köszönetet érdemel - hangsúlyozta prof. dr. Vizi E. Szilveszter.

K. A.



***





A beszámoló letölthető jpg-ben.

***



Szlovén nagykövet a MAT elnökénél

 

A Magyar Atlanti Tanács (MAT) 2014. évi terveiről, munkájáról, az alapítás óta eltelt időszak eredményeiről tájékoztatta prof. dr. Vizi E. Szilveszter, a Magyar Atlanti Tanács elnöke Ksenija Skrilec szlovén nagykövetet Budapesten, a szervezet Bérc utcai irodájában.


Magyarország és Szlovénia kapcsolatai példaértékűen fejlődnek, a NATO-hoz történő csatlakozás szempontjából pedig mindkét ország mérföldkőhöz érkezett, hiszen hazánk idén tavasszal ünnepli a belépés 15. évfordulóját, míg Szlovénia éppen idén tíz éve, hogy az északatlanti szövetség tagállamává vált. "Nagyon fontos, hogy a tagállamok lakossága folyamatosan tájékozódjon a szövetség munkájáró1, legfontosabb célkitűzéseiről, tevékenységéről - jelentette ki a MAT elnöke, aki hozzátette: a magyarok körében továbbra is népszerű az észak-atlanti eszmeiség, Magyarország NATO-tagsága. Mint elmondta, a NATO-hoz történő csatlakozásunk 15. évfordulója előtt néhány héttel a lakosság többsége elismert szervezetnek tartja a NATO-t, tagságunkat pedig az ország szempontjából fontosnak és szükségesnek ítéli. A Magyar Atlanti Tanács elnöke hangsúlyozta: a MAT küldetése, hogy előmozdítsa az euro-atlanti elvek es értékek minél szélesebb körű elfogadását a magyar társadalomban, s elsődleges céljának az atlanti együttműködés erősítését, elmélyítését es kiszélesítését nevezte a tagállamokkal. Prof. dr. Vizi E. Szilveszter elmondta: örömteli, hogy az elmúlt évben nőtt a MAT taglétszáma, a szervezet pedig 2014-ben is az atlanti szövetség megismertetése, népszerűsítése érdekében dolgozik. A szervezet a különböző konferenciákon, megbeszéléseken, szimpóziumokon tájékoztatja az érdeklődőket a NATO-val kapcsolatos legfontosabb információkról. Prof. dr. Vizi E. Szilveszter meghívta Ksenija Skrilecet a MAT idei rendezvényeire, konferenciáira, ahol a diplomata tájékoztatást adhat Szlovénia NATO-tagságával összefüggő kérdésekről, amit a nagykövet asszony örömmel elfogadott.




(fotó: Krasznai-Nehrebeczky Mária)





***




A beszámoló teljes tartalma letölthető pdf-ben.

***



Az elemzés teljes tartalma letölthető pdf-ben.

***





A meghívó letölthető pdf-ben.


***






A meghívó letölthető pdf-ben.


***






A meghívó letölthető pdf-ben.


***




A honvédség megújulásának fontos eszköze az új katonai stratégia

 

Magyar Honvédség megújításának fontos eszköze az új nemzeti katonai stratégia - mondta Hende Csaba honvédelmi miniszter csütörtökön egy budapesti konferencián.


A Magyar Atlanti Tanács e témában meghirdetett, a nemzeti katonai stratégiáról szóló konferenciasorozatának nyitórendezvényét a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hungária körúti campusán tartották.


Hende Csaba nyitóelőadásban felidézte: az előző dokumentum 2009-es elfogadása óta jelentős változások mentek végbe Magyarországon és a nemzetközi környezetben egyaránt, és ez tette indokolttá új katonai stratégia kidolgozását.




(fotó: Krasznai-Nehrebeczky Mária)


A változások közül a legfontosabbnak azt nevezte, hogy szemléletváltás következett be a honvédelem és a kormány honvédelmi politikája területén. Ennek fényében határozták meg a Magyar Honvédség képességfejlesztésének szempontjait és irányait, jelölték ki a közép és a hosszú távú célokat. Hosszú távú stratégiai célként fogalmazták meg egy korszerű, védelmi és nemzetközi műveleti feladatok ellátására egyaránt alkalmazható, megfelelő képességekkel és kiegyensúlyozott struktúrával rendelkező haderő kialakítását, amelyet jól működő önkéntes tartalékos rendszer egészít ki.


A miniszter azt is megjegyezte, hogy a kormányváltás idején papíron 18 önkéntes tartalékos katona volt, a valóságban egy sem, jelenleg 4400 kiképzett, esküt tett és bármikor alkalmazható tartalékos katonája van a honvédségnek.


Hende Csaba az új stratégia megalkotásának indokaként kiemelte még, hogy a 2008 őszén indult gazdasági világválság miatti megszorítások a honvédelmi költségvetést is érintették, s már ezáltal is lehetetlenné vált az előző stratégiában felvázolt tervek végrehajtása. Emellett a globális biztonsági környezetet érintően is számos változás történt - tette hozzá, példaként említve a nagyhatalmi átrendeződéseket, továbbá azt, hogy előtérbe kerültek olyan új típusú biztonsági kihívások, mint a kiberbiztonság.




(fotó: Krasznai-Nehrebeczky Mária)


A miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy a globális biztonsági környezetben zajló rendkívüli dinamikájú változások hosszú távon kiszámíthatatlanná váltak. Ez pedig - mint mondta - nemcsak felértékeli a haderő szerepét, "hanem egyenes elengedhetetlenné teszi a hiteles katonai erő fenntartását". Ebből is következik, hogy alapvető szükség van a haderő fejlesztésére. Közölte, a haderőre jelenleg egyszerre jellemző az elavult, kifutó és a modern technika, valamint a nemzetközi műveleti tapasztalattal rendelkező, kitűnő személyi állomány.


Felidézte továbbá, hogy a nemzeti önerő és a szövetséges együttműködés közösen alkotja a magyar honvédelmet. Márpedig ahhoz, hogy a Magyar Honvédség eleget tudjon tenni a különböző globális, illetve regionális együttműködésekből fakadó, köztük az európai uniós és NATO-tagsággal vállalt kötelezettségeinek, elengedhetetlen a nemzeti haderő fejlesztése. Ezt az elmúlt több mint húsz évben történt fokozatos leépülés után tervszerűen és fokozatosan kell megerősíteni. Ez egy nagyon hosszú út - jegyezte meg a miniszter.


Kiemelte, hogy az eddigi tapasztalatok szerint a magyar kormány költségvetési garanciái nemcsak teljesülnek, hanem túl is teljesülnek. Korábban azt vállalták, hogy 2015-ig nem csökken a honvédelmi költségvetés nominális összege, de már az idén 7 milliárddal több jut a honvédelmi kiadásokra.


Hende Csaba közölte, hogy - egyes információkkal ellentétben - nincs szó arról, hogy a kormány bizonyos összegeket zárolt a HM költségvetésében. A miniszter elmondta, ő maga döntött egy belső takarékossági, elővigyázatossági tartalékolásról. Ezeket az összegeket viszont senki sem vonja el, azokat az utolsó fillérig a honvédelemre fogják költeni - mondta.


Közlése szerint a kormány 2016-tól a GDP 0,1 százalékával vállalta növelni a honvédelmi költségvetést 2023-ig. Ez az emelés egy növekvő GDP-t feltételezve tartalmaz bizonyos fejlesztési forrásokat is. Ettől függetlenül 2023-ra sem lesz kész a honvédség, de elindultak végre a stabilizálódás és a fejlődés útján.


A miniszter előadásában kitért arra, hogy a Magyar Honvédség nemzetközi szerepvállalásokban nyújtott elismertsége jelentősen hozzájárul az ország érdekérvényesítő képességének növeléséhez. Arra is kitért, hogy egy NATO-s felmérés szerint a telepíthető szárazföldi haderők összlétszámához viszonyított, külföldön állomásozó egységek létszámának tekintetében Magyarország az első helyen áll.


Hende Csaba közölte: a Magyar Honvédség "az egyik legáramvonalasabb haderő" a NATO-n belül, a vezetők aránya mindössze 8 százalékot tesz ki. A miniszter ugyanakkor jelezte, hogy a honvédségen belül a bürokrácia csökkentésében további intézkedésekre lehet még számítani a közeljövőben.



(MTI)




***



Már 4400 kiképzett önkéntes tartalékos katona van

 

A Magyar Honvédség megújításának fontos eszköze az új nemzeti katonai stratégia - mondta Hende Csaba honvédelmi miniszter csütörtökön egy budapesti konferencián.


A Magyar Atlanti Tanács e témában meghirdetett, a nemzeti katonai stratégiáról szóló konferenciasorozatának nyitórendezvényét a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hungária körúti campusán tartották. Hende Csaba nyitóelőadásban felidézte: az előző dokumentum 2009-es elfogadása óta jelentős változások mentek végbe Magyarországon és a nemzetközi környezetben egyaránt, és ez tette indokolttá új katonai stratégia kidolgozását. A változások közül a legfontosabbnak azt nevezte, hogy szemléletváltás következett be a honvédelem és a kormány honvédelmi politikája területén. Ennek fényében határozták meg a Magyar Honvédség képességfejlesztésének szempontjait és irányait, jelölték ki a közép és a hosszú távú célokat. Hosszú távú stratégiai célként fogalmazták meg egy korszerű, védelmi és nemzetközi műveleti feladatok ellátására egyaránt alkalmazható, megfelelő képességekkel és kiegyensúlyozott struktúrával rendelkező haderő kialakítását, amelyet jól működő önkéntes tartalékos rendszer egészít ki. A miniszter azt is megjegyezte, hogy a kormányváltás idején papíron 18 önkéntes tartalékos katona volt, a valóságban egy sem, jelenleg 4400 kiképzett, esküt tett és bármikor alkalmazható tartalékos katonája van a honvédségnek.


Hende Csaba az új stratégia megalkotásának indokaként kiemelte még, hogy a 2008 őszén indult gazdasági világválság miatti megszorítások a honvédelmi költségvetést is érintették, s már ezáltal is lehetetlenné vált az előző stratégiában felvázolt tervek végrehajtása. Emellett a globális biztonsági környezetet érintően is számos változás történt - tette hozzá, példaként említve a nagyhatalmi átrendeződéseket, továbbá azt, hogy előtérbe kerültek olyan új típusú biztonsági kihívások, mint a kiberbiztonság. A miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy a globális biztonsági környezetben zajló rendkívüli dinamikájú változások hosszú távon kiszámíthatatlanná váltak. Ez pedig - mint mondta - nemcsak felértékeli a haderő szerepét, "hanem egyenes elengedhetetlenné teszi a hiteles katonai erő fenntartását". Ebből is következik, hogy alapvető szükség van a haderő fejlesztésére. Közölte, a haderőre jelenleg egyszerre jellemző az elavult, kifutó és a modern technika, valamint a nemzetközi műveleti tapasztalattal rendelkező, kitűnő személyi állomány.


Felidézte továbbá, hogy a nemzeti önerő és a szövetséges együttműködés közösen alkotja a magyar honvédelmet. Márpedig ahhoz, hogy a Magyar Honvédség eleget tudjon tenni a különböző globális, illetve regionális együttműködésekből fakadó, köztük az európai uniós és NATO-tagsággal vállalt kötelezettségeinek, elengedhetetlen a nemzeti haderő fejlesztése. Ezt az elmúlt több mint húsz évben történt fokozatos leépülés után tervszerűen és fokozatosan kell megerősíteni. Ez egy nagyon hosszú út - jegyezte meg a miniszter. Kiemelte, hogy az eddigi tapasztalatok szerint a magyar kormány költségvetési garanciái nemcsak teljesülnek, hanem túl is teljesülnek. Korábban azt vállalták, hogy 2015-ig nem csökken a honvédelmi költségvetés nominális összege, de már az idén 7 milliárddal több jut a honvédelmi kiadásokra.


Hende Csaba közölte, hogy - egyes információkkal ellentétben - nincs szó arról, hogy a kormány bizonyos összegeket zárolt a HM költségvetésében. A miniszter elmondta, ő maga döntött egy belső takarékossági, elővigyázatossági tartalékolásról. Ezeket az összegeket viszont senki sem vonja el, azokat az utolsó fillérig a honvédelemre fogják költeni - mondta. Közlése szerint a kormány 2016-tól a GDP 0,1 százalékával vállalta növelni a honvédelmi költségvetést 2023-ig. Ez az emelés egy növekvő GDP-t feltételezve tartalmaz bizonyos fejlesztési forrásokat is. Ettől függetlenül 2023-ra sem lesz kész a honvédség, de elindultak végre a stabilizálódás és a fejlődés útján.


A miniszter előadásában kitért arra, hogy a Magyar Honvédség nemzetközi szerepvállalásokban nyújtott elismertsége jelentősen hozzájárul az ország érdekérvényesítő képességének növeléséhez. Arra is kitért, hogy egy NATO-s felmérés szerint a telepíthető szárazföldi haderők összlétszámához viszonyított, külföldön állomásozó egységek létszámának tekintetében Magyarország az első helyen áll. Hende Csaba közölte: a Magyar Honvédség "az egyik legáramvonalasabb haderő" a NATO-n belül, a vezetők aránya mindössze 8 százalékot tesz ki. A miniszter ugyanakkor jelezte, hogy a honvédségen belül a bürokrácia csökkentésében további intézkedésekre lehet még számítani a közeljövőben.



(MTI - fidesz.hu)




***





Beszámoló
az Atlanti Tanácsok Szövetségének (ATA és YATA)
2013. február 4-6. között Rómában megtartott 58. közgyűléséről

 

A kitűnő szervezéssel megtartott rendezvényen a Magyar Atlanti Tanácsot a Magyar Atlanti Tanács elnöke, Vizi E. Szilveszter és Szent-Iványi Ágnes alelnök képviselték.

Részvételünk igen hasznosnak bizonyult, mert az eddig is kitűnő nemzetközi kapcsolatainkat ismét felfrissítettük és tovább erősítettük.

A nemzetközi közgyűlés első napja, 2013. február 4-én, hétfőn a több, mint 30 országból érkező delegációk fogadásával kezdődött az Olasz Parlament patinás Regina termében.



Az Atlanti Tanácsok Szövetségének 58. közgyűlését az ATA elnöke dr. Karl A. Lamers úr nyitotta meg. Lamers elnök úr hangsúlyozta, hogy Obama elnök washingtoni beiktatási ceremóniáján világos üzenetként hangzott el az, hogy az Egyesült Államok többé nem egy Amerika-Ázsia-Csendes-óceán tengelyről beszél, hanem kiegyensúlyozó politikáról, vagyis az Ázsiára fordított nagyobb figyelem nem az Európától való visszavonulásnak, vagy a NATO elhanyagolásának a jele.

Az Olasz Parlamentben Prof. Vizi E. Szilveszter elnök úr is beszédet mondott, amelyben többek között kiemelte, hogy a mai társadalmak és különösen a fiatalság a biztonságot egyre inkább garantáltnak tekinti és keveset foglalkoznak azzal, hogy milyen személyi és anyagi forrásokat igényel saját biztonságunk megtartása és milyen lépéseket tesz a NATO biztonságunk megerősítéséért. Éppen ezért nagyobb hangsúlyt kell helyezni a társadalommal - és ezen belül a fiatalabb korosztállyal - történő kommunikációra.

A munkavacsorán a Grúz Atlanti Tanács elnöke, Vasil Sikharulidze nagykövet mondott beszédet.

A 2. és 3. nap programjait a NATO Védelmi Kollégiumában tartották.



2013. február 5-én kedden megnyitó ünnepség után az első fórum "NATO 2020" címmel zajlott, míg a második fórum "Biztonsági együttműködés a Mediterrán térségben és a Közép-keleten" témát járta körbe.

A fenti fórumokon többek között az alábbi gondolatok hangzottak el:

Egy erősebb Európai Unió és az Atlanti Szövetség között elengedhetetlen és szükségszerű a szoros együttműködés.

A NATO, csakúgy, mint az Atlanti Tanácsok Szövetsége a transzatlanti szolidaritásnak, a kohéziónak és az együttműködésnek a szimbóluma. Egy olyan időszakban, amikor új fenyegetésekkel szembesülünk, a NATO-ra nagyobb szükség van, mint bármikor korábban.

A Norvég Atlanti Tanács főtitkára Kate Hansen Bundt hangsúlyozta a regionális együttműködés szorosabbra vonását az Északi-tengeren, rámutatva az energia-biztonság fontosságára, a tengeri szállítmányozás útvonalain a biztonság fenntartására, kiemelve, hogy Norvégia az egyik legnagyobb olaj és gázkitermelő ország. A klímaváltozás és a sarki jégtakarók olvadásának problémája is fölvetődött, mint biztonságot befolyásoló tényező.

Szóba került az "Arab Tavasz" kapcsán az Atlanti Tanácsok Szövetségének eredményes együttműködése a mediterrán térségben, melynek részei:
- a demokrácia támogatása
- a civil szféra fejlesztésének támogatása
- olyan civil csoportokkal történő kapcsolatok kialakítása, melyek a békét, biztonságot, széleskörű demokratikus gyakorlatokat támogatnak



Említésre került a NATO közvetítő szerepe is az izraeli - palesztin konfliktus rendezésében.

Ezekkel a célokkal és eredményekkel az Atlanti Tanácsok Szövetségének fontos szerep jut az egész térségben a demokráciáért és stabilitásért folytatott küzdelemben. Biztató, hogy a nehéz időszak ellenére is ezen ügy mellett soha nem látott összefogás és szolidaritás tapasztalható.

A szlovák delegáció vezetője Rastislav Káčer nagykövet úr a napjainkban egyre valóságosabb fenyegetést jelentő cyber támadások kivédésének szükségességét taglalta.

2013. február 6-án, szerdán, a harmadik fórum a "Modern védelem és gazdasági fejlesztés" témáját járta körbe.

A NATO számára az egyik fő kihívás még mindig a folytatódó gazdasági válság, amire a tagállamok nem reagálhatnak a költségvetésük olyan mértékű megnyirbálásával, amely a védelmi lehetőséget később biztonsági krízishez vezetheti. A "Smart Defense" jegyében alapvetően a rendelkezésre álló források hatékonyabb felhasználása a cél.



Visszautalva az előző napi témákra elhangzott, hogy 2020 felé közeledve a NATO stratégiája tovább fejlődik és egy hatékony, a társadalmak által megfizethető védelmet kíván nyújtani a szövetség tagjainak.

A későbbiekben a konferencián személyi kérdésekről is döntöttek:
A dán származású Troels Froling lemondott főtitkári pozíciójáról, amelyet közel 10 éven át töltött be és akit ezzel egyidejűleg megválasztottak az Atlanti Tanácsok Szövetsége egyik alelnökének. Az ATA új főtitkárává az olasz Giuseppe Belardettit választották.

A soron következő közgyűlés időpontjáról és helyszínéről Rómában még nem született döntés.





***