A meghívó letölthető pdf-ben.

***





A meghívó letölthető pdf-ben.

***





A meghívó letölthető pdf-ben.

***





BREAKING NEWS: Public lecture of Rose Gottemoeller, Deputy Secretary General of NATO in IFAT

 



Dear Madame/Sir,

We have just gotten the news: Rose Gottemoeller, Deputy Secretary General of NATO is going to hold a public lecture at the Institute for Foreign Affairs and Trade as a part of her official visit to Budapest.

Representatives of the press are also welcome, Q&A session is included.

The event starts at 2.30 pm on 22nd March (Wednesday). We are going to provide more details and official invitation as soon as possible.

Yours sincerely,

Külügyi és Külgazdasági Intézet
Institute for Foreign Affairs and Trade
1016 Budapest, Bérc u. 13-15.
Hungary

Web: kki.hu
Telefon/Phone: +36 (1) 279-5700
Fax: +36 (1) 279-5701


***






A levél letölthető pdf-ben.

***



 

Budapest, 2017. március 9., csütörtök (MTI) - Többet kell tenni a biztonságunkért, s ebben a transzatlanti kapcsolat meghatározó tényező - hangsúlyozta a honvédelmi miniszter a Magyar Atlanti Tanács 25. évfordulója alkalmából rendezett jubileumi ünnepségen, csütörtökön Budapesten.


Simicskó István ünnepi beszédében példaértékűnek nevezte a Magyar Atlanti Tanács (MAT) vezetőségének, és tagjainak elmúlt 25 éves munkáját. Mint kifejtette: a MAT a rendszerváltás óta nagyban hozzájárult a transzatlanti gondolat felépítéséhez, megalapozásához nemcsak a katonai, biztonságpolitikai, hanem a közgondolkodásban is. Ennek nyomán komoly társadalmi támogatottság övezte az euro-atlanti térségbe való belépést, népszavazással megerősítve csatlakozhattunk a NATO-hoz is. A MAT olyan tudományos értékrendet alapozott meg, amely Magyarország biztonságát is szolgálta - emelte ki a honvédelmi miniszter.
A jövőre nézve Simicskó István kiemelte: a biztonság garantálásához a jövőben is megkerülhetetlen és nélkülözhetetlen lesz a katonai képesség, a katonai erő. Egy olyan honvédséget kell felépíteni, amely a jövő biztonsági kihívásaira is válaszokat tud adni.
Ehhez együttműködésre, közös gondolkodásra van szükség - emelte ki a miniszter, s elmondta, hogy a magyar és nemzetközi tudományos élet innovációinak összegyűjtésére, a közös tudásbázis megalapozásához létrehoznak egy védelmi technológiai kutatóintézetet.
A miniszter ugyanakkor kitért arra is, hogy jelenleg is sok kockázat, veszély van minden irányban, de nem elég ezeket felismerni, tenni is kell ezek ellen, közösen.
Ehhez szükség van fejlesztésekre, s többet kell fordítani a védelemre - jegyezte meg a miniszter, hozzátéve: több program és terv van arról, miként tudják minél gyorsabban elérni a 2 százalékos GDP-arányos honvédelmi költségvetést. A miniszter kiemelte, hogy Magyarország biztonságát a NATO szövetségén belül képzelik el.
Simicskó István ismét szólt a Zrínyi 2026 nevet viselő honvédelmi- és haderőfejlesztési programról, amelynek célja hogy a következő tíz évben olyan képességekkel szereljék fel a Magyar Honvédséget, amelyek a jövő biztonsági kihívásaira is választ adnak.

A Magyar Tudományos Akadémia épületében tartott rendezvényen Vizi E. Szilveszter, a MAT elnöke mondott köszöntőt. Ünnepi beszédet mondott még Benkő Levente, a Külgazdasági és külügyminisztérium helyettes államtitkára, Tacan Ildem nagykövet, a NATO közkapcsolatokért felelős helyettes-főtitkára; Fabrizio W. Luciolli az Atlanti Szerződés Társulás (ATA) elnöke; Zbynek Pavlacik, a cseh Jagello 2000 elnöke; valamint Rastislav Kacer nagykövet, a Szlovák Atlanti Bizottság elnöke.




bkdi \ bzt

MTI 2017. március 9., csütörtök 17:22





***








A meghívó letölthető pdf-ben.

***



Kárpótlást kaphatnak a Benes dekrétumok kárvallottjai!




Részletes információ az alábbi linkeken és a http://www.kji.hu honlapon található.

http://www.mediaklikk.hu/radio-lejatszo-kossuth/?date=2017-01-25_18:30:00&ch=mr1

http://www.echotv.hu/video/117401/20161213_Napi_aktualis_1_resz




***






António Guterres ENSZ-főtitkár üzenete a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapján

 

NEW YORK/BÉCS, 2017. január 27. (ENSZ Információs Szolgálat) - A mai napon tisztelettel adózunk az emberiség történelmének összehasonlíthatatlan tragédiája, a holokauszt áldozatainak emléke előtt.




A világnak emlékeznie kell arra, hogy a holokauszt egy módszeres kísérlet volt a zsidók és mások megsemmisítésére.

Veszélyes lenne azt gondolnunk, hogy a holokauszt egyszerűen csak egy csoport náci bűnös őrültségének eredménye volt. Épp ellenkezőleg. A holokauszt az évezredek során megjelenő gyűlölet, a bűnbakkeresés és a zsidókat célzó diszkrimináció kicsúcsosodása volt, amit ma antiszemitizmusnak hívunk.

Tragikus, hogy fellépésünk ellenére az antiszemitizmus még mindig erősödik. Látjuk ezen felül a szélsőségesség, az idegengyűlölet, a rasszizmus és a muszlim ellenes gyűlölet aggasztó növekedését is. Visszatért az irracionalitás és az intolerancia.

Ez azonban teljesen ellentétes az Egyesült Nemzetek Alapokmányában és az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában foglalt egyetemes értékekkel.

Soha nem merülhetünk hallgatásba vagy lehetünk közömbösek az emberi lények szenvedése iránt.

Mindig meg kell védenünk a védteleneket és felelősségre kell vonnunk az őket gyötrőket.

Az idei megemlékezés témája pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy a jobb jövő az oktatáson múlik.

A 20. században történt borzalmakat követően, nem létezhet intolerancia a 21. században. Az Egyesült Nemzetek főtitkáraként biztosítom Önöket arról, hogy az antiszemitizmus és a gyűlölet egyéb fajtái elleni fellépés élén fogok állni.

Építsünk egy mindenki számára méltó és egyenlő jövőt, amellyel a holokauszt áldozatairól is megemlékezünk, és akiknek az emlékét soha nem hagyjuk feledésbe merülni.





***






December 31-én tölti be nyolcvanadik életévét Vizi E. Szilveszter Széchenyi-nagydíjas és Széchenyi-díjas orvos, agykutató, farmakológus, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke.

 

Vizi Elek Szilveszter 1936-ban született Budapesten. 1955-ben Pécsett kezdte el az orvosi egyetemet, ahonnan az 1956-os forradalom idején kifejtett tevékenysége miatt eltanácsolták, ezért a fővárosban folytatta tanulmányait.

1961-ben végzett a Budapesti Orvostudományi Egyetemen, a diploma megszerzése után az egyetem Issekutz Béla által vezetett gyógyszertani intézetének tanársegédje lett. 1967-ben vette át adjunktusi, 1974-ben egyetemi docensi, 1977-ben egyetemi tanári kinevezését.


Vizi E. Szilveszter, a Magyar Atlanti Tanács elnöke interjút ad az MTI-nek dolgozószobájában 2016 januárjában. (MTI Fotó: Bruzák Noémi)



1981-ben átkerült a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetébe (KOKI), ahol tudományos igazgatóhelyettessé nevezték ki, 1989 és 2002 között főigazgatóként irányította az intézetben folyó munkát. 1985-ben az MTA levelező, 1990-ben rendes tagja lett. 1996-ban a tudományos köztestület alelnökévé választották, 2002 és 2008 között az MTA elnökeként tevékenykedett.

Issekutz javaslatára, fiatal kutatóként kezdett el foglalkozni a központi idegrendszerrel, akkor, amikor még az agykutatás területe csak kevés tudóst érdekelt. 1967-ben kijutott Londonba, ahol a világhírű farmakológus, Sir William Paton mellett azt vizsgálta, hogy miként hatnak egymásra a belső szervek működését szabályozó vegetatív idegrendszer szimpatikus és paraszimpatikus hálózatának ingerületátvivő anyagai.

Kutatásai során a tankönyvi adatoknak ellentmondó eredményre jutott, koncepciója új agyműködési modellt tett lehetővé, és elindított egy új agykutatási irányzatot. A központi és perifériás idegrendszer ingerület-átvitelének fiziológiai szabályozása és gyógyszeres befolyásolhatósága terén elért kutatási eredményeit több mint négyszáz tudományos publikáció (köztük könyvek) szerzőjeként, illetve társszerzőjeként tette közzé. Egyik tanulmánya Citation Classic, a tudományterület egyik legidézettebb munkája lett. Tudományos eredményei a gyógyszergyártásban is hasznosultak.

Vizi E. Szilveszter akadémikus, Széchenyi-díjas kutatóorvos idegsejt-preparátumot vizsgál a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Kísérleti Orvostudományi Intézet laboratóriumában 2009-ben. (MTI Fotó: Kovács Sándor)



Kutatómunkája mellett aktívan bekapcsolódott a jövő orvosnemzedékének nevelésébe is. Iskolateremtő tudósként vallja, hogy mindenekelőtt a tudományos gondolkodásra kell megtanítani a fiatalokat, ahogy fiatal kutatóként Sir William Paton mellett ő maga is megtapasztalta. "Az a tudás, amelyet az ember élete során megszerez, valójában köztulajdon, vagyis átadása közfeladat minden tudós számára. Mindannyiunk kötelessége a bonum commune, azaz a közjó szolgálata" - fogalmazta meg hitvallását.

Nevéhez olyan kiemelkedő tudományszervező és -népszerűsítő kezdeményezések fűződnek, mint a nemzetközi tudóstársadalom részvételével megtartott Tudomány Világfórumának (World Science Forum) 2003-as budapesti megrendezése, illetve a Mindentudás Egyeteme című televíziós ismeretterjesztő műsor elindítása.

Ez utóbbinak nem csupán elindítója, de 2002. szeptember 16-án első előadója is volt. A tudományos ismeretek népszerűsítésének szolgálatában 2000-től a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) elnökeként tevékenykedett, jelenleg a szervezet tiszteletbeli elnöke, a NATO-tagságunkkal összefüggő ismeretterjesztésben 2009 óta a Magyar Atlanti Tanács elnökeként vállal szerepet.

Úttörő jellegű munkásságát, kutatási eredményeit világszerte elismerik: 1998-ban Galileo Galilei-díjat (Olaszország), 2002-ben a japán császár által adományozott The Order of the Sacred Treasure kitüntetést vehette át. (A 2006-ban kapott Románia Csillaga tiszti fokozata érdemrendjét 2016-ban visszaadta tiltakozásul amiatt, hogy Klaus Iohannis román államfő visszavonta Tőkés László Románia Csillaga kitüntetését.)

Vizi E. Szilveszter Széchenyi-díjas orvos, kutatóprofesszor, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) egykori elnöke kísérletet végez az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetében, 2012-ben. (MTI Fotó: Kollányi Péter)



Hazai elismerései közül kiemelkedik a Széchenyi-díj (1993), a 2003-ban első alkalommal kiosztott Prima Primissima-díj, a 2012-ben odaítélt Corvin-lánc és a Széchenyi Nagydíj, amelyet a központi és perifériás idegrendszer ingerületátvitele, a kémiai ingerületátvitel farmakológiája terén elért, világszerte elismert kutatási eredményeiért, iskolateremtő tudományos tevékenységéért, széleskörű tudományszervezői és tudománydiplomáciai munkásságáért, példaértékű életpályája elismeréseként vehetett át.

2001-ben születésnapja alkalmából az International Neurochemistry születésnapi különszámot jelentetett meg, amelyben 25 ország 40 tudósa foglalta össze, hogy munkássága miként befolyásolta kutatásaikat.

Szép születésnapi ajándék az is, hogy 2016-ban ő kapta Az Év Ismeretterjesztő Tudósa Díj - Kisbolygóval honoris causa nevű elismerést, amellyel a tudomány népszerűsítéséért, közérthető megjelenítéséért legtöbbet tevő tudósokat jutalmazzák. A 2016. december 19-én jegyzékbe vett Vizi-kisbolygó háromszor akkora távolságra van a Naptól, mint a Föld, és a kisbolygóöv külső peremén kering.



***






Kisbolygót neveztek el Vizi E. Szilveszterről



Vizi E. Szilveszter Széchenyi Nagydíjas agykutató, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke lett Az Év Ismeretterjesztő Tudósa Díj - Kisbolygóval honoris causa kacifántos című elismerés idei kitüntetettje - írja az MTI.
Az elismerést a Tudományos Újságírók Klubja (TÚK) alapította 1996-ban, és a tudományos újságírók szavazatai alapján ítélik oda évente azoknak a tudósoknak, akik a legtöbbet tették a tudomány népszerűsítéséért, közérthető megjelenítéséért.
A díjat elsőként Simonyi Károly fizikusprofesszornak, Charles Simonyi édesapjának ítélték oda 1998-ban. A későbbi díjazottak között olyan jeles magyar tudósok vannak, mint Falus András immunológus, Freund Tamás neurobiológus, Almár Iván csillagász vagy Csányi Vilmos etológus. Az elismeréssel egy kitüntető oklevél jár, és a díjazott nevét korábban egy csillag, 2010-től pedig egy kisbolygó is megkapja

A díjazottakról magyar felfedezésű égitesteket neveznek el, ugyanis a felfedezőnek jogában áll nevet adnia az általa észlelt új objektumnak

- mondta Kiss L. László akadémikus, az MTA CsFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet igazgatója.

2008: égi e szilveszter - 2016: Vizi E. Szilveszter

A kisbolygót Sárneczky Krisztián, a Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet munkatársa fedezte fel az intézet Piszkestetői Obszervatóriumának Schmidt-távcsövével. "Nem véletlen, hogy éppen az adott kisbolygót neveztük el Vizi E. Szilveszterről, ugyanis 2008. december 31-én, szilveszter éjjelén észleltem először" - mondta Sárneczky az MTI-nek.
A kisbolygó átmérője körülbelül 5 kilométer, azaz viszonylag nagynak számít. A Mars és a Jupiter pályája között, a kisbolygók főövében kering, körülbelül a Földénél háromszor nagyobb távolságra a Naptól, amelyet öt és fél év alatt kerül meg.
A Vizi-kisbolygó elnevezése december 19-én vált hivatalossá, miután megjelent a Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) új elnevezésű kisbolygók listáját tartalmazó közleménye. "Örülünk, hogy egy égitest viseli Vizi E. Szilveszter nevét, hiszen az örökkévalóságnak szóló elismerésről van szó. Amíg fennmarad civilizációnk, az adott égitest a díjazott nevét viseli" - mondta Kiss L. László.




***




Olaszország - komoly erőfeszítések

 



Olaszország biztonságpolitikai kihívásairól, az országaink közötti együttműködés fejlesztésének lehetőségéről tartott előadás Maria Assunta Accili őexellenciája, Olaszország budapesti nagykövete a MAT szokásos teadélutánjának keretében, amelyet ezúttal a Magyar Tudományos Akadémia épületében tartottunk.




A NATO-tagországok együttműködését, az olasz-magyar kapcsolatok jelentőségét, a közös gondolkodás folyamatosságát hangsúlyozta köszöntőjében prof. dr. Vizi E. Szilveszter akadémikus, a Magyar Atlanti Tanács (MAT) elnöke. Mint elmondta, a két ország kapcsolatai történelmi távlatokra tekinthetnek vissza, az utóbbi évtizedek pedig a közös NATO és Európai Uniós tagság jegyében teltek el. Ezen együttműködés fontos hazánk számára, a Magyar Atlanti Tanács pedig barátként hívta meg nagykövet asszonyt, hogy ismertesse országa álláspontját a közös védelem aktuális kérdéseiről, valamint az együttműködés fejlesztésének lehetőségeiről.





Maria Assunta Accii beszédét - érzékelve az őt körülvevő családias légkört - az otthonlét érzésének hangot adásával kezdte, hozzátéve, hogy a napjaink biztonsági helyzetét szemlélve elmondható: Olaszország hasonló problémákkal küzd, mint Magyarország. Kifejtette, a II. világháború után hazája politikájában prioritást élvezett a háború elutasítása, a béke megőrzése, a mások tiszteletben tartása, az igazságosságra való törekedés, és a globális fenyegetettségek elleni fellépés. Fő prioritást jelentett e mellett a szomszéd államokkal való jó szomszédság megteremtése, a biztonságot garantáló intézmények kiépítése és a nemzetközi intézményekhez való csatlakozás. Mint elmondta, a ma generációjának erkölcsi kötelessége elkerülni a múlt hibáit. Fontosnak nevezte a környezetvédelmet, a gazdasági érdekek figyelembe vételét, véleménye szerint mindent meg kell tenni a globális kereskedelem fenntartása érdekében. Olaszország a NATO tagjaként komoly erőfeszítéseket tesz a világ biztonságának megerősítéséért, 19 országban, 27 misszióban, mintegy 10 000 olasz civil és katona teljesít szolgálatot.





Maria Assunta Accii hangsúlyozta: az elmúlt években határozottan romlott a biztonsági környezet, amelynek javítása csak erős szolidaritás mellett képzelhető el. Mint elmondta, Olaszország belső strukturális gyengeségekkel küszködik, a képességek hanyatlanak, az ország nehezen tudja teljesíteni vállalásait, kötelezettségeit, az EU-ban gyengült az olasz pozíció. Úgy vélte, hogy Európa jövőjét erősen befolyásolja a BREXIT, Ukrajna és Oroszország konfliktusa, valamint a közel-keleti terrorizmus terjedése. A libiai és iraki beavatkozásokat hibás lépésnek nevezte, amely miatt hatalmi vákuum keletkezett, az Iszlám Állam pedig megerősödött. Mint elmondta, Olaszország élen jár az Iszlám Állam elleni fellépésben, mintegy 700 katonát küldtek Irakba, ahol együtt szolgálnak a magyarokkal. Ugyancsak komoly erőfeszítéseket tesznek a líbiai káosz mérséklésében, katonai és egészségügyi támogatást nyújtanak, mintegy 300 olasz orvos és ápoló dolgozik az országban. A migrációs problémáról szólva a nagykövet elmondta: országa önmaga nem tudja katonai erővel maradéktalanul megvédeni a 7000 kilométer hosszú határát. Ezt a problémát partnereikkel tisztességesen és őszintén kell megvitatni - jelentette ki Maria Assunta Accili.



MAT


Fotó: Krasznai-Nehrebeczky Mária



***






2016 - az együttműködés jegyében
a MAT élén

 



Az idei esztendő egyik legfontosabb eredményének a NATO-tagországok együttműködését, a közös gondolkodás folyamatosságát nevezte prof. dr. Vizi E. Szilveszter akadémikus, a Magyar Atlanti Tanács (MAT) elnöke. A MAT szokásos év végi fogadásán, amelyen a Magyar Tudományos Akadémia épületében megjelent számos hazánkba akkreditált NATO-tagállam nagykövete, katonai attaséja, beszédet mondott Vargha Tamás a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára.


Köszöntőjében a MAT elnöke a szervezet szempontjából röviden értékelte a 2016-os évet, amely a NATO-országok együttműködésének és közös gondolkodásának jegyében telt. Hangsúlyozta, hogy a Magyar Atlanti Tanács megítélése jó, mind a kormányzat, mind pedig a diplomáciai testületek képviselői szempontjából. Vizi E. Szilveszter kiemelte az együttműködést a Honvédelmi Minisztériummal, a Külgazdasági és Külügyminisztériummal. Kiemelte a hazánkba akkreditált NATO-tagországok külképviseleteivel történő együttműködést, szólt arról, hogy az Amerikai Egyesült Államok nagykövetsége rendkívül fontos szerepet vállal a MAT rendezvényein. A MAT elnöke megköszönte a szervezettel kapcsolatot ápolók egész évben tanúsított együttműködését, egyben jókívánságait fejezte ki mindnyájuknak és rajtuk keresztül országaiknak a közelgő ünnepekre és a 2017-es esztendőre.
,,Magyarország elkötelezett a NATO egyik alapköve, a közös védelmi elv iránt - jelentette ki beszédében Vargha Tamás államtitkár, aki rámutatott arra, hogy a biztonsági környezet napjainkban rendkívül gyorsan változik. Ezért különösen fontos, hogy tisztában legyünk az előttünk álló feladatokkal és kihívásokkal. Vargha Tamás szólt arról is, hogy nemcsak a keleten jelentkező, hanem a délről érkező problémákra is figyelni kell: a Közel-Kelet és Észak-Afrika továbbra is terrorizmus és a szélsőséges eszmék helyszíne. Az államtitkár külön kitért a NATO által Kelet- és Közép-Európába telepítendő, gyorsan bevethető haderőre, és szót ejtett a november közepén Székesfehérvárra települt NATO Erőket Integráló Elem létrehozásáról. Emlékeztetett arra, hogy a kormány döntése alapján a védelmi költségvetés 2026-ra eléri a hazai GDP 2 százalékát.



Kovács Attila



***








A meghívó letölthető pdf-ben.

***







A meghívó letölthető pdf-ben.

***





A meghívó letölthető pdf-ben.
A program letölthető pdf-ben.

***





A meghívó letölthető pdf-ben.

***





A meghívó letölthető pdf-ben.

***



Újraválasztották Vizi E. Szilvesztert
a MAT élén

 



Tisztújító közgyűlést tartott a Magyar Atlanti Tanács (MAT), ahol egyhangú szavazással újabb három évre megerősítették az elnöki tisztségében prof. dr. Vizi E. Szilveszter akadémikust. A MAT tagsága megválasztotta az alelnököket, illetve döntött a felügyelő bizottság elnöke és tagjainak tisztségviselőiről is.


A MAT alapszabályzata értelmében három évente kerül sor tisztújító közgyűlésre, amelyre ezúttal a Magyar Tudományos Akadémia épületében került sor. Bevezetőjében a MAT elnöke értékelte a vezetése alatt eltelt időszakot, amelyet alapvetően sikeresnek nevezett. Mint elmondta, a Magyar Atlanti Tanács megítélése jó, mind a kormányzat, mind pedig az intézmények, a társadalmi szervezetek, a lakosság részéről. Vizi E. Szilveszter kiemelte az együttműködést a Honvédelmi Minisztériummal, a Külgazdasági és Külügyminisztériummal, illetve szólt arról, hogy elmúlt esztendőben kiemelkedő kapcsolatot alakítottak ki az Emberi Erőforrások Minisztériumával is. Ugyancsak szólt a hazánkba akkreditált NATO-tagországok külképviseleteivel történő együttműködésről, kiemelte az Amerikai Egyesült Államok nagykövetségének aktív szerepét a MAT rendezvényein, külön kiemelve a Colleen Bell nagykövet asszony és a MAT között kialakult személyes jó kapcsolatokat. ,,A magyar Kormány kulcsfontosságúnak tartja a nem kormányzati szervezetként működő MAT működését, amely az elmúlt években számos jelentős konferenciát, rendezvényt tartott, és lehetőséget nyújtott az atlanti gondolatok, eszmeiség hirdetésére - jelentette ki a MAT elnöke. Az elnöki, illetve a felügyelő bizottsági beszámolót követően került sor a tisztújításra, ahol a MAT elnökét egyhangú szavazattal megerősítették tisztségében. A közgyűlés megválasztotta a MAT alelnökeit is: Felkai Anna, Hardy Ilona, Szemerkényi Réka, Szentiványi Ágnes, Csóti György, Erdős André, Szent-Iványi István, Siklósi Péter került az elnökségbe. A Felügyelő Bizottság elnökének Kovács Árpádot, tagjainak Stadler Jánost és Vogel Dávidod választották. A tisztújítást követően Vizi E. Szilveszter megköszönte a tagság bizalmát, és megerősítette: a MAT a továbbiakban is hazánk NATO-tagságának, az abból fakadó feladatok ismertetésének, az észak-atlanti szövetséggel összefüggő ismeretterjesztésnek szenteli tevékenységét.



Kovács Attila



***






A meghívó letölthető pdf-ben.

***






A meghívó letölthető pdf-ben.


A MAT Közgyülés anyagai:



- Beszámoló a MAT 2015. évi szakmai tevékenységéről letölthető pdf-ben.

- A MAT 2016.évi rendezvényterve letölthető pdf-ben.


***




A lengyel nagykövet volt a vendégünk

 



Lengyelország NATO-csúcsra való felkészüléséről, illetve hazája biztonság- és védelempolitikai érdekeiről, elképzeléseiről tartott előadást a Magyar Atlanti Tanács meghívására Roman Kowalski, Lengyelország budapesti nagykövete. A Magyar Atlanti Tanács ez évi első teadélutánjára a Magyar Tudományos Akadémián került sor, ahol tagjaink mellett számos érdeklődő is megjelent.


Köszöntőjében Vizi E. Szilveszter a Magyar Atlanti Tanács elnöke kiemelte, hogy Roman Kowalski 2010 óta Lengyelország budapesti nagykövete, aki összességében eddig 18 évet töltött diplomataként Magyarországon. A MAT elnöke történelminek jellemezte a lengyel-magyar kapcsolatokat, napjaink együttműködését pedig kiemelkedőnek nevezte. Mind elmondta: ennek egyik újabb fontos állomásaként a május 6-8 között Budapesten ülésező Magyarország Barátai Alapítvány (Friends of Hungary) konferenciáján a lengyel parlament, a Szejm, elnöke is beszédet mond. A NATO júliusi varsói csúcstalálkozóját, amelyet a lengyel főváros Nemzeti Stadionjában tartanak, az év egyik legfontosabb eseménye, amelyre az egész világ figyel.





Roman Kowalski nagykövet úgy fogalmazott, Lengyelország számára a jelen helyzetben különösen fontos a NATO egysége és szolidaritása: tökéletesen megértik a délről érkező fenyegetés súlyát, és a Törökország biztonságával kapcsolatos intézkedések is elengedhetetlenek, ám Varsó számára jelenleg mégis az az elsődleges, hogy milyen döntések születnek a csúcson a keleti biztonsági aggodalmak miatt.

Ennek érdekében Lengyelország a NATO stratégiájának további előmozdításában érdekelt: a szövetségnek garantálnia kell, hogy védelmet tud nyújtani tagállamai számára, és a walesi csúcson született döntések implementálása ehhez bizonyosan nem lesz elegendő. A partneri együttműködést mindenképpen erősíteni kell, emellett pedig a tagországok védelmi költségvetéseit is növelni kell - szögezte le Roman Kowalski, aki szerint a walesi csúcs óta rengeteg változás történt, és ezeket szintén meg kell tárgyalni a csúcson. Ukrajna további destabilizálása, az A2/AD rendszerek orosz fejlesztése, illetve a szíriai orosz intervenció egyaránt ide tartozik: a katonai képességek tekintetében is stratégiai gondolkodásra van szükség.



A nagykövet elmondta: a lengyel álláspont szerint a NATO-nak minőségileg új katonai jelenlétet kell biztosítania keleti határain, a szövetségesek széles körű bevonásával. Reális katonai képességekkel rendelkező erőkkel kell biztosítani a szövetségesek védelmét és az elrettentést - szögezte le Roman Kowalski, aki szerint a gyakorlatok és a hadianyagok elhelyezése helyett nagyobb létszámú, reális harcértékű katonai jelenlétre van szükség a keleti régióban.

Mint hozzátette, Lengyelország immáron azon kevés NATO-tagállam sorát gyarapítja, amelyek GDP-arányosan az elvárt 2 százalékos szint fölött költenek a védelmi kiadásokra, a haderő immáron több mint 120 ezer főt számlál, és a lengyel hadiipar is komoly fejlődésnek indult az utóbbi években. Emellett tavaly ősszel megkezdték Oroszország politikájának átfogó elemzését, feltérképezését. "A NATO és Oroszország együttműködési kereteit nem a kívánatos helyzethez, hanem a valósághoz képest kell újra definiálni" - jelentette ki a nagykövet, aki szerint a gesztusokkal szemben az adaptációs lépéseknek kell hangsúlyt kapniuk.



Lengyelország álláspontja szerint a szövetségnek továbbra is fent kell tartania a nyitott kapuk politikáját, fokoznia kell az együttműködést Svédországgal és Finnországgal, illetve erősíteni kell a közel-keleti és észak-afrikai partnerek védelmi képességeit. "Harmadik országok nem élhetnek vétóval a bővítéssel szemben" - jelentette ki Roman Kowalski, aki szerint a lengyel kezdeményezések elfogadása több tagállamon áll vagy bukik: az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Kanada rendszerint támogatni szokta elgondolásaikat, Németország és Franciaország azonban hagyományosan nagyon óvatos ezekben a kérdésekben. Roman Kowalski hangsúlyozta: noha Lengyelország és Magyarország nem feltétlenül lát mindent ugyanúgy, a lengyel törekvéseket a visegrádi partnerországok mindig támogatni szokták, és ez Varsónak igen sokat jelent. A V4-es együttműködés további erősítése mellett a biztonság- és védelempolitika területén Lengyelország fokozná a visegrádiak kooperációját Romániával, a balti államokkal, illetve Horvátországgal és Szlovéniával is.




Fotó: Krasznai-Nehrebeczky Mária



***








A meghívó letölthető pdf-ben.

***



Magyarország és a világ

 



A Magyarország Barátai Alapítvány azon dolgozik, hogy a világ szemében Magyarország és a magyarok az eredményeikhez méltó elismerésben részesüljenek - hangzott el a Ludovika Szabadegyetem tavaszi szemeszterének telt házas nyitóelőadásán. Az NKE Ludovika Főépületben tartott rendezvényen Vizi E. Szilveszter akadémikus beszélt Magyarország és a világ kapcsolatáról.






"A tudomány eredményeit megosztani másokkal úgy, hogy az érthető legyen, ez az egyik legnehezebb feladat" - ezzel a gondolattal kezdte előadását a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) korábbi elnöke. Az akadémikus szerint szükség van az olyan tudományt népszerűsítő rendezvényekre, mint a Ludovika Szabadegyetem vagy amilyen korábban a Mindentudás Egyeteme volt. Ezek sikere azt is jelzi, hogy a magyar embereket nem csak a szappanoperák érdeklik.

Vizi E. Szilveszter történeti visszatekintésében hangsúlyozta, hogy az utóbbi 50 évben az anyagi tőke mellett felértékelődött a világban a szellemi tőke szerepe. Ennek is köszönhető az a látványos, exponenciális fejlődés, ami például az informatikában történt. Szerinte szükség van a minőségi közép- és felsőoktatásra és azt ezt képviselő intézményekre.





"Büszkének kell lennünk ezeréves államiságunkra, hiszen ezzel szinte egyedülállóak vagyunk Európában" - mondta előadásában a professzor. Szerinte a többi között a tudományban, a zenében, a technikában és a filmművészetben is nagyon sokat adott Magyarország a világnak, erre pedig nemzeti büszkeséggel kell tekintenünk. Több mint 12 magyar származású Nobel-díjasról tudunk, akik öregbítették hazánk hírnevét. Az ő példájuk is igazolja: nem baj az, ha valaki magyarként külföldön él, ott vállal munkát. "Ezzel bővül idegen nyelvi ismerete, tapasztalatokat szerez, és ha hazajön, egy kultúrát is hoz magával" - tette hozzá Vizi E. Szilveszter. A professzor ugyanakkor problémának nevezte előadásában, hogy a nemzeti jövedelemnek még mindig csak 1.38 százalékát költjük kutatás-fejlesztésre és innovációra. A tudomány fejlődésével ugyanis lépést kell tartani, mint ahogy például a németek teszik, akik már most is egy fúziós reaktor építésén dolgoznak. (A Wendelstein 7-X nevű reaktor, amelyet a világ legbonyolultabb fúziós berendezésének tartanak, Németország egyik legnagyobb kutatás-fejlesztési beruházása, egyben pedig az európai fúziós kutatások alappillére is- a szerk.)



Vizi E. Szilveszter előadásban hangsúlyozta azt is, hogy szerinte Magyarország mindig a nyugati világhoz tartozott. Ez a jelenség a rendszerváltás után erősödött, így 1992-ben megalakult a Magyar Atlanti Tanács, később pedig megtörtént az ország NATO-hoz való csatlakozása.



Az akadémikus szerint nacionalizmusra nem, a patriotizmusra azonban Magyarországon is szükség van. Ezért is alakították meg neves tudósok, szakemberek közreműködésével a Magyarország Barátai Alapítványt, amely érték-elkötelezetten, de pártatlanul informálja a nyilvánosságot a Magyarországgal és a világban élő magyarokkal kapcsolatos eseményekről, eredményekről. Azt szeretnék elérni, hogy a világ szemében Magyarország és a magyarok az eredményeikhez méltó elismerésben részesüljenek.




Szöveg: Szöőr Ádám



***






Honvédelem-társadalom

 

Vizi E. Szilveszter: évtizedek óta 2015. volt Európa legnehezebb éve


Budapest, 2016. január ..., .... (MTI)

A Magyar Atlanti Tanács (MAT) elnöke szerint több évtizedes békés időszak után 2015. Európa legnehezebb éve volt. Vizi E. Szilveszter az MTI-nek adott exkluzív interjújában problémaként emelte ki, hogy Brüsszelben nem a súlyának megfelelően kezelik a migráció és a terrorveszély miatti félelmet, nem hallják meg az emberek hangját. A MAT viszont az itt élőket meghallgatva azt tapasztalja: a magyar lakosság számára egyértelmű, hogy az ország megvédéséhez szükséges a katonai erő, a Magyar Honvédség.

Vizi E. Szilveszter szerint az Európai Unió és egész Európa olyan váratlan kihívásokkal szembesült, amelyekre társadalmilag, szociológiailag nem volt felkészülve. Az akadémikus szerint ez a helyzet az észak-dél konfliktussal, a gazdag és szegény országok közötti - már hosszú ideje tartó - konfliktussal kezdődött. Mint kiemelte: az elmúlt években a világ teljesen kettévált, elképesztő különbség alakult ki a világ gazdag és szegény fele között. Emellett a közel-keleti helyzet, de főként Észak-Afrikában az Arab Tavasz olyan sajátosságokat hozott elő, amelyek a radikális iszlám csoportok hatalomra jutását jelentették. Azok az országok - mint például Líbia, Egyiptom, Szíria, Irak - viszonylag stabilan működő diktatúrák voltak, napjainkra destabilizálódtak. Innen erednek a családokat szétverő társadalmi jelenségek, ami hozzájárult ahhoz, hogy a lakosság a terrorizmus elől menekülni kényszerült. Szabályos népvándorlás alakult ki, amelyet Európa nem csak társadalmi, gazdasági, hanem kulturális téren sem képes kezelni. Mint felidézte: az alapvetően Európát jellemző zsidó-keresztény hagyományt az Európa Unió már korábban "feladta", ezek az értékek az uniós alapdokumentumokban nincsenek deklarálva. Az atlanti tanács elnöke ugyanakkor annak a meggyőződésének adott hangot, hogy Európa képes lesz felülemelkedni a kihívásokon, de - mint fogalmazott - számára is meglepő, hogy jelenleg Brüsszel mennyire nem találja a válságból kivezető utat. Vizi E. Szilveszter elmondta: a közelmúltban a MAT elnökeként a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen egy katonától, illetve Székesfehérváron, egy lakossági fórumon is, ugyanazt az egyszerű, de konkrét kérdést kapta: miként fogja az Európai Unió megoldani a migrációs kérdést?

A MAT elnöke hangsúlyozta: Magyarországot is váratlanul érte a migránsáradat, ugyanakkor a Kormány, a rendvédelmi szervek, a Magyar Honvédség gyorsan és jól reagáltak. Látni viszont, hogy például Németországban, Ausztriában, Svédországban jelenleg is mekkora gondot okoz a menekültáradat. Vizi E. Szilveszter elmondta, hogy a közelmúltban Colleen Bell, az Egyesült Államok budapesti nagykövete is elismeréssel szólt a magyar politika, a magyar honvédelem teljesítményéről.

Vizi E. Szilveszter az orosz-ukrán konfliktusra is felhívta a figyelmet: a Krím elfoglalásával egy status quo szűnt meg, amelyben általános volt az egyetértés. Ugyanakkor az utóbbi időben az Egyesült Államok számára egyértelművé vált, hogy Oroszország nélkül nem lehet kezelni és megoldani a közel-keleti és az észak-afrikai helyzetet, ez indokolja a két ország közötti közeledést, és általában véve a transzatlanti kapcsolatok felértékelődését, különösen a katonai együttműködés területén. A MAT elnöke Magyarország transzatlanti kapcsolatait jónak értékelte. Véleménye szerint Magyarország példaértékűen vesz részt a NATO katonai és politikai munkájában. Mint kifejtette: a Magyar Atlanti Tanács egy civil szervezet, amelynek feladata, hogy a társadalom és a honvédség, valamint a kormányzat között egyfajta hídszerepet töltsön be. Emellett állandó kapcsolatban van a többi NATO-tagállam nemzeti tanácsaival, számos NATO és civil szervezettel nemzetközi szinten és belföldön egyaránt, folyamatosan eszmét cserél a NATO-országok Magyarországra akkreditált nagyköveteivel és katonai attaséival. A MAT elnöke elmondta: az elmúlt évben tartott rendezvényeiken, például vidéki lakossági fórumokon, konferenciákon azt tapasztalta, hogy a lakosságot érdekli a NATO és a Magyar Honvédség tevékenysége, de válaszokat is várnak a honvédelmi politika, a hadsereg képviselőitől. Kíváncsiak például arra, hogy miért vannak katonáink Afganisztánban, vagy más tőlünk távol lévő régióban. Mint kiemelte: a lakosság véleménye nagyban befolyásolja az egyes országok kormányainak magatartását, és ezen keresztül az egész NATO működését. Az akadémikus felhívta a figyelmet arra is, hogy a félelem folytonosan benne van az emberekben, éppen ezért a biztonságérzet megteremtése a legfontosabb. Vizi E. Szilveszter szerint a magyar lakosság számára pusztán az a tény is fokozza a biztonságérzetet, hogy a NATO tagjai vagyunk. Ezen felül, ha a sarkon látják a rendőrt, a katonát, még nagyobb biztonságban érzik magukat az emberek. A MAT elnöke támogatja azt a kormányzati koncepciót, hogy a Magyar Honvédség nagyobb szerepet kapjon az ország védelme érdekében szükséges feladatokban, s úgy vélte, ezzel a lakosság nagy része egyetért.











***






Szemerkényi: a transzatlanti kapcsolatok jelentősek

 

Nagyon jónak értékelte Magyarország és az Egyesült Államok közötti gazdasági kapcsolatokat Szemerkényi Réka hazánk washingtoni nagykövete, a Magyar Atlanti Tanács alelnöke, aki felszólalt az Amerikai Kereskedelmi Kamara Budapesten megtartott rendezvényén.


A rendezvényen felszólaló Colleen Bell az Egyesült Államok budapesti nagykövete felidézte: mióta Budapesten van, több Magyarországon tevékenykedő amerikai cég is jelentett be beruházást. Az amerikai vállalatok vezetőivel pedig több alkalommal is egyeztetett a magyarországi lehetőségekről és kihívásokról. Mint mondta, idén is több alkalom lesz, amikor segíthetik a magyar és amerikai vállalatok közötti kapcsolatépítést. Idén nagy hangsúlyt helyeznek a magyar vállalkozók új generációjára, a kormánnyal és több szervezettel is együttműködnek, hogy támogassák őket az együttműködésben amerikai cégekkel - közölte. Az amerikai nagykövet beszélt a transzatlanti szabadkereskedelmi szerződés ügyéről is. "Vannak nehézségek, de ezeken túl fognak jutni, mert az ilyen jellegű szerződések mindig nagy gazdasági fejlődést hoznak." Felidézte, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is többször említette, hogy 20-30 ezer új munkahelyet jelenthet a megállapodás Magyarországon. Fontos szerződésről van szó, és Washington nagyra értékeli Orbán Viktor miniszterelnök és Szijjártó Péter támogatását ez ügyben - mondta.

Szemerkényi Réka washingtoni magyar nagykövet arról beszélt, hogy Magyarország és az Egyesült Államok gazdasági kapcsolatai még sosem voltak olyan erősek, mint most. A diplomata hangsúlyozta: a világ folyamatosan és jelentősen változik, a kihívások mindenkit közvetlenül érintenek, ezért nagyobb szükség van a stratégiai együttműködésre, mint valaha. Szükség van barátokra, és a legjobb barátok azok, akikkel hasonló értékeket követünk - mutatott rá. Úgy vélte, a NATO és a transzatlanti együttműködés a következő években is nagyon jelentős lesz. Szemerkényi Réka nagyon jónak értékelte a magyar-amerikai kapcsolatokat, és azt mondta, hogy sokat javult a kommunikáció a két ország között. Magyarország és az Egyesült Államok partnerek, szövetségesek és barátok - jelentette ki. A diplomata hangsúlyozta, az elmúlt egy évben sok mindent elértek a két ország gazdasági kapcsolatainak erősítésében, az eredményekre példaként pedig a chicagói főkonzulátus megnyitását említette, amely részt vesz a gazdasági kapcsolatok erősítésében is. Mint mondta az Egyesült Államok a legnagyobb Európán kívüli befektető Magyarországon, az itt befektetett amerikai működő tőke elérte a 9 milliárd dollárt, több mint 1700 amerikai cég mintegy 90 ezer embernek ad munkát Magyarországon. A magyar kormány eddig tíz amerikai céggel kötött stratégiai együttműködési megállapodást - idézte fel. Szemerkényi Réka megjegyezte: az Amerikai Kereskedelmi Kamara mindig fontos szerepet töltött be a gazdasági kapcsolatok erősítésében Magyarország és az Egyesült Államok között, és fontos hídként köti össze a két országot.

MTI/K. A.



***






Értékelt és évet zárt a Magyar Atlanti Tanács

 

A Magyar Atlanti Tanács (MAT) - az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően - évzáró rendezvény keretében értékelte és búcsúztatta az óesztendőt, amelyet ezúttal is a Magyar Tudományos Akadémia Klubjában tartottak meg. A hazánkba akkreditált nagyköveteket, katonai attasékat, diplomatákat, a szervezet meghívott vezetőit és vendégeit prof. dr. Vizi E. Szilveszter, a MAT elnöke köszöntötte.






"Nagy megtiszteltetés és öröm számomra, hogy üdvözölhetem a megjelenteket. Köszönöm, hogy idén is eljöttek a Magyar Atlanti Tanács évzárójára, a szép számban megjelent külföldi diplomata bizonyíték arra, hogy az Önök személyében sok kitűnő barátja van Magyarországnak" - jelentette ki a MAT elnöke.





Vizi E. Szilveszter hozzátette: a Magyar Atlanti Tanács egy jellegzetes civil szervezet, amely hidat alkot a társadalom, a polgárok és a kormány között, az állampolgárt, az egyszerű embereket képviseli.



"Idén is számos rendezvényünkön hallattuk a hangunkat a NATO, az észak-atlanti szövetség, a nyugati demokráciák összefogásának erősítése érdekében. Ott voltunk a nemzetközi parlamenti NATO-konferencián, amelyet a Magyar Országgyűlés szervezett, a megjelentek pedig benyomást szerezhettek arról, hogy Magyarország milyen erősen elkötelezett az Észak-atlanti Szövetség mellett". A MAT elnöke kiemelte, hogy az Atlanti Tanács a szervezet szellemiségéhez híven ebben az esztendőben "Nemzet és biztonság" címmel konferencia sorozatot tartott, amelyen Veszprémben, Szegeden, Székesfehérváron a tagok mellett nagyon sok "civil" érdeklődő is megjelent. A rendezvényeken kiemelt jelentőséget kapott a Magyar Honvédség szövetségi feladatokban való részvételének ismertetése, bemutatása, amelyet a hadsereg katonai vezetői tartottak. Köszöntőjében a MAT elnöke ígéretet tett arra, hogy a Magyar Atlanti Tanács a jövőben is folytatja a hazai közvélemény körében a NATO, a Magyar Honvédség bemutatását, megismertetését és az atlanti szellemiség, az ahhoz történő magyar hozzájárulás további népszerűsítését. Az évzáró rendezvényen megjelent és köszöntötte az Atlanti Tanács vezetőit, tagjait, a jelenlévő vendégeket dr. Medgyessy Jenő a miniszterelnök biztonságpolitikai tanácsadója, aki röviden ismertette a Kormány biztonságpolitikai célkitűzéseit.



K.A.


(fotó: Krasznai-Nehrebeczky Mária)



***




Székesfehérváron ülésezett a Magyar Atlanti Tanács

 

Magyarország nagyságához mérten erőn felül teljesíti a szövetségi kötelezettségeit - jelentette ki Vargha Tamás, a HM parlamenti államtitkára, a Magyar Atlanti Tanács, "Nemzet és biztonság" című konferenciáján Székesfehérváron.






Vargha Tamás, a HM parlamenti államtitkára, miniszter-helyettes, előadásában leszögezte: az idei év egyik fő tanulsága: biztonsági környezetünkben "csak az a biztos, hogy minden bizonytalan." Meglátása szerint alig néhány évtizeddel korábban a biztonság területén minden egyszerűbbnek tűnt, "mert minden az volt, aminek látszott, míg manapság akár a látszólagos béke is rejthet magában háborút."





A jelen problémáiról szólva a parlamenti államtitkár elmondta: a nagyhatalmi politikához kapcsolódó válságok mellett, az úgynevezett bukott államok, és az azokban megtelepülő terrorizmus támasztja a legnagyobb kihívásokat.

Az ukrajnai konfliktussal kapcsolatosan elmondta: a nyugat elkövette azt a hibát, hogy éveken keresztül pusztán döbbenten szemlélte az orosz reakciókat. Amerika figyelme pedig Kína és India felé fordult, hiszen az aktuális gazdasági kihívások ott jelentek meg. A menekültválsággal kapcsolatosan az államtitkár lándzsát tört azon kormányzati vélemény mellett, miszerint "az Európai Unió illetékesei sokat beszélnek a témáról, de a tettekben mérhető előrehaladás csekély". Elhangzott: a migránsokra vonatkozó jelenlegi európai szabályozások és rendszerek nem képesek kezelni a menekültek rendkívüli módon megnövekedett létszámát. A magát Iszlám Államnak nevező szervezettel kapcsolatosan a miniszter-helyettes elmondta: két éve a semmiből tűntek elő, jelentős bevétellel rendelkeznek, és igazából csak szárazföldi erők bevetésével lehetne ellenük célt érni. Vargha Tamás kiemelte: a végső megoldás az, hogy a legtöbben a szülőhazájukban boldoguljanak valamiképp. Már csak azért is, folytatta, mert ha ilyen ütemben folytatódik a bevándorlás, akkor "ez akár még a nagyon erős német gazdaságot is megroppanthatja."



Fucsku Sándor vezérőrnagy, az MH Összhaderőnemi Parancsnokság (MH ÖHP) parancsnoka előadásában a jelenlegi biztonságpolitikai helyzetről szólva elmondta: Afganisztánban 2016-ban sem csökken majd a magyar katonák jelenlegi száz fős létszáma. A Balti-államokban történő légtérrendészeti feladatok ellátása eddig igazi sikertörténet, a jövő januárban visszatelepülő kecskeméti állomány eddig tizenhét éles riasztáson van túl.



"Amerika felismerte, hogy nem lehet magára hagyni Európát. A különböző magyar-amerikai kiképzések jelenleg is zajlanak" - húzta alá a vezérőrnagy. A Közös Akarat 2015 nevű gyakorlattal kapcsolatban az MH ÖHP parancsnoka elmondta: ez a művelet azért is különleges, mert 24 órában kell felügyelni a katonák által gyorsan megépített Ideiglenes Biztonsági Határzárat. Elhangzott: jelenleg is 1700 katona teljesít szolgálatot a határaink mentén. Hozzáfűzte: a párizsi terrortámadások után Magyarországon is megnövekedett a készenlét, és ebből a Magyar Honvédség is látható módon kivette és kiveszi a részét.



Prof. Dr. Vizi E. Szilveszter, akadémikus, a Magyar Atlanti Tanács elnöke elmondta: Magyarország egyértelműen eleget tesz a NATO támasztotta elvárásoknak - méghozzá kiválóan. Emlékeztetett arra, hogy annak idején az észak-atlanti szövetséghez való csatlakozásról szóló népszavazáson a szavazók kimagaslóan magas arányban (84 százalék) szavazott igennel. Mint mondta: napjainkban különös fontossággal bír a nemzet és biztonság fogalma; többek között a háttérben zajló kíberháború, vagy a folyamatban lévő klimatikus változások miatt.



Dr. Cser-Palkovics András Székesfehérvár polgármestere kiemelte: a magyar történelem jeles eseményei nem lettek volna elképzelhetőek a katonák nélkül. Hozzátette: régebben is, most is jellemző, hogy a magyar haderő szövetségben tevékenykedik. Hangsúlyozta: a közelmúlt tragikus történései mentén értelmetlenné vált a korábbi vita, hogy vajon szükség van-e biztonságpolitikára és védelmi kiadásokra, avagy sem.




Fotó: a szerző felvételei



***




A nyilatkozat letölthető pdf-ben.

***





A meghívó letölthető pdf-ben.

***



MAT konferencia a Ludovikán

 

Transzatlanti gondolatok - ma és holnap

A Magyar Atlanti Tanács (MAT) - a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) támogatásával - ,,Transzatlanti gondolatok - az atlanti együttműködés ma és holnap címmel konferenciát rendezett, amelynek előadói között köszönthették dr. Simicskó István nemrégiben kinevezett honvédelmi minisztert és Colleen Bell-t az Egyesült Államok budapesti nagykövetét. A rendezvényen részt vett dr. Benkő Tibor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke, számos Budapestre akkreditált nagykövet, katonai attasé és diplomata.


Az NKE Ludovika Főépületének kápolnájában megrendezett konferencia házigazdájaként dr. Kis Norbert, az egyetem rektor-helyettese köszöntötte a vendégeket. A konferencia szervezőjeként felszólaló prof. dr. Vizi E. Szilveszter, akadémikus, a MAT elnöke megnyitó beszédében utalt arra, hogy a Magyar Atlanti Tanács idén is számos rendezvény szervezésében, megrendezésében vállalt kulcsszerepet. Úgy vélte, hogy a mostani konferencia azt üzeni: a magyar állampolgár nem csak azzal tett tanúbizonyságot a NATO mellett, hogy 83 százalékban igennel szavazott, hanem azzal is, hogy a mai napig az euro-atlanti gondolatvilágot támogatja. Az atlanti gondolat, az atlanticizmus azóta is változatlanul népszerű a magyar nép körében" - tette hozzá a MAT elnöke, kiemelve: az atlanti gondolatot az eddigi magyar kormányok is mindenkor támogatták.





Hangsúlyozta: idén a Magyar Atlanti Tanács rendkívül sokrétű feladatot látott el az euro-atlanti értékrend ismertetésére, terjesztésére, kétoldalú kapcsolatok erősítése érdekében.

,,A Magyar Atlanti Tanács egy jellegzetes civil szervezet. Mi hidat alkotunk a közvélemény és a kormány között, az állampolgárt, az egyszerű embereket képviseljük. Ha szükséges, felemeljük hangunkat a NATO érdekében - jelentette ki a MAT elnöke.





Beszédében a MAT elnöke felidézte, hogy Jens Stoltenberg, a szövetség főtitkára az aktuális kihívások között Észak-Afrika biztonságát, a tömeges vándorlást és a kiberbiztonságot nevezte meg. Vizi E. Szilveszter szerint ezek a kihívások közös megoldást igényelnek.

Európa biztonságának fenntartásáért továbbra is nagy szükség van az Egyesült Államokra, de a tengerentúli országnak is szüksége van Európára - mondta dr. Simicskó István honvédelmi miniszter előadásában. A honvédelmi miniszter kiemelte hazánk és az ohiói Nemzeti Gárda immár több mint két évtizedes múltra visszatekintő és a jövőben is folytatódó együttműködését. Mégpedig annak apropóján is, hogy nemrég hazánkban járt a gárda parancsnoka. Simicskó István Magyarország atlanti elkötelezettségén túl azt is megerősítette, hazánk továbbra is fokozatosan, GDP-arányosan 0,1 százalékponttal növeli éves szinten a védelmi költségvetését, illetve változatlanul vállalja, hogy ezer főt külföldi missziókban állomásoztat.





- A jelenkor kihívásainak csak együtt tudunk megfelelni - mondta a tárcavezető a transztatlanti együttműködésről, utalva arra is, hogy igazságosabb teherelosztásra van szükség Európa és az atlanti szövetség fenntartásából oroszlánrészt vállaló Egyesült Államok között.

Colleen Bell budapesti amerikai nagykövet is azt hangsúlyozta előadásában: az Egyesült Államoknak erős Európára van szüksége, és ez fordítva is igaz. Mint mondta: az Egyesült Államok érdekelt abban, hogy Európa sikeres legyen. A diplomata a NATO aktuális kihívásai között kitért -az orosz katonai agresszióra- és az annak következtében kialakult ukrajnai válságra. Ezzel kapcsolatban az észak-atlanti szervezet kiemelt jelentőségű feladataként beszélt az úgynevezett készenléti akciótervről (Readiness Action Plan), amelynek keretében a szövetség új biztonsági intézkedésekkel erősíti meg keleti tagállamait. Colleen Bell köszönetet mondott az ebben szerepet vállaló valamennyi tagállamnak, köztük Magyarországnak is. Az amerikai nagykövet előadásában Magyarország NATO-tagságát kulcsfontosságúnak nevezte.





- Mivel azonban a NATO nemcsak katonai, hanem politikai szervezet is, a közös célok elérése érdekében közös értékek tartják össze - tette hozzá. - Nem maradhatunk úgy szövetségesek, ha nem fűz össze bennünket kölcsönös bizalom, ezért a nézetkülönbségeket tiszteletteljes, de őszinte módon fel kell vetni - hangoztatta Bell, aki idén kezdte meg nagyköveti éveit Budapesten.

- Mint barát a baráthoz szólunk - mondta. Általános megítélés szerint a kétoldalú kapcsolatok javultak, a diplomáciai feszültség pedig csökkent Washington és Budapest között azóta, hogy ismét nagykövet áll az amerikai képviselet élén.





Mind a nagykövet, mind pedig a magyar miniszter kitért a szíriai fejleményekre, az Iszlám Állam tevékenységére, illetve a bevándorlási válságra is; utóbbi kapcsán Colleen Bell azt mondta: a migráció rendkívüli helyzet elé állította Magyarországot, és ezt maga is látta.

A konferencián elhangzott: NATO új parancsnoki központokat hoz létre Magyarországon és Szlovákiában. Hazánkban Székesfehérváron egy negyvenfős koordinációs parancsnoki központ jön létre a jövő évben.

Kovács Attila


(fotó: Krasznai-Nehrebeczky Mária)



***






A meghívó letölthető pdf-ben.

***


A Magyar Atlanti Tanács 2015.május 27.-ei Közgyűlésén az alábbi dokumentumokat fogadta el:



- Alapszabály letölthető pdf-ben.

- Beszámoló letölthető pdf-ben.

- Feladat és rendezvényterv letölthető pdf-ben.


***


Siklósi Péter MAT alelnök előadása a Közgyűlésen



A beszéd letölthető pdf-ben.


***


Tisztelt Hölgyem/Uram!

A Magyar Ifjúsági Atlanti Tanács 2015. május 20-21 -én, a Falk1 Rendezvényközpontban (1055 Falks Miksa utca 1.) a budapesti NATO Parlamenti Közgyűlés követően neves előadókkal kétnapos konferenciát és szimulációt rendez Ukrajnáról.

A konferencia célja, hogy neves hazai szakemberek részvételével megvitatásra kerüljön az ukrán helyzet, az orosz biztonságpolitika, az ukrán kül - és biztonságpolitika, az EU és a NATO Ukrajna és Oroszország politika céljai, megítélése, s azok változásai.

Megtiszteltetésnek vennénk, ha jelenlétével emelné a konferencia fényét, s meghirdetné azt tagjai körében is.
Csatolva találja a végleges programot.

Kérjük, hogy regisztrációját hyac.apply@gmail.com címre küldje el.

Budapest, 2015. május 14.

Üdvözlettel
Vogel Dávid
elnök
Magyar Ifjúsági Atlanti Tanács



A meghívó letölthető pdf-ben.

***








A nyilatkozat letölthető pdf-ben.

***





A meghívó letölthető pdf-ben.

***





A levél letölthető pdf-ben.

***





A meghívó letölthető pdf-ben.

***





A közlemény letölthető pdf-ben.

***





A meghívó letölthető pdf-ben.

***





A meghívó letölthető pdf-ben.

***




A meghívó letölthető pdf-ben.

***


2014 június 16-án megtartott elnökségi ülés és közgyűlés az alábbi dokumentumokat fogadta el:





A beszámoló letölthető pdf-ben.




A terv letölthető pdf-ben.

***





A meghívó letölthető pdf-ben.

***





A meghívó letölthető pdf-ben.

***


MAT emlékülés - 15 éve a NATO-ban

 

"Tizenöt éve a NATO-ban" címmel tartott ünnepi emlékülést a Magyar Atlanti Tanács (MAT) április 8-án a Stefánia Palota és Honvéd Kulturális Központban, amelyre több mint száz meghívott vendég fogadta el a meghívást. A rendezvényen megjelent és üdvözlő beszédet mondott dr. Karl A. Lamers, az ATA elnöke, a NATO Parlamenti Közgyűlés alelnöke. Az emlékülést prof. dr. Vizi E. Szilveszter, a MAT elnöke nyitotta meg, ezt követően beszédet mondott dr. Martonyi János külügyminiszter, dr. Hende Csaba honvédelmi miniszter, Kovács László korábbi külügyminiszter, Végh Ferenc vezérezredes, a Magyar Honvédség korábbi vezérkari főnöke, Mark André Goodfriend, az Amerikai Egyesült Államok id. ügyvivője, Helena Bambasova, a Cseh Köztársaság és Roman Kowalski, Lengyelország budapesti nagykövete.


Az emlékülés kezdetén dr. Csóti György, a MAT alelnöke köszöntötte a nagyszámú vendéget, akik megemlékezni jöttek a 15 évvel ezelőtti történelmi eseményről. Elsőként Vizi E. Szilveszter akadémikus, a Magyar Atlanti Tanács elnöke kapott szót, aki röviden értékelte NATO-tagságunk elmúlt másfél évtizedét. Angol nyelvű köszöntőjében a MAT elnöke kijelentette: a NATO a történelem legsikeresebb politikai és katonai szervezete. Emlékeztetett arra: a Magyar Atlanti Tanács 1992-ben alakult, eredeti küldetése, hogy előmozdítsa Magyarország NATO-csatlakozását és hirdesse, közvetítse a transzatlanti elveket és értékeket a magyar társadalomban. Mint elmondta, 1997-ben a magyarok 85 százalékos arányban hagyták jóvá az ország NATO-csatlakozását, és máig ez a legmagasabb arány, amellyel egy csatlakozó ország polgárai támogatták a belépést a szövetségbe.



Martonyi János külügyminiszter Magyarország "hazatérési folyamata" egyik legfontosabb állomásának nevezte hazánk tizenöt évvel ezelőtti NATO csatlakozását. Az egymást követő kormányok, politikai családok összekapcsolódó erőfeszítései, az ebből fakadó folytonosság, illetve a nemzeti konszenzus egyaránt hozzájárult az euro-atlanti integrációnk sikeréhez. " Meg kell erősíteni a transzatlanti egységet és növelni kell a bizalmat az Atlanti-óceán két partja között - hangsúlyozta a külügyminiszter, aki hozzátette: az ukrajnai események azt bizonyítják, hogy továbbra is "számít a terület", amelyet meg kell védeni, és aki megsérti a területi integritást, annak számolnia kell a következményekkel.



Emellett úgy vélte, növelni kell az amerikai elkötelezettséget és az európai hozzájárulást, a NATO minden tagállamának erősítenie kell védelmi képességét, és Magyarország már kijelölte ehhez az utat.





Martonyi János szerint a februári és márciusi ukrajnai fejlemények következtében ismét megjelent "a biztonság kemény, eredeti fogalma", a terület, az ország, az emberek biztonsága. A történtek következtében újra kell értékelni az eddigi gondolkodást, stratégiát, képességeket, és ezt higgadtan, megfontoltan, az elvek mentén kell megtenni - mutatott rá.



A külügyminiszter emlékeztetett: 25 éve volt a rendszerváltozás, 1989-ben valójában a szabadság eszméje, az elvek és az értékek győztek. Ezzel megkezdődött a visszatérés a nyugati közösségbe, ez több éven át tartott, melynek fontos állomása volt a NATO-csatlakozás - mondta.



Hende Csaba honvédelmi miniszter beszédében hangsúlyozta: a harmadik Orbán-kormány is megbízható, szilárd partnere lesz szövetségeseinek. Mint mondta, a NATO-csatlakozás mérföldkövet jelentett Magyarország történelmében. Úgy fogalmazott, hogy addig az ország Kelet és Nyugat között "hánykolódott," és a NATO-, majd az EU-csatlakozás két olyan erős horgonyt jelentett, amely Magyarországot szilárdan kikötötte a nyugati parton. Hende Csaba kitért arra is, hogy a biztonságot könnyű természetesnek venni, ezért tudatosítani kell, hogy ez nem adottság, hanem tenni kell érte nemzeti és szövetségi szinten is. Beszédében utalt arra, hogy a Nyugat-Balkán stabilitása és jövőbeli euro-atlanti integrációja Magyarország kiemelt érdeke, az ország elkötelezett a NATO nyitott ajtók politikája mellett, és bízik abban, hogy folytatódik a szövetség bővítése. A honvédelmi miniszter Montenegrót nevezte meg a legfelkészültebb jelöltnek, amely országnak Magyarország minden segítséget megad az integrációhoz.





Végh Ferenc nyugállományú vezérezredes, volt vezérkari főnök felidézte a haderő átalakítás rendszerváltozás utáni legfontosabb momentumait. Mint elmondta, Magyarország eredményesen kezelte a déli határai mentén kialakult válságot, a Partnerség a Békéért (PfP) kezdeményezésbe történt bekapcsolódásunk után a szemléletváltás, az interoperabilitás, a kooperativitás kulcsszavak mentén folytatódott a felkészülés a tagságra. A csatlakozásig 52 ezer fősre csökkent a honvédség létszáma, átalakult a vezetési rendszer, változott a hivatásosok és a szerződésesek aránya, csökkent a sorkatonai szolgálat ideje, létrejöttek a kiképző központok és számos nemzetközi gyakorlatot, rendeztek. A csatlakozást követően hazánk gyorsan átesett a tűzkeresztségen is, hiszen mindössze tizenkét nappal később megkezdődtek a NATO Jugoszlávia elleni hadműveletei. Végh Ferenc kiemelte: az elmúlt tizenöt évben tovább mélyült hazánk és a szövetség együttműködése, s ugyan a csatlakozással nem hagytunk magunk mögött minden problémát, az elmúlt másfél évtized igazolta hazánk NATO-val kapcsolatos előzetes várakozásait.



A rendezvény végén ünnepélyes pillanatokra került sor: a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum új ereklyével gazdagodott. Kovács Vilmos ezredes, az intézmény igazgatója átvette az 1999-ben, Magyarország csatlakozásakor Brüsszelben hivatalosan felvont magyar zászlót.



MAT


A rendezvényen készült képek letölthetők.

(fotó: Krasznai-Nehrebeczky Mária)







***





Az emlékülés programja letölthető pdf-ben.

***



 

Budapest, 2012. október 5.
Martonyi János külügyminiszter, Karl Lamers, a NATO Parlamenti Közgyűlésének elnöke és Hende Csaba honvédelmi miniszter (b-j) a Magyar Atlanti Tanács megalakulásának 20. évfordulója alkalmából rendezett emlékülésen, Budapesten, a Stefánia-palotában.
MTI Fotó: Máthé Zoltán


Vizi E. Szilveszter beszéde letölthető pdf-ben.
Hende Csaba beszéde letölthető pdf-ben.
Martonyi János beszéde letölthető pdf-ben.
Eleni Tsakopoulos Kounalakis beszéde letölthető pdf-ben.
Karl A. Lamers beszéde letölthető pdf-ben.



***