Valamelyik külföldi utamon egy hét-nyolc éves kislány, aki nem beszélt magyarul, megkért, énekeljem el a magyar himnuszt. Némi hezitálás után, összeszedve minden énektudásomat, elénekeltem. Figyelmesen hallgatott, majd amikor befejeztem, csodálkozó szemekkel a következ?t mondta: "Nagyon szép, de miért ilyen szomorú?"
Mi, magyarok, vagy ötszáz éve búsulva vigadunk, búsulva ünnepelünk, búsulva emlékezünk, búsulva élünk. Énekeink, dalaink, nótáink legtöbbje szomorú. Sírva vigad a magyar - mondják, és ez sokszor így is van. Volt is miért sírnunk az elfecsérelt évszázadok miatt, a bennünket méltánytalanul sújtó balsors okán. Id?nként azért mi is adtunk okot szenvedésünkre.
Ideje azonban végre felemelni a fejünket. Hibáink és mulasztásaink mellett sokat adtunk az emberiségnek, mindenekel?tt Európának. Közhelynek számít már, hogy miközben saját létünket védtük az oszmán hódítással szemben, a keresztény Európát is védtük egyidej?leg. Rákóczi és Kossuth a szabadság jelképeivé váltak kontinensünkön és az Újvilágban. A kommunista önkényuralmat is mi rengettük meg legel?ször 1956-ban, a nemzeti szuverenitás zászlóviv?i voltunk a szovjet érdekszférában. Az elmúlt évszázadokban a tudomány és a m?vészet terén annyit adtunk a világnak (és természetesen önmagunknak), amennyit lakosságszámukhoz viszonyítva egyetlen nemzet sem a világon. A sportban is els?k között vagyunk egy f?re számítva, az aranyérmek számát tekintve. Jelen írás terjedelmét túlfeszítené, ha felsorolnám a legfontosabb példákat.
A 20. században, a (nemzetközi) közhiedelemmel ellenétben, mindig jót akartunk, az emberi szabadság, testvériség és humanitás vezérelte gondolatainkat, de sokszor gyengék vagy ügyetlenek voltunk e szerint cselekedni. Magyarországon e véres században csak akkor történtek embertelen dolgok, szörny?ségek, amikor az ország idegen megszállás alatt állt. Nézzünk meg néhány történelmi fordulópontot ebben az id?szakban. A szarajevói merénylet után a magyar politikai elit nem akart háborút. Tisza István miniszterelnök - a Monarchia fels? vezet?i közül egyedül - ellenezte a hadüzenetet. Kés?bb azonban Berlin és Bécs nyomására engedett, csendesen beállt a kardcsörtet?k mögé. A lemondás is megfordult fejében, de úgy gondolta, ez a Monarchia, azon belül Magyarország gyengeségét jelentené az ellenség számára. A világháború után azonban érthetetlen módon, de nyilván a szomszédos utódállamok ellenséges propagandája nyomán, ?t tették els? helyen felel?ssé a világégésért.
A trianoni békediktátum után, a modern kori történelemben példátlan országcsonkítást követ?en, csodával határos módon, Bethlen István és Klebelsberg Kunó vezetésével tíz év alatt talpra állt az ország. A magyarok egyharmada idegen fennhatóság alá került, nyersanyagkincsünk nagy része az utódállamok martaléka lett, korszer? infrastruktúránk minden szegmense használhatatlanná vált, százezrével menekültek a magyarok az elcsatolt területekr?l a maradék-országba. Mégis felemelkedtünk, a világ csodálatára. Abban a történelmi helyzetben azonban az irredenta politikának nem volt alternatívája, a nyugati demokráciák közönye miatt a rossz oldalra sodródtunk, ezért hírnevünk ismét gyorsan megkopott. A rossz oldalon is azonban a legjobbak voltunk. Az ország német megszállásáig, 1944. március 19-ig, hazánk menedékhely volt lengyelek, zsidók, elmenekült francia hadifoglyok és mások számára. Horthy számtalanszor szembe szállt Hitlerrel, háborús lépések, embertelen cselekmények megakadályozása érdekében. Nem úgy, mint a román Antonescu, a szlovák Tiso vagy a francia Pétain marsall, akik Hitler kegyét keresve éltanulóként üldözték és deportálták a zsidókat. Magyarországon "csak" a náci megszállás után indultak el a halálvonatok, de Horthy Miklósnak még ilyen körülmények között is sikerült Koszorús tábornok segítségével megmenteni a budapesti zsidóságot a tömeges pusztulástól. Szégyen és megbocsáthatatlan, amit Szálasiék elkövettek, de ?k csak egy maroknyi gazembert jelentettek. Ilyenek mindig és mindenhol voltak a történelemben. A magyar politikai elit túlnyomó többsége jót akart, csak gyengék, és néha ügyetlenek voltak.
A második világháború után ismét jelesre vizsgáztunk. Legy?zött, megsarcolt, megszállt országként európai viszonylatban példátlanul gyorsan eltakarítottuk a romokat, életképessé tettük az országot. (Amikor osztrák barátaink, akik nemrég a Szent Koronát gyalázták, még csak nézték a romokat Bécsben, Budapesten már lüktetett az élet. Pedig 1945-ben f?városunk Európa egyik legjobban lerombolt városa volt.) Er?feszítéseket tettünk a parlamentáris demokrácia megteremtésére is. Szovjet szuronyok árnyékában, er?teljes moszkvai közrem?ködéssel azonban a "magyar" kommunisták vérbe fojtották e folyamatokat, kegyetlen diktatúrát hoztak létre az országban. A nemzet azonban még egy évtizedig sem t?rte ezt. 1956-ban, immár eltörölhetetlenül és visszavonhatatlanul, kivívtuk a világ csodálatát és elismerését. Mindennél többet mondanak Albert Camus 1957 októberében, Párizsban elhangzott szavai: "A legázolt, bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért és az igazságért, mint bármelyik nép a világon az elmúlt húsz esztend?ben."
1956 fénye nem halványult el, ebb?l táplálkozott három évtized múlva a következ? magyar feltámadás, amikor a térség éllovasaként meghatározó szerepet játszottunk a megroggyant szovjet-kommunista rendszer maradéktalan felszámolásában, az euro-atlanti integráció térségünkre történ? kiterjesztésében, a parlamentáris demokrácia és a jogállamiság megteremtésében.
A fenti gondolatokat a 2014-es választások el?tt vetettem papírra, mert úgy láttam, sikereink ellenére sokan még mindig kishit?ek, a "merjünk kicsik lenni" álságos nézet rabjai, és csak a mának élnek. Sajnos még ma is sokan járnak lehorgasztott fejjel. Szemük sarkából nyugatra sandítanak, mintha (még mindig) ott lenne az ideális világ. Bed?lnek olyan aljas praktikáknak, mint a budapesti olimpia rendezés lehet?ségének megfúrása. Ezért ma is számba kell venni, hol is állunk a világban.
A múltunk miatt nincs okunk szégyenkezésre, s?t büszkék lehetünk rá. A jelenkor küzdelmei pedig az elmúlt nyolc évben egyre több sikert hoznak. Az új évezred els? évtizedének végén világméret? válságba került a 20. század második felében még sikeres gazdasági modell: pénzügyi világválság és európai gazdasági verg?dés vette kezdetét. A kiutat megint mi mutatjuk meg. A Magyarországon 2010 nyarától elkezdett, úgynevezett unortodox gazdaságpolitika, a munka becsületének helyre állítása (szemben a spekulánsokkal), a hazánkban átlagon felüli profitot szerz? bankok és multinacionális cégek megadóztatása, a hasonló indokoltságú rezsicsökkentések, a családcentrikus társadalompolitika, az európai keresztény értékrend helyreállítása az országot emelked? pályára állította. A kezdeti, gazdasági indíttatású, példátlan támadások alább hagytak, és sokan követni kezdték a példánkat szerte Európában. A második évtized közepén a migráció kapcsán felszínre tört a régóta lappangó erkölcsi-politikai válság. Kontinensünk meghatározó vezet?i sutba dobták a több évezredes görög-római-zsidó-keresztény értékrendet és kultúrát. Mi mutattuk meg ismét a helyes utat, melyet a migrációs kérdésben ma már számosan követnek.
Ha a következ? országgy?lési választások után tovább tudjuk folytatni munkánkat, befejezni az elkezdett folyamatokat, tovább n? az ország nemzetközi elismertsége, növekszik nemzeti érdekérvényesít? képességünk. Ez kisugárzik a szomszédos országokban él? magyar nemzeti közösségekre, a magyar nemzet elválaszthatatlan részeire, el?segíti önrendelkezési törekvéseik megvalósítását. Végre ismét jó lesz magyarnak lenni, bárhol a világon. Végre felemelhetjük a fejünket, bárhol is éljünk. Büszkén vállalhatjuk múltunkat is, jelenünket is, és bizakodva nézhetünk a jöv?be. Nem kell szomorúan énekelni, sírva vigadni. A Himnusz azért maradjon meg nemzeti imának, éneklése közben könnybe lábadhat a szemünk, de a Szózatot dacos büszkeséggel, elszánt akarattal énekeljük! Legyünk lendületesek, bízzunk önmagunkban és jöv?nkben. Beszéljünk egymásnak és a világnak sikereinkr?l. Egymás szeretete és megbecsülése adjon er?t a további ország- és nemzetépít? munkához. EMELJÜK FEL VÉGRE A FEJÜNKET! Hozzanak a következ? esztend?k egy új magyarságképet a világnak: der?s, büszke, magabiztos, és továbbra is okos, kreatív, szorgalmas nép legyünk. Ehhez csak megfelel? helyre kell tenni az x-et április 8-án.
Budapest, 2018. március 16-án
Kárpátalján ismét felvillant az ukrán sovinizmus. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség ungvári központi irodája ellen példátlan támadás történt február 27-re virradó éjjel. Ismeretlen tettesek felgyújtották az épületet, melynek jelent?s része kiégett. Ukrajnában évek óta tombolnak széls?séges er?k, hol itt, hol ott. Ennek most már véget kell vetni. A transzatlanti közösség, az EU és a NATO, nem nézheti tétlenül Európa keleti felének fellángolását.
Magyarországnak, és ezzel együtt Európának, elengedetlenül szüksége van egy független, er?s, jól prosperáló Ukrajnára. Ez egyaránt gazdasági és biztonságpolitikai kérdés. Ennek több és szerteágazó feltétele van, én most csak magyar szempontból a legfontosabbra szeretnék rávilágítani: nincsen önálló, sikeres és stabil Ukrajna, ha nem ismeri el az elmúlt évszázad eseményei során neki jutatott területeken él? ?shonos nemzeti kisebbségek pozitív európai gyakorlatnak és az Európa Tanács-i ajánlásoknak megfelel? kollektív jogait.
Eszembe jutnak több mint negyedszázaddal ezel?tti események. Talán nem felesleges ezeket feleleveníteni. 10-12 évvel ezel?tt vetettem papírra ezzel kapcsolatos emlékeimet: "1991. december 6-án Kijevben írtuk alá a magyar-ukrán alapszerz?dést. Méltánytalanul nagy vihar kísérte. A nemzetpolitikában kétfel?l is leselkedett ránk veszély. Az ellenzékben lév? MSZP és SZDSZ a taxisblokád (1990. október 25-28.) után vérszemet kapott, minden vélt vagy valós helyzetet, eseményt a kormány gyengítésére, megbuktatására akart felhasználni. Akkor is, ha az ország és/vagy a nemzet érdekeivel ellentétes volt. A jobboldali táborban, saját soraink között pedig voltak irredenta álmodozók, akik nem akarták vagy nem tudták figyelembe venni a realitásokat. Mindkét oldal árgus szemekkel figyelt minden nemzetpolitikai lépést, ami az elszakított nemzetrészekkel volt kapcsolatos. Az alapszerz?désben a következ? mondat "verte ki a biztosítékot": "A felek tiszteletben tartják egymás területi épségét, és kijelentik, hogy egymással szemben nincs és nem is lesz területi követelésük." Én úgy tudom, hogy a miniszterelnök és a kormány által jóváhagyott szövegben nem szerepelt az "és nem is lesz" kitétel. Kijevbe indulás el?tt mégis belekerült! A vád: örökre lemondtunk Kárpátaljáról. Miel?tt tovább mennénk, kijelentem, hogy ez egy ostoba és történelmietlen felfogás. Semmi sem örök és megváltoztathatatlan. Az "örök és megbonthatatlan szovjet-magyar barátság" sem volt az, pedig szerz?désbe foglalták. Ilyen értelemben felesleges is az a négy szó, de ha ott van, az sem számít sokat. (Jelenleg) elismerjük a határokat, nincs területi követelésünk, és kész. Miért és hogyan került akkor bele? Könny? kitalálni, ha elmondom, ki fedezte fel a "hibát": Horn Gyula, az MSZP els? embere! ? volt az Országgy?lés Külügyi bizottságának elnöke. Nem tudom már, mennyi id? telt el az aláírás után, de Horn váratlanul összehívta a bizottságot egy rendkívüli ülésre az alapszerz?désben foglaltak értékelésére. El?tte egyezetett velem és a bizottság másik alelnökével, a Fideszes Heged?s Istvánnal, valamint titkárával, az SZDSZ-es Szent-Iványi Istvánnal. Horn színlelt felháborodással mondta, a kormány örökre lemondott Kárpátaljáról! Azonnal bementem Antall Józsefhez, beszámolni a fejleményekr?l. Soha életemben nem láttam olyan dühösnek, indulatosnak, pedig hosszú ideig dolgoztam vele együtt. A botrány dagadt, és a mai napig van utóélete. A koalíción belül er?s ellenzéke támadt az alapszerz?désnek, szidták a miniszterelnököt és a külügyminisztert. Vihar egy pohár vízben. A kormányf? tehetetlen volt. Ha kiderítteti, melyik régi ember csempészte be azt a négy szót, azonnal rásüti a bélyeget a nemzetközi közösség, hogy mégis irredenta szándékai vannak. Ha nem ratifikálja az Országgy?lés a szerz?dést, súlyos diplomáciai bonyodalmakra számíthatunk, elveszíthetünk egy jószomszédi viszonyt, hiszen a fiatal Ukrajna akkor potenciálisan barátnak számított.
Kevésbé tájékozottak számára felmerülhet a kérdés, miért volt szükség erre a szerz?désre, és jó volt-e nekünk? Ukrajna számára létfontosságú volt minden szomszédjával úgynevezett alapszerz?dést kötni, hiszen a Szovjetunió jogutódja Oroszország volt, az új államalakulat ezért légüres térben mozgott. Létét és határait akarta garantálni. Ez indokolt, és mindenki által elfogadott álláspont volt. Ugyanakkor számunkra nagyon fontos volt éket verni az újra szervez?d? kisantant er?k közé (Románia, Szlovákia, Szerbia), nehogy partnerre találjanak Kijevben. Elég feladat nekünk három potenciális ellenséggel szembenézni, Keleten (Ukrajna) és Nyugaton (Ausztria, Szlovénia, Horvátország) legyen biztonságos hátországunk. Volt azonban még egy nagyon fontos körülmény. 1991. május 31-én, Budapesten aláírták a "Magyar Köztársaság és az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság együttm?ködésének elveir?l a nemzeti kisebbségek jogainak biztosítása területén" címet visel? megállapodást. Ez a dokumentum az akkori nemzetközi gyakorlatnak megfelel? jogokat és védelmet írt el? a két országban él? ?shonos nemzeti kisebbségeknek. Csak a területi autonómiát nem mondta ki, de a személyi elv?, kulturális autonómia gondolata benne volt. Ezt a dokumentumot az alapszerz?dés meger?sítette, és leszögezte "a felek egyoldalú és közös lépéseket tesznek, hogy el?mozdítsák e kötelezettségek végrehajtását".
A Kárpátalján 1991. december elsején megtartott népszavazáson a lakosság 78%-a a területi autonómiára voksolt. Ezen belül a beregszászi magyar autonóm körzet létrehozására a helyi lakosság 81,4%-a szavazott. Mindez hat nappal a magyar-ukrán alapszerz?dés aláírása el?tt történt. Ennek fényében Antall József miniszterelnök és Leonyid Kravcsuk ukrán elnök az 1993. április 30-án lezajlott találkozójukon megegyezett a beregszászi magyar autonóm terület létrehozásáról. Nem véletlen, hogy csak ez után került sor a ratifikációra! Ennyit arról, hogy az akkori magyar kormány nem képviselte a nemzeti érdekeket. Az már más kérdés, hogy Ukrajna mindebb?l semmit sem tartott be. De 1991 és 1993 között mindent megígért, mindent aláírt, potenciális barátnak, szövetségesnek számított. Mindezt nemzetközi pozíciójuk megszilárdításáért tették, és azért nem tartották be, mert féltek a mintegy 12 milliós orosz ajkú kisebbségükt?l. Hát ennyit ér egy szerz?dés szövege. Ezért nevezem a magyar-ukrán alapszerz?dés körüli vitákat, botrányokat viharnak egy pohár vízben.
Szólni kell azonban ezzel összefüggésben egy elterjedt tévhitr?l is. Azt állítják egyesek, Kijev felajánlotta nekünk Kárpátalját, de Antall nem fogadta el! Nem tudom, ki találta ki ezt az ökörséget, de sajnos, terjeszti egy volt kormánytag történész is. Kérdeztem t?le, honnan veszi ezt? Azt válaszolta, egy ukrajnai paptól hallotta!!! Megkértem, álljon le a rémhír-terjesztéssel.
Megígérte.
Az ominózus alapszerz?dést végül másfél éves késleltetéssel 1993. május 11-én ratifikálta a Magyar Országgy?lés 223 igen, 39 nem és 17 tartózkodás mellett. 107-en nem szavaztak. A nemek és a tartózkodások kizárólag a kormánypárti koalícióból kerültek ki. Több kormánytag nem szavazott. A vitában az alapszerz?dés legf?bb támogatója az MSZP volt, melynek elnöke kirobbantotta a botrányt. Sikerült újabb éket verni a kormányzó er?k soraiban."
Mindezt azért hoztam most el?, mert a választási kampány közepén vagyunk. A magyar külpolitika végre abban a helyzetben van, hogy er?teljesebben képviselheti a nemzeti érdekeket. Teszi a dolgát Ukrajna vonatkozásában is. A geopolitikai környezet is kedvez?en alakul, egyre több támogatónk és szövetségesünk van. "És lészen csillagfordulás", ahogy Wass Albert írja. Nem lenne szerencsés, ha a mai ellenzéki er?k negyedszázad el?tti el?deikhez hasonlóan, köztük néhányan osztályismétl?ként, ez esetben is nemzeti érdekeink ellen fordulnának.
Budapest, 2018. február 27.
A írás letölthet? pdf-ben.
***
A írás letölthet? pdf-ben.
***
A írás letölthet? pdf-ben.
***
A írás letölthet? pdf-ben.
***
A írás letölthet? pdf-ben.
***
A írás letölthet? pdf-ben.
***
A írás letölthet? pdf-ben.
***
A írás letölthet? pdf-ben.
***
A írás letölthet? pdf-ben.
***
A írás letölthet? pdf-ben.
***
A írás letölthet? pdf-ben.
***
A írás letölthet? pdf-ben.
***
A írás letölthet? pdf-ben.
***
A írás letölthet? pdf-ben.
***
A írás letölthet? pdf-ben.
***
A írás letölthet? pdf-ben.
***
A írás letölthet? pdf-ben.
***
A írás letölthet? pdf-ben.
***
A írás letölthet? pdf-ben.
***
A írás letölthet? pdf-ben.
***
A írás letölthet? pdf-ben.
***
A írás letölthet? pdf-ben.
***
A írás letölthet? pdf-ben.
***
A írás letölthet? pdf-ben.
***
A írás letölthet? pdf-ben.
***
A írás letölthet? pdf-ben.
***
A írás letölthet? pdf-ben.
***
A írás letölthet? pdf-ben.
***
A írás letölthet? pdf-ben.
***
A írás letölthet? pdf-ben.
***
A írás letölthet? pdf-ben.
***
A írás letölthet? pdf-ben.
***
A írás letölthet? pdf-ben.
***
A írás letölthet? pdf-ben.
***
A írás letölthet? pdf-ben.
***
A írás letölthet? pdf-ben.
***
A írás letölthet? pdf-ben.
***
A írás letölthet? pdf-ben.
***
A írás letölthet? pdf-ben.
***
A írás letölthet? pdf-ben.
***
A írás letölthet? pdf-ben.
***
A írás letölthet? pdf-ben.
***
A írás letölthet? pdf-ben.
***
A írás letölthet? pdf-ben.
***
A írás letölthet? pdf-ben.
***
A írás letölthet? pdf-ben.
***
A írás letölthet? pdf-ben.
***
A írás letölthet? pdf-ben.
***
A írás letölthet? pdf-ben.
***
A írás letölthet? pdf-ben.
***
A írás letölthet? pdf-ben.
***
A írás letölthet? pdf-ben.
***
A írás letölthet? pdf-ben.
***
A írás letölthet? pdf-ben.
***
A írás letölthet? pdf-ben.
***
A írás letölthet? pdf-ben.
***
A lista letölthet? pdf-ben.
***
Az írás letölthet? pdf-ben.
***
Az írás letölthet? pdf-ben.
***
Az írás letölthet? pdf-ben.
***
Az írás letölthet? pdf-ben.
***
Az írás letölthet? pdf-ben.
***
Az írás letölthet? pdf-ben.
***
Az írás letölthet? pdf-ben.
***
Az írás letölthet? pdf-ben.
***
Az írás letölthet? pdf-ben.
***
Az írás letölthet? pdf-ben.
***
Az írás letölthet? pdf-ben.
***
Az írás letölthet? pdf-ben.
***
Az írás letölthet? pdf-ben.
***
Az írás letölthet? pdf-ben.
***
Az írás letölthet? pdf-ben.
***
Az írás letölthet? pdf-ben.
***
Az írás letölthet? pdf-ben.
***
Az írás letölthet? pdf-ben.
***
Az írás letölthet? pdf-ben.
***
Az írás letölthet? pdf-ben.
***
Az írás letölthet? pdf-ben.
***
Az írás letölthet? pdf-ben.
***
Az írás letölthet? pdf-ben.
***
Az írás letölthet? pdf-ben.
***
Az írás letölthet? pdf-ben.
***
Az írás letölthet? pdf-ben.
***
Az írás letölthet? pdf-ben.
***
Az írás letölthet? pdf-ben.
***
Az írás letölthet? pdf-ben.
***
Az írás letölthet? pdf-ben.
***
.jpg)
A beszéd letölthet? pdf-ben.
***
Az elemzés teljes tartalma letölthet? pdf-ben.
***
Az elemzés teljes tartalma letölthet? pdf-ben.
***
A beszámoló letölthet? pdf-ben.
***
Az elemzés teljes tartalma letölthet? pdf-ben.
***
Az elemzés teljes tartalma letölthet? pdf-ben.
***
Az elemzés teljes tartalma letölthet? pdf-ben.
***
Az elemzés teljes tartalma letölthet? pdf-ben.
***
Az elemzés teljes tartalma letölthet? pdf-ben.
***
Az elemzés teljes tartalma letölthet? pdf-ben.
***
Az elemzés teljes tartalma letölthet? pdf-ben.
***
Az elemzés teljes tartalma letölthet? pdf-ben.
***
Az elemzés teljes tartalma letölthet? pdf-ben.
***
Az elemzés teljes tartalma letölthet? pdf-ben.
***
Az elemzés teljes tartalma letölthet? pdf-ben.
***
Az elemzés teljes tartalma letölthet? pdf-ben.
***
Az elemzés teljes tartalma letölthet? pdf-ben.
***
Az elemzés teljes tartalma letölthet? pdf-ben.
***
Az elemzés teljes tartalma letölthet? pdf-ben.
***
Az elemzés teljes tartalma letölthet? pdf-ben.
***
Az elemzés teljes tartalma letölthet? pdf-ben.
***
A meghívó letölthet? pdf-ben.
***
NATO Futás 2020 - beszámoló
NATO Futás 2020
2020. október 18.
Budapest
2020. október 18-án 15. alkalommal került megrendezésre a NATO Futás. A rajt és a cél is a
Vérmez? volt, a Futók 4 és 10 kilométeres távok között választhattak, valamint a 2 f?s
váltófutáson mérhették össze futóformájukat. Ez alkalommal virtuális formában is
teljesíteni lehetett az 5 és 10 kilométeres távokat, egyéni útvonalon.
A Magyar Ifjúsági Atlanti Tanács tagjai közül tízen vettek részt virtuális formában a
versenyen, és teljesítették az 5 és 10 kilométeres távokat különböz? útvonalakon.
A versenyen idén közel 3 ezer f? vet részt, köztük több mint ezer katona virtuális formában
Magyarországról, Afganisztánból, Koszovóból és Törökországból.
https://honvedelem.hu/hirek/nato-futas-tizenotodszor.php/
***
A meghívó letölthet? pdf-ben.
***
NATO 2020
Kaposvárra érkezett a Magyar Atlanti Tanács kezdeményezése alapján összeállított kiállítás, amely méltóképpen megemlékezik mind a Szövetség megalapításának 70-ik, mind Magyarország csatlakozásának 20-ik évfordulójáról.
A kiállítást a Kaposvári Egyetem kör-aulájában állították fel. A megnyitón - amelyet a Kaposvári Hely?rségi Zenekar Fúvós Kvintettjének magas színvonalú m?sora foglalt keretbe - Dr. Borbás Zoltán kancellár köszöntötte a termet teljesen megtölt? közönséget. A KE kancellára kiemelte: az Egyetem, amely eleve katonavárosban m?ködik, a maga sajátos eszközeivel elkötelezetten támogatja a hazafias, honvédelmi nevelést és segíti a toborzást. Az intézmény támogatja a katonasportot és a hagyomány?rzést, sokan vállaltak önkéntes tartalékos szolgálatot.
"A 70 éves NATO, mint katonai, politikai szövetség a Világ egyik legsikeresebb szervezete, amelyhez 1999. márciusában Magyarország és nem a Magyar Honvédség csatlakozott. Tehát a NATO mi vagyunk." emlékeztetett dr. Rózsa Tibor ezredes, a tárlatot megnyitva. A tárlat tablóin - Mint az Afganisztánban szolgálatot teljesített Tartományi Újjáépítési Csoport III. váltásának parancsnoka - maga is szerepl? katona a NATO és Észak-atlanti gondolat sikerét és népszer?ségét azzal is alátámasztotta, hogy a Szövetség hamarosan a harmincadik tagját köszöntheti.
A rendezvényen sokakat vonzott a toborzó pont és a HM Zrínyi Kiadó kiadványait bemutató, népszer?sít? sarok is. A Magyar Atlanti Tanácsot képvisel? Kiss Dezs? t. ezredes kiemelte, hogy a csatlakozásunk el?készítésében és annak egyöntet? sikerében Kaposvár és Taszár emblematikus, történelmi szerepet vállalt.
A tablókat december elejéig böngészhetik az érdekl?d?k Kaposvárott, majd új helyszínre költözik.
Fotók: Lang Róbert és Koppány Zoltán
***
A meghívó letölthet? pdf-ben.
***
NATO Futás 2019 - Budapesten
A Budapesti Atlétikai Szövetség, a Honvéd Sportegyesületek Országos Szövetsége, valamint a Magyar Ifjúsági Atlanti Tanács szervezésében 2019. október 20-án ismét megtartották a NATO Futást, amelynek a már megszokott helyszín, a Budai Vár és környéke adott otthont. Az egynapos program során a résztvev?k több számban mérettethették meg magukat, így sor került a 10 km-es, a 10 km-es váltófutás, a 4 km-es, valamint a 4 km-es történelmi váltófutásra is.
Ahogy a korábbi években is, úgy idén is számos országból érkeztek futók a versenyre, köztük az Atlanti Tanács pályázatának köszönhet?en Albánia, Észtország, Észak-Macedónia, valamint Grúzia csapatai. A futáson továbbá 10-es váltót indított a Magyar Honvédség Parancsnoksága, valamint a Magyar Ifjúsági Atlanti Tanács.
A rendezvényen számos ismeretterjeszt? program közül válogathattak az érdekl?d?k. A NATO sátorban a Szövetségr?l szóló kvíz teszt kitöltésével a Magyar Atlanti Tanács "25 év" cím? kiadványát nyerhették meg a résztvev?k, továbbá megismerhették a Magyar Ifjúsági Atlanti Tanács tevékenységét.
A nap lezárásaként az említett négy országból érkez? 21 futó egy városnéz? hajóúton vett részt a Magyar Atlanti Tanács jóvoltából, ahol megismerkedhettek Magyarország, valamint a
f?város történelmével, továbbá eszmecserét folytathattak a MAT tagjaival is.
Kép és szöveg:
MIAT
***
Tégy jót, és beszélj róla!
A segítséget kell odavinni, ahol a baj van, nem pedig a bajt idehozni - hangzott el a Kormány alapelve hazánknak a humanitárius segítségnyújtással kapcsolatos törekvéseir?l a Magyar Atlanti Tanács (MAT) október 17-én megrendezett szimpóziumán. A rendezvényen felszólalt Azbej Tristan, az üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps Program megvalósításáért felel?s államtitkár és Márki Gábor a Hungary Helps Ügynökség vezérigazgatója.
A vendégeket köszöntve Csóti György a MAT alelnöke napjaink egyik legid?szer?bb kérdésének nevezte a nemzetközi humanitárius segítségnyújtást, különösen, ami a vallási közösségek megsegítését jelenti. Mint hangsúlyozta: a MAT számos alkalommal foglalkozott a katonai békemissziós, békefenntartói m?veletekkel, így id?szer?, hogy ezúttal a civil segítségnyújtásról is szó essen.
El?adásában Azbej Tristan államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy napjainkban a kereszténység a legüldözöttebb vallási csoport a világon. ,,Magyarország a világon az els? ország, amely e tényt felismerve kormányzati szintre emelte az üldözött keresztények megsegítésének ügyét. Napjainkban a világ 80 országában éri valamilyen hátrányos megkülönböztetés a keresztényeket, akik közül naponta 11 veszíti életét gyilkosság vagy terrorista akció miatt - hangsúlyozta az államtitkár. Hozzátette: több mint 245 millió keresztény szenved üldöztetést?l, a magyar nemzeti segélyezési politika ezért fordít kiemelt figyelmet rájuk. Az államtitkár nagy el?relépésnek nevezte, hogy a magyar kezdeményezés egyre inkább támogatásra talál a nagyvilágban, amelynek eredményeként már az Egyesült Államok és több európai ország is hasonló programok kialakításával foglalkozik. ,,A Hungary Helps Program f? célja a menekültek hazatérésének segítése az elhagyott otthonokba és a szül?földön maradásra ösztönzés a célzott humanitárius segélyprogramok által - tájékoztatott Azbej Tristan. Az államtitkár azt is kiemelte, hogy fontos cél a migrációs válság megállítása, a magyar Kormány az elmúlt években megduplázta a humanitárius programjaira fordított költségeket, a célunk pedig az, hogy 2030-ra a hazai nemzeti össztermék 0,3 százalékát fordítsuk e nemes célok támogatására.
A szimpóziumon ugyancsak felszólaló Márki Gábor vezérigazgató fontosnak tartotta kiemelni, hogy a Hungary Helps Program Magyarország teljes humanitárius programjának koordinációjáért felel?s. El?adásában kitért arra, hogy a f?leg állami költségvetésb?l származó bevétel segítségével jelen tudnak lenni Kelet-Európában (Ukrajna), Afrikában (Mozambik, Nigéria, Kongó, Etiópia), a Közel-Keleten (Szíria, Jordánia, Libanon, Irak), továbbá Sri Lankán és a Fülöp-Szigeteken is. Ezekben a térségekben Magyarország f?leg kórházak építését és fenntartását, valamint lakóházak újjáépítését látta és látja el jelenleg is.
A rendezvényen részt vett és személyes tapasztalatairól szólt Tala Barri (Szíria), aki a magyar állam által létrehozott Ösztöndíjprogram Keresztény Fiataloknak ösztöndíjasaként végez tanulmányokat hazánkban.
D. F. és K. A.
Fotó: Kovács Zoltán
***
A meghívó letölthet? pdf-ben.
***
ElmondhAtom?
Magyarország energiabiztonságának aktuális kérdéseir?l tartott el?adást Kovács Pál a Paksi Atomer?m? kapacitásának fenntartásáért felel?s államtitkár. A Magyar Atlanti Tanács (MAT) elnökségének felkérésére megtartott el?adást az EDUTUS Egyetem Ereky István Termében tartották.
A vendéget Gál András Levente, a MAT alelnöke köszöntötte, aki kiemelte: hazánk jöv?je, gazdasági fejl?dése szempontjából rendkívül fontos kérdés az energiabiztonság, amelynek biztosítása érdekében a Kormány komoly er?feszítéseket tesz.
Kovács Pál el?adását a vetítés címének magyarázatával kezdte: az elmúlt id?ben gyakran el?fordul, hogy az energiabiztonság komplex kérdése kapcsán egyesek nem érvelni, vitatkozni, hanem sarkos, egyoldalú véleményt akarnak megfogalmazni. Pedig hazánk energiapolitikája évtizedek óta következetesen összhangban van az ország lehet?ségeivel, természeti és gazdasági adottságaival. Az államtitkár számokkal és tényekkel mutatta be hazánk energia felhasználásának sajátosságait, amely a hazai termelés mellett komoly energiaimportra szorul. A túlzott importfügg?ség pedig komoly biztonsági kérdés, amelyet minden NATO- és EU-tagállam, így hazánk is, nemzeti érdekei mentén alakít. Történelmi tény, hogy komoly mennyiség? importra szorulunk, ami mellett a villamos energia-fogyasztásunk közel felét a Paksi Atomer?m? biztosítja. Ennek a termel? képességnek a további fenntartása nemzetbiztonsági szempontból kulcskérdés, különösen annak fényében, hogy a prognózisok szerint a mostani 4-5 százalékos gazdasági növekedés mellett az áramfogyasztás is folyamatosan növekszik hazánkban. Márpedig stratégiai feladat, hogy az áram ára ne növekedjen jelent?sen, el?állítása pedig széndioxid kibocsájtás-mentes legyen. A Paksi Atomer?m? kettes blokkjának fejlesztésér?l az államtitkár elmondta: a munka a terveknek megfelel?en zajlik: az engedélyeztetési dokumentációk elkészítése mellett megkezd?dött az els? felvonulási épületek kivitelezése is. Ami a megújuló energia hazai alkalmazását illeti, az államtitkár hangsúlyozta: Magyarországon a természeti adottságokat figyelembe véve folyamatosak a beruházások, a Kormány támogatja az alternatív energia elterjedését. Ugyanakkor még hosszú évtizedekig szükség van a hagyományos energiahordozók el?állítására, illetve importjára. Atomenergia nélkül tehát nincs biztonság, nincs olcsó áram, nincs rezsicsökkentés, nincs klímavédelem.
KA
Fotó: Krasznai-Nehrebeczky Mária
***
A meghívó letölthet? pdf-ben.
***
MINDENKI HADTUDOMÁNYA
2019 II. félév, a tervezett el?adások címe, témája:
Szeptember 12: Tömböl László: A NATO 70 éve - Magyarország 20 éve a NATO-ban
Október 3: Nagy László: A NATO bekapcsolódása a jugoszláv válságsorozat kezelésébe - el?zmények, körülmények, következmények
November 14: Isaszegi János: A NATO és a válságkezelés
December 12: Siposné Kecskeméthy Klára és Szenes Zoltán: A NATO jöv?je az évfordulók tükrében
Kezdés 17 órakor, a helyszín is változatlan: a Honvéd Kulturális Központ Pódium bár elnevezés? térsége.
A belépés díjtalan.
***
Újra Prof. Dr. Vizi E. Szilvesztert választották a MAT elnökévé
Ismét Prof. Dr. Vizi E. Szilvesztert választották meg a Magyar Atlanti Tanács (MAT) elnökének a szervezet tisztújító közgy?lésén. A Magyar Tudományos Akadémián megtartott rendezvényen megjelent tagok egyhangú döntést hoztak. Az újraválasztott elnök a Magyar Atlanti Tanács elmúlt id?szakának tevékenységét sikeresnek értékelte, a jöv?ben pedig az eddigi munka következetes folytatását ígérte.
A Magyar Atlanti Tanács háromévente tartja tisztújító közgy?lését, amelyen az elnöki tisztség mellett az alelnökökr?l, illetve a felügyel? bizottság elnökének személyér?l és tagjairól döntenek. E mellett a megjelent tagok szavaznak az elnökség el?z? évr?l szóló beszámolójáról, a szervezet gazdálkodásáról, a következ? év munka- és rendezvény tervér?l, illetve a várható költségvetésr?l. Az el?z? évet értékelve az elnöki posztot már kétszer három éve betölt? Prof. dr. Vizi E. Szilveszter hangsúlyozta: kiemelked?en sikeres id?szakot tudhat maga mögött a szervezet, amelynek elismertsége tovább n?tt az elmúlt esztend?ben. A MAT kezdeményez?ként lépett fel a NATO 70., illetve hazánk csatlakozásának 20. évfordulója alkalmából megtartandó megemlékezések szervezésében. A MAT kezdeményezésére és aktív részvétele mellett márciusban az Országház Fels?házi termében nemzetközi konferencia megrendezésére került sor. Az ünnepi évre emlékezve a Honvédelmi Minisztérium vándorkiállítást készített, amelynek összeállításában, megtervezésében, illetve országos bemutatásában a MAT aktív szerepet vállal. Vizi E. Szilveszter megköszönte az elnökség és a tagság aktív szerepvállalását, amelynek eredményeként a Magyar Atlanti Tanács immár képes betölteni a híd szerepet az állampolgárok és a Kormány között az atlanticizmus eszmeiségének népszer?sítésében. Prof. dr. Vizi E. Szilveszter utalt arra is, hogy a szervezet az elmúlt egy évben is számos konferencia és egyéb rendezvény szervezésében, megrendezésében vállalt kulcsfontosságú szerepet. Úgy vélte, hogy a szervezet tevékenysége illeszkedik a magyar állampolgárok két évtizeddel ezel?tti akaratához, amikor népszavazáson a szavazók dönt? többsége igent mondott a csatlakozásra. ,,A két évtizeddel ezel?tti döntés helyességét az id? igazolta, jól döntöttünk, amikor a NATO-tagságot választottuk - jelentette ki az elnök az 1999-ben végbement történelmi esemény kapcsán. Az atlanti gondolat, az atlanticizmus azóta is változatlanul népszer? a magyarok körében - tette hozzá, kiemelve: az atlanti eszmeiséget az eddigi magyar kormányok és az országgy?lési képvisel?k dönt? többsége mindenkor támogatták. Hangsúlyozta: a Magyar Atlanti Tanács egy jellegzetes civil szervezet, amelynek tagjai reprezentálják a magyar társadalom sokszín?ségét. ,,Hidat alkotunk a magyar emberek és a kormány között, az állampolgárt, az állampolgárok érdekeit képviseljük. Ha pedig szükséges, akkor felemeljük a szavunkat a NATO, az észak-atlanti eszmeiség érdekében - jelentette ki a MAT elnöke. A közgy?lés meghallgatta, majd szavazatával jóváhagyta dr. Vogel Dávidnak, a Felügyel? Bizottság alelnökének beszámolóját a szervezet gazdasági tevékenységér?l, illetve jóváhagyta az elnökség beszámolóját a MAT 2018. évi szakmai és pénzügyi tevékenységér?l, a 2019. év tervezett költségvetésér?l, és megszavazta a következ? év feladat és rendezvénytervét. A küldöttek döntöttek a szervezet 8 alelnökének személyér?l is: Csóti György, Debrenti Félix, Felkai Anna, Fodor Lajos, dr. Gál András Levente, dr. Hardy Ilona, Kovács László, dr. Szent-Iványi István kapták a legtöbb szavazatot. A Felügyel? Bizottság elnökévé ismét dr. Kovács Árpádot választották.
KA
Fotó: Kovács Zoltán
***
Egyetemeken, iskolákban a NATO-kiállítás
A Magyar Atlanti Tanács (MAT) kezdeményezésére létrehozott a NATO 70 éves történetét, illetve a hazánk 20 éves szövetségi tagságát feldolgozó kiállítás hétr?l-hétre új helyszínre látogat. A Honvédelmi Minisztérium szervezésében megtartott rendezvényeken a MAT vezet?i, számos tagjai vettek és vesznek részt.
A gödöll?i Szent István Egyetem, a f?városi Milton Friedman Egyetem után Csepelen, a BKSZC Weiss Manfréd Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma hallgatói, tanulói ismerkedhettek meg a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum által készített tematikával. A kiállítás április 30-án a Nyíregyházi Egyetemre érkezett, ahol honvédelmi napot tartottak, s melynek keretében dr. Benk? Tibor honvédelmi miniszter ,,A honvédelem és hader?fejlesztés" címmel tartott el?adást. El?adásában a miniszter hangsúlyozta, hogy a biztonsági helyzet változásával új fenyegetések, kihívások jelennek meg Európában is, amelyre fel kell készülni. Kijelentette: több mint 500 magyar katona teljesít szolgálatot Bosznia-Hercegovinában és Koszovóban, mellettük Afganisztánban és Irakban is jelen vannak a magyar egyenruhások. A miniszter szólt arról, hogy a kihívásokat értékelve a magyar kormány a honvédség nagyszabású fejlesztése mellett döntött, amelynek eredményeként 2024-re a honvédelemre fordítandó összeg eléri a GDP 2 százalékát. Ez azt jelenti, hogy évr?l-évre növekv? forrást, 2024 után pedig már évente több mint 1000 milliárd forintot lehet majd a honvédség fejlesztésére, fenntartására fordítani, amib?l teljes egészében át lehet fegyverezni a honvédségi haditechnikát. A miniszter a hallgatókhoz szólva felvázolta azokat a honvédelmi ösztöndíjakkal kapcsolatos lehet?ségeket, amelyeket kifejezetten az egyetemeken és f?iskolákon tanulók részére ajánl a Magyar Honvédség. A kiállítás legközelebb Szolnokra, majd további helyszínekre utazik.
KA
***
A meghívó letölthet? pdf-ben.
***
Meghívó a Magyar Atlanti Tanács 2019. évi rendes, egyben Tisztujító Közgy?lésére
A meghívó letölthet? pdf-ben.
Tisztelt Tagtársaim!
Mellékelten megküldöm, a 2019. május 14.-ei közgy?lés Alapszabály módosításával kapcsolatos anyagait.
- Alapszabály módosítása letölthet? pdf-ben.
- EL?TERJESZTÉS a Közgyülész részére az alapszabály módosítására letölthet? pdf-ben.
Üdvözlettel:
Felkai Anna
alelnök
***
A meghívó letölthet? pdf-ben.
***
A meghívó letölthet? pdf-ben.
***
A meghívó letölthet? pdf-ben.
***
A Jelentkezési lap letölthet? pdf-ben.
***
A meghívó letölthet? pdf-ben.
***
A meghívó letölthet? pdf-ben.
***
A meghívó letölthet? pdf-ben.
***
A meghívó letölthet? pdf-ben.
***
A meghívó letölthet? pdf-ben.
***
A meghívó letölthet? pdf-ben.
***
A meghívó letölthet? pdf-ben.
***
A meghívó letölthet? pdf-ben.
***
A meghívó letölthet? pdf-ben.
***
A meghívó letölthet? pdf-ben.
***
NATO futás 2018. szeptember 23.
A MIAT 11 f?s csapattal vett részt a futáson
***
A meghívó letölthet? pdf-ben.
***
A meghívó letölthet? pdf-ben.
***
A túra-felhívás letölthet? pdf-ben.
***
A Magyar Atlanti Tanács 2018. június 6-i Közgyülésén az alábbi dokumentumokat fogadta el:
- Beszámoló letölthet? pdf-ben.
- Feladat és rendezvényterv letölthet? pdf-ben.
***
A meghívó letölthet? pdf-ben.
***
A meghívó letölthet? pdf-ben.
***
A meghívó letölthet? pdf-ben.
***
A meghívó letölthet? pdf-ben.
***
KÖZLEMÉNY
Iain Lindsay: Széles kör? biztonsági megállapodás megkötésére törekszünk az EU-val a Brexit után.
?excellenciája Iain Lindsay, ?felsége Magyarországra akkreditált nagykövete a Magyar Atlanti Tanács (MAT) által szervezett teadélutánon, Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémián tartott el?adást "Az Egyesült Királyság és Európa a biztonságos közös jöv?ért" címmel. Prof. Dr. Vizi E. Szilveszter akadémikus, a MAT elnöke mutatta be a több mint nyolcvan érdekl?d?nek a nagykövetet, kiemelve annak elkötelezettségét a biztonságpolitika iránt. Az akadémikus külön elismeréssel adózott Iain Lindsay nyelvtanulási szenvedélyének.
Az els?sorban a MAT tagságából, diplomatákból, biztonságpolitikai szakemberekb?l álló közönség el?tt Iain Lindsay magyar nyelven foglalta keretbe el?adását, annak bevezet? és összegz? részét is magyarul elmondva. Az els? sorban az Egyesült Királyság és az EU, valamint a NATO közös biztonságpolitikai törekvéseit elemezve a nagykövet külön részben méltatta az országaink közötti nagyon szoros és sikeres együttm?ködést. Reményét fejezte ki, hogy a meglév? rendkívül szoros intézményi korlátok nem fogják akadályozni a lehet? legjobb egyezmény elérését. Magyarország szerepét vizsgálva elismerte hazánk hader? fejlesztési törekvéseit és a V4 együttm?ködésben betöltött szerepünket. A Brexit utáni törekvésekr?l elmondta, hogy országa továbbra is tagja marad a közös biztonságunk megteremtésében és fenntartásában rendkívül komoly terheket vállaló NATO-nak, ugyanakkor kiemelte, hogy a formálódó közös EU hader? és az Észak Atlanti Szervezet fegyveres képességei között a lehet? leghatékonyabban kell kizárni a duplikációkat.
Egy, a Brexit visszavonhatóságáról feltett kérdésre válaszolva Iain Lindsay Theresa May brit kormányf? múlt szombati álláspontját idézte: "Az Egyesült Királyságban az embereknek er?teljes meggy?z?désük, hogy ha egyszer hoztak egy döntést, akkor a kormánynak nem az a dolga, hogy szembeforduljon velük, és közölje, hogy rosszul döntöttek".
***
A meghívó letölthet? pdf-ben.
***
Tovább a 2019-es Archív híreinkhez
A meghívó letölthető pdf-ben.
***
A meghívó letölthető pdf-ben.
***
A meghívó letölthető pdf-ben.
***
A meghívó letölthető pdf-ben.
***
A meghívó letölthető pdf-ben.
***
A meghívó letölthető pdf-ben.
***
A meghívó letölthető pdf-ben.
***
Éves közgyűlését tartotta a Magyar Atlanti Tanács
A Magyar Atlanti Tanács (MAT) május 16-án a Magyar Tudományos Akadémia Kodály termében tartotta meg éves közgyűlését. A MAT tagjai először meghallgatták, majd egyhangú szavazattal elfogadták prof. dr. Vizi E. Szilveszternek, a MAT elnökének beszámolóját. A szervezet tagjai ezt követően - ugyancsak egyhangú szavazattal - elfogadták a felügyelő bizottság beszámolóját, a Tanács idei és jövő év első felének munka- és rendezvénytervét és jóváhagyta a MAT alapszabályának módosítását.
"Nagy megtiszteltetés és öröm számomra, hogy egy sikeres esztendőről számolhatok be a tagságnak, hiszen a MAT takarékos gazdálkodás mellett sikeresen hajtotta végre az elmúlt évben elhatározott munkatervét - jelentette ki beszámolójában prof. dr. Vizi E. Szilveszter. Hozzátette: a Magyar Atlanti Tanács jellemzően egy olyan civil szervezet, amely hidat alkot a társadalom, a polgárok, a kormány és a NATO között, az állampolgárt, az egyszerű embereket képviseli.
"Az elmúlt egy évben is számos rendezvényünkön hallattuk a hangunkat a NATO, az észak-atlanti szövetség, a nyugati demokráciák összefogásának erősítése érdekében. Ott voltunk a nemzetközi parlamenti NATO-konferencián, amelyet a Magyar Országgyűlés szervezett, a megjelentek pedig benyomást szerezhettek arról, hogy Magyarország milyen erősen elkötelezett az Észak-Atlanti Szövetség mellett". A MAT elnöke kiemelte, hogy a rendezvényeken kiemelt jelentőséget kapott a Magyar Honvédség szövetségi feladatokban való részvételének ismertetése, bemutatása, amelyet a hadsereg katonai vezetői tartottak.
Beszámolójában a MAT elnöke külön kiemelte a márciusban a szervezet megalakulásának 25. évfordulója alkalmából megtartott ünnepi rendezvényét, amely megerősítette a MAT nemzetközi elismertségét. A márciusi rendezvényen megjelent Tacan Ildem nagykövet, a NATO közkapcsolatokért felelős helyettes főtitkára, prof. Fabrizio W. Luciolli, az Atlanti Szerződés Társulás (ATA) elnöke, illetve a cseh és a szlovák társszervezetek elnökei. A MAT elnöke elmondta, a rendezvény után az ATA elnöke felkérte a Magyar Atlanti Tanácsot, hogy rendezze meg a nemzetközi szervezet következő konferenciáját. Prof. dr. Vizi Szilveszter elmondta, hogy az elnökség megvizsgálta a felkérés lehetőségét, amelyre legkorábban 2018-ban nyílhat lehetőség. Beszédében az elnök ígéretet tett arra, hogy a Magyar Atlanti Tanács a jövőben is folytatja a hazai közvélemény körében a NATO, a Magyar Honvédség bemutatását, megismertetését és az atlanti szellemiség, az ahhoz történő magyar hozzájárulás további népszerűsítését.
Kovács Árpád, a Felügyelő Bizottság (FB) elnöke beszámolójában hangsúlyozta: a MAT konzervatív, fegyelmezett gazdálkodást folytatott az elmúlt esztendőben, amelynek eredményeként a szervezet stabil pénzügyi helyzetben működik. Az FB elnöke javaslatára a közgyűlés - egyhangúlag -megszavazta, hogy a szervezet éves tagdíja 3000-ről 5000 forintra emelkedjen.
Felkai Anna, a MAT ügyvezető alelnöke ismertette a szervezet következő egy évének munkatervét, amelyben nagy hangsúlyt kap a NATO határozatainak ismertetése érdekében megrendezendő rendezvények, illetve a NATO tagállamainak Budapestre akkreditált diplomatáival közös események.
K. A.
Fotó: Krasznai-Nehrebeczky Mária
***
Vizi E. Szilveszter kapta az Akadémiai Aranyérmet
Vizi E. Szilveszter az MTA rendes tagja, a Magyar Atlanti Tanács elnöke, vehette át a Magyar Tudományos Akadémia 188. közgyűlésének hétfői nyilvános ünnepi ülésén az Akadémiai Aranyérmet, eddigi tudományos munkájáért.
***
A meghívó letölthető pdf-ben.
***
A meghívó letölthető pdf-ben.
A MAT Közgyülés anyagai:
- Beszámoló a MAT 2016. évi szakmai tevékenységéről letölthető pdf-ben.
- MAT Alapszabály-tervezet 17.05.16.letölthető pdf-ben.
***
A meghívó letölthető pdf-ben.
***
A meghívó letölthető pdf-ben.
***
A meghívó letölthető pdf-ben.
***
A meghívó letölthető pdf-ben.
***
A meghívó letölthető pdf-ben.
***
A meghívó letölthető pdf-ben.
***
A meghívó letölthető pdf-ben.
***
A meghívó letölthető pdf-ben.
***
A meghívó letölthető pdf-ben.
***
A meghívó letölthető pdf-ben.
***
A meghívó letölthető pdf-ben.
***
A meghívó letölthető pdf-ben.
***
A meghívó letölthető pdf-ben.
***
A meghívó letölthető pdf-ben.
***
António Guterres az Egyesült Nemzetek kilencedik főtitkára
2017. január 1-jén hivatalba lépett António Guterres az Egyesült Nemzetek kilencedik főtitkára. Hivatalba lépésének első napján felhívást tett közzé a békéért.
A felhívás, továbbá az új főtitkár életrajza itt olvasható: http://www.menszt.hu/hirek_aktualitasok
***
Olaszország - komoly erőfeszítések
Olaszország biztonságpolitikai kihívásairól, az országaink közötti együttműködés fejlesztésének lehetőségéről tartott előadás Maria Assunta Accili őexellenciája, Olaszország budapesti nagykövete a MAT szokásos teadélutánjának keretében, amelyet ezúttal a Magyar Tudományos Akadémia épületében tartottunk.
A NATO-tagországok együttműködését, az olasz-magyar kapcsolatok jelentőségét, a közös gondolkodás folyamatosságát hangsúlyozta köszöntőjében prof. dr. Vizi E. Szilveszter akadémikus, a Magyar Atlanti Tanács (MAT) elnöke. Mint elmondta, a két ország kapcsolatai történelmi távlatokra tekinthetnek vissza, az utóbbi évtizedek pedig a közös NATO és Európai Uniós tagság jegyében teltek el. Ezen együttműködés fontos hazánk számára, a Magyar Atlanti Tanács pedig barátként hívta meg nagykövet asszonyt, hogy ismertesse országa álláspontját a közös védelem aktuális kérdéseiről, valamint az együttműködés fejlesztésének lehetőségeiről.
Maria Assunta Accii beszédét - érzékelve az őt körülvevő családias légkört - az otthonlét érzésének hangot adásával kezdte, hozzátéve, hogy a napjaink biztonsági helyzetét szemlélve elmondható: Olaszország hasonló problémákkal küzd, mint Magyarország. Kifejtette, a II. világháború után hazája politikájában prioritást élvezett a háború elutasítása, a béke megőrzése, a mások tiszteletben tartása, az igazságosságra való törekedés, és a globális fenyegetettségek elleni fellépés. Fő prioritást jelentett e mellett a szomszéd államokkal való jó szomszédság megteremtése, a biztonságot garantáló intézmények kiépítése és a nemzetközi intézményekhez való csatlakozás. Mint elmondta, a ma generációjának erkölcsi kötelessége elkerülni a múlt hibáit. Fontosnak nevezte a környezetvédelmet, a gazdasági érdekek figyelembe vételét, véleménye szerint mindent meg kell tenni a globális kereskedelem fenntartása érdekében. Olaszország a NATO tagjaként komoly erőfeszítéseket tesz a világ biztonságának megerősítéséért, 19 országban, 27 misszióban, mintegy 10 000 olasz civil és katona teljesít szolgálatot.
Maria Assunta Accii hangsúlyozta: az elmúlt években határozottan romlott a biztonsági környezet, amelynek javítása csak erős szolidaritás mellett képzelhető el. Mint elmondta, Olaszország belső strukturális gyengeségekkel küszködik, a képességek hanyatlanak, az ország nehezen tudja teljesíteni vállalásait, kötelezettségeit, az EU-ban gyengült az olasz pozíció. Úgy vélte, hogy Európa jövőjét erősen befolyásolja a BREXIT, Ukrajna és Oroszország konfliktusa, valamint a közel-keleti terrorizmus terjedése. A libiai és iraki beavatkozásokat hibás lépésnek nevezte, amely miatt hatalmi vákuum keletkezett, az Iszlám Állam pedig megerősödött. Mint elmondta, Olaszország élen jár az Iszlám Állam elleni fellépésben, mintegy 700 katonát küldtek Irakba, ahol együtt szolgálnak a magyarokkal. Ugyancsak komoly erőfeszítéseket tesznek a líbiai káosz mérséklésében, katonai és egészségügyi támogatást nyújtanak, mintegy 300 olasz orvos és ápoló dolgozik az országban. A migrációs problémáról szólva a nagykövet elmondta: országa önmaga nem tudja katonai erővel maradéktalanul megvédeni a 7000 kilométer hosszú határát. Ezt a problémát partnereikkel tisztességesen és őszintén kell megvitatni - jelentette ki Maria Assunta Accili.
MAT
Fotó: Krasznai-Nehrebeczky Mária
***
A meghívó letölthető pdf-ben.
***
A meghívó letölthető pdf-ben.
A program letölthető pdf-ben.
***
A meghívó letölthető pdf-ben.
***
A meghívó letölthető pdf-ben.
***
Újraválasztották Vizi E. Szilvesztert
a MAT élén
Tisztújító közgyűlést tartott a Magyar Atlanti Tanács (MAT), ahol egyhangú szavazással újabb három évre megerősítették az elnöki tisztségében prof. dr. Vizi E. Szilveszter akadémikust. A MAT tagsága megválasztotta az alelnököket, illetve döntött a felügyelő bizottság elnöke és tagjainak tisztségviselőiről is.
A MAT alapszabályzata értelmében három évente kerül sor tisztújító közgyűlésre, amelyre ezúttal a Magyar Tudományos Akadémia épületében került sor. Bevezetőjében a MAT elnöke értékelte a vezetése alatt eltelt időszakot, amelyet alapvetően sikeresnek nevezett. Mint elmondta, a Magyar Atlanti Tanács megítélése jó, mind a kormányzat, mind pedig az intézmények, a társadalmi szervezetek, a lakosság részéről. Vizi E. Szilveszter kiemelte az együttműködést a Honvédelmi Minisztériummal, a Külgazdasági és Külügyminisztériummal, illetve szólt arról, hogy elmúlt esztendőben kiemelkedő kapcsolatot alakítottak ki az Emberi Erőforrások Minisztériumával is. Ugyancsak szólt a hazánkba akkreditált NATO-tagországok külképviseleteivel történő együttműködésről, kiemelte az Amerikai Egyesült Államok nagykövetségének aktív szerepét a MAT rendezvényein, külön kiemelve a Colleen Bell nagykövet asszony és a MAT között kialakult személyes jó kapcsolatokat. ,,A magyar Kormány kulcsfontosságúnak tartja a nem kormányzati szervezetként működő MAT működését, amely az elmúlt években számos jelentős konferenciát, rendezvényt tartott, és lehetőséget nyújtott az atlanti gondolatok, eszmeiség hirdetésére ? jelentette ki a MAT elnöke. Az elnöki, illetve a felügyelő bizottsági beszámolót követően került sor a tisztújításra, ahol a MAT elnökét egyhangú szavazattal megerősítették tisztségében. A közgyűlés megválasztotta a MAT alelnökeit is: Felkai Anna, Hardy Ilona, Szemerkényi Réka, Szentiványi Ágnes, Csóti György, Erdős André, Szent-Iványi István, Siklósi Péter került az elnökségbe. A Felügyelő Bizottság elnökének Kovács Árpádot, tagjainak Stadler Jánost és Vogel Dávidod választották. A tisztújítást követően Vizi E. Szilveszter megköszönte a tagság bizalmát, és megerősítette: a MAT a továbbiakban is hazánk NATO-tagságának, az abból fakadó feladatok ismertetésének, az észak-atlanti szövetséggel összefüggő ismeretterjesztésnek szenteli tevékenységét.
Kovács Attila
***
Kedves Barátunk!
A Magyar ENSZ Társaság, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar, valamint az MH Béketámogató Kiképző Központ tisztelettel meghívja "AZ ENSZ BÉKEFENNTARTÁS REFORMJA" c. konferenciára.
Idő: 2016. május 11. (szerda) 09.30-16.00
Hely: MH Béketámogató Kiképző Központ, Szolnok, Széchenyi krt. 24.
Mellékeljük a programot.
Titkárság
A meghívó letölthető pdf-ben.
***
Kedves Barátunk!
Tisztelettel meghívjuk és örömmel látjuk az International Diplomatic Student Association (IDSA) szervezettel közösen rendezett "A fenntartható fejlődés globális céljai (2015-2030 és Magyarország)" nevű, 2016.április 23-án, szombaton, a Budapesti Corvinus Egyetem E épület IV. előadójában tartandó konferenciára.
Mellékeljük a meghívót és programot.
Titkárság
A meghívó letölthető pdf-ben.
***
A meghívó letölthető pdf-ben.
A MAT Közgyülés anyagai:
- Beszámoló a MAT 2015. évi szakmai tevékenységéről letölthető pdf-ben.
- A MAT 2016.évi rendezvényterve letölthető pdf-ben.
***
A regisztráció itt elérhető.
***
Magyarország és a világ
A Magyarország Barátai Alapítvány azon dolgozik, hogy a világ szemében Magyarország és a magyarok az eredményeikhez méltó elismerésben részesüljenek - hangzott el a Ludovika Szabadegyetem tavaszi szemeszterének telt házas nyitóelőadásán. Az NKE Ludovika Főépületben tartott rendezvényen Vizi E. Szilveszter akadémikus beszélt Magyarország és a világ kapcsolatáról.
"A tudomány eredményeit megosztani másokkal úgy, hogy az érthető legyen, ez az egyik legnehezebb feladat" - ezzel a gondolattal kezdte előadását a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) korábbi elnöke. Az akadémikus szerint szükség van az olyan tudományt népszerűsítő rendezvényekre, mint a Ludovika Szabadegyetem vagy amilyen korábban a Mindentudás Egyeteme volt. Ezek sikere azt is jelzi, hogy a magyar embereket nem csak a szappanoperák érdeklik.
Vizi E. Szilveszter történeti visszatekintésében hangsúlyozta, hogy az utóbbi 50 évben az anyagi tőke mellett felértékelődött a világban a szellemi tőke szerepe. Ennek is köszönhető az a látványos, exponenciális fejlődés, ami például az informatikában történt. Szerinte szükség van a minőségi közép- és felsőoktatásra és azt ezt képviselő intézményekre.
"Büszkének kell lennünk ezeréves államiságunkra, hiszen ezzel szinte egyedülállóak vagyunk Európában" - mondta előadásában a professzor. Szerinte a többi között a tudományban, a zenében, a technikában és a filmművészetben is nagyon sokat adott Magyarország a világnak, erre pedig nemzeti büszkeséggel kell tekintenünk. Több mint 12 magyar származású Nobel-díjasról tudunk, akik öregbítették hazánk hírnevét. Az ő példájuk is igazolja: nem baj az, ha valaki magyarként külföldön él, ott vállal munkát. "Ezzel bővül idegen nyelvi ismerete, tapasztalatokat szerez, és ha hazajön, egy kultúrát is hoz magával" - tette hozzá Vizi E. Szilveszter. A professzor ugyanakkor problémának nevezte előadásában, hogy a nemzeti jövedelemnek még mindig csak 1.38 százalékát költjük kutatás-fejlesztésre és innovációra. A tudomány fejlődésével ugyanis lépést kell tartani, mint ahogy például a németek teszik, akik már most is egy fúziós reaktor építésén dolgoznak. (A Wendelstein 7-X nevű reaktor, amelyet a világ legbonyolultabb fúziós berendezésének tartanak, Németország egyik legnagyobb kutatás-fejlesztési beruházása, egyben pedig az európai fúziós kutatások alappillére is- a szerk.)
Vizi E. Szilveszter előadásban hangsúlyozta azt is, hogy szerinte Magyarország mindig a nyugati világhoz tartozott. Ez a jelenség a rendszerváltás után erősödött, így 1992-ben megalakult a Magyar Atlanti Tanács, később pedig megtörtént az ország NATO-hoz való csatlakozása.
Az akadémikus szerint nacionalizmusra nem, a patriotizmusra azonban Magyarországon is szükség van. Ezért is alakították meg neves tudósok, szakemberek közreműködésével a Magyarország Barátai Alapítványt, amely érték-elkötelezetten, de pártatlanul informálja a nyilvánosságot a Magyarországgal és a világban élő magyarokkal kapcsolatos eseményekről, eredményekről. Azt szeretnék elérni, hogy a világ szemében Magyarország és a magyarok az eredményeikhez méltó elismerésben részesüljenek.
Szöveg: Szöőr Ádám
***
Nehéz hatékony eszközöket találni az Iszlám Állam ellen
Megjelent a Honvéd Vezérkar Tudományos Kutatóhelyének új kötete
Az Iszlám Állam - Terrorizmus 2.0 Történet, ideológia, propaganda címmel jelent meg a Honvéd Vezérkar Tudományos Kutatóhelyének új kötete. A könyvet dr. Benkő Tibor vezérezredes, Honvéd Vezérkar főnök méltatta január 29-én, pénteken a Stefánia Palotában tartott bemutatón.
A több mint 200 fő részvételével megrendezett könyvbemutatón kiosztott sajtóanyag szerint magyar szerzők tollából még nem született hasonló elemzés. A kötetben áttekintik napjaink terrorizmusának kialakulását, részletesen bemutatják a ma legrettegettebb terrorszervezet, az Iszlám Állam létrejöttét, haderejének fejlődését, anyagi forrásait, stratégiáját és politikáját, valamint ideológiáját, illetve propagandáját is. Felvázolják továbbá az afganisztáni, az iraki és a szíriai helyzetet, a síita-szunnita ellentétek mozgatórugóit és a Nyugat politikai, illetve katonai tévedéseit.
A könyv előszavában dr. Simicskó István honvédelmi miniszter azt írta: az Iszlám Állam újdonság az eddig létezett terrorszervezetek hosszú sorában: államként lép fel, lokális terjeszkedést folytat, de a világ jelentős részét - jelenleg elsősorban Európát - tekintve átfogó ambíciói vannak. Földrészünk számára fenyegetést jelent, hiszen terrorsejtjei jelen vannak, és hatékonyan toboroznak új híveket a kontinensen. A tárcavezető megjegyzi azt is, hogy a magyar katonák is jelen vannak Irakban, és egészen pontosan Erbilben teljesítenek szolgálatot, ahol egyebek mellett a kurd harcosok kiképzésével is foglalkoznak.
Dr. Benkő Tibor vezérezredes, Honvéd Vezérkar főnök a bemutatón hangsúlyozta: hiánypótló mű született, mert bár sokat lehet hallani a sajtóban az Iszlám Államról, csak keveset tudni róla. Szerinte a döntéshozók - legyenek azok katonai, vagy politikai vezetők - nehezen tudják megtalálni azokat az eszközöket, amelyekkel hatékonyan lehetne fellépni a terrorszervezet, s főleg annak propagandája ellen. A vezérezredes rámutatott, hogy nehéz egy olyan szervezettel szemben fellépni, amely tagjai a halált dicsőségnek, sőt elismerésnek tekintik. "Most végre megjelent egy olyan mű, amely mindenki számára világosan megmutatja, hogy mit is jelent az Iszlám Állam" - hangsúlyozta.
Kocsis András Sándor, a Kossuth Kiadó elnök-vezérigazgatója a rendezvényen elismerését fejezte ki a megjelent kötettel kapcsolatban és elmondta, hogy megdöbbenve áll az előtt a világ, ami a terrorizmus terén történik. "Ugyanis olyan értékvezérelt emberekkel, ahol dicsőség a halál, gyakorlatilag nem lehet mit kezdeni, ezért nagyon nagy a felelősség" - tette hozzá. A kötettel kapcsolatban megjegyezte, hogy egy nagyon sajátos műről van szó, hiszen egy szakkönyv, amely ugyanakkor a kor egyik legnagyobb problémája iránt érdeklődő laikus olvasó számára is hasznos lehet.
Dr. Besenyő János ezredes, a Honvéd Vezérkar Tudományos Kutatóhelyének vezetője, a szerzők egyike lapunknak elmondta: az Iszlám Állam ugyan visszaszorulóban van a szíriai és iraki területein, de működését mindinkább áthelyezi a világ más pontjaira. Ebben segítségére vannak például az afrikai terrorszervezetek és megjelent az olyan országokban is, mint Líbia és Tunézia, illetve több európai államban is. Szólt arról, hogy ugyan Magyarország számára a szervezet nem jelent közvetlen veszélyt, hiszen itt nincs jelentős számú iszlám közösség, mint például Franciaországban, vagy Belgiumban, de "magányos farkasok", öngyilkos merénylők ide is jöhetnek.
A könyvet dr. Besenyő János mellett dr. Vogel Dávid főhadnagy, a Honvéd Vezérkar Tudományos Kutatóhelyének munkatársa, dr. Prantner Zoltán, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Bölcsészettudományi Kar Újkori Egyetemes Történeti és Mediterrán Tanulmányok Tanszékének tudományos segédmunkatársa, a Honvéd Vezérkar Tudományos Kutatóhelyének külső kutatója és dr. Speidl Bianka, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója, az MTA és a SZTE együttműködésében létrehozott Vallási Kultúrakutató Csoport munkatársa írta.
(Fotó: Galovtsik Gábor)
***
A meghívó letölthető pdf-ben.
***
NATO Parlamenti Közgyűlés és szimulációval egybekötött tudományos konferencia
2015. május 15-18. között Budapesten került megrendezésre a NATO Parlamenti Közgyűlés (NATO Parliamentary Assembly) tavaszi ülése. A rendezvény szervezői között volt a Magyar Ifjúsági Atlanti Tanács (MIAT) is, akik munkáját a több napos ülésszak lebonyolítása során számos önkéntes egyetemista fiatal segítette. A MIAT több fordulós felvételi eljárását követően több mint ötven önkéntes egyetemi hallgató segítségével járult hozzá az idén hatvanéves szervezet tavaszi ülésszakának sikeres lebonyolításához. Tevékenységük során a hallgatók betekintést nyertek az Országgyűlés rendezvényeinek háttérmunkálataiba, valamint értékes szakmai tapasztalatokkal gazdagodhattak azáltal, hogy részt vehettek a NATO Parlamenti Közgyűlés bizottsági- és plenáris ülésein is. Az önkéntesek a négynapos intenzív munkáról a NATO PA által kiállított gyakornoki igazolást kaptak.
2015. május 15-18. között Budapesten került megrendezésre a NATO Parlamenti Közgyűlés (NATO Parliamentary Assembly) tavaszi ülése. A rendezvény szervezői között volt a Magyar Ifjúsági Atlanti Tanács (MIAT) is, akik munkáját a több napos ülésszak lebonyolítása során számos önkéntes egyetemista fiatal segítette. A MIAT több fordulós felvételi eljárását követően több mint ötven önkéntes egyetemi hallgató segítségével járult hozzá az idén hatvanéves szervezet tavaszi ülésszakának sikeres lebonyolításához. Tevékenységük során a hallgatók betekintést nyertek az Országgyűlés rendezvényeinek háttérmunkálataiba, valamint értékes szakmai tapasztalatokkal gazdagodhattak azáltal, hogy részt vehettek a NATO Parlamenti Közgyűlés bizottsági- és plenáris ülésein is. Az önkéntesek a négynapos intenzív munkáról a NATO PA által kiállított gyakornoki igazolást kaptak.
A NATO PA rendezvényét követően került sor május 20-21-én a Magyar Ifjúsági Atlanti Tanács által szervezett és a Magyar Atlanti Tanács valamint a NATO Public Diplomacy Division által támogatott konferenciára és szimulációra. Az ukrán válság témájával foglalkozó rendezvényt Prof. Vizi E. Szilveszter, a Magyar Atlanti Tanács elnöke nyitotta meg. Az első panelben Siklósi Péter, a Honvédelmi Minisztérium Védelempolitikáért és védelmi tervezésért felelős helyettes államtitkára a magyar biztonságpolitika szempontjából mutatta be az ukrán válságra adott válaszokat, amíg Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar dékánja az állam és a társadalom szerepéről beszélt orosz-ukrán összehasonlításban. Mellettük Póti László, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója az ukrán-; Makk László, az Országgyűlés Hivatala Külügyi Igazgatóság Biztonságpolitikai Titkárságának vezetője az orosz biztonságpolitika változásairól tartott előadást az érdeklődő, főként egyetemista hallgatóságnak.
Ezt követően a második panelbeszélgetésben Kiss Álmos Péter a Honvéd Vezérkar Tudományos Kutatóhely vezető kutatója a hibrid hadviselés szerepét mutatta be az orosz-ukrán konfliktus kapcsán, amíg Demkó Attila, a Honvédelmi Minisztérium Védelempolitikai Főosztályának főosztályvezetője a NATO és Oroszország kapcsolatáról nyújtott átfogó betekintést.
Az utolsó panelben Gyarmati István, a Demokratikus Átalakulásért Intézet igazgatója az Európai Unió konfliktusra adott válaszait elemezte, amíg Kiss Péter a NATO, Csizmazia Gábor pedig a V4 szerepéről beszélt az ukrán válság során.
Az rendezvény másnapján az Észak-atlanti Tanács munkáját tapasztalhatták meg a gyakorlatban a résztvevők, akik mind egy-egy országot képviselve állam- és kormányfőkként próbáltak megoldást találni az ukrán-orosz konfliktusra. A szimuláció eredményeként a résztvevők egy közös kommünikét fogalmaztak meg, amelyben a határozott állásfoglalás mellett átfogóan kezdeményezték a válság megoldását.
***
Tisztelt Hölgyem/Uram!
A Magyar Ifjúsági Atlanti Tanács 2015. május 20-21 -én, a Falk1 Rendezvényközpontban (1055 Falks Miksa utca 1.) a budapesti NATO Parlamenti Közgyűlés követően neves előadókkal kétnapos konferenciát és szimulációt rendez Ukrajnáról.
A konferencia célja, hogy neves hazai szakemberek részvételével megvitatásra kerüljön az ukrán helyzet, az orosz biztonságpolitika, az ukrán kül - és biztonságpolitika, az EU és a NATO Ukrajna és Oroszország politika céljai, megítélése, s azok változásai.
Megtiszteltetésnek vennénk, ha jelenlétével emelné a konferencia fényét, s meghirdetné azt tagjai körében is.
Csatolva találja a végleges programot.
Kérjük, hogy regisztrációját
hyac.apply@gmail.com címre küldje el.
Budapest, 2015. május 14.
Üdvözlettel
Vogel Dávid
elnök
Magyar Ifjúsági Atlanti Tanács
A meghívó letölthető pdf-ben.
***
Áder János kitüntette a NATO parlamenti közgyűlésének volt elnökét
Áder János köztársasági elnök a Magyar Érdemrend középkeresztje polgári tagozata kitüntetést adta át Karl A. Lamersnek, a NATO parlamenti közgyűlése korábbi elnökének a magyar-német kapcsolatokért és Magyarország NATO-tagságáért végzett munkájáért május 15-én, pénteken, a Sándor-palotában.
Az eseményen Vizi E. Szilveszter, a Magyar Atlanti Tanács elnöke méltatásában kiemelte: Karl A. Lamers mindig pártatlan tevékenységet végzett a magyar-német kapcsolatok elmélyítéséért és Magyarország NATO-tagságával kapcsolatban. A NATO parlamenti közgyűlésének volt elnöke Magyarország igaz barátja - mondta Vizi E. Szilveszter. Emlékeztetett: a német politikus egyetlen alkalmat sem szalasztott el, hogy Magyarországra jöjjön a két nép közötti barátság támogatására. Emellett Karl A. Lamers mindig nagyra értékelte a magyarok szerepét Németország újraegyesítésében - tette hozzá.
A Magyar Atlanti Tanács elnöke úgy fogalmazott: a NATO parlamenti közgyűlésének korábbi elnöke mindig kiállt Magyarország mellett, "kiállt az igazunk mellett, amikor igaztalanul támadtak". Vizi E. Szilveszter arra kérte a német politikust, hogy a továbbiakban is támogassa a Magyarország és Németország közötti hidak építését.
Karl A. Lamers kijelentette: a kezdettől elkötelezetten támogatta Magyarország NATO-tagságát, és az országnak különleges helye van a transzatlanti családban. A NATO parlamenti közgyűlésének volt elnöke arról beszélt, hogy szoros kapcsolat fűzi Magyarországhoz, és nagyon hálás a magyaroknak azért, amivel hozzájárultak a német újraegyesítéshez, valamint egész Európa szabadságának megteremtéséhez. Arra is kitért, hogy a NATO tagjai közös, demokratikus értékeket vallanak, ami fontosabb, mint valaha. Nagyon veszélyes időszakot élünk jelenleg, de a NATO minden tagja számíthat a szövetség védelmére, az erről szóló 5. cikkely "kőbe van vésve" - mutatott rá, hangsúlyozva, hogy a NATO ereje az egységében rejlik.
Az elismerés átadásán részt vett mások mellett Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Martonyi János volt külügyminiszter. Karl A. Lamers a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa, 2010 és 2012 között volt a NATO parlamenti közgyűlésének elnöke. Jelenleg a német parlament védelmi bizottságának alelnöke. A NATO parlamenti közgyűlése szombattól három napon át az Országházban tartja tavaszi ülésszakát.
Fotó: Bruzák Noémi (MTI)
***
Nemzet és Biztonság - Dr. Demkó Attila előadása a Szegedi Tudományegyetemen
A Magyar Atlanti Tanács valamint a Magyar Ifjúsági Atlanti Tanács szervezésében 2015. május 13-án került sor Dr. Demkó Attila, a Honvédelmi Minisztérium Védelempolitikai Főosztály vezetőjének előadására a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán, az SZTE ÁJTK Hallgatói Önkormányzatet, a Szegedi Politológus Hallgatók Egyesülete és az SZTE Móra Ferenc Szakkollégium közreműködésében.
A MAT által az év elején indított "Nemzet és Biztonság" nevet viselő előadássorozat a hazai honvédelem, valamint biztonság- és védelempolitika aktuális kérdéseit elemzi, a téma meghatározó szakértőinek segítségével. Siklósi Péter, a Honvédelmi Minisztérium védelempolitikáért és védelmi tervezésért felelős helyettes államtitkárának veszprémi előadását követően, a csongrádi megyeszékhelyen, a HM Védelempolitikai Főosztály első embere adott betekintést a népes hallgatóságnak Magyarország és a NATO viszonyába, a közeljövőben induló iraki misszió részleteibe, de emellett szóba kerültek még a hazai védelempolitikai olyan aktualitásai is, mint az ukrajnai helyzet és az Iszlám Állam.
A mintegy egyórás előadást követően a főosztályvezető az érdeklődők soraiból érkező kérdésekre is válaszolt.
***
MAT-konferencia Veszprémben
Nemzet és Biztonság
A Magyar Atlanti Tanács (MAT) Nemzet és Biztonság címmel április 2-án konferenciát rendezett a veszprémi Pannon Egyetemen. Elsőként a konferencia szervezésében tevékeny szerepet játszó Szűcs József ezredes, az MH Légi Vezetési és Irányítási Központ parancsnoka köszöntötte a vendégeket, majd dr. Friedler Ferenc, a házigazda Pannon Egyetem rektora nyitotta meg a konferenciát.
Dr. Friedler Ferenc köszöntőjében emlékeztetett arra, hogy a Pannon Egyetem mindig nyitott az együttműködésre, ami különböző tudományterületek között lehet leginkább hatékony. Ilyen például a biztonság területe is - folytatta - mivel az egyetem elsősorban a műszaki rendszerek biztonságával foglalkozik, a Magyar Atlanti Tanács pedig a biztonság nemzetközi vetületét vizsgálja. ,,A kettő között van összefüggés, és szerintem, ha ezen a területen közösen gondolkodunk, abból komoly eredmény születhet" - húzta alá az előadó. Hozzátette: ellentmondásosan akkor mondjuk azt, hogy szükség van egy erős szövetségre, ha baj van. A NATO esetében viszont ez épp fordítva igaz: azért létezik, hogy ne legyen baj.
A házigazda köszöntőjét követően Siklósi Péter, a Magyar Atlanti Tanács alelnöke, a Honvédelmi Minisztérium védelempolitikáért és védelmi tervezésért felelős helyettes államtitkára a walesi NATO-csúcs következményeire koncentráló előadásában - felelevenítve hazánk szövetségi tagságának kezdeteit - emlékeztette a hallgatóságot arra, hogy Magyarország 16 évvel ezelőtt, alig két héttel a koszovói műveletek megkezdése előtt csatlakozott az észak-atlanti szervezethez. Mint mondta, azóta a történelem úgymond rendszeresen ellátta feladattal az eddigi történelem legsikeresebb katonai szervezetét, hiszen például a 2001. szeptember 11-ei terrortámadás alapjaiban változtatta meg a világ biztonsági környezetét, és egyben adott komoly, a mai napig tartó feladatot a tagállamoknak.
"2001-2014 között a Szövetség - és benne Magyarország - volt a világméretű terrorizmus elleni harc zászlóshajója. Az Iszlám Állam kikiáltásával azonban a helyzet megváltozott, hiszen az észak-atlanti szervezet még a látszatát is szeretné elkerülni annak, hogy ez a küzdelem nyugat-kelet; vagy éppen a keresztény és az iszlám vallás harca. Napjainkban a normális világrend áll szemben a barbarizmussal, több mint hatvan állam támogatja ezt a harcot. Az Iszlám Állam elleni harc tehát nem a NATO, hanem egy jóval szélesebb együttműködés keretében zajlik " jelentette ki Siklósi Péter.
A walesi NATO-csúccsal kapcsolatosan elhangzott, hogy a napirendi pontok előzetes tervezésekor némi bizonytalanság volt a témákat illetően, de az ukrajnai események gyakorlatilag megírták a forgatókönyvet. Siklósi Péter leszögezte: az ukrán válság új korszakot nyitott a NATO történelmében, a kialakult helyzetre válaszként Walesben kétféle intézkedéscsoportról született megállapodás. Az első csoportba az úgynevezett megerősítő intézkedések tartoznak, amelyek lényege, hogy a közvetlenül fenyegetett NATO-tagállamok katonai-politikai megerősítést kapjanak a Szövetségtől. Azóta a térségben rendkívüli módon megemelkedett a nagyszabású hadgyakorlatok száma. A Készenléti Akcióterv másik csoportjába pedig az adaptációs intézkedések tartoznak.
"Nem kétséges, hogy a hagyományos fegyverek terén a NATO katonai ereje meghaladja Oroszországét, ugyanakkor az utóbbi években a szövetséges tagállamok elszoktak a hagyományos hadgyakorlatoktól, mert a missziós feladatok voltak előtérben. Az ukrajnai helyzetre történő pontos reagálás alapja, hogy a NATO nagy erőket, nagyon gyorsan tudjon mozgatni. Azaz, az eddigi gyorsreagáló képességet egy nagyon gyors reagáló képességgé kell-kellett átalakítani. Lefordítva mindezt: dandár-harccsoport méretű erőknek kell, 1-2 napos reakcióidővel készenlétben lenniük. Emiatt találták ki a körülbelül negyvenfős állományú, úgynevezett NATO haderő integrálási egységeket (force integration unit), amelyeket első körben a hat leginkább fenyegetett tagállamba telepítenek, de hazánk és Szlovákia is jelezte ilyen irányú igényét. A tervek szerint a magyar integrálási egység Székesfehérváron települ majd" - közölte Siklósi Péter.
Az egyes tagállamok védelmi költségvetésével kapcsolatosan, Walesben továbbra sem született kötelező érvényű megállapodás. A cél ugyanakkor az, hogy a védelmi kiadások az elkövetkezendő tíz évben minden országban közeledjenek a GDP két százalékához; illetve ne csökkenjenek az alá. Az államtitkár ugyanakkor aláhúzta, hogy ha Európa a közeljövőben nem költ többet saját biztonságára, annak súlyos következményei lesznek.
"A Kormány határozata szerint 2022-ig évente a GDP legalább 0.1 százalékával fog nőni a honvédelmi tárca költségvetése. Komoly kihívás lesz, hogy miként, milyen módon használjuk fel jól a többlet anyagi forrásokat" - mondta a MAT alelnöke. Hazánk NATO-tagságából adódó előnyeivel kapcsolatosan az államtitkár úgy vélte: amellett, hogy a különböző szövetségesi műveletekben a magyar katonák komoly harctéri tapasztalatot szereztek - és ezáltal nőtt a Magyar Honvédség általános harcképessége - nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy szerves részévé váltunk a szövetség védelmi tervező rendszerének.
"Magyarország néhány területen kiemelkedő szerepet tölt be a NATO-ban. Ilyen az MH Pápa bázisrepülőtéren települő, Nehéz Légiszállító Ezred, amely az okos védelem kiváló - és a gyakorlatban is működő - példája. Ugyancsak ilyen a Budapesten található NATO Katona-egészségügyi Kiválósági Központ, amely a Szövetség egyfajta tudásközpontjaként működik. Visszautalva a közelmúltban besűrűsödött NATO-gyakorlatokra, szintén mi voltunk az első olyan európai tagállam, amelyik századnyi erővel huzamosabb időre az egyik szövetséges Balti-állam területére települt" - utalt az államtitkár arra, hogy 2014. év végén egy magyar lövésszázad hajtott végre különböző feladatokat Litvániában. Végezetül pedig - fogalmazott Siklósi Péter - a NATO biztonsági beruházási programjából többek között a Veszprémben működő légiirányító-központ - és ezen keresztül az egész ország is - komolyan profitált.
MAT
***
A beszámoló letölthető pdf-ben.
***
A beszámoló letölthető pdf-ben.
***
Rastislav Kacer előadása
A Magyar Atlanti Tanács november 4-én megrendezett teadélutánján Rastislav Kacer, a Szlovák Köztársaság budapesti nagykövete "Közép-kelet Európa helyzetének szlovák megítélése a NATO-csúcs és a legutóbbi események tükrében" címmel tartott előadást.
A legutóbbi események vonatkozásában megemlítette, habár mindenki az ukrán válsággal van elfoglalva, azért jó dolgok is történtek. Régóta nem tapasztalt stabilitás és prosperitás uralkodik Európa nagy részén, és a megnövekedett erőnket mutatja, hogy részt veszünk a döntéshozó folyamatokban, vagyis "az étlapról az asztalhoz kerültünk". Rossz hír azonban, hogy általánosan jellemzővé vált az önértékelés hiánya, valamint a kritika. A politikusok nem képesek hosszútávra tervezni, csak saját mandátumuk idejében gondolkodnak. Megjelentek az összeesküvés-elméletek, mások hibáztatása, amit a nagykövet a mai társadalom rákos betegségének nevezett.
Véleménye szerint a NATO gyorsan reagált az ukrajnai eseményekre, ugyanakkor mivel Ukrajna nem tagország, a NATO sem vallott kudarcot. A NATO-csúcsot sikeresnek értékelte, mivel 9 tagország is bejelentette, növeli védelmi költségvetését. Sajnálattal vette tudomásul ugyanakkor a szervezeten belüli erős megosztottságot, és azt, hogy az ígéreteket nem követik tettek, ezért hatékony és valódi regionális védelmi együttműködést sürget - amit a jelenlegi, keletről érkező fenyegetések is egyre szükségesebbé tesznek.
(fotó: Tóth László)
***
A meghívó letölthető pdf-ben.
***
Letölthető pdf-ben.
***
MAT-konferencia - a NATO 2014. évi csúcstalálkozójáról
A Magyar Atlanti Tanács (MAT) - a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) támogatásával - konferenciát rendezett, amelynek apropóját az október elején Walesben megrendezett NATO-csúcstalálkozó értékelése, összegzése jelentette. A rendezvényen részt vett számos Budapestre akkreditált nagykövet, vezető diplomata és katonai attasé. A konferencián megjelent Fucsku Sándor vezérőrnagy, a Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnokság parancsnoka, Szegő László dandártábornok, Áder János köztársasági elnök főhadsegédje, és dr. Megyesy Jenő Orbán Viktor miniszterelnök, főtanácsadója.
Az NKE Ludovika Főépületének kápolnájában megrendezett konferencia házigazdájaként Prof. Dr. Patyi András, az egyetem rektora köszöntötte a vendégeket. Hangsúlyozta: a NATO egy olyan katonai, politikai szervezet, kulturális közösség és államcsoport, amely a II. világháború utáni béke záloga. Kiemelte, hogy Magyarország NATO-csatlakozásával olyan lehetőségek nyíltak meg a teljes magyar demokratikus politikai rendszer, illetve a haderő előtt, amelyek a NATO nélkül nem valósulhattak volna meg. A konferencia szervezőjeként felszólaló prof. Dr. Vizi E. Szilveszter, akadémikus, a MAT elnöke köszöntőjében utalt arra, hogy idén ünnepeltük Magyarország NATO-hoz való csatlakozásának 15. évfordulóját. Úgy vélte, hogy ez a konferencia azt üzeni, hogy a magyar állampolgár nem csak azzal tett tanúbizonyságot a NATO mellett, hogy 83 százalékban igennel szavazott, hanem azzal is, hogy a mai napig az euro-atlanti gondolatvilágot támogatja. Prof. Dr. Vizi E. Szilveszter emlékeztette a konferencia résztvevőit arra, hogy a MAT ebben az esztendőben már a második konferenciát szervezte, az elsőt a másfél évtizeddel ezelőtti csatlakozás emlékére, míg a mostanit az Észak-atlanti Szövetség előtt álló feladatok összegzésére. Hangsúlyozta: idén is a Magyar Atlanti Tanács rendkívül sokrétű feladatot látott el az euro-atlanti értékrend ismertetésére, terjesztésére, kétoldalú kapcsolatok erősítésére. Példaként említette a budapesti székhelyű NATO Katona-egészségügyi Kiválósági Központtal (NATO KEKK) való együttműködés kialakítását, amelyet rendkívül fontosnak nevezett, hiszen egy többnemzetiségű katona-egészségügyi tudásközponttal sikerült elmélyíteni a kapcsolatokat. Ugyanakkor emlékeztetett arra is, hogy számos nagykövettel, katonai attasékkal és diplomatákkal folytatott megbeszéléseket, ahol megerősítette Magyarország euro-atlanti elkötelezettségét.
A konferencián felszólaló dr. Hende Csaba honvédelmi miniszter szerint történelmi döntések születtek az idei, Walesben megrendezett NATO-csúcstalálkozón, amelyek hosszú időre meghatározzák a szövetség jövőjét. A tárcavezető szerint a döntések révén többek között megerősödik az 5. cikkely szerinti reagáló képesség, valamint a NATO infrastruktúrája a keleti szárnyakon, s így Magyarország és Közép-Európa katonai biztonsága is. Hende Csaba szerint túlzás nélkül elmondható, hogy az elmúlt években jelentős, negatív változáson ment keresztül a biztonsági környezet. Példaként említette az ukrán válságot, az Iszlám Állam terrorszervezet megerősödését és térnyerését. Hozzátette: a NATO határaitól távol tucatnyi válsággóc van, amelyek közvetlenül érintik, vagy érinthetik a szövetség biztonságát, így sokasodó új biztonsági kihívásra kellett reagálnia a walesi csúcsnak. A honvédelmi miniszter szerint ezt sikerrel tette meg, így bizonyult a szövetség történetében a legsikeresebb NATO-csúcsnak a walesi találkozó. A honvédelmi miniszter felidézte, hogy a 2008 óta tartó gazdasági válság nyomán az európai védelmi ráfordítások mintegy 20 százalékkal csökkentek, míg például Oroszország 50 százalékkal emelte védelmi kiadásait. Ezt az ellentmondást is orvosolandó a csúcstalálkozón minden tagállam vállalta, hogy védelmi kiadásait a következő tíz évben a GDP 2% szintjéhez közelíti, s azon belül 20% a haderő-modernizációra fordítanak. Hende Csaba elmondta, hogy a Honvédelmi Minisztériumban az elmúlt hónapokban folyamatosan dolgoztak azon, hogy Magyarország maga és a szövetség számára is hasznos felajánlást tegyen. Jelenleg is vizsgálják, hogy a - kormány korábbi határozatában már rögzített - védelmi kiadások növelését milyen módon lehet gyorsítani. Hende Csaba Magyarország NATO-csúcson tett vállalásai közül kiemelte még, hogy mintegy 20 milliárd forintos beruházás keretében a következő másfél-két évben fejlesztik a pápai bázisrepülőteret. Emellett Magyarország októbertől decemberig egy lövészszázadot küld a Baltikumba. Az ukrán válság rendezésével kapcsolatban Magyarország többek között vállalta tíz ukrán sebesült katona ellátását a Magyar Honvédség Egészségügyi Központban, a kelet-ukrajnai aknamentesítési műveletekben részt vevők felkészítésének segítését, továbbá Magyarország 100 ezer dollárt fizet be a kibervédelmi fejlesztésekre, a Magyar Honvédség pedig összekötő tisztet küld a kijevi NATO-irodába.
Dr. Benkő Tibor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke előadásában felidézte: 1999 óta - amióta Magyarország tagja a szövetségnek - ez volt a nyolcadik csúcstalálkozó. A mostani csúcs megállapításai közül kiemelte, hogy műveleti NATO helyett készenléti NATO-ra van szükség. A csúcson döntöttek egy készenléti akcióterv kidolgozásáról, amely egy nagyon magas készenléti összhaderőnemi harci kötelék létrehozását is rögzíti. A vezérkari főnök hangsúlyozta: mindez a Magyar Honvédségnek is kötelezettségeket jelent. A térség biztonsága Magyarországnak is érdeke, ezért fontos, hogy a magas készenléti kötelékben valamilyen formában részt vegyen. Benkő Tibor kiemelte: ha Magyarország 150 katonát ajánl fel ebbe a kötelékbe, akkor - ahhoz, hogy a létszámot hosszú távon, váltásokkal is garantálni lehessen - legalább háromszoros létszámot, mintegy 450 embert kell biztosítani. Ezeket, a katonákat pedig fel kell szerelni korszerű, modern eszközökkel. Ehhez elengedhetetlenek a különböző beszerzések, az eszközök cseréje - jelentette ki a vezérezredes. Benkő Tibor azt mondta: a katonák számára a NATO-csúcs egyik legfontosabb üzenete, hogy a katonai készenléten, képességen is változtatni kell. A cél a gyors hadrafoghatóság, a mobilitás, a gyors manőverező képesség és a megfelelő tűztámogatás. A beszerzéseket ennek megfelelően kell végrehajtani - mondta. A vezérezredes úgy vélte, a csúcsértekezleten világos utat vázoltak fel a szövetség számára, a NATO kész szembenézni a jövővel és annak kihívásaival.
Kovács Attila
A rendezvényen készült képek letölthetők.
(fotó: Krasznai-Nehrebeczky Mária)
***
A Magyar Atlanti Tanács is részt vett a NATO-futáson
A Magyar Atlanti Tanács (MAT) és a Magyar Ifjúsági Atlanti Tanács (MIAT) közösen vett részt a Budapesten megrendezett NATO Partnerségi Futófesztivál rendezvényen.
A több ezer futó és érdeklődő részvételével megtartott NATO-futáson a sport mellett az Észak-atlanti Szövetség eszmeiségének, intézményi működésének megismertetésére, népszerűsítésére is lehetőség nyílt.
A MAT és MIAT közös sátrában a NATO-csatlakozásunk 15. évfordulója alkalmára készített fotókiállítást tekinthették meg az érdeklődők, a MIAT fiataljai pedig szóróanyagokkal és információs pulttal várták az érdeklődőket, akik közül a bátrabbak egy kvízjáték keretében adhattak számot a NATO-val kapcsolatos tudásukról, ismereteikről.
K. A.
***
A beszámoló letölthető pdf-ben.
***
A meghívó letölthető pdf-ben.
***
A beszámoló letölthető pdf-ben.
***
A beszámoló letölthető pdf-ben.
***
A meghívó letölthető pdf-ben.
***
Francia nagykövet a Magyar Atlanti Tanács rendezvényén
A 2014. április 17.-én megrendezett teadélután vendége Roland Galharague, a Francia Köztársaság budapesti nagykövete volt, aki előadást tartott "Franciaország a világban" címmel.
A nagykövet előadásában ismertette Franciaország gazdasági és politikai szerepét a világban. Hangsúlyozta, hogy Franciaország a világ valamennyi kontinensén rendelkezik szuverén területekkel, ezért is felelősséggel foglalkozik a világ aktuális biztonságpolitikai kérdéseivel és a globalizáció kihívásaival.
Mint elmondta, Franciaország nem érez nosztalgiát a hidegháborús idők iránt, soha nem fogadta el Európa kettészakadását. Mai világunkban azonban továbbra is jelentkeznek feszültségek, válsággócok. Az ukrajnai helyzet visszahozta az európai biztonságot korábban fenyegető veszélyeket. Azonnali lépésekre volt szükség a Baltikumban, Lengyelországban és Romániában. Ugyanakkor Ukrajna nem tagja a NATO-nak, a szervezet az 5. cikk alapján semmit nem tehet.
A nagykövet szerint Franciaország latba veti befolyását a világ biztonsága érdekében, ragaszkodik a nemzetközi jogot tiszteletben tartó világrendhez. Az USA korábban jelezte, hogy érdekszférája döntően az ázsiai-csendes-óceáni térség és csökkenti európai jelenlétét. Az ukrajnai események e folyamatot lassítják. Amerika hangsúlyos szerepvállalása nélkül nem lehet hiteles a NATO-nak és az EU-nak az orosz törekvésekkel szembeni ellensúlya.
A nagykövet hangsúlyozta, hogy Franciaország részt vállalt az EU eredményeinek kimunkálásában, és azon tevékenykedik, hogy az európai integráció számtalan gazdasági, politikai, biztonsági eredményeit mindenki ismerje el.
Kifejtette, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa sok évtizeddel ezelőtt kialakított összetétele és mechanizmusa ma már nem tükrözi a jelenlegi erőviszonyokat. Több ország állandó tagságot igényel a BT-ben, melynek kibővítése ugyanakkor még jobban lelassítani e szerv döntéshozatalát.
A nagykövet a globális klímaváltozást súlyos kihívásnak tartja, ezért Franciaország intenzív programokat folytat a megújuló energiaforrások hasznosítása terén.
***
A meghívó letölthető pdf-ben.
***
MAT emlékülés - 15 éve a NATO-ban
"Tizenöt éve a NATO-ban" címmel tartott ünnepi emlékülést a Magyar Atlanti Tanács (MAT) április 8-án a Stefánia Palota és Honvéd Kulturális Központban, amelyre több mint száz meghívott vendég fogadta el a meghívást. A rendezvényen megjelent és üdvözlő beszédet mondott dr. Karl A. Lamers, az ATA elnöke, a NATO Parlamenti Közgyűlés alelnöke. Az emlékülést prof. dr. Vizi E. Szilveszter, a MAT elnöke nyitotta meg, ezt követően beszédet mondott dr. Martonyi János külügyminiszter, dr. Hende Csaba honvédelmi miniszter, Kovács László korábbi külügyminiszter, Végh Ferenc vezérezredes, a Magyar Honvédség korábbi vezérkari főnöke, Mark André Goodfriend, az Amerikai Egyesült Államok id. ügyvivője, Helena Bambasova, a Cseh Köztársaság és Roman Kowalski, Lengyelország budapesti nagykövete.
Az emlékülés kezdetén dr. Csóti György, a MAT alelnöke köszöntötte a nagyszámú vendéget, akik megemlékezni jöttek a 15 évvel ezelőtti történelmi eseményről. Elsőként Vizi E. Szilveszter akadémikus, a Magyar Atlanti Tanács elnöke kapott szót, aki röviden értékelte NATO-tagságunk elmúlt másfél évtizedét. Angol nyelvű köszöntőjében a MAT elnöke kijelentette: a NATO a történelem legsikeresebb politikai és katonai szervezete. Emlékeztetett arra: a Magyar Atlanti Tanács 1992-ben alakult, eredeti küldetése, hogy előmozdítsa Magyarország NATO-csatlakozását és hirdesse, közvetítse a transzatlanti elveket és értékeket a magyar társadalomban. Mint elmondta, 1997-ben a magyarok 85 százalékos arányban hagyták jóvá az ország NATO-csatlakozását, és máig ez a legmagasabb arány, amellyel egy csatlakozó ország polgárai támogatták a belépést a szövetségbe.
Martonyi János külügyminiszter Magyarország "hazatérési folyamata" egyik legfontosabb állomásának nevezte hazánk tizenöt évvel ezelőtti NATO csatlakozását. Az egymást követő kormányok, politikai családok összekapcsolódó erőfeszítései, az ebből fakadó folytonosság, illetve a nemzeti konszenzus egyaránt hozzájárult az euro-atlanti integrációnk sikeréhez. " Meg kell erősíteni a transzatlanti egységet és növelni kell a bizalmat az Atlanti-óceán két partja között - hangsúlyozta a külügyminiszter, aki hozzátette: az ukrajnai események azt bizonyítják, hogy továbbra is "számít a terület", amelyet meg kell védeni, és aki megsérti a területi integritást, annak számolnia kell a következményekkel.
Emellett úgy vélte, növelni kell az amerikai elkötelezettséget és az európai hozzájárulást, a NATO minden tagállamának erősítenie kell védelmi képességét, és Magyarország már kijelölte ehhez az utat.
Martonyi János szerint a februári és márciusi ukrajnai fejlemények következtében ismét megjelent "a biztonság kemény, eredeti fogalma", a terület, az ország, az emberek biztonsága. A történtek következtében újra kell értékelni az eddigi gondolkodást, stratégiát, képességeket, és ezt higgadtan, megfontoltan, az elvek mentén kell megtenni - mutatott rá.
A külügyminiszter emlékeztetett: 25 éve volt a rendszerváltozás, 1989-ben valójában a szabadság eszméje, az elvek és az értékek győztek. Ezzel megkezdődött a visszatérés a nyugati közösségbe, ez több éven át tartott, melynek fontos állomása volt a NATO-csatlakozás - mondta.
Hende Csaba honvédelmi miniszter beszédében hangsúlyozta: a harmadik Orbán-kormány is megbízható, szilárd partnere lesz szövetségeseinek. Mint mondta, a NATO-csatlakozás mérföldkövet jelentett Magyarország történelmében. Úgy fogalmazott, hogy addig az ország Kelet és Nyugat között "hánykolódott," és a NATO-, majd az EU-csatlakozás két olyan erős horgonyt jelentett, amely Magyarországot szilárdan kikötötte a nyugati parton. Hende Csaba kitért arra is, hogy a biztonságot könnyű természetesnek venni, ezért tudatosítani kell, hogy ez nem adottság, hanem tenni kell érte nemzeti és szövetségi szinten is. Beszédében utalt arra, hogy a Nyugat-Balkán stabilitása és jövőbeli euro-atlanti integrációja Magyarország kiemelt érdeke, az ország elkötelezett a NATO nyitott ajtók politikája mellett, és bízik abban, hogy folytatódik a szövetség bővítése. A honvédelmi miniszter Montenegrót nevezte meg a legfelkészültebb jelöltnek, amely országnak Magyarország minden segítséget megad az integrációhoz.
Végh Ferenc nyugállományú vezérezredes, volt vezérkari főnök felidézte a haderő átalakítás rendszerváltozás utáni legfontosabb momentumait. Mint elmondta, Magyarország eredményesen kezelte a déli határai mentén kialakult válságot, a Partnerség a Békéért (PfP) kezdeményezésbe történt bekapcsolódásunk után a szemléletváltás, az interoperabilitás, a kooperativitás kulcsszavak mentén folytatódott a felkészülés a tagságra. A csatlakozásig 52 ezer fősre csökkent a honvédség létszáma, átalakult a vezetési rendszer, változott a hivatásosok és a szerződésesek aránya, csökkent a sorkatonai szolgálat ideje, létrejöttek a kiképző központok és számos nemzetközi gyakorlatot, rendeztek. A csatlakozást követően hazánk gyorsan átesett a tűzkeresztségen is, hiszen mindössze tizenkét nappal később megkezdődtek a NATO Jugoszlávia elleni hadműveletei. Végh Ferenc kiemelte: az elmúlt tizenöt évben tovább mélyült hazánk és a szövetség együttműködése, s ugyan a csatlakozással nem hagytunk magunk mögött minden problémát, az elmúlt másfél évtized igazolta hazánk NATO-val kapcsolatos előzetes várakozásait.
A rendezvény végén ünnepélyes pillanatokra került sor: a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum új ereklyével gazdagodott. Kovács Vilmos ezredes, az intézmény igazgatója átvette az 1999-ben, Magyarország csatlakozásakor Brüsszelben hivatalosan felvont magyar zászlót.
MAT
A rendezvényen készült képek letölthetők.
(fotó: Krasznai-Nehrebeczky Mária)
***
Az emlékülés programja letölthető pdf-ben.
***
A beszámoló teljes tartalma letölthető pdf-ben.
***
Az atlanti tanácsok szerepéről egyeztettek
A Magyar Atlanti Tanács (MAT) 2014. évi terveiről, munkájáról, az alapítás óta eltelt időszakról, hazánk 15 éves NATO-tagságának eredményeiről tájékoztatta prof. dr. Vizi E. Szilveszter, a Magyar Atlanti Tanács elnöke Kate Hansen Bundt-ot, a Norvég Atlanti Tanács főtitkárát.
Magyarország és Norvégia a NATO tagállamaként két megbízható szövetséges, amelynek kapcsolatai a biztonságpolitika területén folyamatosak és eredményesek - hangzott el azon a megbeszélésen, amely a két ország atlanti tanácsának vezetője között zajlott le. A megbeszélésnek külön jelentőséget adott, hogy Magyarország a NATO-hoz történő csatlakozása szempontjából mérföldkőhöz érkezett, hiszen hazánk idén tavasszal ünnepli a belépés 15. évfordulóját.
,,Nagyon fontos, hogy a tagállamok lakossága folyamatosan tájékozódjon a szövetség munkájáról, legfontosabb célkitűzéseiről, tevékenységéről - jelentette ki a MAT elnöke, aki hozzátette: a magyarok körében népszerű az észak-atlanti eszmeiség, Magyarország NATO-tagsága. Mint elmondta, a NATO-hoz történő csatlakozásunk 15. évfordulóján a lakosság többsége elismert szervezetnek tartja a NATO-t, tagságunkat pedig az ország szempontjából fontosnak és szükségesnek ítéli. A Magyar Atlanti Tanács elnöke hangsúlyozta: a MAT küldetése, hogy előmozdítsa az euro-atlanti elvek és értékek minél szélesebb körű elfogadását a magyar társadalomban, s elsődleges céljának az atlanti együttműködés erősítését, elmélyítését és kiszélesítését nevezte a tagállamokkal. Ennek érdekében a szervezet a különböző konferenciákon, megbeszéléseken, szimpóziumokon tájékoztatja az érdeklődőket a NATO-val kapcsolatos legfontosabb információkról. Prof. dr. Vizi E. Szilveszter elmondta: Norvégia geopolitikai adottságaival a NATO stratégiailag fontos tagállama, amelynek a szövetségben betöltött szerepéről, munkájáról a többi tagállamnak, így Magyarországnak is minél többet tudnia kell. A MAT elnöke elismeréssel szólt arról a segítő tevékenységről, amit Norvégia hazánknak nyújtott a NATO-hoz történő csatlakozási folyamat során, illetve a belépést követő első években. ,,A norvég támogatási modell példaértékű Európában, amely elismerést és köszönetet érdemel - hangsúlyozta prof. dr. Vizi E. Szilveszter.
K. A.
***
A beszámoló letölthető jpg-ben.
***
Szlovén nagykövet a MAT elnökénél
A Magyar Atlanti Tanács (MAT) 2014. évi terveiről, munkájáról, az alapítás óta eltelt időszak eredményeiről tájékoztatta prof. dr. Vizi E. Szilveszter, a Magyar Atlanti Tanács elnöke Ksenija Skrilec szlovén nagykövetet Budapesten, a szervezet Bérc utcai irodájában.
Magyarország és Szlovénia kapcsolatai példaértékűen fejlődnek, a NATO-hoz történő csatlakozás szempontjából pedig mindkét ország mérföldkőhöz érkezett, hiszen hazánk idén tavasszal ünnepli a belépés 15. évfordulóját, míg Szlovénia éppen idén tíz éve, hogy az északatlanti szövetség tagállamává vált. "Nagyon fontos, hogy a tagállamok lakossága folyamatosan tájékozódjon a szövetség munkájáró1, legfontosabb célkitűzéseiről, tevékenységéről - jelentette ki a MAT elnöke, aki hozzátette: a magyarok körében továbbra is népszerű az észak-atlanti eszmeiség, Magyarország NATO-tagsága. Mint elmondta, a NATO-hoz történő csatlakozásunk 15. évfordulója előtt néhány héttel a lakosság többsége elismert szervezetnek tartja a NATO-t, tagságunkat pedig az ország szempontjából fontosnak és szükségesnek ítéli. A Magyar Atlanti Tanács elnöke hangsúlyozta: a MAT küldetése, hogy előmozdítsa az euro-atlanti elvek es értékek minél szélesebb körű elfogadását a magyar társadalomban, s elsődleges céljának az atlanti együttműködés erősítését, elmélyítését es kiszélesítését nevezte a tagállamokkal. Prof. dr. Vizi E. Szilveszter elmondta: örömteli, hogy az elmúlt évben nőtt a MAT taglétszáma, a szervezet pedig 2014-ben is az atlanti szövetség megismertetése, népszerűsítése érdekében dolgozik. A szervezet a különböző konferenciákon, megbeszéléseken, szimpóziumokon tájékoztatja az érdeklődőket a NATO-val kapcsolatos legfontosabb információkról. Prof. dr. Vizi E. Szilveszter meghívta Ksenija Skrilecet a MAT idei rendezvényeire, konferenciáira, ahol a diplomata tájékoztatást adhat Szlovénia NATO-tagságával összefüggő kérdésekről, amit a nagykövet asszony örömmel elfogadott.
(fotó: Krasznai-Nehrebeczky Mária)
***
A beszámoló teljes tartalma letölthető pdf-ben.
***
Az elemzés teljes tartalma letölthető pdf-ben.
***
A meghívó letölthető pdf-ben.
***
A meghívó letölthető pdf-ben.
***
A meghívó letölthető pdf-ben.
***
A honvédség megújulásának fontos eszköze az új katonai stratégia
Magyar Honvédség megújításának fontos eszköze az új nemzeti katonai stratégia - mondta Hende Csaba honvédelmi miniszter csütörtökön egy budapesti konferencián.
A Magyar Atlanti Tanács e témában meghirdetett, a nemzeti katonai stratégiáról szóló konferenciasorozatának nyitórendezvényét a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hungária körúti campusán tartották.
Hende Csaba nyitóelőadásban felidézte: az előző dokumentum 2009-es elfogadása óta jelentős változások mentek végbe Magyarországon és a nemzetközi környezetben egyaránt, és ez tette indokolttá új katonai stratégia kidolgozását.
(fotó: Krasznai-Nehrebeczky Mária)
A változások közül a legfontosabbnak azt nevezte, hogy szemléletváltás következett be a honvédelem és a kormány honvédelmi politikája területén. Ennek fényében határozták meg a Magyar Honvédség képességfejlesztésének szempontjait és irányait, jelölték ki a közép és a hosszú távú célokat. Hosszú távú stratégiai célként fogalmazták meg egy korszerű, védelmi és nemzetközi műveleti feladatok ellátására egyaránt alkalmazható, megfelelő képességekkel és kiegyensúlyozott struktúrával rendelkező haderő kialakítását, amelyet jól működő önkéntes tartalékos rendszer egészít ki.
A miniszter azt is megjegyezte, hogy a kormányváltás idején papíron 18 önkéntes tartalékos katona volt, a valóságban egy sem, jelenleg 4400 kiképzett, esküt tett és bármikor alkalmazható tartalékos katonája van a honvédségnek.
Hende Csaba az új stratégia megalkotásának indokaként kiemelte még, hogy a 2008 őszén indult gazdasági világválság miatti megszorítások a honvédelmi költségvetést is érintették, s már ezáltal is lehetetlenné vált az előző stratégiában felvázolt tervek végrehajtása. Emellett a globális biztonsági környezetet érintően is számos változás történt - tette hozzá, példaként említve a nagyhatalmi átrendeződéseket, továbbá azt, hogy előtérbe kerültek olyan új típusú biztonsági kihívások, mint a kiberbiztonság.
(fotó: Krasznai-Nehrebeczky Mária)
A miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy a globális biztonsági környezetben zajló rendkívüli dinamikájú változások hosszú távon kiszámíthatatlanná váltak. Ez pedig - mint mondta - nemcsak felértékeli a haderő szerepét, "hanem egyenes elengedhetetlenné teszi a hiteles katonai erő fenntartását". Ebből is következik, hogy alapvető szükség van a haderő fejlesztésére. Közölte, a haderőre jelenleg egyszerre jellemző az elavult, kifutó és a modern technika, valamint a nemzetközi műveleti tapasztalattal rendelkező, kitűnő személyi állomány.
Felidézte továbbá, hogy a nemzeti önerő és a szövetséges együttműködés közösen alkotja a magyar honvédelmet. Márpedig ahhoz, hogy a Magyar Honvédség eleget tudjon tenni a különböző globális, illetve regionális együttműködésekből fakadó, köztük az európai uniós és NATO-tagsággal vállalt kötelezettségeinek, elengedhetetlen a nemzeti haderő fejlesztése. Ezt az elmúlt több mint húsz évben történt fokozatos leépülés után tervszerűen és fokozatosan kell megerősíteni. Ez egy nagyon hosszú út - jegyezte meg a miniszter.
Kiemelte, hogy az eddigi tapasztalatok szerint a magyar kormány költségvetési garanciái nemcsak teljesülnek, hanem túl is teljesülnek. Korábban azt vállalták, hogy 2015-ig nem csökken a honvédelmi költségvetés nominális összege, de már az idén 7 milliárddal több jut a honvédelmi kiadásokra.
Hende Csaba közölte, hogy - egyes információkkal ellentétben - nincs szó arról, hogy a kormány bizonyos összegeket zárolt a HM költségvetésében. A miniszter elmondta, ő maga döntött egy belső takarékossági, elővigyázatossági tartalékolásról. Ezeket az összegeket viszont senki sem vonja el, azokat az utolsó fillérig a honvédelemre fogják költeni - mondta.
Közlése szerint a kormány 2016-tól a GDP 0,1 százalékával vállalta növelni a honvédelmi költségvetést 2023-ig. Ez az emelés egy növekvő GDP-t feltételezve tartalmaz bizonyos fejlesztési forrásokat is. Ettől függetlenül 2023-ra sem lesz kész a honvédség, de elindultak végre a stabilizálódás és a fejlődés útján.
A miniszter előadásában kitért arra, hogy a Magyar Honvédség nemzetközi szerepvállalásokban nyújtott elismertsége jelentősen hozzájárul az ország érdekérvényesítő képességének növeléséhez. Arra is kitért, hogy egy NATO-s felmérés szerint a telepíthető szárazföldi haderők összlétszámához viszonyított, külföldön állomásozó egységek létszámának tekintetében Magyarország az első helyen áll.
Hende Csaba közölte: a Magyar Honvédség "az egyik legáramvonalasabb haderő" a NATO-n belül, a vezetők aránya mindössze 8 százalékot tesz ki. A miniszter ugyanakkor jelezte, hogy a honvédségen belül a bürokrácia csökkentésében további intézkedésekre lehet még számítani a közeljövőben.
(MTI)
***
Már 4400 kiképzett önkéntes tartalékos katona van
A Magyar Honvédség megújításának fontos eszköze az új nemzeti katonai stratégia - mondta Hende Csaba honvédelmi miniszter csütörtökön egy budapesti konferencián.
A Magyar Atlanti Tanács e témában meghirdetett, a nemzeti katonai stratégiáról szóló konferenciasorozatának nyitórendezvényét a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hungária körúti campusán tartották. Hende Csaba nyitóelőadásban felidézte: az előző dokumentum 2009-es elfogadása óta jelentős változások mentek végbe Magyarországon és a nemzetközi környezetben egyaránt, és ez tette indokolttá új katonai stratégia kidolgozását. A változások közül a legfontosabbnak azt nevezte, hogy szemléletváltás következett be a honvédelem és a kormány honvédelmi politikája területén. Ennek fényében határozták meg a Magyar Honvédség képességfejlesztésének szempontjait és irányait, jelölték ki a közép és a hosszú távú célokat. Hosszú távú stratégiai célként fogalmazták meg egy korszerű, védelmi és nemzetközi műveleti feladatok ellátására egyaránt alkalmazható, megfelelő képességekkel és kiegyensúlyozott struktúrával rendelkező haderő kialakítását, amelyet jól működő önkéntes tartalékos rendszer egészít ki. A miniszter azt is megjegyezte, hogy a kormányváltás idején papíron 18 önkéntes tartalékos katona volt, a valóságban egy sem, jelenleg 4400 kiképzett, esküt tett és bármikor alkalmazható tartalékos katonája van a honvédségnek.
Hende Csaba az új stratégia megalkotásának indokaként kiemelte még, hogy a 2008 őszén indult gazdasági világválság miatti megszorítások a honvédelmi költségvetést is érintették, s már ezáltal is lehetetlenné vált az előző stratégiában felvázolt tervek végrehajtása. Emellett a globális biztonsági környezetet érintően is számos változás történt - tette hozzá, példaként említve a nagyhatalmi átrendeződéseket, továbbá azt, hogy előtérbe kerültek olyan új típusú biztonsági kihívások, mint a kiberbiztonság. A miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy a globális biztonsági környezetben zajló rendkívüli dinamikájú változások hosszú távon kiszámíthatatlanná váltak. Ez pedig - mint mondta - nemcsak felértékeli a haderő szerepét, "hanem egyenes elengedhetetlenné teszi a hiteles katonai erő fenntartását". Ebből is következik, hogy alapvető szükség van a haderő fejlesztésére. Közölte, a haderőre jelenleg egyszerre jellemző az elavult, kifutó és a modern technika, valamint a nemzetközi műveleti tapasztalattal rendelkező, kitűnő személyi állomány.
Felidézte továbbá, hogy a nemzeti önerő és a szövetséges együttműködés közösen alkotja a magyar honvédelmet. Márpedig ahhoz, hogy a Magyar Honvédség eleget tudjon tenni a különböző globális, illetve regionális együttműködésekből fakadó, köztük az európai uniós és NATO-tagsággal vállalt kötelezettségeinek, elengedhetetlen a nemzeti haderő fejlesztése. Ezt az elmúlt több mint húsz évben történt fokozatos leépülés után tervszerűen és fokozatosan kell megerősíteni. Ez egy nagyon hosszú út - jegyezte meg a miniszter. Kiemelte, hogy az eddigi tapasztalatok szerint a magyar kormány költségvetési garanciái nemcsak teljesülnek, hanem túl is teljesülnek. Korábban azt vállalták, hogy 2015-ig nem csökken a honvédelmi költségvetés nominális összege, de már az idén 7 milliárddal több jut a honvédelmi kiadásokra.
Hende Csaba közölte, hogy - egyes információkkal ellentétben - nincs szó arról, hogy a kormány bizonyos összegeket zárolt a HM költségvetésében. A miniszter elmondta, ő maga döntött egy belső takarékossági, elővigyázatossági tartalékolásról. Ezeket az összegeket viszont senki sem vonja el, azokat az utolsó fillérig a honvédelemre fogják költeni - mondta. Közlése szerint a kormány 2016-tól a GDP 0,1 százalékával vállalta növelni a honvédelmi költségvetést 2023-ig. Ez az emelés egy növekvő GDP-t feltételezve tartalmaz bizonyos fejlesztési forrásokat is. Ettől függetlenül 2023-ra sem lesz kész a honvédség, de elindultak végre a stabilizálódás és a fejlődés útján.
A miniszter előadásában kitért arra, hogy a Magyar Honvédség nemzetközi szerepvállalásokban nyújtott elismertsége jelentősen hozzájárul az ország érdekérvényesítő képességének növeléséhez. Arra is kitért, hogy egy NATO-s felmérés szerint a telepíthető szárazföldi haderők összlétszámához viszonyított, külföldön állomásozó egységek létszámának tekintetében Magyarország az első helyen áll. Hende Csaba közölte: a Magyar Honvédség "az egyik legáramvonalasabb haderő" a NATO-n belül, a vezetők aránya mindössze 8 százalékot tesz ki. A miniszter ugyanakkor jelezte, hogy a honvédségen belül a bürokrácia csökkentésében további intézkedésekre lehet még számítani a közeljövőben.
(MTI - fidesz.hu)
***
Beszámoló
az Atlanti Tanácsok Szövetségének (ATA és YATA)
2013. február 4-6. között Rómában megtartott 58. közgyűléséről
A kitűnő szervezéssel megtartott rendezvényen a Magyar Atlanti Tanácsot a Magyar Atlanti Tanács elnöke, Vizi E. Szilveszter és Szent-Iványi Ágnes alelnök képviselték.
Részvételünk igen hasznosnak bizonyult, mert az eddig is kitűnő nemzetközi kapcsolatainkat ismét felfrissítettük és tovább erősítettük.
A nemzetközi közgyűlés első napja, 2013. február 4-én, hétfőn a több, mint 30 országból érkező delegációk fogadásával kezdődött az Olasz Parlament patinás Regina termében.
Az Atlanti Tanácsok Szövetségének 58. közgyűlését az ATA elnöke dr. Karl A. Lamers úr nyitotta meg. Lamers elnök úr hangsúlyozta, hogy Obama elnök washingtoni beiktatási ceremóniáján világos üzenetként hangzott el az, hogy az Egyesült Államok többé nem egy Amerika-Ázsia-Csendes-óceán tengelyről beszél, hanem kiegyensúlyozó politikáról, vagyis az Ázsiára fordított nagyobb figyelem nem az Európától való visszavonulásnak, vagy a NATO elhanyagolásának a jele.
Az Olasz Parlamentben Prof. Vizi E. Szilveszter elnök úr is beszédet mondott, amelyben többek között kiemelte, hogy a mai társadalmak és különösen a fiatalság a biztonságot egyre inkább garantáltnak tekinti és keveset foglalkoznak azzal, hogy milyen személyi és anyagi forrásokat igényel saját biztonságunk megtartása és milyen lépéseket tesz a NATO biztonságunk megerősítéséért. Éppen ezért nagyobb hangsúlyt kell helyezni a társadalommal - és ezen belül a fiatalabb korosztállyal - történő kommunikációra.
A munkavacsorán a Grúz Atlanti Tanács elnöke, Vasil Sikharulidze nagykövet mondott beszédet.
A 2. és 3. nap programjait a NATO Védelmi Kollégiumában tartották.
2013. február 5-én kedden megnyitó ünnepség után az első fórum "NATO 2020" címmel zajlott, míg a második fórum "Biztonsági együttműködés a Mediterrán térségben és a Közép-keleten" témát járta körbe.
A fenti fórumokon többek között az alábbi gondolatok hangzottak el:
Egy erősebb Európai Unió és az Atlanti Szövetség között elengedhetetlen és szükségszerű a szoros együttműködés.
A NATO, csakúgy, mint az Atlanti Tanácsok Szövetsége a transzatlanti szolidaritásnak, a kohéziónak és az együttműködésnek a szimbóluma. Egy olyan időszakban, amikor új fenyegetésekkel szembesülünk, a NATO-ra nagyobb szükség van, mint bármikor korábban.
A Norvég Atlanti Tanács főtitkára Kate Hansen Bundt hangsúlyozta a regionális együttműködés szorosabbra vonását az Északi-tengeren, rámutatva az energia-biztonság fontosságára, a tengeri szállítmányozás útvonalain a biztonság fenntartására, kiemelve, hogy Norvégia az egyik legnagyobb olaj és gázkitermelő ország. A klímaváltozás és a sarki jégtakarók olvadásának problémája is fölvetődött, mint biztonságot befolyásoló tényező.
Szóba került az "Arab Tavasz" kapcsán az Atlanti Tanácsok Szövetségének eredményes együttműködése a mediterrán térségben, melynek részei:
- a demokrácia támogatása
- a civil szféra fejlesztésének támogatása
- olyan civil csoportokkal történő kapcsolatok kialakítása, melyek a békét, biztonságot, széleskörű demokratikus gyakorlatokat támogatnak
Említésre került a NATO közvetítő szerepe is az izraeli - palesztin konfliktus rendezésében.
Ezekkel a célokkal és eredményekkel az Atlanti Tanácsok Szövetségének fontos szerep jut az egész térségben a demokráciáért és stabilitásért folytatott küzdelemben. Biztató, hogy a nehéz időszak ellenére is ezen ügy mellett soha nem látott összefogás és szolidaritás tapasztalható.
A szlovák delegáció vezetője Rastislav Káčer nagykövet úr a napjainkban egyre valóságosabb fenyegetést jelentő cyber támadások kivédésének szükségességét taglalta.
2013. február 6-án, szerdán, a harmadik fórum a "Modern védelem és gazdasági fejlesztés" témáját járta körbe.
A NATO számára az egyik fő kihívás még mindig a folytatódó gazdasági válság, amire a tagállamok nem reagálhatnak a költségvetésük olyan mértékű megnyirbálásával, amely a védelmi lehetőséget később biztonsági krízishez vezetheti. A "Smart Defense" jegyében alapvetően a rendelkezésre álló források hatékonyabb felhasználása a cél.
Visszautalva az előző napi témákra elhangzott, hogy 2020 felé közeledve a NATO stratégiája tovább fejlődik és egy hatékony, a társadalmak által megfizethető védelmet kíván nyújtani a szövetség tagjainak.
A későbbiekben a konferencián személyi kérdésekről is döntöttek:
A dán származású Troels Froling lemondott főtitkári pozíciójáról, amelyet közel 10 éven át töltött be és akit ezzel egyidejűleg megválasztottak az Atlanti Tanácsok Szövetsége egyik alelnökének. Az ATA új főtitkárává az olasz Giuseppe Belardettit választották.
A soron következő közgyűlés időpontjáról és helyszínéről Rómában még nem született döntés.
***
A Magyar Atlanti Tanács 2015.május 27.-ei Közgyülésén az alábbi dokumentumokat fogadta el:
- Alapszabály letölthető pdf-ben.
- Beszámoló letölthető pdf-ben.
- Feladat és rendezvényterv letölthető pdf-ben.
***
A meghívó letölthető pdf-ben.
***
A felhívás letölthető pdf-ben.
***
A beszámoló letölthető pdf-ben.
***
A tájékoztató letölthető pdf-ben.
***
A meghívó letölthető pdf-ben.
A konferencia programja letölthető pdf-ben.
***
A beszéd letölthető pdf-ben.
***
A meghívó letölthető pdf-ben.
***
A meghívó letölthető pdf-ben.
***
A meghívó letölthető pdf-ben.
***
A meghívó letölthető pdf-ben.
***
A meghívó letölthető pdf-ben.
***
A meghívó letölthető pdf-ben.
***
A meghívó letölthető pdf-ben.
***
A meghívó letölthető pdf-ben.
***
A meghívó letölthető pdf-ben.
***
Beszámoló
az Atlanti Tanácsok Szövetségének (ATA)
2013. február 4-6. között Rómában megtartott 58. közgyűléséről
A kitűnő szervezéssel megtartott rendezvényen a Magyar Atlanti Tanácsot a Magyar Atlanti Tanács elnöke, Vizi E. Szilveszter és Szent-Iványi Ágnes alelnök képviselték.
Részvételünk igen hasznosnak bizonyult, mert az eddig is kitűnő nemzetközi kapcsolatainkat ismét felfrissítettük és tovább erősítettük.
A közgyűlés első napi programja az olasz Parlamentben, míg a 2. és 3. nap programjai az olasz NATO védelmi kollégiumában zajlottak.
Az Atlanti Tanácsok Szövetségének 58. közgyűlését az ATA elnöke dr. Karl A. Lamers úr nyitotta meg.
Lamers elnök úr hangsúlyozta, hogy Obama elnök washingtoni beiktatási ceremóniáján világos üzenetként hangzott el az, hogy az Egyesült Államok többé nem egy Amerika-Ázsia-Csendes-óceán tengelyről beszél, hanem kiegyensúlyozó politikáról, vagyis az Ázsiára fordított nagyobb figyelem nem az Európától való visszavonulásnak, vagy a NATO elhanyagolásának a jele.
A konferencián többek között az alábbi gondolatok hangzottak el:
Egy erősebb Európai Unió és az Atlanti Szövetség között elengedhetetlen és szükségszerű a szoros együttműködés.
A NATO, csakúgy, mint az Atlanti Tanácsok Szövetsége a transzatlanti szolidaritásnak, a kohéziónak és az együttműködésnek a szimbóluma és egy olyan időszakban, amikor új fenyegetésekkel szembesülünk, a NATO-ra nagyobb szükség van, mint bármikor korábban.
2020 felé közeledve a NATO stratégiája tovább fejlődik és egy hatékony, a társadalmak által megfizethető védelmet kíván nyújtani a szövetség tagjainak.
A NATO számára az egyik fő kihívás még mindig a folytatódó gazdasági válság, amire a tagállamok nem reagálhatnak a költségvetésük olyan mértékű megnyirbálásával, amely a védelmi lehetőséget később biztonsági krízishez vezethetné. A "Smart Defense" jegyében alapvetően hatékonyabban kell felhasználni a rendelkezésre álló forrásokat.
Szóba került az "Arab Tavasz" kapcsán az Atlanti Tanácsok Szövetségének eredményes együttműködése a mediterrán térségben, melynek részei:
- a demokrácia támogatása
- a civil szféra fejlesztésének támogatása
- olyan civil csoportokkal történő kapcsolatok kialakítása, melyek a békét, biztonságot, széleskörű demokratikus gyakorlatokat támogatnak
Ezekkel a célokkal és eredményekkel az Atlanti Tanácsok Szövetségének fontos szerep jut az egész térségben a demokráciáért és stabilitásért folytatott küzdelemben. Biztató, hogy a nehéz időszak ellenére is ezen ügy mellett soha nem látott összefogás és szolidaritás tapasztalható.
Hangsúlyozásra került, hogy a kommunikáció a társadalom fiatalabb korosztályaival egyre nagyobb súlyt kell, hogy kapjon, mert a mai fiatalság a biztonságot garantáltnak tekinti és kevésbé foglalkoznak avval, hogy saját biztonságunk érdekében milyen lépéseket tesz a NATO.
A későbbiekben a konferencián személyi kérdésekről is döntöttek:
Ennek értelmében az Atlanti Tanácsok Szövetségének egyik alelnöki pozíciójára a dán származású Troels Frolinget - aki közel 10 évig látta el az ATA főtitkári pozícióját - választották meg. Az ATA új főtitkárává az olasz Giuseppe Belardettit választották meg.
A soron következő közgyűlés időpontjáról és helyszínéről Rómában még nem született döntés.
Szentiványi Ágnes
alelnök
***
A meghívó letölthető pdf-ben.
***
A meghívó letölthető pdf-ben.
***
Az elemzés teljes tartalma letölthető pdf-ben.
***
Az elemzés teljes tartalma letölthető pdf-ben.
***
Az elemzés teljes tartalma letölthető pdf-ben.
***
Az elemzés teljes tartalma letölthető pdf-ben.
***
Az elemzés teljes tartalma letölthető pdf-ben.
***
Az elemzés teljes tartalma letölthető pdf-ben.
***
Az elemzés teljes tartalma letölthető pdf-ben.
***
Az elemzés teljes tartalma letölthető pdf-ben.
***
Az hírlevél teljes tartalma letölthető pdf-ben.
***
Az elemzés teljes tartalma letölthető pdf-ben.
***
Az elemzés teljes tartalma letölthető pdf-ben.
***
Az elemzés teljes tartalma letölthető pdf-ben.
***
Az elemzés teljes tartalma letölthető pdf-ben.
***
Az elemzés teljes tartalma letölthető pdf-ben.
***
Az elemzés teljes tartalma letölthető pdf-ben.
***
Az elemzés teljes tartalma letölthető pdf-ben.
***
Az elemzés teljes tartalma letölthető pdf-ben.
***
Az elemzés teljes tartalma letölthető pdf-ben.
***
Az elemzés teljes tartalma letölthető pdf-ben.
***
Az elemzés teljes tartalma letölthető pdf-ben.
***
Az elemzés teljes tartalma letölthető pdf-ben.
***
Az elemzés teljes tartalma letölthető pdf-ben.
***
A dokumentum teljes tartalma letölthető pdf-ben.
***
A dokumentum teljes tartalma letölthető pdf-ben.
***
A dokumentum teljes tartalma letölthető pdf-ben.
***
A dokumentum teljes tartalma letölthető pdf-ben.
***
A dokumentum teljes tartalma letölthető pdf-ben.
***
A dokumentum teljes tartalma letölthető pdf-ben.
***
Az elemzés teljes tartalma letölthető pdf-ben.
***
Az elemzés teljes tartalma letölthető pdf-ben.
***
Az elemzés teljes tartalma letölthető pdf-ben.
***
Az elemzés teljes tartalma letölthető pdf-ben.
***
Az elemzés teljes tartalma letölthető pdf-ben.
***
Az elemzés teljes tartalma letölthető pdf-ben.
***
Kedves Barátunk!
A Magyar ENSZ Társaság pályázatokon nyert támogatásból lefordíttatta a "Basic Facts about the United Nations" ENSZ-kiadvány 2011. évi kiadását. Ez egy bevezető könyv az ENSZ-ről, amely minden részletre kiterjedően, azonban tömören mutatja be, mit csinál a Szervezet és hogyan funkcionál, felvázolja struktúráját és céljait a történelem és a jelenlegi fejlemények összefüggésében. Eddig az első három fejezet készült el (267 oldalból 203), amit aktualitása és a pályázati feltételek miatt közzé teszünk. Remélhetőleg hamarosan a teljes szöveg az olvasó rendelkezésére áll.
A könyv szövege itt érhető el.
***
A hirlevél teljes tartalma letölthető pdf-ben.
***
Az elemzés teljes tartalma letölthető pdf-ben.
***
Az elemzés teljes tartalma letölthető pdf-ben.
***
Az elemzés teljes tartalma letölthető pdf-ben.
***
A dokumentum teljes tartalma letölthető pdf-ben.
***
A dokumentum teljes tartalma letölthető pdf-ben.
***
Az oldal itt megtekinthető.
***
Tisztel Partnerünk, Kedves Kollégánk,
Március 4-én Oroszország modern történelmének hatodik elnökválasztására kerül sor. A most megválasztásra kerülő új orosz államfő elfoglalhatja a Kreml elnöki dolgozószobáját a következő hat, vagy akár 12 évre. Ugyanakkor valószínőleg nem okoz meglepetést az sem, hogy a választási verseny legesélyesebb jelöltje a jelenlegi kormányfő Vlagyimir Putyin - a három legnagyobb orosz közvélemény kutató intézet Putyin 58,9, 59,7, illetve 66 százalékos győzelmét jósolja.
Az orosz elnökválasztások alkalmából készült el Kitekintő külpolitikai lap következő elemzőfüzete, amely az elmúlt évek orosz gazdasági és politikai eseményeit, az elnökjelöltek programjait és más egyéb Oroszországgal és a választásokkal kapcsolatos témákat veszi nagyító alá.
Sok szeretettel ajánljuk figyelmébe az elemzőanyagunkat, és bízunk benne, hogy érdemben segítheti a munkáját.
További szép napot és kellemes hétvégét,
üdvözlettel,
Anton Bendarzsevszkij
Kitekinto.hu
Posztszovjet térség
Rovatvezető
Elemzés (pdf)
***
Az elemzés teljes tartalma letölthető pdf-ben.
***
Az elemzés teljes tartalma letölthető pdf-ben.
***
Az elemzés teljes tartalma letölthető pdf-ben.
***
Az elemzés teljes tartalma letölthető pdf-ben.
***
Az elemzés teljes tartalma letölthető pdf-ben.
***
Az elemzés teljes tartalma letölthető pdf-ben.
***
Az elemzés teljes tartalma letölthető pdf-ben.
***
Az elemzés teljes tartalma letölthető pdf-ben.
***
Az elemzés teljes tartalma letölthető pdf-ben.
***
Újabb feladatot kap Magyarország
a NATO-tól
Ezúttal egy évre szóló felkérést kapott a NATO-tól Magyarország.
A kabuli nemzetközi repülőteret fél éven keresztül sikeresen vezette az Afganisztánba vezényelt magyar katonai kontingens, így a NATO illetékes parancsnokságától újabb, ezúttal egy évre szóló felkérést kapott Magyarország - közölte Hende Csaba honvédelmi miniszter kedden Kecskeméten.
"Bízom benne, hogy ezzel a sikeres küldetéssel közelebb kerültünk a békéhez" - mondta a honvédelmi miniszter a Magyar Honvédség 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázisán tartott ünnepségen, ahol a 2010. október 1-jétől a kabuli nemzetközi repülőtéren szolgálatot teljesítő 80 fős állományát fogadták, amely veszteség nélkül érkezett haza.
Április 1-jéig Magyarország volt a kabuli nemzetközi repülőtér nemzetközi biztonsági közremuködő erő által használt területének vezető országa, és Kilián Nándor dandártábornok, a kecskeméti repülőbázis parancsnoka volt a kabuli repülőtér parancsnoka.
Forrás: MTI
***
A konferenciáról készült beszámoló letölthető pdf-ben.
***
Katonák és KatonaSulisok hallgatták - Konferencia a NATO-ról
Magyarország a NATO-ban és a NATO Magyarországon - többek között erről beszélt Dr. Hende Csaba honvédelmi miniszter a Magyar Atlanti Tanács konferenciáján Debrecenben. A Megyeháza Árpád termét az 5. Bocskai István Lövészdandár vezető állománya és a Gábor Dénes Elektronikai és Műszaki Szakközépiskola és Kollégium honvédelmi ismereteket tanuló diákjai töltötték meg.
Az 1992-ben alakult, majd 1999-ben közhasznú társasággá újjászerveződött Magyar Atlanti Tanács (MAT) jelenlegi tevékenysége az euró-atlanti elvek integrálását irányozza elő, ennek keretében gyakorlati kérdésekre összpontosít, megalapozott ismeretek és hiteles információkat továbbít a magyar lakosság felé. A MAT elsődleges célja az atlanti együttműködés erősítése más tagállamokkal, nem elfelejtvén a magyar történelem folyamatosságát, hagyományait és kulturális sajátosságait.
A debreceni "Hazánk a folyamatosan megújuló NATO-ban" címmel megrendezett konferenciát Bodó Sándor, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnöke nyitotta meg, majd Prof. Dr. Vizi E. Szilveszter akadémikus, a Magyar Atlanti Tanács elnöke beszélt a megjelenteknek a Magyar Atlanti Tanács tevékenységéről.
Dr. Hende Csaba honvédelmi miniszter a rövid történeti áttekintés után az 1999-es NATO csatlakozást követő időszakról beszélt, majd bemutatta a 2010-ben, Lisszabonban meghatározott új stratégiai koncepció lényegét. A kollektív védelem, a válságkezelés és az együttműködésen alapuló biztonság elvein keresztül vezette le a politikai konzultáció kiemelt szerepét és az új típusú fenyegetésekre való reagálás mai lehetőségeit.
Fodor Lajos, a Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára "Nemzeti érdekeink érvényesítése a Magyar Honvédség nemzetközi műveletekben történő részvételén keresztül" című előadásában a missziós szerepvállalások jelentőségéről beszélt. Egyúttal - megragadva az alkalmat - köszönetét fejezte ki Dr. Böröndi Gábor dandártábornoknak, az 5. Bocskai István Lövészdandár parancsnokának, hogy hadműveleti területeken a debreceni dandár katonái vannak jelen a legnagyobb számban, s hogy a feladatokat kiválóan felkészült katonák magas színvonalon látják el.
Dr. Sztáray Péter András, a Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős helyettes államtitkárának, politikai igazgatójának előadása "Általános biztonságpolitikai kitekintést" nyújtott a vendégeknek, végül Dr. Boldizsár Gábor ezredes, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Hadtudományi Kar megbízott dékánja, az afganisztáni PRT-8 parancsnokának beszámolója zárta az előadások sorozatát.
A rendezvény szünetében Dr. Kovács Vilmos ezredes, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka "A Magyar Néphadseregtől a NATO-tagságig" című kiállítást nyitotta meg.
Révészné dr. Markovics Zita hadnagy
***
"Hazánk a folyamatosan megújuló NATO-ban"
A virtuális térrel új hadszíntér nyílt! - mondta Hende Csaba honvédelmi miniszter azon a konferencián, amelyet "Hazánk a folyamatosan megújuló NATO-ban" címmel rendezett a Magyar Atlanti Tanács november 24-én, csütörtökön Debrecenben, a Megyeháza Árpád-termében. A rendezvény előtt nyitották meg a "A Magyar Néphadseregtől a NATO-tagságig" című kiállítást.
Konferenciát rendezett a Magyar Atlanti Tanács november 24-én Debrecenben, a Megyeházán. A Hazánk a folyamatosan megújuló NATO-ban című rendezvényt - amelyen részt vett Hende Csaba honvédelmi miniszter, Fodor Lajos, a Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára, dr. Sztáray Péter András, a Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős helyettes államtitkára, politikai igazgatója, valamint dr. Boldizsár Gábor ezredes, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Hadtudományi Kar megbízott dékánja, az afganisztáni MH Tartományi Újjáépítési Csoport nyolcadik váltásának parancsnoka - prof. dr. Vizi E. Szilveszter akadémikus, a Magyar Atlanti Tanács elnöke nyitotta meg.
Hende Csaba előadásában a biztonságot a levegőhöz hasonlította, mondván, ha van, az természetes, ha nincs, mindjárt elkezdünk kapkodni utána. A NATO-tagsággal járó kötelezettségekről kijelentette: semmi sincs ingyen, senki sem lehet potyautas, mert azt "előbb-utóbb a villamosról is ledobják".
A honvédelmi miniszter fontosnak tartotta, hogy a virtuális térrel új hadszíntér nyílt, melynek jelentőségét jól jelzi a korábbi, az észt közigazgatást romba döntő, majd Grúziát ért kibertámadás, vagy az, hogy a kínai haderoben csak ezen a területen 100 ezer ember dolgozik.
Fodor Lajos, a Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára előadásában elmondta: nemzeti érdekeinket jól érvényesíthetjük a nemzetközi katonai műveleteken keresztül. Hangsúlyozta: ugyan sehol sincs leírva, de a NATO-ban az a szokás, hogy az egyes tagállamok a szárazföldi erejük tíz százalékát műveletben tartják. A magyar katonák közül folyamatosan több mint ezer teljesít missziót a Balkántól Afganisztánon át Ciprusig, de például Ugandában is jelen vagyunk.
A rendezvény előtt dr. Kovács Vilmos ezredes, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka nyitotta meg A Magyar Néphadseregtől a NATO-tagságig című kiállítást.
Fotó: Krasznai-Nehrebeczky Mária
***
A program letölthető jpg-ben.
***
Átalakulóban van a világ (Vas Népe, 2011. október 14. péntek, 1+3. o.)
Szombathely - A tegnapi NATO-konferencián dr. Hende Csaba honvédelmi miniszter is előadást tartott.
A Magyar Atlanti Tanács szervezésében tartottak tegnap konferenciát "Hazánk a folyamatosan megújuló NATO-ban" címmel. Dr. Szarka Gábor, a Honvédelmi Minisztérium kabinetfőnöke a konferencia bevezetőjében leszögezte, átalakulóban van a világ, újabb erőközpontok alakulnak: Oroszország újra a porondon van, Kína komoly hadi fejlesztésekbe kezdett, Japán és Brazília is potenciális hatalmi központtá válhat.
A kabinetfőnök szerint ezeket a problémákat csak a NATO képes megoldani. A bevezető után dr. Puskás Tivadar polgármester kapott szót, aki válaszolt arra a mindenkiben felmerülő kérdésre, hogy miért éppen Szombathelyen tartanak NATO-konferenciát. A város történelmének katonai vonatkozásait sorolta fel a polgármester. Elsőként 43-at emelte ki, Claudius császár akkor alapította Savariát a kiszolgált katonáknak. Megemlítette 1889 októberét, amikor átadták a11-es Huszár laktanyát, s 1919-etis, amikor repülőszázad települt ide.
Hozzátette, jelenleg nincs helyben alakulat, ám a város adja a honvédelmi minisztert.
3. oldal:
Prof. dr. Vizi E. Szilveszter akadémikus, a Magyar Atlanti Tanács elnöke nyitotta meg a konferenciát.
- Amióta a magyarok letelepedtek a Kárpát-medencében, azóta folyamatosan a világpolitika részei vagyunk emelte ki az akadémikus. Az évek során több védekező háborúba is belekeveredtünk, annak ellenére, hogy ez a nép mindig békére vágyott. Bekövetkezett ez a pillanat is: a nép szavazás útján úgy döntött 1999-ben, hogy a NATO tagjai leszünk. Már akkor tudtuk, hogy ez milyen fontos, s ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy több mint 85 százalék volt a támogatottság. A NATO nem csak katonai szervezetként biztosítja a békét, felel az energia- és atombiztonságért, fellép a terrorizmus ellen. A feladatokról beszélni kell, erre pedig kitűnő alkalom egy konferencia.
Első előadóként dr. Hende Csaba honvédelmi miniszter kapott szót, "Magyarország a NATO-ban és a NATO Magyarországon" címmel tartott előadást. A honvédelmi miniszter bevezetésként a legnagyobb és legerősebb katonai szövetség megalakulásáról beszélt, majd a stratégia többszöri módosítására is kitért.
Beszélt a NATO tagjainak egyenrangúságáról, s arról is, hogy az amerikai nagykövet nemrég tájékoztatta: újabb technológiai előrelépést biztosító fegyvereket, eszközöket kap Magyarország, melyeket majd az afganisztáni misszió használhat. Ilyen például az előre tolt földi, légi irányítási pont, amely védelmi eszköz. Akár magyar katona is irányíthatja majd az amerikai légierőt, vagyis bármikor a helyszínre hívhatja a gépeket, hogy semmisítsék meg a veszély forrását. Dr. Hende Csaba említést tett a legújabb veszélyforrásokról is, egy új hadszíntér, a virtuális tér meg-jelenéséről. Kiemelte: nemrég érkezett a felkérés, hogy a Magyar Honvédség irányítsa egy évig a kabuli repteret. A miniszter szerint ez nagy megtiszteltetés, a megvalósulás lehetőségeit még vizsgálják.
Fodor Lajos, a Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára a "Nemzeti érdekeink érvényesítése a Magyar Honvédség nemzetközi műveletekben történő részvételén keresztül" című előadásában a katonák speciális tevékenységét és a missziók feladatait ismertette.
Hangsúlyozta, több mint 130 háború, fegyveres konfliktus zajlik jelenleg a világban, s több mint ezer magyar katona szolgál a missziókban. Új típusú fenyegetettséggel is szembe kell néznünk: a nemzetközi terrorizmussal, a tömegpusztító fegyverek, drogok terjedésével és a fogyatkozó energiakészletekkel. Az előadások után dr. Kovács Vilmos ezredes, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum megbízott főigazgatója nyitotta meg a "Magyar Néphadseregtől a NATO-tagságig" című kiállítást, majd dr. Boldizsár Gábor ezredes, az afganisztáni PRT 8 parancsnoka tartott élménybeszámolót.
***
Magyarország elismert, sikeres NATO-tag
Magyarország a NATO megbecsült és elismert tagja, amit az is bizonyít, hogy az Egyesült Államok hamarosan az úgynevezett JTAC-képesség átadásával is támogatja majd a Magyar Honvédség afganisztáni szerepvállalását - mondta Hende Csaba honvédelmi miniszter október 13-án, csütörtökön Szombathelyen.
Hazánk a folyamatosan megújuló NATO-ban címmel rendezett konferenciát Szombathelyen, a városháza üléstermében október 13-án a Magyar Atlanti Tanács.
A rendezvényen előadást tartott Hende Csaba honvédelmi miniszter, illetve Fodor Lajos, a tárca közigazgatási államtitkára is.
Rövid köszöntőjében a konferencia moderátora, dr. Szarka Gábor, a Honvédelmi Minisztérium kabinetfőnöke úgy fogalmazott: a 2001. szeptember 11-i terrortámadások egyértelműen jelezték a hidegháború befejeződése után rövid ideig fennálló egypólusú világrend végét, a NATO pedig az új kihívásokra reagálva folyamatosan átalakul és megújul.
Emlékeztetett: az észak-atlanti szövetség nemcsak katonai rend, hanem értékközösség is egyben, amelynek hazánk is teljes jogú tagja.
Ezután Dr. Puskás Tivadar, Szombathely polgármestere üdvözölte a megjelenteket, röviden felidézve a város katonamúltját, majd Prof. Dr. Vizi E. Szilveszter akadémikus, a Magyar Atlanti Tanács elnöke nyitotta meg a konferenciát.
Mint kiemelte, Magyarország a viharos évszázadok közepette is mindig békére vágyott, és a magyar nemzet az 1997-es NATO-tagságról döntő referendumon is erről tett tanúbizonyságot, amikor minden más tagállam lakóinál nagyobb arányban, 85 százalékos többséggel mondott igent a szövetséghez történő csatlakozásra.
Vizi E. Szilveszter rámutatott: a NATO tevékenysége minden ízében a polgári lakosság érdekeit szolgálja, és a szövetség ereje biztosítja a tagállamok számára a fejlődéshez nélkülözhetetlen biztonságot.
A valaha létezett legerősebb katonai szövetség
Magyarország a NATO-ban, a NATO Magyarországon című előadásában Hende Csaba honvédelmi miniszter felidézte: a szövetséget a hidegháborús szembenállás hívta életre, de a Washingtoni Szerződés 5. cikkelyében megfogalmazódó kollektív védelem alapelve azóta is meghatározza a szervezet működését. "A NATO a világtörténelem legnagyobb, legerősebb és legsikeresebb katonai szövetsége", mutatott rá a honvédelmi miniszter, hangsúlyozva, hogy a szövetségnek történelme során ugyanakkor az új kihívásokra is mindvégig folyamatosan reagálnia kellett. Ennek tükrében szót ejtett a NATO eddigi stratégiai koncepcióiról, és kiemelte: a szövetségben érvényesülő "egy mindenkiért, mindenki egyért" elv az eljárásrendben is megnyilvánul. Szemben például az egykoron a Varsói Szerződésben érvényesült gyakorlattal, a NATO-ban Magyarország a többi tagállammal egyenjogú tag.
Ennek legfrissebb bizonyítékaként Hende Csaba elmondta: a héten Eleni Tsakopoulos Kounalakis amerikai nagykövet asszony arról tájékoztatta, hogy döntés született újabb jelentős értékű amerikai fegyver és felszerelés átadásáról a Magyar Honvédség részére, elsősorban az afganisztáni misszió megerősítése céljából. Ezen belül is alapvető újdonságot jelent az úgynevezett JTAC-képesség, amely előretolt földi légi irányítási pontok védelmi fegyverként történő alkalmazását jelenti. Segítségével a magyar katonák az adott helyszínre hívhatják a szövetséges légierőt, hogy ott az az ő irányításuknak megfelelően megsemmisítse az észlelt fenyegetést.
Hende Csaba részletesen szólt a NATO 2010-ben elfogadott új stratégiai koncepciójának alapelveiről és az új típusú kihívásokról, így például a kibernetikai tér biztonságának jelentőségéről vagy az energiabiztonság kérdéséről. Hangsúlyozta a költséghatékonyság fontosságát, amelynek jegyében multinacionális védelmi képességek kialakítására került sor a szövetség égisze alatt többnemzeti csoportosításban és megosztásban. Kiemelte Magyarország szerepvállalását ezen együttműködésekben, például a katona-egészségügyi hálózat terén, de példaként hozta fel a többnemzeti stratégiai légiszállítási képesség és a pápai bázisrepülőtér e téren játszott alapvető szerepét is.
Mint fogalmazott, hazánk erőfeszítéseit a szövetségesek is elismerik: ezért kaptunk felkérést a közelmúltban arra, hogy - két, egyenként féléves ciklus után - egy teljes évre is vállaljuk el a vezető nemzet szerepét a Kabuli Nemzetközi Repülőtéren. Hende Csaba azt mondta: jelenleg e kérdésben még nem született döntés, a feltételek vizsgálata folyik, ám már maga a felkérés ténye is igen komoly elismerést jelent Magyarország számára.
Nemzeti érdekérvényesítés
A miniszter előadása után Fodor Lajos, a Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára szólt a magyar nemzeti érdekek érvényesítéséről a Magyar Honvédség nemzetközi műveletekben történő részvételén keresztül. "Kevesen tudják, hogy jelenleg több mint százharminc háború és fegyveres konfliktus zajlik a világban, és ezek közül több mint tízben ezer fölött van a halálos áldozatok száma. A sebesültek, otthontalanok száma pedig ennek többszöröse", mutatott rá.
Fodor Lajos kiemelte: napjainkban olyan modern kihívásokkal kell szembenéznie a NATO-nak, mint a terrorszervezetek által folytatott aszimmetrikus hadviselés, a kiberterrorizmus vagy a kábítószer-kereskedelem. Ismertette hazánk elsődleges nemzeti érdekeit, illetve a szövetségen belül érvényesülő legfontosabb biztonság- és védelempolitikai alapelveket.
A közigazgatási államtitkár elmondta: jelenleg több mint ezer magyar katona szolgál béketámogató műveletekben a világ különböző válsággócaiban, amelyek célja a fegyveres konfliktusok megelőzése, megakadályozása, illetve humanitárius segítségnyújtás az adott területeken. E missziók közül jelenleg egyértelműen az afganisztáni jelenti a legkomolyabb kihívásokat, de hazánk szempontjából alapvető jelentőséggel bír a Nyugat-Balkán stabilitása, így a KFOR- és EUFOR-missziók sikere is.
Fodor Lajos összegzésként úgy fogalmazott: a magyar haderő nemzetközi szerepvállalása a nemzeti érdekek további érvényesítését biztosítja a világpolitikai folyamatokban, a Magyar Honvédség a magyar politika egyik érdekérvényesítő eszköze. "E békeműveleti szerepvállalás pedig elismert, sikeres tevékenység", zárta előadását a közigazgatási államtitkár.
Ezután Dr. Kovács Vilmos ezredes, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka nyitotta meg A Magyar Néphadseregtől a NATO-tagságig című kiállítást, majd a konferencia második részében Dr. Boldizsár Gábor ezredes, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem megbízott katonai főigazgatója, az afganisztáni PRT-8 egykori parancsnoka tartott előadást élményeiről. Ezután Dr. Sztáray Péter, a Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős helyettes államtitkára ejtett szót a NATO-tagság külügyi vonatkozásairól.
***
A program letölthető png-ben.
***
A meghívó letölthető pdf-ben.
***
A meghívó letölthető pdf-ben.
***
A meghívó letölthető pdf-ben.
***
A meghívó letölthető pdf-ben.
***
A meghívó letölthető pdf-ben.
***
A meghívó letölthető pdf-ben.
***
A meghívó letölthető pdf-ben.
***
A meghívó letölthető pdf-ben.
***
A meghívó letölthető pdf-ben.
***
A meghívó letölthető pdf-ben.
***
A meghívó letölthető pdf-ben.
***
A meghívó letölthető pdf-ben.
***
A meghívó letölthető pdf-ben.
***
A meghívó letölthető pdf-ben.
***
A meghívó letölthető jpg-ben.
***
A meghívó letölthető pdf-ben.
***
A meghívó letölthető jpg-ben.
***
A meghívó letölthető jpg-ben.
***
A meghívó letölthető jpg-ben.
***
A meghívó letölthető jpg-ben.
***
A meghívó letölthető pdf-ben.
***
A meghívó letölthető pdf-ben.
***
A meghívó letölthető jpg-ben.
***
A meghívó letölthető pdf-ben.
***
Magyarország-NATO
RÖVIDHÍR - Martonyi: Magyarország helye a NATO-ban van
Budapest, 2012. október 5., péntek (MTI) - Martonyi János külügyminiszter szerint Magyarország helye a NATO-ban, a transzatlanti családban van, mert sok minden változik ugyan a világban, de az értékek állandóak maradnak, és a NATO alapvetően értékközösség.
A tárcavezető a Magyar Atlanti Tanács megalakulásának 20. évfordulója alkalmából rendezett pénteki emlékülésen azt mondta, Magyarország csak abban a szövetségben lehet biztonságban, ahol a tagok között megvan a bizalom, az egyetértés, és számíthatnak egymásra.
Ezért az ország helye most és a következő évtizedekben is a NATO-ban van - emelte ki. Hozzátette: Magyarország biztonságának a NATO-szövetségesek ereje és szolidaritása az alapja.
Budapest, 2012. október 5.
Martonyi János külügyminiszter, Karl Lamers, a NATO Parlamenti Közgyőlésének elnöke és Hende Csaba honvédelmi miniszter (b-j) a Magyar Atlanti Tanács megalakulásának 20. évfordulója alkalmából rendezett emlékülésen, Budapesten, a Stefánia-palotában.
MTI Fotó: Máthé Zoltán
***
Magyarország-NATO
Martonyi: Magyarország helye a NATO-ban van
Budapest, 2012. október 5., péntek (MTI) - Martonyi János külügyminiszter szerint Magyarország helye a NATO-ban, a transzatlanti családban van, mert sok minden változik ugyan a világban, de az értékek állandóak maradnak, és a NATO alapvetően értékközösség.
A tárcavezető a Magyar Atlanti Tanács megalakulásának 20. évfordulója alkalmából rendezett pénteki emlékülésen azt mondta, Magyarország csak abban a szövetségben lehet biztonságban, ahol a tagok között megvan a bizalom, az egyetértés, és számíthatnak egymásra.
Ezért az ország helye most és a következő évtizedekben is a NATO-ban van - emelte ki. Hozzátette: Magyarország biztonságának a NATO-szövetségesek ereje és szolidaritása az alapja.
Felidézte: 1999 márciusában, néhány nappal az után, hogy Magyarország a szövetség tagja lett, megkezdődött a NATO Jugoszlávia elleni légioffenzívája. Rosszabb lett volna, ha akkor Magyarország nem lett volna a szövetség tagja, így ugyanis sokkal nagyobb biztonságban érezhették magukat a magyarok - emlékeztetett.
A Magyar Atlanti Tanácsról azt mondta, feladata eleinte az volt, hogy megmagyarázza, miért van szükség a NATO-csatlakozásra. Továbbra is fontos a szervezet munkája, mert gyakran felmerülnek kétségek, és többen úgy gondolhatják, meg kell változtatni az eddig vallott értékeket, pedig ez nem így van - tette hozzá.
Hende Csaba honvédelmi miniszter a rendezvényen azt mondta: az európai NATO-szövetségesek jelenleg gazdasági válsággal birkóznak, ezért a korábbinál jóval kevesebb pénz jut védelmi fejlesztésekre, és egyre nagyobb a különbség a védelmi költségvetésben az Atlanti-óceán két partján - jelentette ki a miniszter. Hozzátette: ebben a helyzetben még fontosabb az euroatlanti nézetek terjesztése.
Hende Csaba hangsúlyozta, Magyarország támogatta a szövetség bővítését, elsősorban a környező országok csatlakozását, mert a NATO küldetése a biztonság garantálása.
Eleni Tsakopoulos Kounalakis budapesti amerikai nagykövet arról beszélt, hogy a NATO-tagállamok együttmőködésére nagyobb szükség van, mint valaha. Ezt a közelmúltbeli észak-afrikai események is bizonyítják - utalt a líbiai Bengáziban lévő amerikai külképviseletet ért támadásra.
Azt mondta, az Egyesült Államok és Magyarország kapcsolatának egyik legfontosabb területe az együttmőködés a nemzetközi biztonságért, és Washington nagyra értékeli Budapest munkáját.
Karl Lamers, a NATO parlamenti közgyőlésének német elnöke, a Bundestag védelmi bizottságának elnökhelyettese kiemelte, a NATO a békéért és a jogállamiságért küzd, Magyarország a szövetség tagjaként hozzájárul a nemzetközi biztonsághoz. Magyarországnak különleges helye van a transzatlanti családban, az egész világon - például Afganisztánban, Bosznia-Hercegovinában és Koszovóban - részt vett a NATO munkájában, és ezzel segítette a stabilitás megteremtését - hangoztatta.
Vizi E. Szilveszter akadémikus, a szervezet elnöke megnyitó beszédében felidézte: a tanács 20 éve, Antall József miniszterelnök javaslatára alakult, feladata az volt, hogy előmozdítsa Magyarország NATO-csatlakozását. Ennek a 20 évnek a sikertörténete - mondta -, hogy ebben az időszakban valamennyi magyar kormány támogatta az ország NATO-tagságát.
Az elnök szerint jelenleg a szervezet legfőbb célja, hogy segítse a transzatlanti elvek és értékek minél szélesebb körő elfogadását a magyar társadalomban.
Az emlékülésen felszólalt Gulyás Gergely, a Fidesz országgyűlési képviselője, és beszédet mondtak a szervezet alapítói is: Kodolányi Gyula, Bod Péter Ákos és Szent-Iványi Ágnes.
Budapest, 2012. október 5.
Vizi E. Szilveszter akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke (j) fogadja Eleni Tsakopoulos Kounalakis amerikai nagykövetet (b) a Magyar Atlanti Tanács megalakulásának 20. évfordulója alkalmából rendezett emlékülésen, Budapesten, a Stefánia-palotában.
MTI Fotó: Máthé Zoltán
***
A meghívó letölthető pdf-ben.
***
A meghívó letölthető pdf-ben.
***
A meghívó letölthető jpg-ben.
***
A meghívó letölthető jpg-ben.
A jelentkezési lap letölthető doc-ban.
***
A meghívó letölthető jpg-ben.
***
A program letölthető doc-ban.
***
A Magyar Atlanti Tanács 2012. május 29-i Közgyülésén elfogadott dokumentumok:
- mérleg
- közhasznúsági jelentés
- beszámoló a Magyar Atlanti Tanács 2011.évi szakmai tevékenységéről
- MAT Felügyelő Bizottságának jelentése
- MAT 2012. évi feladat és rendezvényterve
Az elfogadott dokumentumok letölthetők:
mérleg 1.oldal,
mérleg 2.oldal,
mérleg 3.oldal,
mérleg 4.oldal
közhasznúsági jelentés
beszámoló a Magyar Atlanti Tanács 2011.évi szakmai tevékenységéről
MAT Felügyelő Bizottságának jelentése
***
A meghívó letölthető pdf-ben.
***
***
***
***
***
***
***
***
***
A program letölthető pdf-ben.
***
A program letölthető pdf-ben.
***
***
***
A meghívó letölthető pdf-ben.
***
A meghívó letölthető jpg-ben.
***
A meghívó letölthető pdf-ben.
***
A program letölthető pdf-ben.
***
***
A meghívó letölthető pdf-ben.
***
A meghívó letölthető jpg-ben.
***
***
***
***
***
***
Budapest ad otthont a Transzatlanti Törvényhozói Dialógusnak (TLD)
A 70. EU-USA Interparlamentáris találkozó a magyar elnökség parlamenti záróeseményeként
2011. június 30 - július 1-én Budapesten kerül megrendezésre. A találkozó napirendjén szerepel a demokrácia és az emberi jogok érvényesítése; a biztonságpolitikai transzatlanti dimenziójának aktualitásai; mezőgazdasági, élelmiszeripari és energiaügyi kérdések; valamint a szállításbiztonság és az adatvédelem témái.
A konferenciát július 1-jén Kövér László, az Országgyulés elnöke köszönti. A TLD társelnökségét jelenleg az Európai Parlament részéről Elmar Brok (német, Európai Néppárt), az USA Kongresszus részéről pedig Cliff Stearns (republikánus) képviselők töltik be. A TLD delegáció munkáját Hankiss Ágnes, Herczog Edit és Szájer József magyar
európai parlamenti képviselők
segítik.
Az EU és az USA közötti parlamenti kapcsolatok kezdete 1972-ig nyúlik vissza, amikor az USA Kongresszusának delegációja az első alkalommal hivatalos látogatást tett az Európai Parlamentben. Az EU és az USA által 1995-ben megkötött Új Transzatlanti Napirend (New Transatlantic Agenda, NTA) a parlamenti kapcsolatok megerősítését is maga után vonta: 1999-ben az addigi interparlamentáris találkozók intézményesítése következtében jött létre az ún. Transzatlanti Törvényhozói Dialógus (Transatlantic Legislators' Dialogue, TLD).
A TLD keretében évente két találkozóra és telekonferenciára kerül sor az Európai Parlament és az USA Kongresszusának delegációi között közös érdeklődésnek örvendő témákban, a folyamatos párbeszéd fenntartása céljával. Az első félévi találkozót hagyományosan a soros elnökséget adó uniós tagállam parlamentjében rendezik meg, a második félévit pedig az Egyesült Államokban.
***
A meghívó letölthető pdf-ben.
***
A Közhasznúsági jelentés letölthető pdf-ben.
A beszámoló letölthető pdf-ben.
A tervezett költségvetés letölthető pdf-ben.
A dokumentum letölthető pdf-ben.
A jelentés letölthető pdf-ben.
***
Az elnöki levél letölthető pdf-ben.
A rendelkező nyilatkozat letölthető pdf-ben.
Az adategyeztető lap letölthető pdf-ben.
***
GLOBSEC 2011
A világ valamennyi
tájáról érkezett 400 meghívott vett részt Pozsonyban a GLOBSEC Fórumon,
amely az eddigi események közül a legnagyobbnak mutatkozott.
Közép-Kelet Európában ilyen méretű biztonsági fórumot még nem
tartottak. A nemzetközi politikai élet legjelesebbjei, vezető
újságírók, szakértők, agytrösztök elemzői, diplomaták, és az üzleti
világ vezető képviselői tették tiszteletüket.
A Duna-parton
újonnan megnyílt Kempinski Hotel adott helyt a tanácskozásnak, az
"Éjszakai bagoly" szekció a Chatam House szabályai szerint
szabad utat engedett a nyílt és őszinte megbeszélésnek. Szó esett itt a
védelmi kiadások nagymérvű visszaeséséről, ami jelenleg a NATO több
tagországát jellemzi.
Az egyik szekció
éppen arról szól, hogy "tehetünk e többet,
kevesebből?" A résztvevők egyöntetű megállapítása
szerint "nem", ami annyit jelent, hogy kevesebb
ráfordítással, kisebb lesz a kapacitás. Valamennyi résztvevő
egyetértett abban, hogy nem lenne szabad eltérni a NATO előírástól, ami
a GDP 2%-ában határozza meg a hozzájárulás költségét. Kétségbe ejtő,
hogy néhány tagország annyira nem veszi komolyan ezt az előírást, hogy
hozzájárulása nem éri el még a GDP 1%-át sem.
Egy másik szekció az
eurózóna pénzügyi problémáit tekintette át. Az euró stabilitása
előfeltétele az uniós intézményi rendszer problémamentes működésének,
és a globális biztonságnak is. Az államháztartási hiány komoly veszélyt
jelent a tagországok kormányai számára, de nem végzetes a monetáris
unió szempontjából. Az egyik hozzászóló szerint a keyenesiánus-féle
gazdasági kormányzás elmélet nem fenntartható, és éppen ez az elmélet
vezetett a jelenlegi igen komoly pénzügyi problémákhoz. A jelenlévők
megállapodtak abban, hogy az eurózóna jelenlegi status quo-jának
fenntartása illuzórikus, a strukturális reform elkerülhetetlen.
A harmadik szekció a
cyber biztonsággal foglalkozott, azzal a témával, amely jelenleg a
világ valamennyi biztonságpolitikai konferenciáján előkelő helyen
szerepel. Az Észtország ellen elkövetett 2007-es cyber- támadás mintegy
referenciapont szerepelt számos résztvevő számára. A tárgyaló felek nem
jutottak egy álláspontra a tekintetben, hogy mit kellene a NATO-nak
tennie ahhoz, hogy a cyber-védelem problémáját gyorsan be tudja
azonosítani. Egyesek szerint e kérdésben az EU inkább illetékes lehet,
mint a NATO. Egyesek szerint sok minden történt a probléma
természetének beazonosítása terén, de egy kielégítő közös politikát
jelenleg még nehéz definiálni akkor, amikor Afganisztánra összpontosul
a figyelem. Néhány ország, mint pl. Nagy-Britannia előbbre jár más
tagországoknál a kormányzat, a honvédelem, és a biztonságpolitika
összehangolásának kérdésben.
***
GLOBSEC
2011. március 2-4. között hatodik alkalommal
került megrendezésre a Szlovák Atlanti Bizottság (Slovak Atlantic Commission
– SAC) égisze alatt a GLOBSEC névre keresztelt kül-
és biztonságpolitikai konferencia. Az elmúlt évek során a rendezvény
rendkívül látványosan fejlődött, miközben eredeti célkitűzéseihez
mindvégig hű maradt; nevezetesen, hogy felhívja a társadalom figyelmét
a 21. századi biztonsági kihívásokra, valamint a transzatlanti
partnerség globális biztonsági környezetben betöltött szerepére. A
meghívott előadók és a közönség sokszínűségének köszönhetően a
konferencia kezdetektől fogva remek lehetőséget kínál az aktuális
nemzetközi politikai folyamatok és biztonságpolitikai kérdések széles
körben történő megvitatására, ahol biztonságpolitikai szakértők,
parlamenti-, kormányzati- és katonai tisztviselők, diplomaták,
vállalati vezetők, a média képviselői és a jövő értelmisége, fiatal
kutatók, egyetemi hallgatók egyaránt megtalálhatók.
A szervezők saját bevallása szerint a
rendezvény hosszú távú célja, hogy fórumot biztosítsanak a szlovák és
más államok biztonságpolitikai szakértői számára a minőségi vitának,
valamint megmutassák, hogy Szlovákia olyan partner, aki jelentősen
hozzájárul az aktuális biztonsági kihívásokról szóló nemzetközi vitákhoz,
és nem csak a harcmezőn, de a nyílt diplomácia terén is aktív szereplő.
Azt, hogy a kezdeményezés mennyire előremutató és sikeres, többek közt
bizonyítja, hogy a konferencia társszervezői és partnerei között
megtalálható a NATO, az Európai Bizottság, a Szlovák
Külügyminisztérium, a Szlovák Védelmi Minisztérium, a Visegrádi Alap,
vagy épp olyan nem kormányzati szervezetek, mint a Konrad Adenauer
Alapítvány. Emellett évről-évre komoly hadiipari szereplők tűnnek fel a
támogatók között (például a BAE Systems, Raytheon, Lynx, Airbus
Military). A 2005-ben indult GLOBSEC 2009-re már olyan egyedülálló
nemzetközi biztonságpolitikai fórummá nőtte ki magát, ahol befolyásos,
vezető politikusok, külügyminiszterek, védelmi miniszterek, vállalatok
és nem kormányzati szervezetek vezetői, közösségi és értelmiségi
vezetők találkoztak – így egyáltalán nem túlzás a szervezők azon
állítása, hogy a GLOBSEC feltette Pozsonyt azon európai fővárosok
térképére, ahol fontos nemzetközi fórumokon alakítják a transzatlanti
biztonsági kérdések napirendjét.
A teljesség igénye nélkül említünk néhány
nevet a konferencián résztvevő politikusok, akadémikusok és szakértők
közül a korábbi évekből: Anders Fogh Rasmussen (NATO főtitkár), Marc
Perrin de Brichambaut (EBESZ főtitkár), Karel Schwarzenberg (Cseh
Köztársaság Miniszterelnök-helyettes és Külügyminiszter), Stephen
Flanagan (CSIS alelnök), Oksana Antonenko (IISS főmunkatárs), Julian
Lindley-French (Holland Védelmi Akadémia professzor).
A V4 külügyminiszterei tartanak előadást a GLOBSEC-en
2011-re a GLOBSEC egyfajta platformként is
szolgál a Visegrádi Államok véleményének erősítésére a nemzetközi
„agytröszt” közösségben, illetve a transzatlanti agenda
közép-európai perspektívából történő formálására. A GLOBSEC 2011
gyakorlatilag mindennel rendelkezett, ami egy mind a résztvevők
(mintegy 500 fő, több mint 40 országból), mind a szervezés tekintetében
magas színvonalú, nemzetközi konferenciát jellemez. Idén az üdvözlő
fogadást követően az első napon egy új formátumú, informális
ülésszakkal kezdődött a rendezvény (Night Owl Session – NOS),
amely kellemes környezetben, a Chatam House szabályai alapján
igyekezett garantálni a kötetlen, élénk és interaktív eszmecserét három
témakörben: EURO: Váltás a túlélésről az újjászületésre?; Stratégiai
Védelmi Felülvizsgálatok: Tehetünk többet kevesebből?; Biztonságban
vagyunk a kibertérben?.
A konferencia második napján került sor a
hivatalos megnyitóra, amit különböző témakörökben négy önálló ülésszak,
és az első naphoz hasonló, vacsorával egybekötött informális vitaestek
követtek az arab világ forradalmai, Ukrajna politikai és társadalmi
irányváltása, a NATO-EU kooperáció, a klímaváltozás, a NATO nukleáris
politikája, a pénzügyi válság utáni védelmi együttműködés és az
energiabiztonság témakörében. A konferencia részletes programja
elérhető a Szlovák Atlanti Bizottság honlapján. A GLOBSEC 2011 ülésszakait igen
aktuális és érdekes témák köré szervezték, és bár akadt olyan panel is,
amely viszonylag kevés hozzáadott információval bírt, túlnyomórészt
hasznos tanulságokat, következtetéseket és számos nézőpontot
megjelenítő érdekes hozzászólásokat, kérdésfelvetéseket hallhatott a
közönség, melyek közül a teljesség igénye nélkül mutatunk be néhányat.
Fehéroroszország és az Európai Unió Keleti
Partnerség programja
Két szekció a 2010 őszi fehérorosz
választások hatásait (a kialakult helyzetet, az Európai Unió
feladatait, különös tekintettel az emberi jogi jogsértésekre), valamint
az EU Keleti Partnerség átstrukturálásának szükségességét vitatta meg.
A fehérorosz választásokkal kapcsolatban
számos vélemény, felvetés és kérdés hangzott el, melyek közül több is
arra vonatkozott, hogy napjainkban az Európai Unió kénytelen eltűrni a
keleti határai mentén zajló emberi jogi jogsértéseket, mivel nem
rendelkezik a fellépéshez szükséges valós eszközökkel. Ezt a problémát
súlyosbítja, hogy amit megszorításokkal (pl. Alekszandr Lukasenko
fehérorosz elnök beutazásának tilalma) a „szolgáltató
szektorban” megvalósíthat, az nagyrészt Oroszország jóvoltából
könnyedén áthidalható, pótolható a fehérorosz vezetés számára.
Gazdasági oldalról is hasonló a helyzet, mivel az orosz
együttműködésnek köszönhetően az EU által foganatosított megszorításoktól
nem lehet átütő sikert elvárni (pl. orosz-belorusz gazdasági unió). Az
EU „soft” eszközeinek tárházában szerepel(het) a fehérorosz
vezetők és a politikai elit EU-ban található bankszámláinak
befagyasztása, valamint egy lényegesen nagyobb erőfeszítéseket igénylő
támogatási rendszer kialakítása, melynek elsősorban a fiatal generáció,
a jövő (ellenzéki) elitjének, értelmiségének elkötelezettségét kell
fokoznia a demokratikus értékek, így például az emberi jogok mellett.
Ennek érdekében hangzott el a hozzászólók részéről javaslat például az
Erasmus és Fulbright ösztöndíjak célirányos kiterjesztésére.
Mind a panel előadói, mind a hozzászólók
hangsúlyozták, hogy annak érdekében, hogy az országban fokozatos
demokratikus átalakulás és ne forradalom mehessen végbe, ezeknek a
támogatásoknak folyamatosan el kell jutniuk a kívánt célcsoportok
tagjaihoz. Egyelőre azonban az sem tisztázott, hogy ki lenne az a
bizonyos ellenzéki párt, vagy nem kormányzati szervezet, amit az EU
támogathatna. Kérdéses az is, hogy elegendő-e egy alternatív ellenzéki
vezető, vagy esetleg többre lenne szükség, és ezek közül az EU kit,
milyen mértékben támogatna? Ugyanakkor komoly kétségek övezik az EU
esetleges fellépését akár a nemrég létrehozott Külügyi Szolgálaton
keresztül, mivel egy szuverén állam belügyeibe való ilyen közvetlen
beavatkozás nem elfogadott gyakorlat.
A Fehéroroszország irányába
foganatosítandó politikai lépések értékelésénél felmerült, hogy több tanulmány
is arról számol be, hogy az EU lakosságának (demokratikus) alapértékei
jelentős mértékben eltérnek a fehérorosz lakosság alapértékeitől, ezért
ezeket valamilyen módon össze kell egyeztetni a jövőben. A rendszer
átalakítását alapvetően a politikai elitnek kellene vezetni, de a
jelenlegi elit nem bír a demokratikus átmenethez szükséges politikai és
társadalmi szocializációval, a társadalom pedig még inkább éretlen. Így
az Európai Unió számára jelentősebb eredménnyel bírhat, ha a
törvényesség, a pluralizmus és a piacgazdaság fejlesztésében vállal
szerepet, és nem az ideáltípusos demokráciát erőlteti. Egy hozzászóló
rámutatott, hogy jelenleg problematikus az Európai Unió részéről a
média- és szólásszabadság kritikája is, miközben az EU soros elnökségét
ellátó Magyarország alapvető uniós értékeket sért médiatörvényével.
Végül a hozzászólások kapcsán kialakuló
eszmecsere általános konklúzióját úgy lehetett megfogalmazni, hogy
különösen fontos, hogy rövidtávon az EU nyomást gyakoroljon a politikai
foglyok szabadon bocsátása érdekében, hosszú távon pedig felkutassa és
támogassa azokat az ellenzékieket, akiken keresztül előkészíthető és
megvalósítható a békés politikai átalakulás Fehéroroszországban.
A Keleti Partnerséggel kapcsolatban
egyértelműen kijelentésre került, hogy az Európai Unió a 2005-ben
bekövetkezett ukrajnai politikai fordulatot követően egy olyan
lehetőséget szalasztott el, ami 2010-ben visszatérítette az országot az
oroszbarát irányba. Ukrán szempontból ennek oka az lehetett, hogy a
nyugati államok alulértékelték az ország stratégiai jelentőségét, ami
az ország méretén és lakosságán túlmenően elsősorban az
elhelyezkedéséből adódó tranzit szerepében nyilvánul meg. Pedig utóbbi
különösen előnyös abból a szempontból, hogy Ukrajna területén nincsenek
olyan befagyott konfliktusok, mint a többi kelet-európai állam
területén.
Azt is szem előtt kell tartani, hogy az
EU-nak és az Egyesült Államoknak eltérőek az érdekei a térségben, így
az Uniónak saját bilaterális kapcsolatainak fejlesztésére kell
támaszkodnia, aminek egyik fontos lépése a társulási tárgyalások
folyamatának újjáélesztése. A Keleti Partnerség jövőjével kapcsolatban
egyértelműen megfogalmazódott, hogy az eddigi tanulságok alapján
szükségessé vált a támogatások átstrukturálása, melynek értelmében a
korábbi gyakorlat helyett a támogatás mértékét a valós teljesítésekhez
kell kötni. Az EU keleti szomszédjai irányában differenciált értékelés
kialakítása kívánatos, aminek keretében az egyes államokkal a
bilaterális kapcsolatot a megvalósított reformokkal arányosan,
kölcsönösségen alapulva kell fejleszteni, mivel mára bebizonyosodott,
hogy az egységes megközelítés nem működött.
dr. Karl A. Lamers, Szent-Iványi Ágnes /MAT alelnök/, Andrássy
Zita és Mark V. Vlasic.
Többpólusú Európa
A „többpólusú Európa
létrejöttét” megvitató ülésszak munkájának alapját a 2007-ben
alapított páneurópai agytröszt, a European Council on Foreign Relation (ECFR)
The Spectre of a Multipolar Europe című 2010 októberi tanulmánya képezte. A tanulmánnyal
kapcsolatban egységes vélemény fogalmazódott meg, mely szerint a
„többpólusú” megközelítés nem szerencsés, illetve nem írja
le a valós viszonyokat, amire inkább alkalmas lenne a
„pólusnélküliség” kifejezés, amennyiben egyik európai
vezető hatalom sem akar/képes vezető pozíciót betölteni, így a
„pólusok” nem versengőek, hanem egymás mellett helyezkednek
el. Ennek legfőbb oka a vezető európai államok hatalmának, valós
képességeinek és stratégiai cselekvési lehetőségeinek gyors és jelentős
csökkenése, Oroszország és Törökország esetében pedig a saját – Európán
kívül eső – célok felé fordulás. Európa államai puha hatalmi
képességeikből is gyorsan veszítenek, így egyre kevéssé képesek arra,
hogy a szomszédos régiókban zajló eseményeket érdekeik szerint
befolyásolják, alakítsák (például a Kaukázusban vagy Észak-Afrikában).
Oroszország az elmúlt két évtizedben sok
tekintetben befelé fordult, miközben Európa több lehetőséget is
elszalasztott a közeledés és együttműködés terén (pl.: gazdasági
együttműködés, Oroszország WTO-tagsága, kulturális és oktatási
kapcsolatok, turizmus). Ezzel szemben az EU és Törökország viszonyában
meghatározó akadály, hogy – bár szükséges lenne – nincs
őszinte kapcsolat. Törökország esetében az EU szerepe és az Európa
irányába érzett elkötelezettség 2005 óta a csatlakozási tárgyalások meg
nem oldott problémái és egyes tagállamok nyíltan ellenző magatartása
következtében csökkent. A török külpolitika új
irányvonalait tekintve a kérdés ma már az, hogy Törökország autonóm,
vagy regionális hatalomként definiálja-e magát? Az ECFR tanulmány
Törökországot pólusként említi meg, ami annyiban lehet pozitív, hogy
végre egyenlő pozíciót feltételez, ami korábban nem volt jellemző,
ráadásul Törökország tekintetében két átalakuló kontextust kell
figyelemmel követni: a török-nyugati kapcsolatot és az ország belső
(demokratikus) átalakulását. Összességében azonban új lendültre van
szükség, mivel a tagsághoz képest „más lehetőségek”
felajánlása Törökország számára nem felel meg, más megoldásban nem
érdekelt.
Az elemzők Oroszország tekintetében a
2008-as grúz háborút az agresszív, érdekszférákon alapuló
„poszt-szovjet politika” utolsó felvonásaként említették,
amit az igazán mély változásokat hozó pénzügyi válság követett. A
konfliktusos külpolitikát ma a politikai elit nem támogatja, mert
minden tekintetben túl drága, Oroszország ezért inkább befelé fordul:
mind a szándék és politikai akarat, mind pedig a képességek
tekintetében lényegesen kevesebb jut esetében is a beavatkozásra. Ugyanakkor
Oroszországnál jól érzékelhető az Ázsia felé fordulás, tudatos
útkeresés elsősorban Japán, Kína és India felé. E tekintetben az
Egyesült Államokkal is „szabadabbak, hatékonyabbak és inkább
stratégiai szintűek” az érdekegyeztetések, politikai tárgyalások,
mivel azokat nem terhelik helyi szintű múltbeli problémák. Oroszország
várhatóan nem Európában kívánja kialakítani a jövő stratégiai
napirendjét.
Az orosz-amerikai kapcsolatok elmúlt két
évének értékelése (Reset)
A 2009-ben kezdeményezett Reset
mind az Obama adminisztráció multilaterális külpolitikája, mind a
Medvegyev-Putyin kettős együttműködőbb külpolitikai irányvonala
következtében a 2008-as mélypontot követően jelentős – a korábbi
szintet is felülmúló – eredményeket hozott. A grúz-orosz háború
után sokan egy új hidegháborútól tartottak; a következő években az EU
irányában energetikai zsarolással, majd a Wikileaks eset után az
amerikai-orosz kapcsolatok jelentős romlásával számoltak – mindez
azonban nem következett be. A Reset tulajdonképpen az egész
kapcsolatrendszer „újrakonfigurálásává” vált annak
érdekében, hogy mélyebb változásokat, valós eredményeket hozzon
rendszer szinten.
A felek érdekeinek szinkronizálása 5
területen volt kiemelkedő:
o START-3: 20%-kal csökkent a
stratégiai nukleáris fegyverek felső küszöbszintje. (De a taktikai
nukleáris fegyverek tekintetében nem történt változás, sem akkor, sem
azóta.)
o ABM rendszerek szárazföldi
telepítésének (Csehország, Lengyelország) visszavonása, helyette
integrált rakétavédelmi rendszer kialakítása.
o Non-proliferáció: Irán és
Észak-Korea elleni újabb szankciók elfogadása.
o Afganisztán: az ISAF északi
szállítási útvonalainak biztosítása, közös kábítószer-ellenes fellépés.
o Terrorizmus ellenes
együttműködés, energiabiztonság, konfliktuskezelés.
A Reset célja alapvetően nem az
volt, hogy „jó kapcsolatot” alakítson ki a felek között
minden kérdésben, hanem hogy működőképes kapcsolat jöjjön létre,
mellyel az egyes kérdésekben mindkét fél nyer (win-win), mivel nem
tekinti zéró-összegű játéknak az adott érdekkonfliktusokat. Az amerikai
fél alapvető követelménynek tekinti, hogy érvényesíteni tudja az
érdekszférák megszüntetését mind a politikai retorikában, mind a
gyakorlatban. A megújuló együttműködés lehetővé tette, hogy egyes (demokratikus,
emberi jogi) alapértékek tiszteletben tartása folyamatosan napirenden
legyen; előrelépést érjenek el olyan országokhoz kapcsolódó
problémákban, amelyek valamelyik nagyhatalomhoz kötődnek; miközben
elkerülték, hogy olyan konfliktusokat emeljenek be a napirendre, ami
csak közvetetten érinti a két országot. Számszerűsítve a Reset
folyamatában 18 különböző programot kezdeményeztek és bonyolítottak
(beleértve emberi jogi programokat is), és elérték az orosz civil
társadalom, a politikai ellenzék és nem kormányzati szervezetek
részvételét is.
A sikeres együttműködést bizonyítja
amerikai részről, hogy az orosz fél már nem követeli a Kirgizisztánban
található amerikai bázis bezárását, és hogy Oroszország elfogadta az 1929. sz. ENSZ BT Határozatot az Irán elleni
szankciókról, valamint felbontotta az Sz-300 rakéták Iránnak történő
eladásáról kötött szerződést. Továbbá a poszt-szovjet
érdekszféra gyengülését mutathatja, hogy a Független Államok
Közösségének államai már nem szerepelnek kiemelt helyen az orosz
stratégiai dokumentumokban. Ehhez képest az együttműködés orosz részről
a WTO-tagság elősegítésében és a belső modernizációs törekvések
segítésében ölthetne testet a továbbiakban.
Ellenvélemények szerint a nyugt-európai
fővárosok kissé naivnak ítélik meg az amerikai optimizmust, azt
hangoztatva, hogy az alapvető orosz célkitűzések nem változtak, csak
barátságosabb köntösben, együttműködőbb stílusban törekszenek azok
elérésére. Eszerint Oroszország tudatosan épít arra, hogy
megkerülhetetlen szereplő a világban, továbbra is fenn kívánja tartani
a poszt-szovjet térség feletti felügyeletet, miközben a nyugati
szemlélők szkeptikusak az orosz strukturális modernizáció lehetőségeit
és a szándék komolyságát illetően. Európai szempontból értékelve, míg
egyes európai államok profitálhattak az amerikai-orosz közeledésből,
addig az EU egésze veszített rajta, mivel kevesebb figyelmet kap és
kevésbé fontos partnernek tűnik. Az európai államok azt várták a Resettől,
hogy Oroszország határozott elkötelezettséget mutasson az átfogó
modernizáció irányában, mivel a modernizáció jobban Európa felé
irányítaná az orosz külpolitika figyelmét, mint a modernizáció egyik
fontos partnere. Még ha ez nem is következne be, az EU-orosz
kapcsolatot kifejezett negatív hatás csak emiatt nem éri.
Összegezve, a Reset kedvezőbb
körülményeket teremtett olyan, közös érdekeket és függőséget magukban
foglaló kérdések megtárgyalásához, mint például a nukleáris leszerelés
és non-proliferáció, amelyeket nem lehet olyan konfliktusok állásától
függővé tenni, mint például Grúzia helyzete.
A Kaukázus befagyott konfliktusai
A fórum során több szekcióban is
felmerült, hogy a Kaukázus befagyott konfliktusai tekintetében a
közeljövőben a konfliktusok kiújulására, humanitárius válság(ok)
kirobbanására lehet számítani, ami a tekintetben különösen vészjósló,
hogy a jelenlegi trendek szerint egyik jelentős szereplő (EU –
nincs képessége, Oroszország – nincs szándéka, USA – nincs
érdeke) sem akar felelősséget vállalni annak megfékezéséért,
kezeléséért. Regionális szereplőként Törökország várhatóan, ha Hegyi
Karabahban felélénkül a konfliktus, először Oroszországgal, majd az
Egyesült Államokkal próbálna meg összehangolt lépéseket tenni, és csak
a sor végén következne az Európai Unió.
A pozsonyi Biztonságpolitikai Fórum
legfontosabb tanulságai és következtetései
- Az EU Keleti Partnerség
programját az „eredményorientáltság” céljával át kell
strukturálni, amit a lengyel elnökség alatt fognak megtenni.
- Az EU stratégiai
szerepvállalási és érdekérvényesítési képessége minden tekintetben
– a „soft” képességek terén is – gyorsan
csökken, cselekvési szabadsága korlátozott, amit ma már nyíltan ki
is mondanak. Meghatározó stratégiai partnerei – Oroszország,
USA – számára egyre inkább másodlagossá válik a felemelkedő
ázsiai országokkal szemben, így elsősorban a gazdasági válság
hatására Európa „többpólusú”, vagy éppen ellenkezőleg
„pólus nélküli” – hatékonyan kezdeményező
szereplő nélküli – kontinenssé válik.
- Oroszország konfliktusos
„poszt-szovjet külpolitikája” 2008-at követően
lezárult és jelenleg kevésbé tettre kész. Ez egyrészt hatékonyabb
stratégiai szintű külpolitikai együttműködést tesz lehetővé az
Egyesült Államokkal, mivel kevesebb a konfliktus, másrészt egyes
potenciális konfliktusok „elhanyagolását”
eredményezheti (Hegyi Karabah). A Reset folyamata több,
közös érdeket és nagyfokú függőséget magában foglaló kérdés
eredményes megtárgyalásában nyilvánult meg 2009 óta.
A GLOBSEC 2011 magas színvonalú
lebonyolítását nagymértékben segítette az innovatív hozzáállás és a 21.
századi technológia alkalmazása, melynek révén az ülésszakok rendkívül
dinamikusnak és interaktívnak bizonyultak. A belső zárt láncú tévének
köszönhetően a konferencia helyszínén bárhol figyelemmel lehetett
kísérni az előadások helyszínéül szolgáló teremben elhangzó beszédeket
és hozzászólásokat, de az interneten is követhetőek voltak az események
a GLOBSEC honlapján keresztül, míg a fórum közösségi profiljai (facebook, youtube,
twitter)
lehetőséget biztosítottak minden érdeklődő számára a résztvevőkkel
történő valós idejű kommunikációra. Összességében a GLOBSEC 2011
konferencia már nem csak Közép-Európa legjelentősebb kül- és
biztonságpolitikai fóruma, hanem Európa egyik meghatározó
konferenciája, amely jelentős szerepet játszik és viszonyítási alapként
szolgál a transzatlanti térség biztonságpolitikai kérdéseinek
professzionális szintű megvitatásához.
Forrás:
http://www.biztonsagpolitika.hu/index.php?id=16&aid=993
***
Orbán Viktor miniszterelnök uniós köszöntője
"A háború
és a gyűlölet romjai fölé barátságot építeni, térdre kényszeríteni a
kommunizmust, újraegyesíteni Európát, megalkotni egy új világpénzt
bizonyára nehezebb volt, mint az a munka, ami most ránk vár." Hol
van már a tavalyi hó? Mikor hazám képviselőjeként 2002 előtt részt
vettem az Európai Unió miniszterelnökeinek csúcstalálkozóin, mindannyiunkat
lelkesedés, optimizmus, az Európa újraegyesítése iránt érzett
történelmi elkötelezettség, az euró bevezetésének történelmi tette
miatti büszkeség, az ősi európai civilizáció újabb diadalmas
korszakának előérzete hatotta át.
Amikor 2010 nyarán újra szélesre tárultak előttem az európai
csúcstalálkozóknak otthont adó szalonok ajtói, gondterhelt arcélek,
mélyen barázdált homlokok, a bizonytalan jövőről szóló beszédek,
segítséget sürgető és válságtanácskozásokba süllyedő államférfiak és
államasszonyok fogadtak. Mindehhez az euró eresztékeinek recsegése és
ropogása adta a háttérzenét.
Egy derűlátó korszak lezárult, egy küldetés véget ért, egy nagy
elhivatottság üzemanyagtartályai kimerültek, a hordozórakéták
kényszerleszállást hajtottak végre.
Nem érdemes méltatlankodnunk a sors igazságtalan és balszerencsés
fordulata miatt. Végül is a nagy civilizáció, az ősi kultúrák,
világbajnok gazdasági rendszerek életciklusa már csak ilyen. Magasba
lendítő küldetések után válságos árapály, kétségekkel teli útkeresés,
majd az új küldetésre való rátalálás katartikus, megerősítő és
önbizalommal teli évei következnek.
A második világháború európai romjai felett így jelölte ki számunkra a
Gondviselés a tartós európai béke felépítésének küldetését, majd a
kommunizmus összeomlása után így vált küldetésünkké az európai
kontinens újraegyesítésének ügye, ide értve az eurót, az egyesített
Európa legfontosabb és legerősebbnek ígérkező acélpántját is.
A majd két évtizedes diadalmenet korszakát a világpiac
újrafelosztásához vezető globalizáció tektonikus mozgásai váltották
föl. Az Európai Unió előtt álló feladat nem bonyolult, csak nehéz.
Kezelni kell a ma elharapózónak látszó nemzetgazdasági válságokat,
sikeres válságkezeléssel meg kell szilárdítani és a világ
legmegbízhatóbb pénzévé kell tenni az eurót, és úgy kell megújítani az
európai gazdasági rendszert, hogy versenyképes legyen az ambíciótól
fűtött és a siker éhségétől hajtott új riválisaival.
A belga elnökség hathónapos munkája egy futóverseny jól sikerült
rajtjára emlékeztet: a magyaroknak most körelőnyt kell kiharcolni, a
lengyeleknek pedig jól kell megfutni a célegyenest.
Visszazökkenve az eurokraták különleges nyelvi világába, ez annyit
tesz, hogy a belga elnökség alatt felállították a válságkezelő task
force-ot, a magyar elnökség idején pedig végig kell vinni a
szerződés módosítását, fel kell állítani az állandó válságkezelő
mechanizmust, be kell üzemelni az európai gazdasági szemesztert, ki
kell tárni a teljes foglalkoztatáshoz, a munka és a termelés
megbecsüléséhez vezető ajtókat, majd a lengyeleknek egy huszáros
vágtával meg kell alkotniuk azokat az eszközöket, a többéves
kerettervet, amelyekkel ezek a célok elérhetők.
Ennyi az egész. Nehéz, de korántsem lehetetlen. A háború és a gyűlölet
romjai fölé barátságot építeni, térdre kényszeríteni a kommunizmust,
újraegyesíteni Európát, megalkotni egy új világpénzt, kiépíteni 500
millió ember és 27 nemzet közös és egységes gazdasági térségét,
bizonyára nehezebb volt, mint az a munka, ami most ránk vár. Miért ne
lennénk hát optimisták?
Az EU Tanácsának 2011 első
félévében soros magyar elnöksége mindent meg fog tenni annak érdekében,
hogy az Európa 2020 stratégia sikeresen megvalósuljon - jelentette ki
Orbán Viktor miniszterelnök a Tanács honlapján megjelent exkluzív
interjúban.
***
Szövetségesi kötelezettségeinket
teljesítjük
Dr.
Hende Csaba honvédelmi miniszter szeptember 7-én hivatalában fogadta dr.
Karl A. Lamers-t, az Atlantic Treaty Association elnökét, a Bundestag
Védelmi Bizottságának alelnökét. A miniszterrel történt találkozón
részt vett Márki Gábor védelemgazdasági helyettes államtitkár és
Siklósi Péter védelempolitikai és védelmi tervezési helyettes
államtitkár is.
Dr. Karl A. Lamers az Atlanti Tanács elnöke, dr.
Vizi E. Szilveszter professzor meghívására érkezett hivatalos
látogatásra Budapestre. A megbeszélésen Hende Csaba köszönetet mondott
azért a szoros és kiemelkedő együttműködésért, amely a magyar-német
katonai kapcsolatokat jellemzi, különös tekintettel az afganisztáni
műveleti területre. Elmondta: szándékában áll december 7-én hivatalos
látogatást tenni dr. Karl-Theodor Freiherr zu Guttenberg német védelmi
miniszternél, amelyen – a tervek szerint - szándéknyilatkozatot
írnak alá a már eddig is kiemelkedő egészségügyi együttműködés
kiterjesztéséről.
Dr. Karl A. Lamers hangsúlyozta: Magyarország
különleges jelentőségű a számára. Először 1989. november 9-én járt
hazánkban, amikor a berlini fal leomlott. Akkor az elsők között
mondhatott köszönetet a magyar félnek a Páneurópai Piknik során
nyújtott önzetlen segítségért. Kifejezte reményét, hogy a magyar
honvédelmi miniszter a németországi látogatása során, részletesen
megismerkedhet a Bundeswehr szerkezeti átalakítására és a
haderőcsökkentésére vonatkozó tervekkel és döntésekkel. Ezzel
kapcsolatban megkérte Hende Csabát, röviden ismertesse a magyar
hivatásos haderőre történő áttérés és a tartalékos haderő
újjászervezésével kapcsolatos tapasztalatait.
Dr. Hende Csaba válaszában elmondta: hat évvel
ezelőtt a magyar kormány nem szánt kellő időt az áttérés
előkészítésére, és az ország valós igényeit figyelmen kívül hagyta. A
hadsereg létszámának drasztikus csökkentése következtében ma már fel
sem merül a sorkötelezettség visszaállítása. Egész fegyvernemek
hiányoznak. A tartalékos haderő újjászervezése összetett feladat, a
részletek kidolgozása – más országok tapasztalatainak
figyelembevételével – most történik. A sorkötelezettség
megszüntetésével a legfőbb érintkezési felület szűnt meg a haderő és a
lakosság között.
Ugyanakkor pozitív társadalmi visszajelzés –
hangsúlyozta a miniszter –, hogy többszörös a túljelentkezés a
fiatalok között: a ZMNE 100 hallgatói helyére idén 2000-en jelentkeztek.
Dr. Karl A. Lamers Afganisztánnal kapcsolatos
kérdésére válaszolva Hende Csaba kifejtette: „szövetségesi
kötelezettséginket teljesítjük, ezzel párhuzamosan a PRT funkciójának
felülvizsgálatát a külügyi tárca szakértőivel közösen megkezdtük, a
súlypontot pedig a kiképzésre helyezzük, mert ez visz közelebb ahhoz a
célhoz, hogy Afganisztán önállóan képes legyen gondoskodni saját
biztonságáról”.
Dr. Hende Csaba és Karl A. Lamers egyetértett
abban, hogy a legfőbb cél az, hogy Afganisztán ne váljon a nemzetközi
terrorizmus „biztonságos kikötőjévé” és a 2001. szeptember
11-i események ne ismétlődhessenek meg sehol a világon.
***
Hagyományos értékei megőrzése
mellett újul meg a NATO
A
NATO-nak reagálnia kell a 21. század új biztonsági kihívásaira, ám egyszersmind
meg kell őriznie azon értékeket is, melyek talaján létrejött –
hangsúlyozta a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen tett látogatása
során Karl Lamers, a német törvényhozás védelmi bizottságának alelnöke,
az Atlantic Treaty Association elnöke.
Vizi
E. Szilveszter, a Magyar Atlanti Tanács elnöke meghívására hivatalos
látogatást tett hazánkban Karl Lamers, a Bundestag tagja, a német
törvényhozás védelmi bizottságának alelnöke, az Atlantic Treaty
Association elnöke. Karl Lamers kedden délelőtt találkozott Martonyi
János külügyminiszterrel, majd Hende Csaba honvédelmi miniszterrel,
délután pedig a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemre látogatott.
Magyarország egyetlen katonai felsőoktatási intézményének Hungária
körúti főlétesítményében először a Magyar Ifjúsági Atlanti Tanács
képviselőivel és a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem hallgatóival ült
le egy kötetlen beszélgetésre az intézmény könyvtárában, majd ezt
követően előadást tartott a NATO új stratégiai koncepciójáról a
meghívott vendégek és az érdeklődők előtt.
Közös értékek és
szolidaritás
Hlács
András, a Magyar Ifjúsági Atlanti Tanács elnökének köszöntője után Karl
Lamers röviden felelevenítette Magyarországgal kapcsolatos élményeit, hangsúlyozva,
hogy nem pusztán vendégként, hanem barátként érkezett hazánkba.
„Budapesten tartózkodtam 1989. november 9-én, amikor leomlott a
berlini fal, így az elsők között lehettem, akik köszönetet mondhattak
Magyarország népének az ebben játszott szerepükért”, emlékezett
vissza Karl Lamers, aki ezt követően őszinte részvétét fejezte ki az
augusztus 23-ai afganisztáni támadás két magyar katonaáldozatának
halála miatt.
Az
afganisztáni tragédia kapcsán Karl Lamers kiemelte: a történtek ismét
rámutattak a közép-ázsiai országban végzett NATO-tevékenység
fontosságára. „Nekünk, szövetségeseknek együtt, szolidaritásban
kell dolgoznunk Afganisztánban, hogy elkerüljük az onnan kiinduló
terrorista tevékenységet, ami például 2001. szeptember 11-éhez is vezetett”,
fogalmazott, hangsúlyozva, hogy tőle is gyakran megkérdezik, mit keres
a NATO olyan messzi országokban, mint például Afganisztán. „Sőt,
akárhová megyek, mindenütt azt tapasztalom, hogy az emberek jelentős
része nem is tudja pontosan, miről szól, miért dolgozik a NATO. Ezért
is tartom nagyon fontosnak, hogy most itt lehetek önök között, hiszen
az értékek csak és kizárólag a fiatalok meggyőzése által adhatók
át”, mondta.
Hlács András kérdésére válaszolva Karl Lamers
elismerte: 61 évvel ezelőtti létrejöttekor a NATO elnevezés valóban
mást takart, mint ma, a szövetség által vallott és képviselt értékek
azonban nem változtak. „Mindannyian együtt dolgozunk ezen értékek
alapján”, mondta, majd külön kiemelte a kollektív védelem elvét
kimondó 5. cikkelyt, mint ennek legkézzelfoghatóbb bizonyítékát.
„A NATO-nak ugyanakkor választ kell adnia a 21. század
kihívásaira, hiszen a világ megváltozott. Napjainkban már nem két
politikai és katonai tömb áll szemben egymással, hanem olyan határokon
átívelő kihívásokkal kell szembenéznünk, mint a globális terrorizmus, a
klímaváltozás és a migráció okozta feszültségek, a vízhiány, a
kibernetikus hadviselés. A NATO új stratégiai koncepciójának azt kell
bizonyítania, hogy nemcsak jól látjuk és felismerjük ezeket a
kihívásokat, de egyben választ is tudunk adni rájuk.”
Van-e olyan határ, melyet a NATO nem léphet át,
akár földrajzi, akár egyéb értelemben? – hangzott el hallgatói
részről a kérdés. Karl Lamers kiemelte, hogy az új stratégiai
koncepciónak erre a felvetésre is választ kell adnia, egyértelművé
téve, hogy a szövetség nem kíván világrendőrséggé válni. „A
problémákat azonban néha ettől függetlenül is messze a határainktól, az
eredetüknél kell kezelni. Csak így tudjuk megelőzni, hogy azok aztán
eljussanak a mi otthonainkba is”, mutatott rá, példaként ismét a
9/11-es eseményeket kiemelve. „Mindehhez természetesen – a
közös értékek jegyében – szövetségeseket is kell keresni a
szövetségtől földrajzilag távol eső régiókban is. Ennek jegyében
folytatunk rendszeresen egyeztetéseket Ausztráliával, Japánnal,
Dél-Koreával, sőt, Mongóliával is.”
A NATO és Oroszország viszonyát illetően Karl
Lamers leszögezte: a szövetségnek szüksége van Moszkvára ahhoz, hogy a
célzott békét és biztonságot el tudja érni. „A közel-keleti
feszültségek, Afganisztán, illetve Irán és Észak-Korea nukleáris
programja olyan fenyegetések, melyek egyszerre veszélyeztetik
Oroszországot, az Európai Uniót és a NATO-t”, fogalmazott,
hangsúlyozva a NATO és Moszkva közös bizottságának évek óta kölcsönös
bizalmon alapuló munkáját. „Oroszország számára azonban
egyértelművé kell tenni, hol húzódnak azok a vörös vonalak, melyeket
nem léphet át, legyen szó akár Grúziáról, akár Koszovóról, akár egyéb
katonapolitikai kérdésekről”, tette hozzá.
A NATO afganisztáni küldetésének jövőjét firtató
kérdésre Karl Lamers úgy felelt: elképzelhető, hogy a háború nem
nyerhető meg, de elveszíteni sem szabad azt, hiszen ebben az esetben a
szövetség hitelessége forogna kockán. „Barack Obama amerikai
elnök nemrég arról beszélt, hogy 2011 közepén talán megkezdődhetnek az
egyeztetések a kivonulásról, de én ezt a magam részéről kétlem.
Afganisztánt csak akkor szabad elhagyni, amennyiben a helyi katonai és
rendőri erők már képesek fenntartani a stabilitást és a biztonságot, ha
nem is az összes tartományban, de legalábbis a nagyrészükben”,
vélekedett, szintén kérdésre válaszolva kiemelve Pakisztán szerepét is
a rendezésben. „Az afganisztáni helyzet Pakisztán nélkül nem
oldható meg.” Karl Lamers ugyanakkor azt is leszögezte, hogy Afganisztánra
nem szabad nyugati típusú demokráciát erőltetni, hiszen a helyi törzsi
politikai hagyományok gyökeresen eltérnek ettől. „Valami olyat
kell létrehozni, ami a demokráciához hasonló, és segíteni kell a helyi
erőket a jobb kormányzásban, a korrupció és a kábítószer-kereskedelem
felszámolásában. Manapság már Hamid Karzai elnökkel is mindenki
érezteti, hogy nem végtelen történetről van szó: neki is jobb
kormányzásra kell törekednie.”
Az
együttműködés az egyetlen lehetőség
A kötetlen beszélgetést követően Karl Lamers az
egyetem dísztermében tartott előadást, ahol először Lakatos László
nyugállományú okleveles mérnök vezérőrnagy, majd Vizi E. Szilveszter, a
Magyar Tudományos Akadémia egykori és a Magyar Atlanti Tanács jelenlegi
elnöke köszöntötték a vendéget. „Az együttműködés nem egy
lehetőség a sok közül, hanem az egyetlen út”, fogalmazott
előadásában Karl Lamers, aki itt is hangsúlyozta: a szövetség
gyökeresen megváltozott világpolitikai körülmények között, a
hidegháború befejeztét követően is igazolta életképességét és
fontosságát, és ez a jövőben sem lesz másképp. „Szkeptikusok az
alapítás idején is voltak, de az idő beigazolta, hogy tévedtek. A
katonai szövetség mára egy olyan politikai szervezetté fejlődött,
melynek katonai eszközök is a rendelkezésére állnak, és éppúgy
bizonyította nélkülözhetetlenségét a hidegháború után, a balkáni
rendezés éveiben, mint 2001. szeptember 11-ét követően. Nincs még egy
ennyire elfogadott, sokrétű és sikeres katonai szövetség a világon,
mely a stabilitás zálogát jelenti egy instabil világban. Egyszerre
küzdünk a terrorizmus és a kalózkodás ellen, és egyszerre segítjük a
pakisztáni árvíz áldozatait.”
Karl
Lamers az új stratégiai koncepció és a NATO átalakítása kapcsán
kiemelte: a legfontosabb, hogy a dokumentumban tételesen szerepeljenek
a 21. század aktuális kihívásai. „2001. szeptember 11-ével új
fejezet kezdődött a világpolitikában. A veszélyeknek nem állják útjukat
az országhatárok: a terrorizmus, a tömegpusztító fegyverek
proliferációja, a bukott államok, a migráció, az energiahiány, a
kibernetikus hadviselés, a klímaváltozás vagy a vízhiány nem
tartóztatható fel a mesterségesen meghúzott vonalaknál”,
fogalmazott. Mint mondta, az új stratégiai koncepciónak legalább 10-15
évre kell szólnia, és az új kihívásokra adott válasz mellett is
tartalmaznia kell mindazon értékeket, melyek talaján a szövetség annak
idején megalakult. Emellett fontosnak nevezte a kommunikációs
tevékenység fejlesztését is, hogy minél szélesebb kör ismerkedhessen
meg a NATO tevékenységével.
***
Fókuszban
A
NATO formálódó új stratégiai koncepciójáról
A Magyar Atlanti Tanács és a Zrínyi
Miklós Nemzetvédelmi Egyetem A NATO formálódó új stratégiai koncepciója
és Magyarország címmel tartott konferenciát 2010. március 25-én, a
Nemzetvédelmi Egyetemen.
Az új koncepció kialakítását tavaly, a
NATO 60. évfordulójára rendezett csúcstalálkozón határozták el. Az új
stratégiát igen széles körű szakértői viták készítették elő. A vitákban
megfogalmazott dilemmákat foglalták össze a konferencia neves előadói.
A rendezvényt, házigazdaként, Padányi
József mk. ezredes rektorhelyettes üdvözölte. Hangsúlyozta, hogy a ZMNE
életében kiemelkedő szerepet töltenek be a konferenciák, felsőoktatási
intézményként az egyetem fontosnak tartja, hogy az új ismeretek ilyen
módon is bekerüljenek az oktatásba. A rektorhelyettes elégedetten
állapította meg, hogy a konferencia résztvevői között nagy számban
vannak jelen az egyetem oktatói és hallgatói.
Az erkölcs nem fejlődött
exponenciálisan
A konferenciát Vizi E. Szilveszter, a Magyar
Atlanti Tanács elnöke nyitotta meg. Arról beszélt, hogy a világ a 21.
században számtalan olyan problémával szembesült és szembesül, amire az
emberek nem voltak, illetve nincsenek felkészülve. ,,Ki gondolta volna,
hogy ilyen mértékű terrorizmus önti el a világot?”– tette
fel a kérdést a MAT elnöke. Majd így folytatta: Mi történt az elmúlt
100 évben? A tudomány exponenciálisan fejlődött, az erkölcs, az ember
és ember viszonya nem fejlődött vagy nem eléggé fejlődött.
Hangsúlyozta, tudjuk, hogy a tudás és az információ hatalom. De nem
elég a tudást megszerezni, nem elég élni a lehetőségekkel, a tudás
értékteremtő képességéhez megfelelő emberi magatartásra is szükség van.
Beszélt róla, hogy a NATO-ban nemcsak
katonai együttműködés van a tagországok között, hanem szakmai,
tudományos, kulturális együttműködés is. Az új stratégia egyik alapvető
elemét az emberi kapcsolatok fejlesztése jelenti, jó emberi kapcsolatok
nélkül ugyanis nem létezik jó együttműködés.
Értékek vagy érdekek?
Az első panelben a téma elismert
szakértői szólaltak fel. Elsőként Rábai Zsolt (NATO-központ, Brüsszel)
mondta el az új koncepció vitájáról alkotott véleményét. Mint mondta,
alapkérdése a vitának, hogy vajon az értékek vagy az érdekek alapján
fogalmazódnak-e meg a koncepció kérdéskörei. A szakértők között van,
aki a funkciók felől közelít, van, aki az értékek felől. Az már
közismert, hogy megváltoztak a körülmények a világban: megjelent és
erősödik a terrorizmus, új biztonsági kérdések fogalmazódnak meg
(gazdaság, klíma, energia stb.). Rábai Zsolt tapasztalata szerint az
utóbbi két hónapban változás következett be a vitákban, sok más mellett
a proliferáció is egyre többször szóba kerül.
Konszenzusos vagy többségi döntés?
Jellemzi a mostani vitát, hogy a stratégia kialakításában külső erők
is részt vesznek, nyilvános konferenciákon folyik a polémia, nemcsak a
tagállamokból, de a partner államokból is érkeznek szakértők. Sőt, a
vitában Moszkvával is konzultálnak, vajon ők hogyan látják a NATO
jövőbeli kérdéseit. Rábai Zsolt kiemelte, a NATO-nak rendkívül fontos
tudni, hogy a partnerek hogyan gondolkodnak, hogyan látják a NATO
jövőjét. Előadásának további részében Rábai Zsolt megfogalmazott néhány
további vitatott kérdést. Regionális vagy globális szervezet legyen a
NATO? Maradjon-e a NATO gyakorlata a konszenzusos döntés, vagy térjenek
át a többségi alapon létrejött megállapodásokra. Olyan témákról
vitatkoznak ma, mondta a szakértő, amelyek eddig a NATO lényegét
alkották.
Az előadó azokat a témaköröket is összegyűjtötte, amelyekben
szerinte nem lesznek változások az új koncepcióban sem. Ilyen a NATO
kulcsszerepe. Vagyis, nem változik a NATO feladata, hogy a
szövetségesek területét és lakosságát megvédje. Az már más kérdés, hogy
a védelem ma már nem csak a hagyományos értelemben fogalmazódik meg,
felvetődik a kibernetikai védelem, az energiabiztonság védelme stb.
Továbbra is szükség van a partnerségre, megmarad a nyitott ajtó
politikája, folytatódik a NATO átalakulása, marad az arányos
teherviselés és a szolidaritás elve. Kérdés azonban, hogy a
NATO-országok, ma is hajlandóak lennének-e arra, hogy felvegyék egy
nagyhatalommal a harcot, ha az megtámad egy kis NATO országot.
Úgy néz ki, hogy a NATO továbbra is regionális marad, de
politikai szerepe nőni fog, s a globális biztonsági kérdésekről
várhatóan globális konzultációkat folytat majd.
Érdekes tapasztalat, hogy az eddigi szakértői viták során inkább
kérdések vetődtek fel, és nem a kérdésekre adott válaszok kerültek
nyugvópontra.
Finanszírozási kérdések
Sokan felvetették például, hogy újra kell fogalmazni a kollektív
védelmet (5. cikk), az elrettentést, a nukleáris elrettentést.
Megváltozhat a döntéshozatal folyamata. A javaslat szerint a NATO
tanács kevesebb döntést hozzon, inkább politikai döntéseket fogalmazzon
meg, műveleti szinten pedig a konszenzusos döntést váltsa fel a
többségi alapon megszületett döntés.
A pénzügyi válság a finanszírozási kérdéseket is újszerű módon
vetette fel. Egyes szakértők szerint nem sikerül a jövőben sem elérni,
hogy a NATO országok GDP-jük két százalékát a védelmi erejük
fejlesztésére fordítsák. De azzal mindenki tisztában van, hogy
fejleszteni kell. A pénzszűke előtérbe hozza a közös beszerzéseket, a
helyi erők kiképzését, annak érdekében, hogy azok képesek legyenek megvédelmezni
a saját biztonságukat. Fontossá válnak a megelőző műveletek, annak
érdekében, hogy ki se alakuljon a válság.
Eltérő helyzetű NATO-országok eltérő
elvárások
Az előadók sorában Tálas Péter (SVKI igazgató) következett. Ő a
NATO jövőjéről szóló politikai vitákat foglalta össze. Jó dolognak
tartja, hogy a szakértők ilyen lehetőséget kaptak az új koncepció
kialakításában. Azért is fontos, hogy széles körű legyen a szakértői
véleménycsere, mert érezhető volt az utóbbi időben a NATO társadalmi
támogatottságának csökkenése, illetve a NATO belső szolidaritásának
megbillenése.
Az eddigi szakértői vitát jellemezte, hogy eltérően tekintettek a
NATO-ra az eltérő helyzetben levő NATO-országok. A kelet-közép-európai
országok a biztonságuk alapvető védelmét a jövőben is a NATO-tól
várják. Egészen mások az USA nagyhatalmi céljai, ambíciói, lehetőségei.
Az európai nagyhatalmak jó politikai eszköznek tartják a szövetséget,
de néhány vonatkozásban katonailag tehernek érzik azt.
Tálas Péter véleménye szerint a különbségeket nagyon pontosan meg
kell fogalmazni annak érdekében, hogy jó koncepció alakulhasson ki. A
különböző helyzetekből következően a korábbinál differenciáltabb
biztonság percepcióval kell rendelkezni. Pl. a terrorizmustól való
fenyegetettség a kelet-közép-Európai országokban nem jelentkezik olyan
markánsan, mint a nagy NATO-országokban. Hogy ezt az eltérő percepciót
hogyan lehet megteremteni, azt kidolgozni a politika feladata.
Tálas Péter kezdi elfogadni azt a vélekedést, miszerint Európának
sokkal többet kellene tennie saját védelme érdekében.
Egy stratégia akkor hiteles, ha anyagilag meg lehet valósítani,
mondta az előadó, és amit vállal egy ország, azt teljesíti is.
Nonszensznek tartja, hogy úgy követeljen egy tagország a NATO-tól, hogy
nem tudja, vagy nem akarja teljesíti a tagságból adódó követelményeket.
Milyen képességeket kell erősíteni?
Szenes Zoltán
vezérezredes a politikai viták lehetséges katonai következményeiről
tartott előadást. Mint mondta, részt vett az 1999-es NATO stratégiai
koncepció kialakításában. Ezért tapasztalatból mondhatja, hogy ez a
mostani folyamat teljesen más, mint az előző volt.
Szenes Zoltán
elmondta, a viták ma még nem jutottak el a katonai szakmai kérdésekig.
Előadásában
összefoglalta a vitatott kérdéseket. Ilyen a kollektív védelem kérdése
(5. cikk.).
Vita, hogy az 5.
cikk megfogalmazása megfelel-e a kor követelményeinek, vagy ki kell egészíteni
azt. Abban egyetértés van, hogy erősebb legyen a kollektív védelem. De
hogy ennek érdekében milyen képességeket kell erősíteni, arról
megoszlanak a vélemények.
Új kérdésként
vetődik fel a képességek fejlesztése civil területen. Nincsenek meg a NATO-ban
a katonai védelemmel együtt azok a civil képességek, amelyek egy
művelet végrehajtása után szükségesek lennének a rend megmaradása,
fenntartása érdekében (közélet, rendőrség, önkormányzat). Szükség van
egy kis állandó reagáló erőre, mondta az előadó, ami állandó civil
képességeket tartalmaz. Ez, véleménye szerint, nemzeti felajánlásként
is bekerülhet az új koncepcióba.
Beszélt arról, hogy
jelenleg 5 ország költ többet védelmi kiadásokra, mint a GDP-jének az 5
százaléka. A NATO költségvetése tavaly 2,2 milliárd euró volt. Vannak a NATO-ban nemzeti
finanszírozású, közös finanszírozású és multinacionális finanszírozású
feladatok. A finanszírozási koncepció megváltoztatása a NATO-ban
hihetetlenül nagy változás lenne. Itt, aki sokat vállal, sokat fizet. A
NATO-nak Szenes Zoltán véleménye szerint a nemzeti finanszírozás felé
kellene még jobban elmenni.
A
társadalmi szervezetek véleménye
A konferencia
második részében a hazai társadalmi szervezetek képviselői elemezték
szervezetük tevékenységét, szerepüket az új NATO-koncepció
kialakításában.
Hautzinger Gyula
(MAT ügyvezető alelnöke) a MAT tevékenységének folyamatát mutatta be.
Mint mondta, a MAT feladata a NATO új stratégiai koncepciójának
társadalmi támogatása. .A közelmúltban széles körben összegyűjtötték az
új koncepcióval kapcsolatos véleményeket, illetve széles körben
tájékoztatták a közvéleményt a NATO előtt álló új kihívásokról, segítettek
az új kérdések értelmezésében.
Előadást tartott Görög István ezredes
(székesfehérvári Honvédség és Társadalom Baráti Kör), melyben röviden
bemutatta a társadalmi szervezet tevékenységét, majd beszélt az általuk
szervezett programokról és azok társadalmi szerepéről.
Kunos Bálint ezredes
(EuroDéfense-Magyarország) az új koncepció és az európai védelem
összefüggéseiről beszélt. Véleménye szerint az új stratégia kialakulása
akkor lesz sikeres, ha válaszolni tud az új kérdésekre. Pl. Hogyan
biztosítható a kollektív védelem a jövőben? Hogyan biztosítható az
európai térség biztonsága? Milyen típusú közös kihívások várhatók?
Ezt követően Erdős André nagykövet
(Magyar ENSZ Tanács) az ENSZ és a NATO kapcsolatáról, Endresz Ernő
ezredes (TIT Hadtudományi és Biztonságpolitikai Közhasznú Egyesület) a
lakossági ismeretterjesztés tapasztalatairól, Nagy László (Magyar
Hadtudományi Társaság) a szövetségen belüli változások fontos
kérdéseiről tartott előadást. A konferencia konzultációval zárult.
Egri Magdi
Fotó:
Krasznai-Nehrebeczky Mária
***
Magyar Atlanti
Tanács éves közgyűlése
(2010. május 25)
A közgyűlésen új alapszabályt fogadott el
a Magyar Atlanti Tanács. A Magyar Tudományos Akadémia székházában
Vizi E. Szilveszter elnök által levezetett közgyűlésen elfogadott új
alapszabály a korábbinál sokkal inkább megfelel napjaink
biztonságpolitikai kihívásainak. Szorosan kapcsolódik a NATO jövőjét
Madeleine Albright volt amerikai külügyminiszter által kidolgozott jelentéshez,
melyben a biztonságpolitikai szerep mellett kiemelt hangsúlyt kap a
terrorizmus elleni küzdelem, az energiabiztonság és a polgárok
személyi védelme. Az új alapszabály egyben kibővített lehetőséget
biztosít a MAT számára a nemzeti Atlanti Tanácsokkal való szorosabb
együttműködésre. A közgyűlés határozata értelmében a Magyar Ifjúsági
Atlanti Tanács mostantól a MAT hivatalos tagozataként működik.
***
ATA council meeting
2010. május 10-11 (Brüsszel-Mons)
***
Közlemény a "Visegrádi
Négyek" atlanti szervezeteinek találkozójáról :
A Magyar Külügyi Intézet két
napos Budapesten, a Corinthia-Grand Royal hotel konferencia
termében rendezett "Visegrád Négy" konferenciája
keretében április 8-n délután Vizi E. Szilveszter a
Magyar Atlanti Tanács elnökének kezdeményezésére sor került a
társszervezetek elnökeinek találkozójára és nyilvános
"kerekasztal" beszélgetésre. A "visegrádiak"
közvéleményét képviselő szervezetek vezetői kifejtették
véleményüket a társadalmaikat leginkább érdeklő biztonsággal
kapcsolatos kérdésekről, majd az élénk érdeklődés mellett megtartott
panel beszélgetés végén közös nyilatkozatot írtak alá.
Mint független, nem kormányzati szervezetek
a nyilatkozattal kívánnak hozzájárulni az ezév novemberében,
Portugáliában tartandó NATO csúcson várhatóan elfogadásra kerülő NATO
új stratégiai koncepció folyamatban lévő kidolgozásához. A
konferencia munkáját és az atlanti társadalmi vezetők találkozóját
levélben köszöntötte Karl A. Lamers, az Atlanti Szerződés
Szervezetének (ATA) elnöke.
Budapest, 2010. április 8.
MAT titkárság
"Visegrád Négy" Atlanti Tanács elnökeinek
"Budapesti Nyilatkozata" (angol)
"Visegrád
Négy" Atlanti Tanács elnökeinek "Budapesti
Nyilatkozata" (magyar)
A Jagello 2000 – Cseh Euro-Atlanti
Tanács, a Magyar Atlanti Tanács, a Lengyel Euro- Atlanti Társaság és
a Szlovák Atlanti Bizottság elnökeinek közös nyilatkozata
Mi, a „Visegrádi Négyek” és az Atlanti
Szerződés Szövetsége nemzeti szervezeteinek elnökei kinyilvánítjuk az
alábbiakat:
Mint tagjai az Atlanti Szerződés Szövetségnek
(ATA), amely több mint ötvenöt éve tölti be nem
kormányzati, nemzetközi szervezetként transzatlanti funkcióját,
népszerűsíti az Észak-atlanti Szövetség tevékenységét, és különösen,
mint a Kelet-közép-európai országok, a ”Visegrádi Négyek”
regionális szervezetének tagjai teljes mértékben támogatjuk a NATO új
stratégiai koncepcióját és hozzá kívánunk járulni annak
kidolgozásához.
A ”Visegrádi Négyek” érdekeltek abban,
hogy a NATO új stratégiai koncepciója részeként a kidolgozás során a
tagállamok újból megerősítsék a washingtoni szerződés 5. cikkelyét.
Kelet-Európa országai ezer éven át számtalan külföldi megszállás
gyötrelmeinek voltak kitéve. Bár a jelenlegi politikai légkör nem ad
okot a feltételezésre, hogy országainkat agresszió fenyegeti,
állampolgárainkban megmarad, és nemzedékről nemzedékre öröklődik a
félelem egy idegen hadsereg ellenünk történő támadásának a
veszélyétől. Annak érdekében, hogy ezt a félelmet az elkövetkező évezredre
megszüntessük, azt kívánjuk, hogy jusson el társadalmunk minden
tagjához a NATO következő, határozott üzenete: megerősítjük és
kinyilvánítjuk a NATO-nak az 5. cikkely iránti elkötelezettségét,
hogy régiónk államainak területei szövetségünk minden tagjával egyenlő
biztonságot élvezzenek.
Oroszország az európai biztonság és stabilitás
fontos tényezője. Reményeink szerint a NATO és az Orosz Föderáció
között a jövőben a megkötött egyezmények alapján további szoros
stratégiai és partnerségi kapcsolatok alakulnak ki. A NATO számos
alkalommal kifejezte, hogy mind politikai, mind gyakorlati téren
szélesíteni kívánja az együttműködést. Célunk, hogy fejlesszük az
egyenlő alapokon, a kölcsönösségen, a közös érdekeken és az egymás
iránti megbecsülésen nyugvó kapcsolatainkat. Ebben a vonatkozásban
azt várjuk Oroszországtól, hogy tartsa be a nemzetközi jogi és
demokratikus normákat, tartsa tiszteletben a nemzetek szuverenitását
és területi sérthetetlenségét csakúgy, mint a jogrendet, valamint a
nemzetek azon jogát, hogy maguk válasszák meg külkapcsolataik
építésének mikéntjét, beleértve azt a szuverén döntési jogukat is,
hogy melyik külföldi szervezethez kívánnak csatlakozni vagy, hogy
semlegesek akarnak maradni. Fontos feladat, hogy az Oroszországgal
folytatott együttműködést úgy kívánjuk ösztönözni, hogy eközben ne
áldozzuk fel azokat az alapelveket és értékeket, amelyeket a NATO
egésze és mi, mint Szövetségünk része vallunk.
Ukrajna stratégiailag fontos szomszédunk a
”Visegrádi Négyek” térségében, ezért hozzá való viszonyunk
valamennyiünk számára prioritást élvez. Továbbra is teljes mértékben
támogatjuk a „nyitott kapuk” politikáját Ukrajnával,
Grúziával és mindazon nyugat-balkáni országokkal kapcsolatban,
amelyek még nem csatlakoztak a szövetséghez, csakúgy, mint azon országokkal,
amelyek a jövőben tesznek eleget a washingtoni szerződésben
foglaltaknak.
A balkáni térség a szomszédságunkban van, ezért a
térség stabilitása, békéje és demokráciája létfontosságú számunkra.
Európa nem lehet teljes és szabad egy szilárd és békés Balkán nélkül.
Ennek a történelmi küldetésnek a teljesítésével még adósak vagyunk. E
célunkat csak a Nyugat-balkáni országoknak az Euro-atlanti
intézményekbe történő integrálásával érhetjük el. A NATO az
eszközeivel és békepartnerségi politikájával sokat tehet ennek
előremozdítása érdekében. Nagyra értékeljük azokat a hatalmas
erőfeszítéseket, amelyeket a Szövetség, valamint az európai és
nemzetközi szervezetek az elmúlt húsz évben a Nyugat-balkáni országok
érdekében kifejtettek. Arra kérünk minden szövetségesünket, hogy
továbbra is tegyenek meg minden lehetségest a térség stabilizálása
érdekében.
A stratégiai koncepció újrafogalmazásakor mi
azoknak a részeknek a változtatásában vagyunk érdekeltek, amelyek
módosítása a biztonsági környezet változása, a Szövetséggel szembeni
fenyegetés és az új kihívások miatt szükséges. Ugyanakkor a
washingtoni szerződés 4. cikkelyének szellemében készen állunk
végiggondolni minden olyan esetleges bizonytalanságot vagy félelmet,
amelyet valamelyik másik szövetségesünk érez. Ezáltal is erősíteni
kívánjuk a NATO 28 tagállamának társadalmi kohézióját. A NATO a
történelem legsikeresebb politikai-katonai szövetsége, amelyet a
transzatlanti kapcsolatokban akarunk továbbfejleszteni. Végezetül,
amennyiben további Közép-, és Kelet-európai valamint a balkáni
térségbeli ATA-tag kollégáink egyetértenek nyilatkozatunkkal, kérjük,
csatlakozzanak hozzánk.
Zbynek Pavlacik
A Jagello-2000-Cseh Euro-Atlanti Tanács főtitkára
(A szervezet elnökének, Alexander Vondra úr
felhatalmazásával)
Prof. Vizi E. Szilveszter
A Magyar Atlanti Tanács elnöke
Dr. Jerzy M. Nowak
A Lengyel Euro-Atlanti Társaság elnöke
Ratislav Kacer nagykövet
A Szlovák Atlanti Bizottság elnöke
Budapest, 2010. április 8.
(A „Visegrádi Négyek” atlanti
szervezetei elnökeinek „Budapesti nyilatkozatát” annak
magyar fordítását a Magyar Atlanti Tanács elnökének jóváhagyásával a
szervezet titkársága adja ki.)
***
Beszámoló
a 2010. március 25-i konferenciáról a NATO új stratégiájáról címmel
***
Együttműködési megállapodás a Tudományos Ismeretterjesztő
Társulat és a Magyar Atlanti
Tanács között (2009. JANUÁR 26)
A jövőre 170. születésnapját ünneplő patinás, országos
hálózattal működő nemzeti ismeretterjesztő társulatunk és a
nagykorúságát idén ünneplő, a rendszerváltás után, 1992-ben
alapított, hazánk euro-atlanti integrációját társadalmunkban
népszerűsítő Magyar Atlanti Tanács együttműködési megállapodást
kötött. A mai napon történt fontos esemény az egyébként mindkét szervezetet
elnöklő Vizi E. Szilveszter akadémikus jelenlétében történt. A TIT a
jövőben vidéki szervezeteinek részvételével, folyóirataiban történő
rendszeres megjelenéssel segíti a MAT munkáját, amely a maga fontos
témáival új ismeretterjesztő területet nyit meg a TIT szervezeteiben
és tevékenységében.
Az együttműködési megállapodást az „Élet és
Tudomány” valamint a „Természet Világa”
főszerkesztőinek részvételével a két szervezet ügyvezetője, Piróth
Eszter TIT igazgató és Hautzinger Gyula MAT alelnök írták alá.
Vizi E. Szilveszter elnök úr
nyilatkozata a TIT-MAT együttműködési megállapodás megkötése
alkalmából, az MTI részére
A tudományban nem lehet bezárkózni
A társadalommal el kell fogadtatni, hogy sem a gazdaságban, sem
a politikában, de különösen a tudományban nem lehet bezárkózni,
Magyarországon belül, bezárkózva nem nemzetközi szinten művelni a
tudományt" - hangsúlyozta Vizi E. Szilveszter, a Magyar
Tudományos Akadémia korábbi elnöke.
A tudós, aki a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT),
valamint a Magyar Atlanti Tanács (MAT) elnöke, annak kapcsán
nyilatkozott, hogy a két szervezet kedden együttműködési
megállapodást kötött Budapesten. A dokumentumot a két szervezet
ügyvezetője, Piróth Eszter TIT igazgató és Hautzinger Gyula MAT
alelnök írta alá. "Ma egyre nagyobb az idegenellenesség, ez
ellen nagyon nagy segítség az euróatlanti gondolat" - emelte ki
Vizi E. Szilveszter.
Mint kifejtette, az euróatlanti együttműködés nagyon fontos
Magyarország számára, függetlenül a politikai és katonai érdekektől.
Az Egyesült Államok változatlanul a világ tudományos központjának
számít, a tudomány másik hatalmi struktúrája pedig Európa. Így a
magyar-amerikai, magyar-uniós kapcsolatok minősége a közeljövőben, de
hosszú távon is jelentős mértékben befolyásolja a hazai tudomány
fejlődését.
"Ennek érdekében és egyáltalán az atlanticizmus
gondolatának népszerűsítése érdekében kötöttük meg ezt a
szerződést" - magyarázta az akadémikus. A szerződés értelmében a
Tudományos Ismeretterjesztő Társulat a jövőben vidéki szervezetei
részvételével, a folyóirataiban történő rendszeres megjelenéssel
segíti a MAT munkáját, utóbbi a maga jelentős témáival nyit új
ismeretterjesztő területet a TIT szervezeteiben és tevékenységében.
Vizi E. Szilveszter ismertetése szerint a TIT vidéki
szervezetei segítenek előadásokat szervezni az euróatlanti
integrációról. A szerződés értelmében a Magyar Atlanti Tanács
rendszeresen publikál cikkeket a TIT-folyóiratokban - a Természet
Világában és az Élet és Irodalomban.
"Ezek tudományos jellegű cikkek lesznek, de publikálnak
majd anyagokat a terrorizmus módszertanáról, földrajzi
kiterjedtségéről, valamint e jelenség elleni küzdelemről" -
mondta az akadémikus. Hozzátette: a projekt nagyon jól kapcsolódik a
TIT nyelvoktatási programjaihoz is.
"A világra való nyitás, az Egyesült Államokkal, az európai
országokkal való jó kapcsolatok feltételezik a nyelvtanulást. Az
idegen nyelvek ismeretében azonban az Európai Unió 27 tagállama
között az egyik utolsó helyet foglaljuk el" - fogalmazott Vizi
E.Szilveszter.
Forrás: MTI
***
A Magyarországra akkreditált NATO tagállamok nagyköveteinek
találkozója Vizi E. Szilveszterrel (2009. december 15.)
Vizi E. Szilveszter a Magyar Atlanti Tanács nem
régen megválasztott új elnökének meghívására, december 15-n délután
egymásután érkeztek a Magyar Tudományos Akadémia Klub reprezentatív
könyvtártermébe, a Budapestre akkreditált NATO országok nagykövetei
és egyéb irányú elfoglaltságuk miatt magukat kimentett, de általuk
megbízott diplomaták.
A vendégeket az elnök a Tanács teljes számban
megjelent elnökségének, és a Magyar Ifjúsági Atlanti Tanács vezetői
jelenlétében üdvözölte. Köszöntésében Vizi elnök úr kiemelte a Magyar
Atlanti Tanács mint civil szervezet, az ország biztonságának
érdekében a maga sajátos eszközeivel a társadalomban végzett
munkájának fontosságát.
Nem felejtette megemlíteni néhány hónapos elnöki
munkája során szerzett saját, személyes tapasztalatai alapján a
jelenlévő országok hasonló társszervezeteinek tevékenységével észlelt
egybevágó célkitűzéseket. Ezek közé sorolta a most napirenden lévő és
a NATO országokban szintén „társadalmi szakaszban� lévő, a
NATO új stratégiai koncepcióját, hazánkhoz hasonlóan annak
alakítását, amelyben a Magyar Atlanti Tanács értelemszerűen fontos
szerepet kíván a következő hónapokban betölteni.
Vizi elnök úr köszöntő szavai után,
Jeszenszky Géza a rendszerváltozás utáni első, szabadon választott
Antall kormány volt külügyminisztere a Tanács korábbi elnöke szólt az
egybegyűltekhez. Hozzászólása a múlt, a közel két évtizeddel ezelőtti
események méltó megidézése volt, amikor a kezében lévő Antall
Józsefről szóló angol nyelven kiadott visszaemlékezésből korán,
hivatali idején elhunyt miniszterelnökünket idézte, akinek hivatali
tevékenységének első pillanatától kezdve az ország euro-atlanti
integrációja volt egyik fő külpolitikai célkitűzése. Személyes
élményként szó esett Jeszenszky külügyminiszter brüsszeli NATO központban
a volt szatellit államok közül elsőként tett hivatalos látogatásáról,
az akkori főtitkárral a szintén korán elhunyt Manfred Wornerrel
történt találkozásáról.
A beszédek után az asztaloknál a jelenlévők
között élénk beszélgetések alakultak ki. Az elnök és az alelnökök
változó kis beszélgető társaságokat alakítva váltottak szót
különböző, egymás érdeklődésére számot adó témákról. Többen már a
társasági életből ismerősként üdvözölték egymást.
Érdekes volt Szent-Iványi István alelnök
Szlovéniába kijelölt és állomáshelyét a közeljövőben elfoglaló
nagykövet találkozása szlovén partnerével. A találkozó a diplomáciai
protokoll szerinti időnél is ha úgy tetszik hosszabb ideig, jó
hangulatban tartott.
Hautzinger Gyula alelnök
Fotók: Hámori Péter
***
Római Atlanti Fórum - 2009.
november 23.
A Magyar Atlanti Tanács olasz
társszervezete a nemzetközi szervezetünkkel az Atlanti Szerződés
Szervezetével (ATA) és a brüsszeli NATO központtal szoros
együttműködésben „A NATO új stratégiai koncepciója és a
transzatlanti kapcsolatok jövője címmel� nagyszabású,
egész napos konferenciát rendezett Rómában, a védelmi minisztérium
épületében.
.A konferencia méretére jellemző, hogy 317
regisztrált résztvevője volt a megbeszélésnek, és az előadók között
szerepelt Renato Schifani, az olasz szenátus elnöke, Franco
Frattini külügyminiszter. Felszólalt Karl Lamers úr
az ATA elnöke, a NATO nápolyi parancsnokságának vezetője Mark P.
Fritzgerald admirális, az olasz fegyveres erők vezérkari főnöke
és más olasz valamint külföldi magas társadalmi, tudományos és
nem-kormányzati szervezet képviselője. Összesen, a hozzászólókat nem
is számolva, 26-an.
A Fórum fő üzenete az volt, hogy a
társadalmi szervezeteknek (a kormányzatiak mellett!) nagy szerepe és
ezáltal felelőssége van a következő hónapokban, hogy az egyelőre „társadalmi�
fázisban lévő körvonalazódó koncepciót a szövetségesek folyamatosan
minél közelebb vigyék az emberekhez. Vonják be a lakosságot,
kiemelten a fiatalságot, hogy elkerüljük azt a jelenlegi, vagy
közelmúltbeli részbeni egyetnemértést a társadalmak részéről, amely
egyes NATO-ban végzett tevékenységgel kapcsolatban előfordul. Az
valóban nem elég, ha egyes, sokszor kellemetlen következményekkel is
járó döntéseket úgy kommentálunk utólag, hogy „de megvolt a
parlamenti felhatalmazás…, a többség által választott kormány döntött…�
Ennél több kell a jövőben. Nyilván mindig lesznek ellenzők,
bármi is legyen a döntés. De éppen ezért szükséges a minél szélesebb
társadalmi vita, hogy ne csak a stratégiát alkotók műhelyeiben, hanem
tágabb körben is folyjék a munka. Ennek a feladatnak a végzésére
készen áll a Magyar Atlanti Tanács. Jóval a konferencia előtt, mint
honlapunkon is olvasható, november 9-n már szerveztünk a témakörben
rendezvényt. Készül a nemzetközi szervezetünk az ATA véleménye,
amelyet angol nyelven, honlapunkon ahogy az publikussá válik, azonnal
nyilvánosságra hozunk. Monitoring tevékenységet fogunk folytatni, és
minden ezzel kapcsolatos hazai eseményről, megjelenő tanulmányról
tudósítani fogunk. Az elérhető készülő dokumentumokat a „Publikáció�
címszó alatt fogjuk közölni. Elektronikus postafiókunkba várunk
minden észrevételt. Folytatjuk, és készen állunk megkeresésre
előadókat biztosítani, ha külső megkeresés érkezik a címünkre.
Számítunk a Magyar Ifjúsági Atlanti Tanács aktív közreműködésére,
különösen az egyetemi fiatalság körében az érdemi viták
lefolytatására, később, valamikor jövő tavasz táján, a jelenlegi
fázis lezárásakor a vélemények alkotó összegzésére.
Hautzinger Gyula alelnök
***
Atlanti
Teadélután francia vendége
November 20-án délután Prof. dr.Vizi E.
Szilveszter MAT elnök köszöntötte a megjelenteket a MH Művelődési
Központjában, akik Alexis Merdaci alezredes francia katonai
attasé előadására voltak kíváncsiak. Az előadás témája „Franciaország
és a NATO� volt, melynek aktualitását -ahogyan ezt Erdős André
nagykövet felvezetőjében elmondta - az adta, hogy Franciaország
nemrégiben helyreállította a teljes együttműködését a
szervezettel. 
Az alezredes előadásának bevezető részében
Franciaország és a NATO 60 éves történelmének egy-egy
fontos eseményére utalt. 1949-ben a Szövetség megalakulásakor
Franciaország a NATO egyik alapító tagja volt. 1966-ban Charles de Gaulle néhai elnök, még azért
vonult ki az integrált katonai szervezetből, mert nagyobb politikai
függetlenségre, önálló nukleáris képességekre és a francia haderő
feletti ellenőrzés visszaszerzésére törekedett, s nem mutatkozott
késznek arra, hogy elfogadja az amerikai hegemóniát. A döntés
következtében az összes francia katonát visszahívták a NATO katonai
törzséből, valamennyi francia egységet visszarendelték a Szövetség
fegyveres erőinek állományából, valamint felszámolták az országban
található összes külföldi repülőteret és támaszpontot. Ez utóbbi
főleg az amerikaiakat érintette érzékenyen: ennek értelmében 1967.
április 1-jéig el kellett hagyniuk az összes franciaországi
támaszpontjukat.A kivonulást követően
Párizs a szervezet politikai testületében, a NATO Tanácsában
képviseltette ugyan magát, de a két legfontosabb grémiumban, a
Védelmi Tervezési Bizottságban (DPC) és a Nukleáris Tervezési
Csoportban (NPG) nem.
2009-ben negyvenhárom év után Franciaország ismét visszatért
a NATO integrált parancsnoki szervezetébe és katonai együttműködését
kiterjesztette a szövetség teljes struktúrájára. Kivéve a Nukleáris
Tervezési Csoportot, melynek munkájában Párizs ezután sem vesz részt,
mivel a francia atomfegyverek továbbra is nemzeti ellenőrzés alatt
maradnak.
A �90-es
években már fontosabb változásokról beszélhetünk, például, amikor
Chirac elnök Franciaország számára méltányos feltételeket kérve
felajánlotta országa reintegrációját, azonban e törekvéseket az USA
akkor megvétózta. Ennek ellenére ezután Franciaországot az európai
NATO békefenntartó-kontingensek legjelentősebb résztvevői között
tarthattuk számon. A régi-új stratégia szerint Franciaország fontos
és megbízható partnere az Észak-atlanti Szerződésnek, de „hivatalosan�
negligálta az Észak-atlanti Szerződés Szervezetét, noha ez utóbbi
szerveiben eseti jelleggel egyre gyakrabban tűntek fel francia
tisztek is.
Az IFOR (1995/96) óta pedig a konkrét hadműveleteket illetően
Franciaország a NATO parancsnoksági rendszerében integráltan vett részt.
Mindezek következtében a békefenntartás területén a francia-NATO
szálak egyre erősödtek, míg az európai védelem kérdése továbbra is
neuralgikus tényezőnek számított.
A
franciák a NATO vezette missziókban jelentős erőkkel vettek és
vesznek részt. Így 2008-ban, Koszovóban 1600 emberrel a KFOR
harmadik, míg a kb. 3100 fős kontingensével az afganisztáni ISAF
negyedik legnépesebb kontingensét, alkotta, illetve alkotja.
Franciaország visszatérése négy kulcskérdésre épül ezek: bizalom,
következetesség, gyakorlati együttműködés és megújulás.
Franciaország reintegrációja a NATO egyesített
katonai parancsnoki struktúrájába, az új NATO Stratégiai Koncepció
kidolgozásának elindítása, továbbá a gyakorlati együttműködésről
szóló párbeszéd felélesztésére tett nemzeti erőfeszítések része.
Nem csak a lehetőségek, hanem a szükség is megkívánja a szoros
NATO-EU kapcsolatokat.
Az attasé hangsúlyozta, hogy a pénzügyi és
gazdasági világválság arra késztet bennünket, hogy a lehető
leghatékonyabban gondolkozzunk és cselekedjünk. A válság
folyamatosan emlékeztet minket arra, hogy egy ország csak egy védelmi
erővel és egy védelmi költségvetéssel rendelkezik. Az integrált
megközelítés sürgető követelmény.
A jövőben lehetséges javaslatoknak/kezdeményezéseknek elsődlegesen a
NATO és EU közötti gyakorlati együttműködés hatékonyságának növelését
kell célozniuk. Ez különösen a szükséges képességek egymást erősítő
fejlesztésére, valamint a műveletek vezetésében történő
együttműködésre vonatkozik. A harmonizált NATO védelmi tervezési
folyamat elindítása is nagyon fontos ebből a szempontból.
Merdaci hangsúlyozta, Franciaország ma a
harmadik legnagyobb hozzájáruló a Szövetség költségvetésében, ötödik
a műveletekben (ISAF & KFOR) továbbá első helyen áll az NRF-et
illetően.
Sarkozy
elnök értékelése szerint Franciaország visszatérése az integrált
katonai struktúrájába hozzájárul a NATO európai súlyának növeléséhez,
továbbá az Egyesült Államok érdekét is szolgálja azzal, ha erős
európai partnerrel rendelkezik.
Összeállította: Felkai Anna, MAT
alelnök
***
A Bölcsek Tanácsa összegzi a
javaslatokat
A NATO új stratégiai
koncepciójának kérdései
2009.11.10. 06:32 / Szűcs
László , Forrás: www.honvedelem.hu
A
NATO formálódó, új stratégiai koncepciójáról rendezett beszélgetést a
Magyar Atlanti Tanács és a Magyar Ifjúsági Atlanti Tanács hétfőn
délután a Magyar Külügyi Intézetben. A rendezvényen Rábai Zsolt, a
brüsszeli központú NATO Public Dimplomacy Division munkatársa beszélt
a szövetség új stratégiai elgondolásairól.
Hautzinger Gyula nyugállományú ezredes, a Magyar Atlanti Tanács
alelnöke köszöntötte november 9-én délután a Magyar Külügyi
Intézetben a Magyar Atlanti Tanács és a Magyar Ifjúsági Atlanti
Tanács közös szervezésében megrendezett beszélgetés résztvevőit. A
nyugállományú katonatiszt bevezetőjében a tíz évvel ezelőtti
időszakról beszélt, amikor az Észak-atlanti Szövetség akkori tagjai
elfogadták a ma is érvényben lévő stratégiát.
Mint elmondta: az
1999-ben, a NATO csúcstalálkozóján hazánk � már mint frissen felvett
NATO tagállam � részvételével sikerült körvonalazni azt a
koncepciót, amely tíz évre adott ajánlásokat a NATO tagországai
számára. Ezen a konferencián emellett � tette hozzá Hautzinger
Gyula � a szövetség hosszú távú bővítésének tényét is
elhatározták, s az itt megjelölt országok, Macedónia kivételével, ma
már mind tagjai a NATO-nak.
A Magyar Atlanti Tanács
alelnöke bevezetőjében kiemelte azt is, hogy az Észak-atlanti Szövetség
az idei, a megalakulás hatvanadik évfordulója alkalmából a
franciaországi Strasbourg-ban és a németországi Kehl-ben megrendezett
jubileumi csúcstalálkozón hirdette meg az új stratégiai koncepciót,
amelynek megalkotása jelenleg is tart.
Rábai Zsolt, a brüsszeli
központú NATO Public Dimplomacy Division munkatársa előadása elején
elmondta: az elkövetkező egy hét során különböző fórumokon és szakmai
rendezvényeken vesz részt Magyarországon. Eme összejövetelek célja,
hogy információkat szerezzen a formálódó stratégiai koncepcióval
kapcsolatban. Hiszen a szövetség minél szélesebb társadalmi
nyilvánosság bevonásával szeretné kidolgozni az új elgondolásait.
Rábai szerint az új koncepciónak alapvető kérdésekre kell választ
adnia, hiszen ellenkező esetben a szövetség saját hatékonyságát és
tevékenységét sodorná veszélybe. Az új koncepció kidolgozását pedig
az teszi indokolttá, hogy az elmúlt évtizedben teljesen megváltozott
a tagállamok biztonsági környezete. És e biztonsági környezet �
tette hozzá Rábai Zsolt � napjainkban is folyamatosan
változik. Elég csak a tavalyi, bukaresti NATO csúcstalálkozóra
gondolni, ahol még csak a klímaváltozás és a kibernetika okozta
biztonsági kihívásokról volt szó, és egyáltalán nem beszéltek a
tengeri kalózkodásról. Ősszel pedig már műveletek kellett indítani az
Afrika partjainál portyázó kalózok ellen, hiszen az ENSZ főtitkára
felkérte a NATO-t, hogy valamilyen módon próbálja meg megvédeni a
veszélyeztetett segélyszállítmányokat. 
Sokat beszéltünk az elmúlt években arról, hogy multipolárissá vált
a világ, s mindez új biztonsági kihívásokat jelent az országok
számára. Ilyen kihívás például a terrorizmus, a tömegpusztító
fegyverek elterjedése, az energiabiztonság és a klímaváltozás. Olyan
komplex, nem hagyományos katonai jellegű veszélyek ezek, amelyeket a
szervezet nem mindig tud kezelni, ugyanakkor számuk egyre nő �
fogalmazott a Brüsszelben dolgozó magyar szakember, hozzátéve: az új
időszak egyik tipikus jellemzője, hogy a veszélyek előre nem
láthatóak, ugyanakkor a NATO-nak ezekre mégis fel kell készülnie. S
mindez csak egy új stratégiával valósítható meg, amely dinamikus
reagálást tesz lehetővé. Ugyanakkor, a NATO főtitkára szerint, a
szövetség alapfunkciója még mindig a terület és a lakosság megvédése.
Rábai Zsolt szerint az új stratégiai koncepció során a
NATO-nak továbbra is nyitott szervezetként kell működnie, s a
partnerségi programot is tovább kell folytatnia, mivel az egy jól
bevált és jól működő forma. Ugyanakkor a szövetségen belül az egészen
alapvető kérdésekben is új konszenzusra kell jutni. Egyik ilyen
kérdés lehet az, hogy a szervezet a továbbiakban is regionális
maradjon, avagy pedig váljon globálissá? Ugyancsak lényeges, hogy
továbbra is az ötös cikkely maradjon-e a NATO működésének alapja?
Használható-e a kollektív védelem, ha nem katonai támadás ér egy
szövetséges országot? Például egy kibernetikai támadás, amely
lebéníthat egy egész országot annak infrastruktúrájával együtt, s
mindezek mellett óriási károkat is okoz, és akár még emberéletet is
veszélyeztethet. Márpedig ugye ma szinte minden az interneten
keresztül működik, amely könnyen sebezhető � tette hozzá a
NATO Public Dimplomacy Division munkatársa.
� Tény, hogy szükség van a huszonnyolc szövetséges államban
a veszélyfelfogás azonosságára, jelenleg ugyanis az országokban
teljesen eltérően értelmezik a veszély fogalmát � mondta Rábai
Zsolt, aki a továbbiakban arról beszélt, hogy az új stratégiai
koncepció kidolgozásánál az is nagy kérdés, hogy fenntartható-e a
továbbiakban a konszenzus elv, vagy esetleg szükség van bizonyos
területeken a többségi döntésekre? Továbbá meg kell határozni azt is,
hogy melyek azok a veszélyek, amelyekben a szövetségnek vezető
szerepet, vagy csak támogató szerepet kell játszania, hiszen egyelőre
csak ad hoc jelleggel döntenek ezekben a kérdésekben.
Hány műveletet lehet egyszerre folytatni? Hiszen minden művelet
csökkenti a készenlétben lévő képességeket és kapacitásokat. Ha a
NATO tagországai túlontúl nagy energiát fordítanak a béketeremtésre
és a békefenntartásra, akkor meglesznek-e a képességek az ötös
cikkely szerinti feladatokra? � tette fel a kérdést Rábai, aki
szerint ugyanakkor a nukleáris fegyverek továbbra is súlyponti
szerepet fognak játszani az NATO új stratégiájában.
A szakértő hozzátette: az új koncepció kialakításakor a NATO egyre
több külső szakembert szeretne bevonni a részletes vitába, s a
tagállamok lakosságának véleményére is kíváncsi. Így egy olyan
dokumentumot lehet létrehozni, amely visszatükrözi a valós igényeket.
A vitasorozat egyébként július 7-én kezdődött a tagállamokban, s
2010. áprilisáig kell lezárulnia. Ekkor egy „Bölcsek
Tanácsának� nevezett, tizenkét nemzetközi szakemberből álló
testület � amelyet Madeline Albright egykori amerikai
külügyminiszter vezet � összegzi a felmerült javaslatokat, s
jelentését átadja a szövetség főtitkárának. Az új stratégiai
koncepciónak a tagállamokhoz a jövő év végéig kell eljutnia.
A vitába egyébként nemcsak a tagállamok, hanem a békepartner
országok szakembereit is bevonják, így a végső döntés meghozatalakor
a tőlük kapott információkat is fel tudják használni � mondta
Rábai Zsolt, ez végképp ellentétben áll a korábbi gondolkodással.
Fotó: Szűcs László
***
Tájékoztató az Atlanti Szerződés Egyesületek (ATA) 2009.
október 7-10 között Kijevben tartott éves kongresszusáról
Nemzeti
delegációnk (Vizi E. Szilveszter elnök, Bánlaki György korábbi elnök
az ATA leköszönő alelnöke és Hautzinger Gyula alelnök) képviselte
szervezetünket az ATA szokásos éves kongresszusán. A kongresszus első
hivatalos napján sor került tisztségviselők megválasztására. A három
éves alelnöki tisztség betöltése után Bánlaki Györgynek meleg
szavakkal megköszönte Dr. Karl A. Lamers ATA elnök az aktív
tevékenységet, amelyet a közgyűlés tapssal ismert el. Bánlaki úr
válaszában megköszönte a lehetőséget, hogy az elmúlt évtizedben immár
másodszor tölthetett be magyar alelnök a megtisztelő tisztséget,
egyben bemutatta a Magyar Atlanti Tanács új elnökét, Vizi E.
Szilvesztert, úgy is mint nemzetközileg ismert tudóst, a Magyar
Tudományos Akadémia előző elnökét. Bánlaki György helyére, a horvát
testvérszervezet elnöke, Radovan Vukadinovic professzor került
kétharmados többséggel megválasztásra. A nemzetközi szervezet
működése szempontjából fontos poszton, a főtitkári tisztségben a dán
Troels Froling került újabb három évre egyhangúan megerősítésre. A
továbbiakban sor került a szervezet pénzügyi finanszírozásának
megvitatására. Abban minden delegáció egyetértett, hogy
tagdíjemelésre szükség van. A mértékében már eltérőek voltak a
vélemények. A végső döntés valószínűsíthetően jövőre születik meg.
Magyarország eddig is rendben és időben teljesítette tagdíjfizetési
kötelezettségeit - reméljük a jövőben, a tervezett emelés után is, az
új emelt összeget (várhatóan 1000 EUR/év) a jelenlegi átmeneti
pénzügyi nehézségeink megoldódása után is rendben fizetni fogjuk.
Döntés született viszont az évenkénti NATO nap Brüsszel felé történő
megalapításának javaslatáról, és a jövő évi kongresszus tiranai
helyszínéről.
A kongresszus második napja a szervezeti ügyek első napi lezárása
után izgalmas, az euroatlanti közösséget érintő témák feldolgozásával
folytatódott. Csak felvillantásként, szó volt a NATO új stratégiai
koncepciójáról, Afganisztánról majd délután a NATO további
bővítéséről és a partneri kapcsolatok továbbfejlesztéséről. Az egyik
legérdekesebb téma megtárgyalására jól megválasztottan Ukrajna és a
régió biztonsági kérdéseire a találkozó záró ünnepsége előtt került
sor. A kongresszus zavartalan, kitűnő színvonalú megszervezéséért és
lebonyolításáért a sokat dolgozó ukrán kollega, Oleg Kokoshynskiy
részére delegációnk is kifejezte elismerését. Mint minden
esztendőben, ez alkalommal is lehetőség nyílt kétoldalú
megbeszélésekre, jövőbeni lehetséges programok elsősorban
szomszédjainkkal és balkáni partnereinkkel történő egyeztetésére.
***
Vizi
E. Szilveszter akadémikust választotta elnökévé 2009. szeptember
30-i tisztújító közgyűlésén a Magyar Atlanti Tanács. Az új elnökség
tagja lett Csóti György, Felkai Anna, Hardy Ilona, Hautzinger Gyula,
Szemerkényi Réka, Szent-Iványi Ágnes, Szent-Iványi István és
Topolánszky Ádám. Az új elnök megválasztásakor hangsúlyozta,
hogy a Magyar Atlanti Tanács pártoktól független, nem kormányzati,
közhasznú szervezet, amelynek fő célja továbbra is, hogy előmozdítsa
az atlanticizmus és az euroatlanti elvek és értékek szélesebb körű
érvényesülését a magyar társadalomban. A Tanács tevékenysége a
jövőben is a nyugati struktúrákba történő beilleszkedés gyakorlati
kérdéseire, megalapozott ismeretek és hiteles információk
hangsúlyozott terjesztésére irányul.
Lamers: szükség van
a magyar katonákra Afganisztánban
Kedves Látogató!
Mint bizonyára Ön előtt is ismeretes, a NATO ez év
tavaszán a 60. évforduló alkalmából megrendezett
csúcstalálkozóján döntés született az új, hosszú távú stratégiai
koncepció elkészítésére, és a következő Portugáliában 2010 őszén
megtartásra kerülő csúcson történő elfogadására. A következő
hónapokban a Magyar Atlanti Tanács is hozzá kíván járulni a koncepció
magyarországi társadalmi vitájához, ezért a már 2009 novemberében
megkezdett disputa folytatásaként a következő hónapokban országszerte
rendezvényeken, de itt a honlapunkon is információt szeretnénk adni.
Kérem nézze el, hogy a magyar nyelvű honlapunkon a magyar nyelvű
tanulmányok mellett eredeti angol nyelven publikáltakkal is fog
találkozni. Bízunk benne, hogy angolul tudó kollegáinknak is
így autentikus ismerteket tudunk átadni, hogy véleményüket ebben a
fontos témában is kialakíthassák. Kérjük, ha esetleg véleményük van
az anyagokkal kapcsolatban, azt a mat@mat.hu e-mail címünkre tájékoztatásunkra
küldjék el. Minden észrevételt szívesen veszünk, viszont az
interneten kapacitás problémák miatt vitát nem kezdeményezünk.
Szerkesztő
A NATO új stratégiai koncepciója
kidolgozásának ütemterve:
Az alábbiakban közöljük a
Külügyminisztérium honlapján is megtalálható ütemtervet, amelynek
hazai, nemzeti szakaszához a Magyar Atlanti Tanács a következő
hónapokban, a maga sajátos eszközeivel is hozzá kíván járulni.
(szerk.)
A 2009 tavaszán Strasbourg/Kehlben
megtartott NATO-csúcstalálkozó alkalmával a Szövetség elindította az
új stratégiai koncepció kidolgozását. A folyamat első lépéseként
Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár összehívott egy 12 főből álló
szakértői csoportot (Group of Experts – a továbbiakban: GoE),
amelynek célja az új koncepciót illető témák széleskörű feltárása. A
szakértői csoport 2010. júniusig végzi munkáját, amelynek végén
elkészíti ajánlásait. Ezt követően az Észak-atlanti Tanács szoros
felügyelete alatt elkezdődik a „szövegezési” folyamat, s
a végleges koncepció elfogadása a 2010 végére tervezett lisszaboni
csúcstalálkozón várható.
Az új stratégiai koncepció (a
továbbiakban: SK) kidolgozásának ütemterve az alábbiak szerint
alakul.
Reflexiós szakasz
Ebben a fázisban a NATO által
összehívott szakértői csoporté a főszerep. Célja az SK-t illető témák
széleskörű feltárása, legalább négy téma-specifikus szeminárium megtartása
keretében. A szemináriumokon tág szakértői körrel számolnak,
beleértve a NATO állandó képviselőket, a katonai képviselőket, a NATO
stratégiai parancsnokságok képviselőit, valamint külső szakértőket és
fővárosi kormánytisztviselőket is.
A NATO decemberi külügyminiszteri
értekezletére a szakértői csoport helyzetjelentést készít
munkájukról.
Konzultációs szakasz
A szakértői csoport tagjai minden
szövetségi fővárosban látogatást tesznek konzultáció céljából és a
kormányzati tisztviselők mellett az érintett parlamenti
bizottságokkal is tárgyalásokat folytatnak, majd ennek alapján 2010
áprilisáig ajánlásokat tesznek a NATO főtitkára részére.
Az ajánlások, valamint az azokra adott
szövetségi reakciók alapján a főtitkár jelentést készít az új SK
elemeiről, amelyet véleményezésre bocsát szövetségi körben; majd a
főtitkár a 2010-es nyári szünet előtt politikai iránymutatást kér a
szövetségesektől.
Szövegezési szakasz
Az új SK első vázlatát a főtitkár a
nyár folyamán elkészíti, azt a nyár végén mutatja be a
szövetségeseknek. Az Észak-atlanti Tanács bevonásával az ősz folyamán
elindul a hivatalos szövegezési folyamat.
A főtitkár célja, hogy a végleges SK-t
a 2010. őszre tervezett lisszaboni csúcstalálkozó alkalmából nyújtsa
be az állam- és kormányfők részére jóváhagyásra.
Karl Heinz Kamp - NATO
Defense College, Rome:
The Way to NATO's
New Strategic Concept
Italian
Atlantic Committee:
NATO NEW STRATEGIC
CONCEPT
ZMNE STRATÉGIAI VÉDELMI KUTATÓINTÉZET ELEMZÉSEK – 2009/17
1241 Budapest Pf.: 181 – Tel.: 432-90-92 – Fax::
432-90-58 www.svki.zmne.hu
KÉSZÍTETTE: TÁLAS PÉTER ÉS VARGA GERGELY A NATO új stratégiai
koncepciója – adalékok a magyar szemponthoz
A NATO-tagállamok állam- és kormányfői új stratégiai koncepció
kidolgozásáról dön-töttek a szövetség ez év április elejei
strasbourg/kehli csúcstalálkozóján. A stratégia-alkotási folyamat
formálisan szeptember elején kezdődött a NATO főtitkára által felkért
12 fős szakértői munkacsoport megalakulásával. A szövetség az új
stratégiai koncep-ciót a korábbiakhoz képest nyitottabb eljárásban,
többek között független szakértők bevonása, szakértői csoportok
véleményének meghallgatása révén kívánja megalkot-ni. Ennek keretében
a brüsszeli NATO-központhoz akkreditált állandó magyar katonai
képviselet meghívása alapján elsőként a ZMNE Stratégiai Védelmi
Kutatóintézet igaz-gatója tartott előadást a NATO Katonai
Bizottságának (MC) informális ülésén, s folyta-tott beszélgetést a
katonai bizottsághoz delegált tagállami képviselőkkel a szövetség új
stratégiai koncepciójával kapcsolatos várható magyar álláspontról.
Jelen írás – amely nem tükrözi a Magyar Köztársaság hivatalos
álláspontját – az ott elhangzott előadáson alapul, kiegészítve
a beszélgetés során felvetett kérdések továbbgondolá-sával.1
Arnold Wolfersnek, a nemzetközi kapcsolatok realista iskolája
egyik alapító teoretikusának munkássága óta tudjuk, hogy egy-egy
közösség biztonsághoz fűződő viszonyában milyen ki-emelkedő szerepe
van a percepciónak – vagyis annak, hogy egy-egy közösség miként
ítéli meg a saját és a környezete biztonságát. Ha tehát arra keressük
a választ, milyen megfonto-lások határozzák/határozhatják majd meg
Magyarország álláspontját a szövetség új stratégi-ai koncepciójával
kapcsolatosan, elöljáróban – ha röviden is, de – érdemes
közelebbről megvizsgálnunk a magyar társadalom biztonságpercepcióját.
Költséghatékonyság, korlátozott prioritásokkal
A szociológiai felmérések és közvélemény-kutatások szerint a
magyar társadalom számára a biztonság – a NATO-csatlakozás óta
eltelt évtizedben – mindenekelőtt a szociális biztonsá-got
(lakás, munkahely, megélhetés), illetve a közbiztonságot jelenti.2 A lakosság a katonai biztonságot a
magyar biztonságpercepció skáláján a harmadik helyre sorolja. A
negyedik és ötödik helyen a környezeti biztonság és a jogbiztonság
áll, de ezek ma kevésbé fontos ele-mek.
Ha a magyar lakosságnak az egyes biztonságdimenziókkal kapcsolatos
elégedettségét vesszük górcső alá, azt mondhatjuk, hogy magyarok
napjainkban az ország katonai bizton-ságával a legelégedettebbek, s
létbiztonságukkal, közbiztonságukkal, illetve környezeti
biz-tonságukkal a legelégedetlenebbek. Érdemes jelezni, hogy tíz
évvel ezelőtt a magyar lakos-ság létbiztonságával még elégedettebbek
voltak, mint az ország katonai biztonságával. Ez azt jelenti, hogy
magyar lakosság érzi a NATO-csatlakozás jelentőségét, az ország
katonai biztonságában beállt pozitív változást.
E prioritásváltozásban fontos szerepe van annak, hogy magyar
lakosság nagyjából 2006 óta úgy érzékeli – s ezt is felmérések
bizonyítják –, hogy Magyarország az uniós csatlako-zástól
kezdve gazdaságilag kedvezőtlen irányba mozog. Az ország fő gazdasági
problémái a növekvő államadósság, a lassú növekedés, a gyenge
verseny- és felzárkózási képesség, a magas infláció és az alacsony
foglalkoztatottság. A térség államaival összehasonlítva 2006
1 A szerzők ezúton mondanak
köszönetet Szenes Zoltánnak és Gazdag Ferencnek az előadás és az írás
elkészí-téséhez nyújtott segítségükért.
2 A magyar lakosság
biztonságpercepciójára vonatkozó vizsgálatokról lásd Radványi Lajos:
A magyar lakosság biztonságfelfogása és értékpreferenciái,
1999–2008. Nemzet és Biztonság, 2009. március, 9–23. o.
ZMNE SVKI ELEMZÉSEK – 2009/17
és 2008 között Magyarország gazdasági növekedése lefékeződött, az
uniós felzárkózási ver-senyben a korábban is jobban pozícionált
Csehországon és Szlovénián kívül megelőzte Észtország és Szlovákia,
sőt Románia is nagyon közel került hozzá. Fontos jelezni azt is, hogy
a biztonságpercepcióra vonatkozó hivatkozott felmérés 2008-ban, de
még a gazdasági világválság kezdete előtt készült. A helyzet azóta
változott, vagyis a szociális biztonsággal és a közbiztonsággal
kapcsolatos elégedetlenség tovább nőtt.
3 Itt azonban fel
kell hívnunk a figyelmet arra, hogy amennyiben nem lesz szövetségi
kapaszkodó, az tovább csökkentheti a magyar kül- és biztonságpolitika
érdekérvényesítő erejét és szerepét, ami igen komoly problémák-kal
járhat. A 2004 óta érzékelhető krónikus alulfinanszírozottság már
napjainkban is erodálja a 2002/2003-ban megállapított „korlátozott
prioritású” katonai képességeinket. A további tartós pénzhiány
pedig – miként arra az Állami Számvevőszék jelentése is
felhívta a figyelmet – vállalhatatlan kockázatokat és
fejlesztési egyensúlytalan-ságot idézhet elő. Világosan látható
például, hogy források hiányában nem lesz végrehajtható a Magyar
Honvéd-ség modernizációjához szükséges eszközcsere (pedig a
vadászgépeken kívül – az elkövetkezendő tíz évben –
minden alapvető harci technikai eszközt le kell cserélni). Ahhoz
tehát, hogy mindez együtt ne ássa alá a jelenleg még sikeresnek
értékelt magyar műveleti hozzájárulást, szükségünk van
számszerűsítésekre, továbbá el kell érni, hogy e normák
differenciáltak legyenek, legyen különbség a nagy, a közepes és a kis
országok között, illetve ne egy évre, hanem időszakokra szóljanak a
vállalások (például öt évre), hogy a kormányoknak lehetőségük legyen
a gazdasági krízisek kezelésére.
Mindezt azért kell előrebocsátanunk, hogy jelezzük: az elkövetkező
években a magyar társadalom számára a gazdasági biztonság lesz a
legfőbb prioritás, mindenekelőtt ennek megteremtését fogja
kikövetelni a politikai elittől. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy
mind a jelenlegi kormányzatnak, mind pedig a jövő évi választásokat
követően hatalomra kerülőnek, ezen belül is természetesen elsősorban
a védelmi szektor vezetőinek komoly küzdelmet kell majd folytatniuk a
költségvetési osztozkodásnál már azért is, hogy ne csökkenjen
jelentősen a szektor költségvetési részesedése. Paradox módon ezt a
küzdelmet nehezíteni fogja az a korábban említett tény, hogy magyarok
napjainkban az ország katonai biztonságával a leg-elégedettebbek. Az
elosztható források szűkösségének időszakában sem a társadalom, sem
pedig a politika nem szokta pótlólagos forrásokhoz juttatni az általa
sikeresnek ítélt területe-ket, sőt általában erős kísértést érez az
ezektől való forráselvonásra. Vagyis az elkövetkező években
Magyarországnak – ha sikeres kíván lenni a szövetségen belül
– a korábbi éveknél is költséghatékonyabb és korlátozott
prioritásokra koncentráló biztonság- és védelempolitikát kell
folytatnia, s ezt az elvárást érdemes megjelenítenie és képviselnie a
NATO új stratégiai koncepciójával kapcsolatban is. (Ez a gyakorlatban
valószínűleg azt jelenti majd, hogy a ma-gyar politika számára nem
lesz elfogadható egy olyan új NATO-stratégia, amely a tagországi
hozzájárulások emelését vagy számszerűsítését tartalmazza, például a
GDP-arányos nem-zeti védelmi költségvetések tekintetében.3) Emellett Magyarország – a
szövetség számos hasonló helyzetben lévő tagállamával együtt –
olyan NATO-stratégiában érdekelt, amely jól meghatározott és világos
irányt ad a szövetség jövőbeni tevékenységére nézve, és a lehető
legkonkrétabban megfogalmazza, milyen szerepet vállal magára a szervezet.
Ehhez tudja ugyanis saját prioritásait meghatározni.
A következőkben azt kívánjuk röviden összefoglalni, hogy milyen
tényezők befolyásolhat-ják a magyar álláspontot a szövetség új
stratégiája kapcsán felvetődő vitás kérdésekben, illetve milyen álláspontot
lenne kívánatos képviselnie Magyarországnak. A terjedelmi korlátok
miatt természetesen nem minden vitapontra térünk ki, csupán azokra,
amelyeket valóban relevánsaknak tartunk Magyarország szempontjából.
A NATO célja és szerepe
A bipoláris világrend bukását követően, különösen pedig a 2001
után a NATO belső kohézió-ja – ha tetszik: a tagállamok közötti
kölcsönös szolidaritás – meglazult. Ennek egyik alapvető oka,
hogy a benne lévők – az új erőviszonyok közötti pozíciójukból fakadóan
– igen eltérően definiálják az észak-atlanti szövetség célját
és szerepét. A kelet-közép-európai kisállamok biztonságuk
legfontosabb garanciájaként, a nemzetközi porondon az egyetlen
globális hata-lomként állva maradt Egyesült Államok a globális
konfliktusok rendezéséhez szükséges esz-közparkként, a több
szempontból is leértékelődő Európa nyugati felének országai pedig a
transzatlanti kapcsolatok fenntartásához szükséges, de katonai
értelemben egyre nehezeb-
KÉSZÍTETTE: TÁLAS PÉTER ÉS VARGA GERGELY 2ZMNE SVKI ELEMZÉSEK – 2009/17
ben vállalható teherként tekintenek a NATO-ra. E percepcionális
különbségek várhatóan leginkább a tagállamok által egyébként továbbra
is egyöntetűen fontosnak tartott 5. cikkely (a kollektív védelem)
értelmezésével összefüggő, különbözőképpen megfogalmazott kérdések és
dilemmák kapcsán csúcsosodnak majd ki a szövetség új stratégiai
koncepciójáról folyó vitában. Vagyis például az olyan kérdések
kapcsán, hogy az 5. cikkely a területvédelem mel-lett
kiterjeszthető-e – s milyen mértékben – az érdekvédelemre?
Hogyan teremthető meg az egyensúlyt a szövetség kollektív védelemből
fakadó kötelezettségei és az out of area misz-sziókból fakadó
feladatai között? Miként értelmezhető az 5. cikkely az új biztonsági
kihívá-sokra?
Ami a kollektív védelem értelmezését, illetve az ezzel kapcsolatos
vitát illeti, megítélé-sünk szerint Magyarország számára fontos, hogy
az új stratégiai koncepcióban jelenjen meg az 5. cikkely melletti
erős elkötelezettség, ugyanakkor kiemelten fontos, hogy annak
értelme-zése ne korlátozódjék a „hagyományos” területi
védelemre. Ezt az álláspontot nem csupán az indokolja, hogy a
külföldi missziókban való részvételünket a magyar kül- és
biztonságpoli-tika sikerterületeként tarthatjuk számon: ez következik
a rendszerváltás óta követett magyar külpolitika filozófiájából és a
társadalom biztonságpercepciójából is.
Ez utóbbihoz érdemes egy rövid magyarázatot fűzni.
A magyar biztonságpolitikai szakértők – köztük mi magunk is
– gyakran kritizálják a ma-gyar társadalmat és a politikai elit
egy részét, hogy még ma is túl provinciális és a területvé-delemhez
kötődő a biztonságfelfogása. Ennek során gyakran emlegetjük azokat a
felméré-seket, amelyek azt mutatják, hogy a magyar társadalom
értékrendjében meglehetősen ala-csony szinten áll a más népekkel való
szolidaritás és a nemzetek közötti együttműködés. Ezek ugyanis nem
igazán jó tulajdonságok az olyan szervezetekben, ahol az említettek
ki-emelten fontos értékek. Kritikánk azonban nem teljesen jogos.
Részben azért nem, mert ezek a tulajdonságaink alapvetően
történelmünkben gyökereznek (például nincsenek roko-naink
környezetünkben, nyelvi enklávét alkotunk Közép-Európán belül, az
első világháború után drasztikus területveszteséget szenvedtünk),
részben pedig azért, mert ez a társadalmi szemlélet, ha lassan is, de
változóban van. A másik oldalon ugyanis – megint csak a
felmé-rések szerint – a magyar társadalom többsége (még a két
magyar tűzszerész afganisztáni halálát követően is 64 százaléka)
támogatja katonáink külföldi missziókban való részvételét. Magasabb
arányban, mint számos más európai társadalom, még akkor is, ha e
misszió olyan távoli országban van, mint például Afganisztán (58%).
Vagyis tudomásul veszi és elfo-gadja, hogy felelősségünk van és lehet
országunk határain túl is. Ehhez a kulcsot – paradox módon
– ugyanaz az a tény adja, amelyből részben a területvédelemhez
való ragaszkodá-sunk is fakad, nevezetesen az, hogy a velünk
szomszédos országokban viszonylag jelentős számú magyar kisebbség él,
amelyért a politikai elit és a társadalom is felelősséget érez.
Ugyanakkor a kollektív védelemnek a nem hagyományos fenyegetésekre
való értelmezé-se kapcsán nem tartjuk indokoltnak azon álláspont
túlzott kiterjesztését, mely szerint szá-munkra kiemelten fontos,
hogy az 5. cikkely értelmezése ne korlátozódjék a
„hagyományos” területi védelemre, hanem ölelje fel az
érdekvédelmet is. A kollektív védelemnek a nem ha-gyományos
fenyegetésekkel (szervezett bűnözés, a stratégiai nyersanyagokhoz és
energia-hordozókhoz való szabad hozzáférés akadályozása, klímaváltozás,
a veszélyes anyagok kibocsátása, terrorizmus, a számítógépes
hálózatok elleni támadások) összefüggő értelme-zése kapcsán ugyanis
Magyarországnak azokat az országokat indokolt támogatnia, amelyek az
említett problémák többségének a megoldását elsősorban nem a
szövetségtől várják, hanem az európai integrációtól és az Egyesült
Nemzetek Szervezetétől, illetve az ezek keze-lésére alkalmasabb
nemzetközi intézményektől. Meggyőződésünk, hogy a NATO csak azok-nak
a kihívásoknak a kezelését vállalhatja fel (az új típusú fenyegetések
közül a számítógé-pes hálózatok elleni támadások tartoznak
egyértelműen ebbe a körbe, továbbá megszorítá-sokkal a terrorizmus),
amelyek megoldásában – eszközeinek és módszereinek
köszönhető-en – a nemzetközi szervezetek között a szövetség a
legsikeresebb. A NATO természetesen foglalkozhat a korábban említett
összes probléma stratégiai-politikai vetületével, sőt lehetnek
katonai feladatai is e problémák megoldása kapcsán (például a
felderítés területén), de vilá-gossá kell tenni, hogy ez utóbbiak
többsége (például az energiabiztonság területén a kritikus
KÉSZÍTETTE: TÁLAS PÉTER ÉS VARGA GERGELY 3ZMNE SVKI ELEMZÉSEK – 2009/17
4 Lásd A nyolcaktól a huszonkettekig. Nemzet és
Biztonság, 2009. október, 74–83. o.
5 Póti László – Tálas
Péter: Hungary in the Trans-Atlantic Debate: A Soft-Atlanticist
Position. Slovak Foreign Poli-cy Affairs, 2004. No 1. 43–47. o.
infrastruktúra és a szállítási útvonalak védelme) általában
kiegészítő, alkalmi és részleges jellegű.
A transzatlanti viszony
Jóllehet a transzatlanti kapcsolatok alakulásának befolyásolására
térségünk NATO-tagálla-mainak erősen korlátozottak a lehetőségei,
néhány gondolat erejéig mégis érinteni kell e kér-dést is. Elsősorban
azért, mert a transzatlanti kapcsolatok terén bekövetkező változások
(például 2002–2003 – Irak, 2009 – Obama beiktatása)
rendszerint a kelet-közép-európai ál-lamokat hozzák zavarba. E
zavarodottság szemléletes jele, hogy ilyenkor politikusaink egy része
papírt és tollat ragad, s leveleket ír az Egyesült Államok elnökének,
mint tették 2003 ja-nuárjában és februárjában, vagy legutóbb ez év
júliusában – megítélésünk szerint sajnos egyik esetben sem túl
szerencsés módon.4 Ráadásul
hazánk a maga eddigi középutas, Len-gyelországhoz, a balti államokhoz
és Romániához képest úgynevezett mérsékelt atlantista5 álláspontjával amúgy is sajátos,
gyakran több felől is kritizált pozíciót foglal el térségünk álla-mai
között.
Ebből fakadóan a magyar hivatalos álláspont a transzatlanti
kapcsolatokat illetően várha-tóan semleges és rejtőzködő lesz.
Nagyjából annak deklarálásáig megy majd el, hogy az új koncepció is
erős hangsúlyt fektessen a transzatlanti kapcsolatra, és az
Észak-atlanti Ta-nács (NAC) továbbra is az első számú fóruma maradjon
az euroatlanti térséget érintő bizton-ságpolitikai kérdések
megvitatásának. Megítélésünk szerint azonban ennél erősebben is
fo-galmazhatna Budapest: az Európa és Amerika közötti kapcsolatok
ugyanis kulcsfontosságú-ak lesznek az új stratégia, a NATO, s benne
Magyarország sikere szempontjából. Az ezzel kapcsolatos legfőbb
kérdés az: lesz-e olyan erős a szövetség szolidaritása, lesz-e olyan
erős közös politikai akarata a transzatlanti kapcsolatokat
ténylegesen befolyásoló főszereplőknek, hogy részletesen megvitassák mindazt,
ami az elmúlt években megosztotta a szövetséget? Látnunk kell
ugyanis, hogy NATO csak akkor maradhat meg
„értékközösségnek”, ha az oly sokszor hangoztatott
általános értékek mellett az értékmegvalósítás terén is közel
azonosan gondolkodnak a tagországok. Mindenekelőtt egyetértésre
kell(ene) jutniuk a fenyegetettség megítéléséről, a régi és új
veszélyekről, ezek prioritási sorrendjéről, s nem utolsó sorban a
fenyegetések és veszélyek kezelési módjáról. Közeledni kell(ene)
egymáshoz például a ter-rorizmus elleni harccal vagy a katonai erő
alkalmazásának legitimációjával kapcsolatos ame-rikai és európai
percepciónak. Nem arról van szó, hogy a szövetség monolitikusan
egyöntetű veszélyfelfogást valljon. Sőt, az erre való törekvés
– amelyre az elmúlt néhány évben azért akadt példa –
bizonyos értelemben káros. Különbségek és eltérések ugyanis léteznek
és lé-tezhetnek, hiszen a tagállamoknak igen eltérő a
biztonságpercepciójukat meghatározó föld-rajzi, politikai, történelmi
és kulturális hátterük. A fenyegetettség e különböző megítélését,
szélesebb értelemben az eltérő biztonságpercepciók egyes elemeit
azonban harmonizálni le-het, s erre törekedni kell. Ellenkező esetben
ugyanis a nézeteltérések újra megterhelhetik a transzatlanti
kapcsolatrendszert, gyengíthetik a közös politikai akaratot,
megtorpedózhatják a fenyegetések, potenciális fenyegetések és
kihívások leküzdéséhez, elhárításához vagy ke-zeléséhez szükséges
erőforrások biztosítását, és hátráltatják, vagy megakadályozhatják a
NATO-t a gyors és közös fellépésében.
Meglepődve tapasztaljuk, hogy a tagállamok között a stratégiai
koncepció kapcsán mi-lyen komoly vita folyik arról, hogy a születendő
dokumentum rövid és általános, vagy hosz-szabb és részletesebb
legyen-e, konkrétan mi kerüljön bele, és mi maradjon ki belőle
például a szövetséget érintő fenyegetésekkel összefüggésben. Magunk
ugyanis a formát másodla-gosnak tekintjük, bár – őszintén
szólva – tartunk attól, hogy ha az új stratégiai koncepció
rö-vid lesz, akkor egyben túlságosan általános is. Ez pedig sokak
számára azt sugallja majd, hogy a szövetség tagállamainak nem
sikerült tisztázniuk vitás kérdéseiket. Az igazán fontos kérdés
azonban, úgy gondoljuk Magyarország számára is az, hogy például a
szövetséget
KÉSZÍTETTE: TÁLAS PÉTER ÉS VARGA GERGELY 4ZMNE SVKI ELEMZÉSEK – 2009/17
6 Szenes Zoltán: A szövetség jövője. Nemzet és
Biztonság, 2009. május, 30–45. o.
7 Uo. 39. o.
érintő fenyegetések végül milyen értékelési kontextusban kerülnek
a stratégiába. Sikerül-e például valamilyen módon érzékeltetni, hogy
a szövetség egészét érintő fenyegetések a gyakorlatban – olykor
függetlenül a NATO prioritáslistáján elfoglalt helyüktől –
eltérő mérték-ben, eltérő formában és eltérő módon érinthetik az
egyes tagállamokat?
Esetünkben jó példa erre a terrorizmus. Hazánkban van politikai
terrorizmus, elméleti ér-telemben nagyjából attól az időponttól,
amikor ismeretlenek az első Molotov-koktélokat egy pártszékházra
dobták, illetve támadásokat intéztek politikusi ingatlanok ellen. Ha
a Magyarok Nyilai-ügy kapcsán bebizonyosodnak az ügyészség
feltevései, akkor kijelenthetjük, hogy Ma-gyarországon – az
egyéni terroristák mellett – megjelent a szervezett jellegű
politikai terroriz-mus csírája is, s ez egyfajta minőségi változás. A
legfontosabb kérdés azonban a NATO-stratégia, különösen pedig a
szövetséget érintő fenyegetések prioritáslistájának összeállítása
kapcsán nem az, hogy megjelent-e egy országban a politikai
terrorizmus, hanem az, hogy mekkora ennek a veszélyessége? E
tekintetben viszont határozottan kijelenthető, hogy a magyar
társadalom magára nézve – indokoltan – nem tekinti komoly
fenyegetésnek vagy veszélynek a terrorizmust. Vagyis Magyarország e
tekintetben akkor tud valóban azonosulni az új NATO-stratégiával, ha
a magyar terrorizmuspercepció hatását érzékeli a szövetség által
megfogalmazott terrorizmuspercepcióban. Miközben tisztában vagyunk
azzal, hogy a stratégia nem jelenítheti meg az egyes országok
fenyegetettség-percepcióját, azt azonban a szolidaritás fenntartása
mellett is érzékeltetheti – mint már jeleztük –, hogy a
fenyegetések eltérő mértékben, eltérő formában és eltérő módon
érinthetik az egyes tagállamokat.
A fenyegetettségnek ilyen differenciáltsággal való megjelenítése
meggyőződésünk sze-rint a jelenleginél jobban biztosítaná az új
stratégiai koncepcióval való tagállami azonosulást, s erősítené a
szövetégen belüli szolidaritást.
Haderőfejlesztés a realitások alapján
Szenes Zoltán A szövetség jövője című tanulmányában6 joggal hívja fel a figyelmet arra,
hogy a transzatlanti kapcsolatok keretében tisztázni kellene azt a
kérdést is, milyen legyen az Egyesült Államok és az európai
NATO-tagországok műveleti kölcsönviszonya. Elfogadha-tó-e vagy sem,
hogy – mint az Afganisztánban és Irakban is történt (ahol a
háborúkról Ameri-ka egyedül döntött, s csak legközelebbi
szövetségeseivel indította meg azokat) – a NATO csak az
amerikai (koalíciós) műveletek után jelenik meg, és javarészt
alacsony intenzitású, stabilizációs és rendfenntartó jellegű
békeműveleteket lát el, olykor egészen távoli színtere-ken is. Ha
ugyanis elfogadható, akkor ez olyan új munkamegosztást feltételez az
Egyesült Államok és Európa között, vagy az USA és néhány európai
ország, valamint Európa többi ré-sze között, amely komplementer
jellegű képességfejlesztéssel valósítható meg.
Írásában a Magyar Honvédség volt vezérkari főnöke joggal mutat rá
arra is, hogy a fent jelzett stratégiai munkamegosztást, s az ezzel
járó egymást kiegészítő haderőfejlesztést ösz-tönzi maga a realitás
is, az európai lemaradás ugyanis a katonai képességek terén folyama-tosan
növekszik. Minden washingtoni ösztönzés ellenére Európa továbbra is
jóval keveseb-bet költ védelmi kiadásokra, mint az Egyesült Államok,
s az európai NATO-tagállamok nem-zeti katonai képességei is igen
eltérőek. Mint Szenes írja: „Széles körű expedíciós
képessé-gekkel az európai országok egy kis csoportja (Nagy-Britannia,
Franciaország, Olaszország, Hollandia, Spanyolország) rendelkezik,
célirányos expedíciós képessége pedig csak néhány országnak
(Németország, Belgium, Kanada, Dánia, Norvégia) van. Szelektív
expedíciós ké-pességeket tudhat magáénak Törökország és
Lengyelország. A NATO-tagországok fele azonban (köztük Magyarország)
csak stabilizációs katonai képességek fölött diszponál. Ezen kívül
több fontos képességterületen (stratégiai szállítás,
felderítés-hírszerzés, logisztika stb.) állandósult hiányok vannak,
amelyek minden művelettervezésnél és -végrehajtásnál felszín-re
kerülnek.”7
Ezt követően olyan álláspont mellett érvel igen meggyőzően,
amelyet magunk is szíve-sen tekintenénk hivatalos magyar
álláspontnak.
KÉSZÍTETTE: TÁLAS PÉTER ÉS VARGA GERGELY 5ZMNE SVKI ELEMZÉSEK – 2009/17
8 Uo. 39–40. o.
„Ugyanakkor az is tény, hogy a békefenntartáshoz és a
stabilizációhoz (ezt a balkáni, af-ganisztáni és az iraki
tapasztalatok egyöntetűen mutatják) nemcsak mobil, gyorsan
telepíthe-tő, hanem hosszú ideig ott tartható erőkre is szükség van,
amelyre még a kisebb katonai ké-pességekkel rendelkező
NATO-tagországok is hasznosan felhasználhatók.
Sokkal jobban járna tehát a NATO, ha elfogadná a tagországok
„többrétegű” képesség-helyzetét, és a jelenlegi egységes,
high-tech típusú (alapvetően az amerikaiak által
„vezé-nyelt”) fejlesztési követelmények helyett egy
differenciált, többcélú haderő-tervezési szövet-ségi metodikát
dolgozna ki. Nem kétséges, hogy a jövő kihívásai korszerű, rugalmas,
gyor-san bevethető, multifunkciós haderőket követelnek, amelyek
egyszerre képesek győzni a magas intenzitású fegyveres konfliktusban,
fenntartani a békét, alkalmasak az ellenállók elle-ni műveletekre,
eredményesek a terrorizmus elleni harcban, támogatni tudják a helyi
hatósá-gokat, és felhasználhatók különböző nemzetközi szervezetek
által meghatározott feladatokra is. Erre a többfunkciós rendeltetésre
azonban a NATO-nak mint egésznek kell képesnek len-ni, nem pedig
minden tagállamnak külön-külön.
A differenciált haderő-fejlesztési koncepció lehetővé tenné, hogy
a legfejlettebb országok haladást érjenek el a hálózatközpontú
(network-centric warfare) és a hatásalapú (effect-based) katonai
képességek fejlesztésében, míg a kisebb országok a szövetség által
elfoga-dottan fókuszálhatnának a hálózati együttműködésre alkalmas
(network-enabled warfare) hadviselési képességek kialakítására. Ezzel
kiiktatható lenne a NATO-tervezési gyakorlatból az irracionalitás,
amely jelenleg minden tagországot high-tech haderőfejlesztésre
ösztönöz (precíziós fegyverek, földfelszín-felderítő – AGS
– rendszerek, különleges műveletek stb.), függetlenül az ország
és az adott haderő helyzetétől. A reális, differenciált és
országspecifi-kus védelmi tervezési filozófia valóban önmagához
képest is előmozdítaná az egyes nemzeti haderők fejlesztését, növelné
a kompatibilitást és interoperabilitást, hozzájárulna a tagorszá-gok
közötti – szövetségi célokat és érdekeket szolgáló –
szakosodáshoz. A javasolt koncep-ció nemcsak nemzeti
differenciáltságában lenne más, hanem abban is, hogy –
ellentétben a jelenlegi gyakorlattal – nem elsősorban az 5.
cikkely szerinti műveleti követelményekre, ha-nem az új,
aszimmetrikus kihívásokra és a békefenntartási képességekre
koncentrálna. Ez nemzeti szinten lehetővé tenné az erőforrások
koncentrálását, a fókuszok elhelyezését, és jobb eredményeket hozna
azon tagországokban is (mint például Magyarország), ahol nincs
közvetlen katonai fenyegetettség, és a hadsereg nem szerepel előkelő
helyen a kül- és biz-tonságpolitikai eszköztárban. A differenciált
haderő-tervezési módszer nem jelentené azon-ban azt, hogy az adott
tagország hozzájárulása a NATO-költségvetéshez, a műveletekhez, a
fejlesztésekhez csökkenne, hanem csak azt, hogy jobban
’nemzetre szabottan’ jelenne meg.”8
Missziók
2004-ben a magyar országgyűlés 1000 főben határozta meg a Magyar
Honvédség (MH) kül-földi missziókban való részvételének
ambíciószámát, így napjainkban is közel ennyi magyar katona
állomásozik külföldön: mintegy 70 százalékuk NATO-missziókban,
legnagyobb lét-számban Koszovóban és Afganisztánban. Műveleti
hozzájárulás tekintetében – a szárazföldi haderő százalékában
kifejezve – hazánk 2008 és 2009 fordulóján az 5-7. helyen áll a
NATO-tagországok között. Vagyis hadseregének méretéhez képest hazánk
felülreprezentált a szö-vetség misszióiban. A missziós tevékenység
fontosságát illetően a magyar politikai elitben konszenzus van,
miként alighanem abban is, hogy e tevékenységünkre alapvetően sikeres
területként tekint.
Az új stratégiai koncepció vitája kapcsán azonban feltehetően
– katonai és szakértői szinten feltétlenül – szóba
kerülnek majd a szövetség missziós tevékenységének olyan el-lentmondásai
és árnyoldalai is, amelyekről nyilvánosan nem szívesen beszélnek a
szövetség és a tagországok vezető politikusai. Ezek közül itt és most
csupán néhány olyanra hívnánk fel a figyelmet, amely a szövetség
legtöbb tagállamát érinti, de leginkább az újonnan csatla-
KÉSZÍTETTE: TÁLAS PÉTER ÉS VARGA GERGELY 6ZMNE SVKI ELEMZÉSEK – 2009/17
9 Gen. Skrzypczak: Winni ludzie ministra.
Gazeta Wyborcza, 2009. augusztus 18. A vitáról résztelesen lásd
Generał Skrzypczak kontra MON. http://wyborcza.pl/8,75402,6937354.php.
10 Ezt a jelenséget
tulajdonképpen már tendenciának lehet tekinteni Nyugat-Európában,
ahol szinte minden had-erőben létrehozták a gyorsreagálású erőket
(RRF). Számos szakértő szerint az igazi kérdés az, hogy az a
bizo-nyos „A” kategóriájú haderő a sokoldalú
követelményeknek megfelelő haderő lesz-e?
kozó kelet-közép-európai országokat (köztünk hazánkat is), s
melyeknek megítélésünk sze-rint a jövőben szövetségi szinten is
komolyabb figyelmet kellene szentelni.
Számos szakértővel egyetértve úgy véljük, komoly problémákhoz
vezethet, hogy a szö-vetségen belül egy idő óta a missziós
tevékenység legfontosabb értékmérője a „Hány kato-nát tudsz
kiállítani?” kérdésre adott válasz. Ez ugyanis azzal járhat,
hogy a politikai siker ér-dekében a forráshiányos tagállamok
lehetőségeikhez képest előbb vagy utóbb túlvállalják magukat e téren.
Figyelmeztető példa erre Lengyelország esete, amely a Varsó számára
összességében csalódást okozó iraki missziója után – legalábbis
Waldemar Skrzypczak tá-bornok, a lengyel szárazföldi erők volt
parancsnoka szerint – most Afganisztánban vállalt fel erejét és
képességeit meghaladó feladatokat. A tábornok – egy
Afganisztánban elesett len-gyel katona temetésén – nem csupán
azt vetette védelmi minisztere szemére, hogy fogalma sincs, mivel
szembesülnek katonái Afganisztánban, de a minisztert és munkatársait
tette fe-lelőssé azért is, hogy a lengyel katonák nem rendelkeznek a
biztonságuk szavatolásához szükséges eszközökkel.9 Persze mondhatnánk, hogy egy ilyen
helyzet könnyen megoldható pótlólagos források biztosításával.
Csakhogy csökkenő költségvetés mellett fennáll a veszé-lye annak,
hogy a külföldi műveletek finanszírozása egy idő után csak a haderő
egyéb terüle-teinek terhére és rovására oldható meg. Ez pedig azzal a
következménnyel járhat, hogy a nemzeti haderőn belül kialakul egy
„A” kategóriás, modern, úgynevezett missziós, és egy
„B” kategóriás, alulfinanszírozott hazai haderő.10
Minden sikere ellenére Magyarország missziós politikája sem mentes
az ellenmondások-tól. A magyar politikai elitben például a NATO- és
az EU-csatlakozás ellenére még ma is erősen él az a téves szemlélet,
hogy a külföldi missziós tevékenység kizárólag a Magyar Honvédség
feladata. Nem nagyon látszik tudomásul venni, hogy a modern missziós
tevé-kenységben egyre nagyobb szerep hárul a rendőrségi és a civil
szakértőkre, s hogy ezek is a nemzeti felajánlások szerves részét
képezik. A Magyar Honvédség és a Honvédelmi Minisz-térium magára
hagyása következtében a missziók „költséghatékonysága”
szempontjából is komoly kérdések vethetők fel. Például az, hogy egy
országnak meddig éri meg több milliár-dért fenntartani egy eredetileg
a segélyezés biztonsága érdekében felállított Tartományi Új-jáépítési
Csoportot (PRT), ha alig több mint félmilliárdnyi segélyre szánt összeget
tud csak elkölteni, ami nemhogy a stabilizálásra nem elég, de arra
sem – miként a külföldi, így a ma-gyar missziót ért támadások
számának növekedése is jelzi –, hogy a misszióban részt vevők
biztonságát szavatolja? Természetesen itt a „költséghatékonyság”
kifejezést nem elsősorban a szó gazdasági értelmében használjuk (e
tekintetben ugyanis csak néhány ország számára kifizetődők a
missziók), hanem sokkal inkább politikai értelemben. A kérdés tehát
úgy is fel-vethető: megelégszünk-e az afganisztáni misszió
szövetségen belüli politikai hozadékával, vagy fontos – s
mennyire – az is, hogy a missziónak az afgán társadalom
részéről is hozadé-ka legyen a számunkra?
S végül hazánk missziós tevékenysége kapcsán látnunk kell azt is,
és fel kell készülnünk rá, hogy bár az ország és a haderő méreteit
tekintve jelenleg valóban jók a magyar részvétel mutatói, de ez a
helyzet viszonylag gyorsan változhat, ha például a szövetség úgy
dönt, hogy megszünteti a NATO koszovói misszióját, ahol jelenleg
közel négyszáz magyar katona szolgál.
A gazdasági válság költséghatékonysági kényszere, a NATO új
stratégiájának kidolgozá-sa és hazánk missziós szerepvállalásának
jelenlegi elismertsége szerintünk a legjobb alka-lom arra, hogy
Magyarország megfontoltan újragondolja és felülvizsgálja egész
missziós te-vékenységét, s olyan új stratégiát és politikát dolgozzon
ki ezzel kapcsolatban, amelynek ré-vén fajlagosan kisebb
ráfordítással a jelenleginél is nagyobb „politikai
bevételhez” juthat.
KÉSZÍTETTE: TÁLAS PÉTER ÉS VARGA GERGELY 7ZMNE SVKI ELEMZÉSEK – 2009/17
11 E probléma kezelését annál is inkább
indokoltnak tartjuk, mert például a magyar lakosság a bűnözés
globalizá-lódása és a szervezett bűnözés mellett a drogkereskedelem
elterjedését tekinti az egyik legnagyobb veszélyfor-rásnak.
12 Az Asia Foundation
felmérései szerint az afgánok körében 2004 és 2008 között radikálisan
– 64-ről 38 száza-lékra – csökkent azok aránya, akik
szerint az ország ügyei jó irányba, míg a másik oldalon 11-ről 32
százalékra nőtt azoké, akik szerint egyértelműen rossz irányba
mennek.
Afganisztán
Afganisztán kapcsán még az optimistább szakértők is egyetértenek
abban, hogy az elkövet-kezendő egy év kulcsfontosságú lesz az ottani
NATO-misszió szempontjából. A szövetség-nek, illetve a nemzetközi
közösségnek öt nagy kérdésben kellene komoly mértékben, ráadá-sul
többé-kevésbé egy időben előrelépnie ahhoz, hogy a vállalkozás ne
kerüljön végleg lejtő-re. A biztonsági helyzet javítása terén, ami a
legtöbb szakértő szerint nem csupán több kato-nát igényel, de egyfajta
politikai áttörést is a kabuli kormánnyal szemben álló fegyveres
erők-kel való megegyezéshez szükséges tárgyalásokat illetően. A
nemzetközi segélyezés haté-konyságának növelése terén, amit
jelentősen megnehezít a donor országokat érintő gazda-sági válság, a
nemzetközi segélypolitika általános problémái és ellentmondásai,
valamint az afgán korrupció. Az afganisztáni kábítószer-probléma
kezelésében, amelyben az eddigi megoldási kísérletekkel sem a
termelés visszaszorításában, sem pedig a fegyveres ellenál-lók
bevételi forrásainak szűkítése terén nem sikerült számottevő
eredményeket elérni.11 Ab-ban
továbbá, hogy az afganisztáni probléma megoldása kapcsán az afgán
local ownership mellett kialakuljon az afgán kérdés megoldásának
regional ownershipje is a térség nagyha-talmaiban. Mindezeket
ráadásul egy olyan időszakban kellene elérni, amikor egyrészt egyre
nyilvánvalóbb, hogy a nemzetközi misszióban részt vevő államok egy
részének vezető politi-kusai erőik Afganisztánból való kivonásán
gondolkodnak, másrészt évről évre romlik az af-gánoknak az ország
helyzetével kapcsolatos véleménye.12 Röviden
fogalmazva: nem va-gyunk könnyű helyzetben sem az afgán probléma
megoldását, sem pedig a kérdésnek az új stratégiai koncepcióban való
megjelenítését illetően.
Ez utóbbival kapcsolatban korábban több NATO-tagország –
köztük Magyarország is – jelezte: elkerülendőnek tartja, hogy a
NATO új stratégiai koncepciója egy kibővített
„Afga-nisztán-stratégia” legyen. A szövetség ilyen
jellegű „ingalengését” 2001 után is tapasztalhat-tuk a
terrorizmussal összefüggésben. Az előbbiekben vázolt helyzetből
azonban az követke-zik, hogy bár az új NATO-stratégia vitája kapcsán
gyakran szóba kerül majd Afganisztán, de megalapozatlanok azok
aggodalmak, hogy a dokumentum „elafgánosodik”. Ennek
elkerülé-sét illetően ma már egyértelmű többség van a szövetségen
belül. A stratégiának természete-sen le kell vonnia a tanulságokat a
különböző missziókból (s ebben fontos szerepe kell, hogy legyen az
afganisztáni tapasztalatoknak is), de egy jóval szélesebb
kontextusban kell szem-lélnie a biztonsági környezetet.
Ami Magyarországot illeti, Afganisztán kapcsán akár elégedettek is
lehetünk magunkkal. Létszámát tekintve – Koszovó után –
ez a második legnagyobb missziónk. Egy 240 fős PRT-vel vagyunk jelen Baghlan
tartományban; 2008 októbere és 2009 áprilisa között vállaltuk a
kabuli repülőtér irányítását; az Ohiói Nemzeti Gárdával együttműködve
magyar vezetésű Mű-veleti Tanácsadó és Összekötő Csoport (OMLT)
segíti két, az afgán nemzeti hadsereg Baghlan tartományban települt
alakulatának műveleti felkészítését; mintegy negyven főt küldtünk ki
az idei afgán választások biztosítására, s egy speciális harci
feladatokat végző Különleges Műveleti Csoportunk is Afganisztánban
van. Az afganisztáni misszióban való részvételünkről konszenzus van
magyar politikai pártok között, s mint már említettük, a tár-sadalom
58 százaléka támogatja a magyar katonák Afganisztáni jelenlétét. Ez
tehát az érem egyik oldala.
Ha azonban arra a kérdésre kellene válaszolnunk, hogy Magyarország,
a magyar társa-dalom, vagy akár a magyar politikai elit valóban
magáénak érzi-e az afganisztáni problémát és annak megoldását,
egyértelműen nemmel kellene válaszolnunk. Szövetségi
kötelezett-ségnek tekintjük, s mint ilyet, jól is teljesítjük, de a legtöbb
európai országhoz hasonlóan nem érezzük magunkénak. Mindezt azért
tartjuk fontosnak jelezni, hogy érzékeltessük: jövőbeni
KÉSZÍTETTE: TÁLAS PÉTER ÉS VARGA GERGELY 8ZMNE SVKI ELEMZÉSEK – 2009/17
13 Ez a lehetőség természetesen csak arra a
helyzetre igaz, ha nem maguk az amerikaiak döntenek a kivonulás-ról.
afganisztáni vállalásaink lehetőségeit ez a tény is komolyan
korlátozza. Különösen egy olyan helyzetben, amikor fennáll az
eshetősége annak, hogy a nemzetközi misszióban eleddig szerepet
vállaló államok egy része kivonja erőit az országból.
A fő kérdés persze az, hogy milyen magatartást tanúsítsunk egy
ilyen helyzet bekövetke-zése esetén. Magunk azok közé tartozunk, akik
afganisztáni szerepvállalásunknak az euró-pai átlagnál jelenleg
kedvezőbb társadalmi megítélését a magyar misszió helyi
költséghaté-konyságának növelésére (például a kivonulók segélyezési
ráfordításának felhasználására) és a szövetségen belüli további
politikai haszonszerzésre használnák fel – a magyar misszió
létszámának emelése nélkül.13
Balkán
Geopolitikai helyzete miatt Magyarország számára kulcsfontosságú a
Balkán és annak biz-tonsága, s ezt – igen helyesen – az
ottani missziókban való részvételünkkel is bizonyítjuk. Világosan látnunk
kell azonban, hogy a NATO, illetve annak vezetői hatalmai (elsősorban
az Egyesült Államok) az elmúlt években egyre inkább az Európától
távolabbi térségek válságai-ra fordították figyelmüket, s ez a
szövetség szemében stratégiai-politikai szempontból leérté-kelte a
relatív konszolidáció állapotába került balkáni térséget. Az új
NATO-stratégiai vitája kapcsán Magyarországnak elsődleges érdeke
fűződik ahhoz, hogy másokkal együtt meg-győzze a szövetséget a
Balkánnal kapcsolatos tevékenysége és általában a délkelet-európai
térség biztonságában játszott szerepe fenntartásának
szükségességéről. A magyar missziós tevékenység korábban Koszovóval
kapcsolatosan felvetett problémája miatt – hogy tudniillik a
jelenlegi jó magyar részvételi mutatók az itteni NATO-misszió
befejezésével radikálisan megváltozhatnak – hazánk diplomatái
várhatóan elsősorban a KFOR fenntartása mellett fog-nak lobbizni. Nem
csupán stratégiai és biztonságpolitikai megfontolásokból, hanem azért
is, mert az itt felszabaduló magyar erőket vagy egy részüket –
figyelembe véve törvényben elő-írt missziós ambíciószintünket –
a szövetség keretében csupán Afganisztánba vagy Szomá-liába
ajánlhatnánk fel (egy másik részét pedig az EU-missziókba, de ezek
nem javítanának NATO-mutatóinkon). Mivel azonban korántsem biztos,
hogy a szövetségen belüli „balkáni lobbi” képes lesz
elérni a KFOR fenntartását, azt is sürgősen meg kellene vizsgálni,
hogy ha-zánk mit tud felajánlani katonai téren a Balkánon –
például a Partnerség a békéért (PfP), a Mediterrán Dialógus (MED)
vagy a Tagsági Akcióterv (MAP) keretében. Stratégiai és
bizton-ságpolitikai szempontból azonban ennél is fontosabb lenne
számunkra, hogy a régióval kap-csolatos szövetségen belüli, jelenleg
unfinished business jellegű vita a partnerség és a bőví-tés felé
mozduljon el. Arról kell tehát meggyőznünk a tagállamokat, hogy a
nyugat-balkáni térség biztonságának és tartós stabilitásának az
euroatlanti integráció a legfontosabb záloga, még inkább pedig arról
(s a bosznia-hercegovinai és a koszovói folyamatok láttán alighanem
ez lesz a nehezebb), hogy eltérő ütemezéssel ugyan, de Macedónia,
Montenegró, Bosznia-Hercegovina, Koszovó és Szerbia is fokozza
együttműködését a NATO-val, így számukra is nyitva kell hagyni a
tagság perspektíváját.
Oroszország
A NATO Oroszországhoz fűződő viszonya kapcsán mindenekelőtt azt
kell látnunk, hogy a szövetséghez történő 1999-es csatlakozásunk óta
jelentősen módosult a nemzetközi rend-szer, s ezen belül a
kelet-közép-európai országok helyzete is. Bár kétségtelen, hogy tovább-ra
is az Egyesült Államok az egyetlen teljes értékű globális
nagyhatalom, de többek korábbi illúziójával szemben korántsem
mindenható. Afganisztán, Irak, Észak-Korea, Dél-Oszétia és Abházia
esete legalábbis azt mutatja, hogy a regionális nagyhatalmaknak (így
Oroszország-nak, Iránnak, Kínának) a közvetlen környezetükre már csak
geopolitikai helyzeti előnyüknél fogva is jóval nagyobb és
relevánsabb hatásuk van, mint az Egyesült Államoknak vagy a
NA-TO-nak, még kevésbé az Európai Uniónak. Vagyis egyrészt az új
stratégia elkészítésekor a
KÉSZÍTETTE: TÁLAS PÉTER ÉS VARGA GERGELY 9ZMNE SVKI ELEMZÉSEK – 2009/17
14 A nyolcaktól a huszonkettekig. 76–82.
o.
NATO-nak is prioritásokban és rangsorokban kell gondolkodnia a
szövetséget érintő bizton-sági kihívások kezelése kapcsán, másrészt
számolnia kell azokkal a szereplőkkel, amelyek geopolitikai
helyzetüknél fogva partnerként, vetélytársként vagy épp ellenfélként
hatással lehetnek e kihívások kezelésére. Elsősorban tehát ebből a
szempontból kell viszonyát aktí-van kialakítania Oroszországhoz is,
amelynek helyzeténél fogva jelentős hatása van és lehet az
Afganisztán és az Irán keltette problémák megoldására, most nem is
beszélve Európa energiabiztonságáról.
A NATO és Oroszország kívánatos viszonyának meghatározásakor
azonban legalább ilyen fontos, hogy térségünk országai saját
helyzetüket is reálisan, és ne szubjektív szem-pontok alapján ítéljék
meg. Vagyis ne úgy, miként azt az úgynevezett 22-ek az
Obama-admi-nisztrációhoz intézett nyílt levelükben teszik.
Mivel lengyel Gazeta Wyborcza napilapban publikált levelet a
Nemzet és Biztonság 2009. októberi száma közli14, fő üzenetét itt csak röviden, pontokba szedve
foglaljuk össze.
1. Az amerikai külpolitika számára megszűnt fontossá válni
Közép-Európa. Egy olyan időszakban került ki térségünk a washingtoni
adminisztráció figyelmének centrumából, ami-kor az itteni stabilitás
és jólét – miként arra a szerzők szerint a gazdasági
világválság és az érdekszféra-politika újraélesztésére tett orosz
kísérletek is rámutatnak – még korántsem biz-tos. Éppen ezért
Amerika nem feledkezhet meg Közép-Európáról.
2. Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete ma gyengébb, mint amikor
a térség országai a tagjaivá váltak. A szövetséget meg kell újítani,
hogy valamennyi tagállama biztos lehessen abban, a NATO mindig képes
lesz megvédeni őket.
3. Tavaly augusztusi, Grúzia elleni háborújával Moszkva
megsértette a nemzetközi jogot. A revízióra törekvő Oroszország 19.
századi hatalmi módszereket alkalmaz – az energiablo-kádtól
kezdve a politikai jellegű befektetéseken át egészen a média
manipulálásáig – főleg a transzatlanti orientációjú
kelet-közép-európai országokkal szemben.
4. A Közép-Európába telepíteni tervezett rakétavédelmi rendszer
sorsát nem döntheti el Oroszország ellenkezése, s Washington sem
mondhat le a projektről a Lengyelországgal és Csehországgal való
konzultáció nélkül, mert ez aláásná az Egyesült Államok térségbeli
te-kintélyét.
5. Az energiabiztonság problémájának – melynek közvetlen
hatása lehet a kelet-közép-európai térség államainak szuverenitására
– a transzatlanti kapcsolatok és az európai–ame-rikai
stratégiai együttműködés egyik kulcskérdésévé kell válnia.
6. Az amerikai vízumkérdés megoldása és az amerikai-közép-európai
oktatási kapcsola-tok további fenntartása kulcsfontosságú lehet a
transzatlanti kapcsolatok társadalmi dimen-ziójában, különösen egy
olyan időszakban, amikor Kelet-Közép-Európában egy olyan új
poli-tikai generáció jelenik meg a politika színpadán, amely a
szerzők által vallott „értékalapú” po-litika helyett
érezhetően egy „realisztikusabb” politikát kíván
folytatni.
Komoly fenntartásaink vannak a levél szerzőinek
Kelet-Közép-Európára vonatkozó hely-zetértékelésével. Magunk ugyanis
úgy gondoljuk, hogy térségünk legtöbb állama minden ko-rábbi
történelmi korszakához képest stabilabb és biztonságosabb környezetbe
került. Az alá-írók országai az elmúlt évtized során a NATO és az
Európai Unió tagjai lettek, s ezen a té-nyen – minden
„revizionista retorikája” ellenére – a gazdasági
világválság nyomán utóbbi időben egyébként gyengülő Oroszország még
regionális nagyhatalomként sem változtathat. S e realitásból
kiindulva megítélésünk szerint nem is szándékozik változtatni. A
szóban forgó országok a tagsággal lehetőséget kaptak a felzárkózásra
és a fejlődésre, s reálisan személ-ve az európai és világeseményeknek
a tényleges politikai súlyuknál nagyobb befolyásolásá-ra. Az pedig,
hogy ezt képesek-e kihasználni vagy sem, aligha a jelenlegi
Washingtonon vagy a NATO-n múlik. Miként mai problémáik többségének
(gazdasági válság, energiafüg-gőség, az EU területén eszközölt orosz
bevásárlások stb.) megoldását sem várhatják Ameri-kától vagy a
szövetségtől. E tekintetben a 22-eknek sokkal inkább az Európai
Unióhoz vagy saját térségük politikai elitjéhez kellett volna
fordulniuk levelükkel, sürgetve az európai és a térségi szolidaritás
erősítését.
KÉSZÍTETTE: TÁLAS PÉTER ÉS VARGA GERGELY 10ZMNE SVKI ELEMZÉSEK – 2009/17
15 Lásd erről: Sz. Bíró Zoltán: Az abház és a
dél-oszét kérdés változó dimenziói. Nemzet és Biztonság, 2008. június
27-37. o.
Ami Grúziát és ez ezzel kapcsolatos orosz magatartást illeti, a
levél szerzőinek felhábo-rodása szerintünk túldramatizált, a
konfliktus ugyanis várható és előre jelezhető volt. A mér-tékadó
elemzők többsége számára legalábbis két dolog már 2008 augusztusa
előtt világos volt: 1. annak esélye, hogy az 1990-es évek véres
háborúi során elvesztett két „engedetlen” terület békésen
visszatérjen Tbiliszi politikai felügyelete alá, még középtávon is
felettébb ki-csi; 2. Moszkva biztosan nem fogja megengedni, hogy
Tbiliszi erőszakkal terelje vissza eze-ket a területeket.15 A dél-oszét konfliktusban
Oroszország – Grúziához hasonlóan – kétség-telenül
megsértette a nemzetközi jogot, de végeredményben az 1990–1991
óta fennálló sta-tus quót védte meg. Ami azonban ennél is fontosabb:
komoly tévedés az abház és dél-oszét példa lehetőségét bármilyen
formában is Kelet-Közép-Európára, például a Baltikumra vetíte-ni. Nem
állítjuk, hogy Moszkva a térséggel fennálló kapcsolataiban mindig
jóhiszeműen és jóindulatúan jár el. Kétségtelen, hogy a régióban
orosz energetikai-gazdasági expanzió ta-pasztalható, melynek
vitathatatlanul politikai-stratégiai céljai is vannak. Két dologgal
azonban feltétlenül számolnia kell és számol is. Egyrészt azzal, hogy
a kialakult status quo megváltoz-tatására irányuló túlzott törekvések
radikálisan rontják kapcsolatait a számára kulcsfontossá-gú nyugati
nagyhatalmakkal is, növelve a NATO és az EU kohézióját. Másrészt
azzal, hogy nem tud olyan körülményeket és életviszonyokat teremteni,
amelyek az egyébként számos problémával küszködő baltikumi orosz
kisebbség számára „anyaországként” vonzóvá ten-nék.
Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy a szövetségnek ne kellene
jeleznie Orosz-ország felé nem tetszését a dolgok ilyetén való
alakulása kapcsán, de nem teheti meg, hogy egyoldalúan csak Moszkvát
tegye felelőssé a történtekért.
Összességében mégsem a konkrétumok terén mutatkozó
nézetkülönbségek miatt tartjuk elhibázott a 22-ek levelét, hanem
sokkal inkább kiindulópontját tekintve. Úgy véljük ugyanis, hogy
térségünk – amelynek, valljuk be, nem sok mondanivalója volt és
van a globális politika színpadán – az elmúlt húsz évben éppen
problémái és politikai irányváltása (NATO- és EU-tagság), továbbá az
atlanti szövetség helyett a térségünk számára hosszú távon káros,
al-kalmi koalíciókat preferáló amerikai politika miatt volt súlyán és
bizonyos mértékig telje-sítményén felül értékelve az Egyesült Államok
külpolitikájában. Ami tehát most történik, s amit a 22-ek
Kelet-Közép-Európa leértékelődéseként élnek meg, az csupán a
dolgoknak a normál kerékvágásba való visszatérése. Hangsúlyoznunk
kell azonban, hogy teljesen új, s térségünk szempontjából alapvetően
kedvezőbb körülmények között. S ha ebből a szem-pontból tekintünk
önmagunkra, meggyőződésünk, hogy kevésbé hisztérikusan gondolhatjuk
végig a magunk és a szövetség Oroszországhoz fűződő kívánatos
viszonyát. Nem kérdés, hogy Oroszországgal egy kölcsönös előnyökön
alapuló, átlátható kapcsolatrendszer kiépíté-se az érdekünk, a magyar
diplomácia előtt álló igazi kérés azonban az, mit tegyen olyan
ese-tekben, amikor a szövetségen belül nincs egységes álláspont az
oroszpolitikát illetően.
KÉSZÍTETTE: TÁLAS PÉTER ÉS VARGA GERGELY 11
LETÖLTHETŐ VÁLTOZAT: http://193.224.76.4/download/svki/Elemzesek/2009/SVKI_Elemzesek_2009_17.pdf
***
A NATO ÚJ STRATÉGIAI KONCEPCIÓJA ÉS MAGYARORSZÁG
Beszámoló a Magyar Atlanti Tanács és a Zrínyi
Miklós Nemzetvédelmi Egyetem 2010. március 25-i konferenciájáról
A
Magyar Atlanti Tanács (MAT) és a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem
(ZMNE) közös rendezésében, a Magyar Hadtudományi Társaság aktív
szerepvállalásával 2010. március 25-én érdekes konferenciát tartottak
az egyetem dísztermében A NATO formálódó új stratégiai koncepciója
és Magyarország címmel.
A
konferencia két úgynevezett panel keretében zajlott. Az első részben
a téma szakértői adták közre a 2010 második félévében elfogadásra
tervezett stratégiai koncepcióval kapcsolatos legfontosabb
gondolataikat, a második részben pedig néhány társadalmi szervezet
(civil szerveződés vagy mostanában divatos megnevezéssel
nem-kormányzati szerv) képviselői fejtették ki álláspontjukat a téma
kapcsán.
Magát
a rendezvényt Vizi E. Szilveszter, a MAT elnöke nyitotta meg.
Kifejtette, hogy az utóbbi mintegy száz évben a tudomány
exponenciálisan fejlődött, az emberi magatartás, az erkölcs pedig nem
követte ezt a viharos fejlődést. Szétnyílt az olló. A tudás és az
információ együtt egyenlő a hatalommal, de felvetődik a kérdés az
erkölcs szerepéről. Az atlanti gondolat lényege az együttműködés, de
nem csupán katonai vonalon, hanem a tudomány, a kultúra, az emberi
magatartás, az emberek közötti kapcsolatok vonatkozásában is.
Az
első előadást Rábai Zsolt tartotta, aki hosszú évek óta az
Észak-atlanti Szövetség központjában, a társadalmi kapcsolatokért, a
nyilvánosságért, angol jelöléssel a PR tevékenységért felelős részleg
munkatársaként dolgozik.
Elmondta,
hogy intenzív szakaszába lépett a stratégiai koncepció előkészítése,
a dokumentumot a Szövetség Portugáliában, 2010 végén tartandó
csúcsértekezletén tervezik elfogadni. Az egyik alapvető kérdés, hogy
a koncepcióban érdekek vagy értékek mentén fogalmazzák meg a
Szövetség rendeltetését, céljait és feladatait. Egyértelműen
megváltozott a biztonsági környezet, ezért is van immár múlhatatlanul
szükség az 1999-ben elfogadott stratégiai koncepció felváltására egy
újjal. Megváltoztak a veszélytényezők is, elegendő utalni a
kibernetika terén felmerülő kockázatokra, amelyekre nem ad választ és
útmutatást a NATO alapszerződése. Divatos témává lépett elő a
rakétavédelem kérdése, hiszen változatlanul a legveszélyesebb
forgatókönyvként a nemzetközi terrorizmus és a nukleáris proliferáció
„találkozását” kell tekintenünk (ide sorolva az
úgynevezett haramia-államok nukleáris ambícióit is). Az új feladatok
alkalmazkodást igényelnek mind a képességek, mind a döntéshozatal
terén.
A
stratégiai koncepció előkészítési fázisában egy új megközelítés
tükröződik, amely a Szövetségen kívüli szereplők, külső szakértők
részvételében, a szélesebb értelemben vett nyilvánosság bevonásában
testesül meg. Érezhetően megnőtt a partnerség szerepe és jelentősége
az aktív, cselekvő szerepvállalás mellett a döntés-előkészítésben is
– ez a globalizáció egyik következménye –, fontosabbá
vált az értékek közötti összhang megteremtése.
Korábban
„tabu-témának” tekintett tételek változnak meg vagy
nyernek új megfogalmazást, például annak eldöntése, hogy a NATO
regionális vagy globális szervezet legyen-e. (A kínálkozó válasz:
regionális védelmi szervezet marad, de egyre inkább foglalkozni
kénytelen globális kérdésekkel is, amelyek közvetlenül vagy közvetve
érintik a tagállamok biztonságát.) Ragaszkodjon-e a Szövetség a
konszenzusos döntéshozatalhoz? Várhatóan igen, de csökken a
„nagy”, elvi kérdések száma, egyre több úgynevezett
műveleti témakörben nem kell ragaszkodni minden tagország
részvételéhez és egyetértéséhez. Megnövekszik a döntések
„csendes” előkészítésének jelentősége és lerövidül maga a
formális döntéshozatal, a főtitkárnak esetenként nem kell megvárnia
az Észak-atlanti Tanács ülését egy-egy intézkedéshez.
Ami
viszont változatlan marad: az alapvető rendeltetés (a tagországok
biztonságának védelme) és az a tény, hogy a NATO kulcs-szerepet
játszik a globális nemzetközi biztonság fenntartásában. Vélhetően nem
változik meg gyökeresen a partnerségi program szerepe és jelentősége,
habár e téren már most is tapasztalhatóak aránytalanságok (például a
Szövetség erőfeszítéseihez csak mérsékelten hozzájáruló Belarusz
vonatkozásában ezernél is több együttműködési tétel szerepel,
Ausztrália esetében pedig talán száz).
Nem
fog változni a nyitott ajtók politikája, vagyis a Szövetség meghívhat
tagjai sorába újabb európai országokat. Nem változik a szolidaritás
elve (bár arról folynak viták, hogy milyen tartalommal marad
érvényben). Megmarad az adaptálódás, az alkalmazkodás igénye, ezzel
együtt az új képességek kialakítása iránti fogékonyság. Változatlan
elv az arányos teherviselés iránti igény (amely soha nem érvényesült
maradéktalanul), és a konzultáció szükségességének elve.
Határozottan
újra kell gondolni az elrettentés teljes problémakörét. A védelem
ugyan egyértelműen kollektív marad, de egyáltalán nem biztos, hogy
megőrzi katonai jellegét. Eldöntendő, hogy milyen esetekre
vonatkozzon (vonatkozhat) a Washingtoni Szerződés közismert 5. cikke.
Összekapcsolódnak és átfedést mutatnak az 5. cikk szerinti és a nem
5. cikk szerinti feladatok. Kifejlesztenek egy hangsúlyosabb
konfliktus-megelőző kapacitást például diplomaták, katonák,
közvetítők bevonásával.
A
következő előadást Tálas Péter, a Stratégiai és Védelmi Kutatóintézet
igazgatója tartotta, aki előre bejelentette, hogy összefüggő előadás
helyett csak néhány fontosabb kérdést kíván megemlíteni, ahogyan
említette, „élére állítani”.
Elsőként
azt a tényt szögezte le, hogy az Észak-atlanti Szövetség társadalmi
támogatottsága általánosságban gyengül. Ennek megfelelően gyengül a
NATO belső szolidaritása is. Mindez betudható a kifejezetten katonai
veszélytényezők háttérbe szorulásának, az ilyen jellegű veszélyérzet
csökkenésének illetve a szubjektív biztonság (az egyéni és kollektív
biztonságérzet) fokozódásának is. A szubjektív biztonság nagyon
szerteágazó fogalom, amelynek igen sok összetevője van, mint például
egy ország méretei, ambíciói, gazdasági és katonai ereje stb.
Másodszor
megállapította, hogy Nyugat-Európa általában, egyes nyugat-európai
országok pedig kifejezetten tehernek érzik a Szövetséget (és a vele
járó kötelezettségeket). Ebből kifolyólag a NATO-t ellentmondások,
ellentétek, feszültségek gyengítik. Mindezen tényezőket egy
előremutató, gondosan összeállított stratégiának figyelembe kell
vennie és tükröznie kell.
Harmadikként
leszögezte, hogy a hidegháborút követően még nem szilárdultak meg a
kialakulóban lévő új világrend körvonalai, még folyamatban vannak a
változások. Amit nagy vonalakban tisztán lehet látni: egyetlen
szuperhatalom mellett egyre inkább megszilárdulnak a regionális
(nagy)hatalmak. Éppen a változások fényében az várható, hogy a
jelenleg kidolgozás alatt lévő stratégiai koncepció 10-15 évig lehet
érvényben, bár a jövő, a konkrét biztonsági környezet tartogathat
meglepetéseket.
Kérdéses,
hogy létezik-e napjainkban olyan külső kényszerítő erő, amely
hozzájárulhat a Szövetség megszilárdulásához, a belső feszültségek és
feszítő erők háttérbe szorulásához (ilyen külső tényező volt annak
idején a Varsói Szerződés).
A
világgazdasági válság aláhúzta a gazdasági biztonság növekvő
jelentőségét illetve a komplex biztonságot fenyegető gazdasági
kihívások erősödő szerepét. A Szövetség tevékenységére vonatkozóan
ennek a ténynek a költséghatékony megoldások kimunkálásában kell
megtestesülnie.
A
NATO előtt döntésre váró kérdések egész sora áll, amelyekre a
válaszok alapvetően határozzák meg a Szövetség jövőjét. Ilyen
eldöntendő kérdés például a területvédelem illetve a missziós
feladatok fontossági sorrendje, ennek megfelelően a kívánatos
képességek megőrzése vagy kialakítása. Ilyen kérdés a transzatlanti
viszony problémaköre. Ilyen az Oroszországhoz fűződő viszony
témaköre, mármint hogy a NATO szempontjából ez az ország partner vagy
rivális, stratégiai partner vagy éppen kockázati tényező,
veszélyforrás.
Végül
Tálas Péter kifejezésre juttatta személyes elbizonytalanodását a
kelet-közép-európai politikai elit szilárd elkötelezettségében a
transzatlanti eszme iránt.
A
szakemberek közül harmadikként Szenes Zoltán, a Zrínyi Miklós
Nemzetvédelmi Egyetem tanára tartotta meg előadását, melyben jelentős
teret szentelt a magyar álláspont kifejtésének is. Jelezte, hogy
májustól várható a stratégiai koncepció konkrét szövegezése.
Az
előtte elhangzott előadásokra is utalva jelezte, hogy előadását
elsősorban a katonai megközelítés fogja jellemezni. Örömmel
nyugtázta, hogy jelentős nemzetközi társadalmi vita bontakozott ki a
stratégiai koncepció előkészítésének folyamatában (amit többek között
négy nemzetközi konferencia és számos szeminárium fémjelzett). Ez
alapvetően politikai vita, de katonai következményekkel, hiszen érint
olyan témaköröket, mint a Szövetség feladatai, szerepvállalása, a
partnerség bonyolult problémaköre, a képességfejlesztés nem kevésbé
bonyolult kérdése. Magyarország álláspontja szerint a
képességfejlesztésben a NATO-nak erősebben kell támaszkodnia a
többnemzeti együttműködés potenciális előnyeire.
Az
5. cikkel és általában a kollektív védelemmel kapcsolatban
kifejtette, hogy egységes értelmezésre – és ennek érdekében
több konzultációra – van szükség annak érdekében, hogy ez a
kollektív védelem hiteles lehessen. Két nézet ütközik ezzel
kapcsolatban. Az egyik szerint újra kell fogalmazni a Washingtoni
Szerződés vonatkozó pontjait, hogy kiterjedjen olyan új jelenségekre,
mint például az űrhadviselés vagy a kibernetikai kockázatok (az
úgynevezett cyber-terrorizmus). A másik nézet szerint egyszerűen bele
kell érteni az új fogalmakat a régi szövegezésbe, kiterjesztően kell
azokat értelmezni minden újrafogalmazás nélkül. A vita még egyáltalán
nem dőlt el.
Külön
kitért az előadó a 2008-as grúz-orosz konfliktus következményeire.
Megállapította, hogy Grúzia NATO-tagsága egyelőre lekerült a
napirendről részben a grúz vezetés kiszámíthatatlansága, részben az
ország jelenleg csorbított szuverenitása, részben pedig az
orosz-atlanti jóviszony jelentősége miatt. Ugyanakkor megerősödött a
területvédelem fontossága, különösen az euro-atlanti térség keleti
„peremén” fekvő országok szempontjából.
Kifejtette
azt a véleményét, hogy a területvédelem egy korábbi filozófia terméke
volt, ma már túlhaladta az idő ezt a megközelítést. A hivatalos
magyar álláspont szerint is jelenleg „modern hagyományos”
erőkre van szükség, amelyek a békeállapottól a konfliktus kezelésén
át a konfliktust követő újjáépítésig a kihívások teljes spektrumában,
bonyolult körülmények között is, minden térben (szárazföldön,
levegőben, a tengereken, a kozmikus térben és az úgynevezett
kiber-térben) egyaránt képesek feladataik megoldására. Ezt az
általános követelményt nehéz „lefordítani” nemzeti
követelményekre, elvárásokra. Az expedíciós képességek igénye
egyenesen következik a globalizáció folyamatából, a globális
biztonságra való törekvésből. Ezen belül gyakran találkozunk a
korábban elképzelhetetlen távolságban történő alkalmazással,
gondoljunk az afganisztáni műveletre.
A
civil területen kialakítandó képességeket illetően kifejtette, hogy
ezeket a katonai képességekkel párhuzamosan, a tagországok és a
partner-országok szempontjából együttesen, közösen kell megteremteni,
de mindehhez sok türelmes egyeztetés szükséges. Minimális állandó
civil képességekre van szükség, mert ezek hiánya ma már
Afganisztánban a műveletek lefolytatását hátráltató tényező. Az
állandó civil képességek között említette a közös igazgatás, építés,
felújítás, biztosítás igényét. Ezekkel kapcsolatban azonban előttünk
áll az eldöntendő kérdés, hogy vajon a NATO vagy az Európai Unió
vállalhatja fel eredményesebben a feladatokat. Vagy talán inkább
együttesen, hiszen a hivatalos magyar álláspont szerint is
„koherens, koordinált, összehangolt, egymást erősítő
tevékenységre van szükség”. Felmerül tehát az igény egy
állandó, NATO kereteken belül működő civil reagáló erőre.
Külön
nagy kérdéscsokor a finanszírozás ügye. Először is a védelmi
kiadásoknak a Szövetségben kívánatosnak tekintett szintje, azaz a GDP
2%-a irreálisnak tűnik. (Nem is a százalékos arány a fontos, hanem a
felhasználás hatékonysága.) Másodszor a jövőben bizonnyal több lesz a
közös fejlesztés, közös beszerzés, amely nagyobb költséghatékonyságot
eredményezhet. Harmadszor jobban kell majd támaszkodni a helyi erőkre
és forrásokra. De mindenekelőtt szakítani kell az eddigi
gyakorlattal, amely szerint az egyes tagországok által felvállalt
feladatok végrehajtása nemzeti finanszírozási hatáskörbe tartozott
(magyarul ha egy tagország többet vállalt, az neki került több
pénzébe, ami sokszor kontraproduktív volt). Arra van szükség, hogy
egyre inkább teret nyerjen a multinacionális, közös finanszírozás,
amire eklatáns példa a pápai nehéz szállító repülő ezred létrehozása.
A
NATO 2009. évi védelmi költségvetése 2,1 milliárd euró. Ebből kellett
finanszírozni a csúcsértekezleteken megfogalmazott követelményeket,
katonai és civil programokat, valamint az ISAF közös
hadszíntér-fejlesztés feladatait.
Az
első panel végén volt lehetőség hozzászólásokra is.
Hatvani
Károly ny. ezredes megjegyezte, hogy szükség van terminológiai
vitára, a fogalmak egyértelmű használatára, a kifejezések
egyeztetésére is. Ennek érdekében szövegegyeztetést kell folytatni a
stratégiai parancsnokságok szintjén is, illetve „közös
gondolkodásra” van szükség az Európai Unióval. A szöveget is
közel kell vinni az emberekhez, mivel a civil szerveződések
érdeklődést mutatnak.
Végh
Ferenc ny. tábornok inkább kérdéseket fogalmazott meg, amelyekre a
stratégiai koncepciónak feltétlenül választ kell adnia. Milyen
ügyekben tartható fenn a konszenzus elve? Értelmezhető-e a koncepció
földrajzi határok nélkül? Megfogalmazható-e egyértelműen a területen
kívüliség (a területen kívüli műveletek egyébként is sok pénzbe
kerülnek)? Felvet-e a koncepció morális kérdéseket? Izrael belépési
szándéka kapcsán felmerül: megfogalmazódik-e egy tágabb közel-keleti
forgatókönyv? A kétoldalú együttműködési formákról azt mondta, hogy
azok szűkebb keretek között valósulnak meg. Az NRF (a NATO reagáló
erői) azért nem kerülnek bevetésre, mert nem megoldott a finanszírozás
kérdése.
Harai
Dénes ezredes kifejtette, hogy a katonai képességek hiánya korlátozza
Európa (az európai szövetségesek) lehetőségeit. Akinek nincsenek
képességei, azt a piac leértékeli, annak kicsi a politikai súlya. A
fejlesztéshez sok pénz kell, ugyanakkor a ténylegesen megvalósuló
modernizációban sok az irracionális elem. A kicsi (gyenge, nem
korszerűen felszerelt) hadsereg együttműködésben képes a védelemre,
de önállóan nem képes a támadásra. Hogy mekkora legyen egy hadsereg,
az a biztonsági környezet függvénye.
A
második panelben civil szervezetek képviselői tartottak beszámolót
elsősorban saját szervezetükről, elsőként Hautzinger Gyula, a Magyar
Atlanti Tanács alelnöke szólalt fel. Mint az egyik társszervező
fontosnak tartotta, hogy a konferencia részvevői megismerkedhessenek
a biztonsággal (is) foglalkozó, esetleg tudományos ismeretterjesztő
társadalmi, nem-kormányzati szervezetek véleményével.
Az
előadó szerint a Magyar Atlanti Tanács szerepe a stratégiai koncepció
kialakításának folyamatában a társadalom véleményének becsatornázása
a döntéshozatalba, illetve a társadalom véleményének formálása is.
Példaként említette, hogy a mediterrán dialógus (az észak-afrikai
országokkal folytatott párbeszéd) a dél-európai NATO-országok egyik
prioritása, ugyanakkor a magyar érdek inkább a Kelet felé nyitást
helyezi előtérbe. A MAT 2010 őszén országjárás keretében, húsz
helyszínt felkeresve tervezi megismertetni a közvéleményt a
Szövetséggel kapcsolatos aktuális témákkal. Tervezik továbbá a V-4
országok Atlanti Tanácsainak nemzetközi tanácskozását. Ami
sajnálatos: eddig nem sikerült partnert találni egy önálló
közvélemény-kutatáshoz.
Görög
István, a Honvédség és Társadalom Baráti Kör (Székesfehérvár)
képviseletében elmondta: az általa képviselt civil (nem-kormányzati)
szervezet felvállalta a közös célok és feladatok ismertetését,
népszerűsítését, a honvédség iránti közbizalom erősítését. Minél több
személyhez igyekeznek eljuttatni az új ismereteket. Az emberek fogékonyak
a honvédelem ügye iránt. Ebbe a kérdéskörbe természetszerűen
beletartozik a NATO-val kapcsolatos témák sora, így a stratégiai
koncepció is. Székesfehérváron sikerült olyan közhangulatot
kialakítani, hogy „a honvédséggel együtt” jelszó már
széleskörű elismertséget nyert. Tudatosítják az együttműködő
polgárokban, hogy az Észak-atlanti Szövetségnek nem a Magyar
Honvédség, hanem a Magyar Köztársaság a tagja. A NATO ma már különben
sem pusztán katonai szervezet.
Kunos
Bálint, a Corvinus Egyetem tanára az EuroDefence Hungary
egyesület nevében vett részt a konferencián. Elmondta, hogy
egyesülete céljának tekinti az európai védelmi együttműködés
erősítését, amely a Maastrchti Szerződés (1992) óta a NATO mellett az
Európai Uniót is átfogja. Véleménye szerint ebben az együttműködésben
a Szövetség kiemelt szerepet játszik, ugyanakkor válságba is került a
bipoláris világrend megszűnésével, mert „elveszítette” az
ellenségét. Népszerűsége ma a mélyponton van. Szakadék tátong a
katonai igények és a lehetőségek között. Nem egységes a NATO az
Afganisztánban követendő stratégiát illetően. A válság jele, hogy
csak most kerül sor a stratégiai koncepció kidolgozására, pedig már
régen időszerű lenne. A stratégia célokat fogalmaz meg, de nem
foglalkozik az eszközökkel. Sok megválaszolatlan kérdés van, többek
között elbizonytalanodott a kollektív védelem fogalma, nem megoldott
az együttműködés a NATO és az Európai Unió között, nem egyértelmű a
kialakítandó struktúra.
Erdős
André nagykövet a Magyar ENSZ Társaság képviseletében kapott
szót. Jelezte, hogy a nemzetközi szervezetek közül az ENSZ lényegesen
nagyobb tagsággal rendelkezik, mint a NATO vagy az EU (197 a
27-28-cal szemben). A világszervezetnek sajátos a kapcsolata egy
katonai szövetséggel, amely regionális szervezet. A Washingtoni
Szerződés egyébként preambulumában utal az ENSZ alapokmányára,
amelynek 51. cikke elismeri az egyéni illetve a kollektív önvédelem
jogát (fegyveres támadás esetén). A két szervezet között az
együttműködés gördülékenyebbé vált a bipolaritás megszűnése után,
különösen a délszláv válságsorozat kezelésében, bár a bonyolult
döntéshozatali mechanizmus okozott fennakadásokat. Ráadásul a
boszniai belháború során a harcoló felek részéről érték katonai
támadások a NATO-országok kéksisakosait. Mindenesetre leszögezhetjük,
hogy a boszniai válság fegyveres szakaszát lezáró 1995-ös Dayton-i
békeszerződés és az azt követő IFOR/SFOR misszió a Szövetség
„érdeme”.
Nagyon
bonyolult a délszláv válság-sorozat következő lépcsőfokára, a
koszovói válságra adott NATO-válasz megítélése, különösen a
Biztonsági Tanácsban akkor kialakult helyzet miatt (Oroszország és
Kína ellenezte a katonai akciót). A humanitárius katasztrófa
elkerülése érdekében 1999 tavaszán Jugoszlávia ellen indított
légiháború – ma már a legszélesebb körben elfogadott vélekedés
szerint – nem igazolható a nemzetközi jog tételei alapján,
viszont politikailag indokoltnak tekinthető.
Az
együttműködés az ENSZ és a NATO között az utóbbi évtizedben
földrajzilag szélesebb méreteket öltött. Példa erre Afganisztán és Szomália,
utóbbi esetében a tengeri kalózkodás ellen történő közös fellépés van
napirenden. Az új vonása ennek az együttműködésnek, hogy kiterjed a
döntéshozó szervekre is, 2008 szeptemberében például közös
nyilatkozatban hozták nyilvánosságra a titkárságok közötti
kapcsolatok megerősítését.
A
következő felszólaló Endresz Ernő volt a Hadtudományi és
Biztonságpolitikai Egyesület (TIT-HABE) képviseletében. Elmondta,
hogy az egyesület széleskörűen bekapcsolódik a kutatás, oktatás és
ismeretterjesztés hármas feladatába. Lakossági fórumokon, elsősorban
vidéken terjesztik kiadványaikat, tematikus összeállításaikat,
tananyagaikat. A Zrínyi Kht. és a Külügyminisztérium támogatásával
helyőrségi fórumokat szerveznek, amelyeken interaktív párbeszéd
keretében alakítják, formálják a közvéleményt.
Az
előadó hozzáfűzte, hogy a Honvéd Vezérkar főnöke kezdeményezte egy
mozgalom beindítását Társadalmi párbeszéd a honvédelemért
címmel.
A
napirend szerinti felszólalások sorát Nagy László, a Magyar
Hadtudományi Társaság elnöke zárta. Előadását két gondolat köré
fűzte: egyrészt az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének története a
leküzdött válságok története, másrészt a NATO mást sem tett eddigi
léte során, mint alkalmazkodott az újra és újra megváltozó
körülményekhez. Utalt például az 1966-tól évtizedeken át húzódó
„francia-válságra” (Franciaország különutas politikájára)
vagy a Szövetségben 1952-től datálódó és a mai napig tartó
görög-török viszályra. Megemlítette a 2003-ban kialakult markáns
válságot, amikor az Egyesült Államok iraki szerepvállalását a
NATO-országok többsége nem támogatta, sőt, mereven ellenezte. A
„renitens” államok közé tartozott például Németország és
természetesen Franciaország, amelyek ezzel az állásfoglalásukkal
közös platformra kerültek többek között Oroszországgal. Pedig másfél
évvel korábban, 2001 szeptemberében a tagországok még felsorakoztak
Washington mellé, amikor a nemzetközi terrorizmus akciójára válaszul
– a Szövetség történetében első ízben – aktualizálták az
alapszerződés 5. cikkét. Sőt ezt követően is lényegében
egységfrontban vállalták fel az Afganisztánban folytatandó aktív
tevékenységet.
Hogyan
reagált a Szövetség mindezekre és a nem is említett válságokra?
Nagyon egyszerűen: tudomásul vette és alkalmazkodott a megváltozott
körülményekhez. Az alkalmazkodásnak egy sajátos vetülete a stratégiák
története.
A
Szövetség 1991 novemberében Rómában megtartott csúcstalálkozóján már
nem amerikai stratégiát másoltak kollektív irányvonalként, hanem
eredeti NATO-stratégiát fogadtak el stratégiai koncepció
elnevezéssel. Ez a dokumentum egyébként egy aktuális válság
megoldását is célozta, ugyanis komoly formában felmerült a kérdés,
szükség van-e a továbbiakban is a Szövetségre az ellenség – a
Varsói Szerződés illetve a Szovjetunió – megszűnése után. Másrészt
a stratégiai koncepció elfogadása kiváló példája a megváltozott
körülményekhez való alkalmazkodásnak, adaptálódásnak. Csak két
mozzanat érdemel említést: a válságkezelés mint a kollektív
védelemmel azonos súlyú feladat felvállalása illetve a partneri
viszony kialakításának igénye a volt szocialista országokkal, tehát a
volt ellenséggel.
Hasonlóan
alakult a helyzet a Washingtonban 1999-ben elfogadott koncepcióval
kapcsolatban is. És immár vagy fél évtizede szó van arról, hogy ideje
volna egy korszerűbb dokumentummal felváltani a Washingtonban
elfogadott koncepciót. Erősíti ezt az igényt, hogy a Szövetség
vélhetően egy újabb válsággal kénytelen szembesülni, ezúttal
Afganisztánban.
A
hozzászólások sorát Czuprák Ottó, a Magyar Tartalékosok
Szövetségének elnöke nyitotta meg, aki röviden bemutatta a
szövetséget, mint egyikét azon szervezeteknek, amelyek akarnak és
képesek is tenni a honvédelem ügyéért. Kiemelte ezen belül a
honvédelmi nevelés illetve a toborzás kérdését. Megemlítette, hogy a
szövetség szoros kapcsolatban van a NATO tartalékos tiszti
szövetségével.
A
vita során néhány konkrét kérdés merült fel, amelyekre a panel
előadói válaszoltak. Ezek közül kiemelhető Oroszország esetleges
NATO-tagságának kérdése, amellyel kapcsolatban a hivatalos szövetségi
álláspont is elhangzott: Oroszország nélkül, de különösen Oroszország
ellenében nem lehet működőképes európai biztonsági struktúrát
kiépíteni.
(A
konferencia összefoglalót Dr. Nagy László DSc, a MHTT elnöke
készítette)
MAT végleges Alapszabály-tervezet a Közgyűlésre 2010. 04. 23.
MAT Számvizsgáló Bizottság 2009-es jelentése
KÖZHASZNÚ JELENTÉS 2009
Közhasznú beszámoló
Közgyűlési meghívó 2010. május 25.
Költségvetési terv 2010
Beszámoló jelentés 2009
Közgyűlési jegyzőkönyv 2009. szeptember 30.
Költségvetési terv 2009
Közhasznú jelentés 2008
