A gazdasági szankciók a diplomácia és a katonai műveletek mellett az államok egymás közti interakcióinak harmadik meghatározó területe. Ehhez képest viszonylag kevés magyar nyelvű tanulmány született a gazdasági szankciókat is magába foglaló gazdasági hadviselés elemzési módszertanáról. Az alábbi írás célja e terület legfőbb elemzési szempontjainak és hatásmechanizmusainak bemutatása. Szélesebb nemzetközi irodalomra és esetekre támaszkodva tárgyalja a gazdasági hadviselés fajtáit, értelmezi az aszimmetriát és az interdependenciát ezekben a szegmensekben, mutatja be a belső döntéshozatal és a szankciós kimenetelek közötti összefüggéseket, ismerteti a nagyobb hatalmak szankciós politikáinak meghatározó ismertetőjegyeit és végezetül bemutatja azokat a szempontokat is, melyek mentén egy-egy intézkedés sikere vagy kudarca mérhető. A tanulmány leginkább oktatási, ismeretbővítési célokat szolgál. Ugyanakkor a szerző reményei szerint kicsit differenciálja a gyakran leegyszerűsítő szakmai vélekedéseket a gazdasági hadviselés kapcsán, árnyalja az amúgy a nyugati szakirodalomban is fellelhető „szankció-szkepszist” és segíti az elemzőket a területet jellemző végletes gondolkodás elkerülésében.
