A Magyar Atlanti Tanács egy átfogó projekt keretében mérte fel a Nyugat-Balkán
jelenlegi helyzetét és a régiót érintő aktuális biztonsági kérdéseket. A projekt első
fázisában két tényfeltáró út irányult a régióba.
Berecz Marianne nagykövet és kísérője Orosz Anna Bosznia-Hercegovinában, azon
belül is főleg Szarajevóban és Banja Lukában folytattak kutatómunkát.
Varga Imre nagykövet és Keresztes László Szerbiában, azon belül a Vajdaságban és
Belgrádban, továbbá Észak-Macedóniában és Koszovóban mérték fel a helyi
viszonyokat.

A sikeres terepmunka eredményeként félszáz mélyinterjú született nagykövetekkel,
külügyminiszterekkel, képviselőkkel, EU és NATO tisztségviselőkkel,
alkotmánybírókkal, újságírókkal, biztonságpolitikai szakértőkkel, NGO vezetőkkel és
professzorokkal.

Az interjúkat olyan aktuális kérdések köré építettük, mint az EU és schengeni
csatlakozás perspektívái, Koszovó helyzete, az Egyesült Államok céljai a régióban, a
kínai és orosz befolyás, de olyan kényes kérdésekkel is foglalkoztunk, mint Nagy-
Albánia gondolata, Boszniai Szerb Köztársaság függetlenedési vágya és a nemzeti
kisebbségek helyzete a régió országaiban.

Az interjúanyagok feldolgozását követően a projekt második fázisában szakértőink
segítségével létre hoztunk egy olyan átfogó policy papert, amely mélységeiben
foglalkozik a fenti kérdésekkel és nem csupán reflektál a különböző véleményekre,
de olyan gyakorlati ajánlásokat fogalmaz meg a döntéshozók számára, melyek
valóban hasznosíthatóak.

Az elkészült tanulmányt fizikai workshopok és egyéb online felületek keretében
vitattuk meg szakértőkkel, ezen események tapasztalatát felhasználva tovább
bővítettük az anyagot.

A több mint egy éves projekt záró aktusaként hibrid konferenciát szerveztünk, ahol
szakértőink és külföldi közreműködőink megvitatták a Nyugat-Balkán olyan
aktualitásait, mint a régió pozíciója és stabilitása a nagyhatalmak versenyében,
továbbá Nagy-Albánia, Nagy-Szerbia és a „földcserék” realitása, valamint a régiót
érintő lehetséges jövőbeni szcenáriók bekövetkezésének esélyei.

A konferencia tanulságait felhasználva éri el a policy paper a végleges formáját, ezt
követően kerül önálló tudományos műként publikálásra.