Utolsó frissítés: 2019.12.31.
Mesterházy Attila lett a NATO-parlament elnöke
Prof. Vizi E. Szilveszter a Magyar Atlanti Tanács (MAT) elnöke levélben gratulált Mesterházy Attilának, akit a NATO Parlamenti Közgyűlés egyhangú szavazással a szervezet elnökének választott. Ez az első alkalom, hogy magyar politikus vezethet egy nemzetközi szervezetet.
Mesterházy Attila a következő egy évben vezetheti a NATO Parlamenti Közgyűlést, ahol több mint 50 ország parlamentjének közel 300 képviselője van jelen. A volt pártelnök nagy megtiszteltetésnek tartja a felkérést, és bízik abban, hogy ezzel az új pozícióval képes lesz megmutatni Magyarország elkötelezettségét a transzatlanti értékek és együttműködés iránt. Mesterházy Attila 2006 óta tagja a NATO Parlamenti Közgyűlés magyar delegációjának. Két évig rapportőr, vagyis parlamenti felelős volt. A korábbi pártelnök 2018 óta vezeti a Parlament szocialista frakcióját, valamint a Transzatlanti Védelmi és Biztonsági Együttműködés Albizottságot. A NATO Parlamenti Közgyűlés elnöki tisztsége azután üresedett meg, hogy Madaleine Moon képviselőasszony a december 12-i brit parlamenti választásokon nem szerzett újra mandátumot, így a továbbiakban nem láthatja el a NATO Parlamentjének elnöki feladatait.
Mesterházy Attila 2019. tavasza óta tagja a Magyar Atlanti Tanácsnak.
K.A.
***
A viták erősítették a NATO-t
A Magyar Atlanti Tanács (MAT) idei gazdag program sorozatának utolsó rendezvényén dr. Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) biztonságpolitikáért felelős államtitkára tartott előadást, a "NATO előtt álló új kihívások és Magyarország szerepvállalásai" címmel.

A MAT részéről a vendégeket Csóti György, a szervezet alelnöke köszöntötte, aki arra emlékeztetett, hogy a NATO ünnepi évében, éppen néhány nappal a szövetség vezetőinek Londonban megtartott rendezvénye után kaphatunk értékelést az ott történtekről. Emlékeztetett arra, hogy a londoni megbeszélés előtt Emmanuel Macron francia elnök "agyhalott" állapotban lévő szervezetnek nevezte a NATO-t, s ezzel a kijelentésével alaposan megadta a rendezvény alaphangját. Csóti György szerint a kétnapos találkozó alapvetően megcáfolta a francia elnököt, de a szakmai összegzést inkább a meghívott előadóra bízta.

Dr. Sztáray Péter megköszönve a meghívást és a felvezetést azt hangsúlyozta, hogy vezetőként hálás feladat a NATO-val kapcsolatos ügyekkel foglalkozni, hiszen ezt a témát a kilencvenes évek óta társadalmi és politikai konszenzus övezi. Csóti György vitaindítására reagálva azt hangsúlyozta: "Macron kijelentésével előre tematizálta a vezetői találkozót, amelynek a végén a NATO megerősödve jött ki a vitákból". Mint elmondta, a 70. évforduló jó alkalmat kínált a visszatekintésre, számunkra pedig a 20 évvel ezelőtti belépés és az azóta elvégzett feladatok értékelésére.

A vezetői értekezlettel kapcsolatosan a KKM államtitkára elmondta: a hivatalos ülés nyugodt körülmények között zajlott, amelyen Trump amerikai elnök újólag felvetette a tagállamok közös teherviselésének kérdését. Ez a felvetés azonban ezúttal könnyebb válaszokat indukált a partnerek részéről, hiszen az Egyesült Államokon kívüli szövetséges országok napjainkban már mintegy 100 milliárd dollárral többet költenek a védelmükre, mint a korábbi években. Ebben élen járnak az új tagállamok, köztük Magyarország. Sztáray Péter hangsúlyozta: napjaink biztonságpolitikai helyzete, a 2010 óta bekövetkezett változások indokolttá tennék egy új szövetségi stratégiai koncepció kidolgozását, de ettől - éppen a várható nehéz politikai viták miatt - a tagállamok többsége egyelőre ódzkodik.
Sztáray Péter szólt a Kormány biztonságpolitikai célkitűzéseiről is, a "Zrínyi 2026" haderő fejlesztési programról, amelynek eredményeként Magyarország 2024-re a GDP 2 százalékát fordítja majd honvédelemre, a jövő évtized közepére pedig regionális szinten erős, ütőképes hadsereggel rendelkezik majd. E mellett az ország méretéhez és erőforrásaihoz képest kiemelkedő a magyar műveleti szerepvállalás is.
Kovács Attila
Fotók: : Kovács Zoltán
***
Sikeres ünnepi évet zárt a Magyar Atlanti Tanács
A Magyar Atlanti Tanács (MAT) - az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően - évzáró rendezvény keretében értékelte és búcsúztatta az óesztendőt, amelyet ezúttal is a Magyar Tudományos Akadémia Klubjában tartottak meg. A hazánkba akkreditált NATO országok nagyköveteit, katonai attaséit, diplomatáit, a minisztériumok és egyéb szervezetek képviselőit, a MAT meghívott vezetőit és vendégeit Prof. Dr. Vizi E. Szilveszter, a MAT elnöke köszöntötte.

Elmondta, "nagy megtiszteltetés és öröm számomra, hogy ebben az ünnepi évben, néhány nappal a NATO Londonban megtartott ünnepi csúcstalálkozója után üdvözölhetem a megjelenteket. Nagyon fontos, hogy a NATO országok vezetőinek zárónyilatkozatában kiemelést kapott, hogy a külső határok védelme, biztonsági okokból fontos, hogy megakadályozzuk az illegális migrációt, ezzel a terrorizmus terjedését. Mert ez a NATO államok számára jelentős kockázatot jelent. Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor már két éve hangsúlyozza, hogy a külső határok védelme a segítségnyújtásnak leghatékonyabb formája, és ha helyben segítjük a rászorult embereket, országokat." A Magyar Atlanti Tanács sikeres és eredményes évet tudhat maga mögött, hiszen a NATO 70. és hazánk 20 éves szövetségi tagságáról egész évben színvonalas rendezvényeken emlékeztünk meg" - kijelentette: büszke arra, hogy a MAT kezdeményezésére a Honvédelmi Minisztériummal együtt megrendezett "Magyarország és a NATO" fotókiállítást az év során több ezren tekintették meg. Köszöntőjében Vizi E. Szilveszter kiemelte: a húsz évvel ezelőtti döntés, hogy Magyarország csatlakozik a NATO-hoz minden tekintetben helyes volt. Személyes meggyőződése, hogy a világ biztonságpolitikai térképén a NATO-nak nincs alternatívája.

A NATO az egyetlen olyan katona-politikai szervezet a világon, amely képes a tagállamok érdekeinek hatékony képviseletére, a 29 ország biztonságának szavatolására - hangsúlyozta a MAT elnöke, aki megköszönte a szervezet vezetőinek, tagjainak egész éves munkáját, érdeklődését.

Az évzáró rendezvényen tájékoztatást tartott a kormány Honvédelmi és Haderőfejlesztési programjáról Szabó István a Honvédelmi Minisztérium honvédelmi államtitkára. A honvédelmi államtitkár röviden ismertette a Kormány célkitűzéseit, a Zrínyi 2026 haderő fejlesztési program keretében tett intézkedéseket, az eddigi konkrét eredményeket. Szabó István szólt arról, hogy Magyarország immár két évtizede a szövetség hasznos és elismert tagja, amely aktívan és komoly erőkkel vesz részt a NATO különböző nemzetközi békefenntartói misszióiban. Az államtitkár hangsúlyozta: Magyarország betartja vállalását és 2024-re a GDP 2 százalékát fordítja majd honvédelemre.
K.A.
Fotók: : Kovács Zoltán
***

A meghívó letölthető pdf-ben.
***
A Magyar Atlanti Tanács 2019. május 14-i Közgyülésén az alábbi dokumentumokat fogadta el:
- Beszámoló letölthető pdf-ben.
- Feladat és rendezvényterv letölthető pdf-ben.
***
Újra Prof. Dr. Vizi E. Szilvesztert választották a MAT elnökévé
Ismét Prof. Dr. Vizi E. Szilvesztert választották meg a Magyar Atlanti Tanács (MAT) elnökének a szervezet tisztújító közgyűlésén. A Magyar Tudományos Akadémián megtartott rendezvényen megjelent tagok egyhangú döntést hoztak. Az újraválasztott elnök a Magyar Atlanti Tanács elmúlt időszakának tevékenységét sikeresnek értékelte, a jövőben pedig az eddigi munka következetes folytatását ígérte.

A Magyar Atlanti Tanács háromévente tartja tisztújító közgyűlését, amelyen az elnöki tisztség mellett az alelnökökről, illetve a felügyelő bizottság elnökének személyéről és tagjairól döntenek. E mellett a megjelent tagok szavaznak az elnökség előző évről szóló beszámolójáról, a szervezet gazdálkodásáról, a következő év munka- és rendezvény tervéről, illetve a várható költségvetésről. Az előző évet értékelve az elnöki posztot már kétszer három éve betöltő Prof. dr. Vizi E. Szilveszter hangsúlyozta: kiemelkedően sikeres időszakot tudhat maga mögött a szervezet, amelynek elismertsége tovább nőtt az elmúlt esztendőben. A MAT kezdeményezőként lépett fel a NATO 70., illetve hazánk csatlakozásának 20. évfordulója alkalmából megtartandó megemlékezések szervezésében. A MAT kezdeményezésére és aktív részvétele mellett márciusban az Országház Felsőházi termében nemzetközi konferencia megrendezésére került sor. Az ünnepi évre emlékezve a Honvédelmi Minisztérium vándorkiállítást készített, amelynek összeállításában, megtervezésében, illetve országos bemutatásában a MAT aktív szerepet vállal. Vizi E. Szilveszter megköszönte az elnökség és a tagság aktív szerepvállalását, amelynek eredményeként a Magyar Atlanti Tanács immár képes betölteni a híd szerepet az állampolgárok és a Kormány között az atlanticizmus eszmeiségének népszerűsítésében. Prof. dr. Vizi E. Szilveszter utalt arra is, hogy a szervezet az elmúlt egy évben is számos konferencia és egyéb rendezvény szervezésében, megrendezésében vállalt kulcsfontosságú szerepet. Úgy vélte, hogy a szervezet tevékenysége illeszkedik a magyar állampolgárok két évtizeddel ezelőtti akaratához, amikor népszavazáson a szavazók döntő többsége igent mondott a csatlakozásra. ,,A két évtizeddel ezelőtti döntés helyességét az idő igazolta, jól döntöttünk, amikor a NATO-tagságot választottuk - jelentette ki az elnök az 1999-ben végbement történelmi esemény kapcsán. Az atlanti gondolat, az atlanticizmus azóta is változatlanul népszerű a magyarok körében - tette hozzá, kiemelve: az atlanti eszmeiséget az eddigi magyar kormányok és az országgyűlési képviselők döntő többsége mindenkor támogatták. Hangsúlyozta: a Magyar Atlanti Tanács egy jellegzetes civil szervezet, amelynek tagjai reprezentálják a magyar társadalom sokszínűségét. ,,Hidat alkotunk a magyar emberek és a kormány között, az állampolgárt, az állampolgárok érdekeit képviseljük. Ha pedig szükséges, akkor felemeljük a szavunkat a NATO, az észak-atlanti eszmeiség érdekében - jelentette ki a MAT elnöke. A közgyűlés meghallgatta, majd szavazatával jóváhagyta dr. Vogel Dávidnak, a Felügyelő Bizottság alelnökének beszámolóját a szervezet gazdasági tevékenységéről, illetve jóváhagyta az elnökség beszámolóját a MAT 2018. évi szakmai és pénzügyi tevékenységéről, a 2019. év tervezett költségvetéséről, és megszavazta a következő év feladat és rendezvénytervét. A küldöttek döntöttek a szervezet 8 alelnökének személyéről is: Csóti György, Debrenti Félix, Felkai Anna, Fodor Lajos, dr. Gál András Levente, dr. Hardy Ilona, Kovács László, dr. Szent-Iványi István kapták a legtöbb szavazatot. A Felügyelő Bizottság elnökévé ismét dr. Kovács Árpádot választották.
KA
Fotó: Kovács Zoltán



***
Meghívó a Magyar Atlanti Tanács 2019. évi rendes, egyben Tisztújító Közgyűlésére

A meghívó letölthető pdf-ben.
Tisztelt Tagtársaim!
Mellékelten megküldöm, a 2019. május 14.-ei közgyűlés Alapszabály módosításával kapcsolatos anyagait.
- Alapszabály módosítása letölthető pdf-ben.
- ELŐTERJESZTÉS a Közgyülész részére az alapszabály módosítására letölthető pdf-ben.
Üdvözlettel:
Felkai Anna
alelnök
***
Tiszteletvacsora
Áder János köztársasági elnök és felesége, Herczegh Anita tiszteletvacsorán látta vendégül Martonyi János volt külügyminisztert és Vizi E. Szilvesztert a Magyar Atlanti Tanács elnökét a Sándor-palotában, 2019. április 09-én.

***
70 évvel ezelőtt alakult meg a NATO
70 évvel ezelőtt, 1949. április 4-én alakult meg Washington D.C.-ben 12 szövetséges aláírásával az Észak-atlanti Szerződés Szervezete -a NATO-. ebből az alkalomból David B.Cornstein, az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövete a "NATO védelmezi szabadságunkat" cimmel írt cikket a Magyar Nemzetben.
***
NATO-kiállítás indult országos útjára

A Magyar Atlanti Tanács (MAT) kezdeményezésére hazánk NATO-hoz
történő csatlakozásának huszadik évfordulója alkalmából a Honvédelmi
Minisztérium egy megemlékező fotókiállítást készített. A Hadtörténeti
Intézet és Múzeum által létrehozott képekben gazdagon illusztrált fotókiállítás
ünnepi megnyitójára a Stefánia Palotában került sor, ahol dr. prof. Vizi E.
Szilveszter a MAT elnöke beszédét követően dr. Benkő Tibor honvédelmi
miniszter nyitotta meg a kiállítást.

Köszöntő beszédében a MAT elnöke a kiállítás megnyitóját ünnepnek nevezte,
olyan ünnepnek, amely az elmúlt és az előttünk álló hetek ünnepe, hiszen
Magyarország 1999. március 12-én vált a NATO teljes jogú tagjává, ugyanakkor
az észak-atlanti szövetség 1949. április 4-én alakult meg. E kettős évforduló
méltó keretet biztosít a megemlékezésnek, így a most bemutatott kiállítás is e
két jeles évforduló legfontosabb epizódjait eleveníti fel. Prof. dr. Vizi E.
Szilveszter hangsúlyozta: a Magyar Atlanti Tanács tavaly júniusi közgyűlésén
határozott arról, hogy a szervezet méltó módon kíván emléket állítani az
idei kettős évfordulónak. Mint elmondta, a MAT javaslatai meghallgatásra
találtak, amelynek eredményeként március 13-án sikeres emlékkonferenciára
került sor az Országgyűlés Felsőházi termében. A MAT elnöke emlékeztetett
arra, hogy a szervezet tagsága a tavalyi közgyűlésen egyhangúan
támogatásáról biztosította a Kormány azon döntését, hogy a honvédelmi
költségvetést a hazai GDP 2 százalékára növelje. ,,Ezt a döntést a társadalom,
a magyar emberek többsége támogatja, ezt a támogatást mi is érezzük, halljuk,
tapasztaljuk a MAT által szervezett rendezvényeinken". Örömét fejezte ki,
hogy a múlt heti emlékkonferencián felszólaló külföldi előadók elismeréssel
szóltak a magyarok két évtizedes teljesítményéről. Emlékeztetett arra, hogy
az Országházban tartott rendezvényen részt vett és beszédet mondott Patrick
Turner védelmi tervezésért felelős NATO főtitkár-helyettes, aki tolmácsolta
Jens Stoltenberg főtitkár gratulációját Magyarország eredményeiért.
A MAT feladatairól szólva az elnök kiemelte, hogy a szervezet egyik legfontosabb
missziója, hogy közvetítse a magyar emberek, legfőbbképpen a fiatalok felé a NATO
céljait, törekvéseit, ugyanakkor civil szervezetként folyamatos párbeszédet is folytat a
magyar emberekkel a NATO-t érintő aktuális kérdésekről.
A kiállítás megnyitójában dr. Benkő Tibor honvédelmi miniszter kijelentette:
miniszter kijelentette: NATO-tagságunk elmúlt két évtizede egyértelmű sikernek
tekinthető, akkor is, ha az egy folyamat részeként értelmezhető, amelynek csak egy
szakaszán vagyunk túl. A most előttünk álló időszakot már a dinamikus haderőfejlesztés
jellemzi majd, amelynek motorját a honvédelemre fordított kiadások folyamatos
növelése jelenti.
A NATO-tagságunk eredményeiről szólva a honvédelmi miniszter kiemelte a
magyar katonák áldozatos szolgálatvállalását, mind a nemzetközi missziókban,
mind pedig a különböző NATO-parancsnokságokon.
"Bár a szövetségi tagság általános politikai, gazdasági kérdés, az azonban
elvitathatatlan, hogy a NATO-tagsággal kapcsolatosan a legfontosabb feladatok
katonai jellegűek. Ezért külön köszönet és elismerés jár mindazoknak, akik az
elmúlt húsz év során sokat tettek azért, hogy Magyarország elismert és
megbízható szövetségese a NATO kötelékének. A miniszter fontosnak nevezte,
hogy a szövetségesi szerepvállalás továbbra is megőrizze erőteljes
támogatottságát a társadalomban. Ebben a feladatban fontos szerep hárul a
társadalmi szervezetekre, így a Magyar Atlanti Tanácsra is, amelynek munkáját
külön megköszönte a miniszter.
A több száz fotóval gazdagon illusztrált, történelmi hitelességgel megszerkesztett
anyagból létrehozott kiállítás az elkövetkezendő hónapokban országjárásra
indul. Legelőször április első felében Gödöllőn, a Szent István Egyetemen
láthatják az érdeklődők.
K. A.



***
Két évtizede a NATO-ban
A Magyar Atlanti Tanács (MAT) kezdeményezésére március 13-án
,,Magyarország 20 éve a NATO-ban - címmel ünnepi konferenciát tartottak
az Országgyűlés Felsőházi Termében. A rendezvényen felszólaló
prof. dr. Vizi E. Szilveszter, a MAT elnöke hangsúlyozta: a Magyar Atlanti
Tanács egyik legfontosabb missziója, hogy közvetítse az állampolgárok felé
a NATO céljait, törekvéseit, e mellett a civil szervezet folyamatos párbeszédet
folytat a magyar emberekkel a NATO-t érintő aktuális kérdésekről.
A NATO-nak nélkülözhetetlen szerepe van a világpolitikai egyensúlyok
fenntartásában, egyre több és egyre súlyosabb kihívásokkal kell szembenéznie,
ezért élő szövetségként kell megőriznünk - mondta Kövér László, az
Országgyűlés elnöke, a konferencia nyitó beszédében.

A házelnök
kiemelte: szövetségi és nemzeti szinten is képesnek kell lennünk alkalmazkodni
korunk biztonsági kihívásaihoz. Az olyan kihívások, mint a déli és keleti periférián
tapasztalható válsághelyzetek, az illegális migráció és a terrorizmus, egyre
komolyabb feladatok elé állítják a szövetséget és ezen belül Magyarországot is.
Kövér László hangsúlyozta: az ezeknek való megfelelésnek "nincs alternatívája,
ha szavatolni kívánjuk biztonságunkat, és meg kívánjuk őrizni NATO-n belüli
érdekérvényesítő képességünket". Ezért is fontos, hogy a szövetségesi
szerepvállalás megőrizhesse erőteljes támogatottságát az Országgyűlésben és
a társadalom egészében - fűzte hozzá. Kiemelte: a tagság továbbra is
folyamatosan élvezi a magyar társadalom, a magyar törvényhozás túlnyomó
többségének támogatását. Ez annak is köszönhető, hogy Magyarország
biztonsága a NATO-tagság eredményeként minden eddiginél szilárdabb
alapokon nyugszik, és a tagság révén Magyarország tevőleges, alakító
résztvevője az euroatlanti térségnek, az ország biztonságát érintő fajsúlyos
döntéseknek, ami segíti nemzeti érdekeink érvényesítését. A konferencián, a
Honvédelmi Minisztérium, a Külgazdasági és Külügyminisztérium,
a Magyar Honvédség képviselői mellett nagy számban voltak jelen a diplomáciai
testületek képviselői, a Magyar Atlanti Tanács tagjai.
Ünnepi beszédében dr. Benkő Tibor honvédelmi miniszter kiemelte:
Magyarország
nagy hangsúlyt fektet a walesi vállalások teljesítésére. Elmondta, Magyarország
már tavaly a GDP 1,41 százalékát fordította védelmi célra, s 2024-re elérjük a
2 százalékot. Ennek nyomán átfogó haditechnikai modernizációt hajtanak végre
a légierő, a szárazföldi erő, a különleges műveleti erők, a logisztika, és a
kibervédelem területén. Ennek köszönhetően a Magyar Honvédség technikai
eszközei és hadi képességei tekintetében is a régió egyik meghatározó
haderejévé válhat. A miniszter leszögezte: Magyarország a jövőben is arányosan
kiveszi részét a NATO tevékenységéből, hazánk megbízható szövetséges.
Az Országházban tartott rendezvényen részt vett és beszédet mondott Patrick
Turner védelmi tervezésért felelős NATO főtitkár-helyettes, aki tolmácsolta Jens
Stoltenberg főtitkár gratulációját. A főtitkárhelyettes az elmúlt évek kihívásai
közül kiemelte az orosz fenyegetést, és felidézte, hogy Oroszország öt éve
annektálta a Krím-félszigetet. Kitért továbbá a magát Iszlám Államnak nevező
terrorszervezet iraki és szíriai jelenlétére is. Ennek kapcsán megemlítette, hogy
Magyarország egyebek mellett a NATO iraki missziójához is hozzájárul.
Koszovóban pedig - a Nyugat-Balkán biztonságának erősítése érdekében -
Magyarország a harmadik legnagyobb kontingenssel járul hozzá a misszióhoz.
Az ünnepi konferencián megjelent és beszédet mondott Magyar Levente a
Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára, David Cornstein
budapesti amerikai nagykövet, Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi
Bizottságának elnöke, Mesterházy Attila a bizottság alelnöke, a magyar
NATO parlamenti közgyűlés delegációjának tagja, valamint Martonyi János és
Kovács László korábbi külügyminiszterek.
A rendezvényt követően bemutatták a Magyarország NATO-csatlakozásának és
tagságának főbb mérföldköveit bemutató fotókiállítást. Magyarország,
Csehországgal és Lengyelországgal együtt 1999. március 12-én vált a NATO
teljes jogú tagjává.







***

A levél letölthető pdf-ben.
***

A meghívó letölthető pdf-ben.
***
A BRÜSSZELI CSÚCS NYILATKOZATA

A nyilatkozat letölthető pdf-ben.
***
MTI-közlemény
Közös érdek - közös erőfeszítés
Együttműködési megállapodást kötött a Magyar Atlanti Tanács (MAT) és a Magyar Hadtudományi Társaság (MHTT) 2018. november 20-án, kedden. Az elmúlt bő két és fél évtizedben a két szervezet már többször vett részt közös programokon, rendezvényeken, ugyanakkor a jövőbeni együttműködést a most szentesített dokumentummal kívánják elmélyíteni és tovább bővíteni. Az együttműködési megállapodást a két szervezet elnöke prof. dr. Vizi E. Szilveszter és Tömböl László nyugállományú vezérezredes írták alá.

Mindkét szervezet a rendszerváltást követően a magyar társadalom megújulásának jelképévé vált. Az MHTT 1990-ben, a MAT pedig 1992-ben alakult, s mindketten elkötelezettek a honvédelem ügye, a Magyar Honvédség fejlesztése, illetve hazánk észak-atlanti és európai uniós tagsága mellett. A két szervezet az elmúlt években számos rendezvény szervezésében, megrendezésében vállaltak kulcsfontosságú szerepet, törekvéseik illeszkednek a magyar állampolgárok két évtizeddel ezelőtti akaratához, amikor a magyar emberek népszavazáson hazánk NATO-hoz történő csatlakozása mellett döntöttek. A most aláírt együttműködési megállapodás szerint közösen is fellépnek az atlanti gondolat, az atlanticizmus eszmeiségének népszerűsítése érdekében. ,,A Magyar Atlanti Tanács és a Magyar Hadtudományi Társaság jellegzetes civil szervezetek, amelyek hidat alkotnak a közvélemény és a kormány között, az állampolgárt, a honvédelemmel, hadtudománnyal foglakozó embereket képviselik. Ha szükséges, felemeljük hangunkat hazánk NATO-tagsága, a Magyar Honvédség fejlesztése, a hadtudományok népszerűsítése érdekében" - hangsúlyozta Vizi E. Szilveszter és Tömböl László. Mindkét elnök felhívta a figyelmet arra, hogy 2019-ben emlékezünk meg a NATO megalakításának 70. és hazánk szövetséghez történő csatlakozásának 20. évfordulójáról. A mostani megállapodás alapján a két szervezet hozzájárul ahhoz is, hogy a magyar társadalom a jövő esztendőben méltó módon tudjon megemlékezni a két jeles évfordulóra.

MAT/MHTT
Fotó: Kovács Zoltán
***
Levél a tagsághoz

A levél letölthető pdf-ben.
***
Együtt - Szövetségben
,,NATO az iskolatáskában címmel rendezett konferenciát a Honvédség és Társadalom Baráti Kör (HTBK) székesfehérvári szervezete a Nemzeti Közszolgálati Egyetem. A rendezvényt megelőzően "Együtt - Szövetségben" címmel a Magyarországon NATO kötelékben szolgálatot teljesítő egységeket bemutató kiállítást mutattak be a konferencián megjelent érdeklődőknek. A szervezők prof. dr. Vizi E. Szilvesztert, a Magyar Atlanti Tanács (MAT) elnökét és Tömböl László nyugállományú vezérezredest, a Magyar Hadtudományi Társaság elnökét kérték fel a kiállítás megnyitására és méltatására.

Professzor dr. Vizi E. Szilveszter, a MAT elnöke köszöntötte a vendégeket, elsődlegesen a konferenciára érkező fiatal érdeklődőket. Mint elmondta, rendkívül fontos, hogy minél több fiatal érdeklődjön a NATO, a honvédelem és a biztonságpolitika kérdései, aktualitásai iránt. Rövid köszöntőjében az elnök emlékeztetett arra, hogy a magyarok körében népszerű az észak-atlanti eszmeiség, Magyarország NATO-tagsága, szövetségi köteléke. ,,A magyarok a legnagyobb szavazati aránnyal tettek tanúbizonyságot a NATO mellett, hiszen a szavazók 83 százalékban igent mondtak a tagságra a népszavazáson. Prof. dr. Vizi E. Szilveszter hangsúlyozta: a Magyar Atlanti Tanács rendkívül sokrétű feladatot lát el az euro-atlanti értékrend ismertetésére, terjesztésére, kétoldalú kapcsolatok erősítésére érdekében. ,,A kiállításon látható katonai szervezetekkel együttműködésünk folyamatos, a budapesti székhelyű NATO Katona-egészségügyi Kiválósági Központ (NATO KEKK) és a pápai Nehéz Légi Szállító Ezred tevékenységét figyelemmel kísérjük - hangsúlyozta Vizi E. Szilveszter. Köszöntőjében kiemelte, hogy a Honvédség és Társadalom Baráti Kör székesfehérvári szervezetének immár sokadik programjához csatlakoztunk, a kiállítás készítőinek pedig gratulált a kiváló alkotói munkájukhoz.

A MAT elnökének megnyitója után Tömböl László méltatta azoknak a katona szervezeteknek a munkáját, amelyek NATO-, illetve egyéb nemzetközi szervezetekként hazánkban teljesítenek szolgálatot. A pápai légi szállító ezred, a budapesti katona-egészségügyi kiválósági központ mellett kiemelte a székesfehérvári NATO Erőket Integráló Elem (NFIU) tevékenységét. Mint hangsúlyozta, a kiállítás gazdag képanyaga kiválóan illusztrálja ezeknek az egységeknek és az ott szolgálatot teljesítő katonáknak a munkáját, hétköznapjait. Reményét fejezte ki, hogy a NATO az iskolatáskában címmel meghirdetett konferencia sorozat jó szolgálatot tesz az észak-atlanti szövetséggel kapcsolatos ismeretterjesztés érdekében, illetve a program anyagai, előadásai segítik az iskolák, tanintézetek témával kapcsolatos oktatói munkáját.
K. A.

***
Prof. Dr. Vizi E. Szilveszter a Magyar Atlanti Tanács elnöke, Prof. Fabrizio
Luciolli az ATA elnökének társaságában a NATO brüsszeli
csúcskonferenciáján (2018. július 10.)

***
A brüsszeli NATO csúcs előestéjén július 10-én a német Suddeutsche Zeitungban az alábbi táblázatot jelentették meg a tagállamok nemzeti GDP-jének honvédelemre fordított költségvetéséről.

***
A Magyar Atlanti Tanács 2018. június 6-i Közgyülésén az alábbi dokumentumokat fogadta el:
- Beszámoló letölthető pdf-ben.
- Feladat és rendezvényterv letölthető pdf-ben.
***
A MAT támogatja a honvédelmi költségvetés növelését
A Magyar Atlanti Tanács (MAT) határozottan támogatja a Kormány azon törekvését, hogy a honvédelmi költségvetés a hazai GDP 2 százalékára növekedjen. Prof. dr. Vizi E. Szilveszter a Magyar Tudományos Akadémián megtartott éves rendes közgyűlésen - az elnökség javaslatát tolmácsolva - kérte a szervezet tagjait, hogy szavazzanak a felvetésről, amelyet a megjelentek egyhangúlag támogattak. A rendezvényen "Új veszélyek és új válaszok. A hibrid fenyegetés és a változó terrorizmus hatásai, kormányzati, társadalmi és egyéni reakciók" címmel előadást tartott dr. Boldizsár Gábor ezredes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense.

A MAT közgyűlésen felszólaló prof. dr. Vizi E. Szilveszter akadémikus, a szervezet elnöke megnyitójában utalt arra, hogy a Magyar Atlanti Tanács az elmúlt egy esztendőben is számos rendezvény szervezésében, megrendezésében vállalt kulcsfontosságú szerepet. Úgy vélte, hogy a szervezet tevékenysége illeszkedik a magyar állampolgárok két évtizeddel ezelőtti akaratához, amikor a népszavazáson a szavazók 83 százaléka igent mondott a csatlakozásra. A MAT elnöke hangsúlyozta: azóta is azt tapasztalja, hogy az emberek többsége a mai napig az euro-atlanti gondolatvilágot támogatja. Az atlanti gondolat, az atlanticizmus azóta is változatlanul népszerű a magyarok körében - tette hozzá a MAT elnöke, kiemelve: az atlanti eszmeiséget az eddigi magyar kormányok és az országgyűlési képviselők döntő többsége is mindenkor támogatták. Hangsúlyozta: az eltelt időszakban a Magyar Atlanti Tanács rendkívül sokrétű feladatot látott el az euro-atlanti értékrend ismertetésére, terjesztésére, kétoldalú kapcsolatok erősítése érdekében.

"A Magyar Atlanti Tanács egy jellegzetes civil szervezet. Mi hidat alkotunk a közvélemény és a kormány között, az állampolgárt, az egyszerű embereket képviseljük. Ha szükséges, felemeljük hangunkat a NATO érdekében" - jelentette ki a MAT elnöke. Beszédében az elnök kérte a tagság támogatását és segítségét ahhoz, hogy a szervezet jövőre méltó módon tudjon megemlékezni a NATO hetven évvel ezelőtti megalapítására, illetve hazánk két évtizeddel ezelőtti csatlakozására.

A közgyűlés meghallgatta, majd szavazatával jóváhagyta dr. Kovács Árpádnak a Felügyelő Bizottság elnökének beszámolóját a szervezet gazdasági tevékenységéről, pénzügyi helyzetéről, illetve jóváhagyta az elnökség beszámolóját a MAT 2017. évi szakmai tevékenységéről, a tervezett költségvetésről, és megszavazta a következő év feladat és rendezvénytervét.
K. A.
***

A meghívó letölthető pdf-ben.
***

A felhívás letölthető pdf-ben.
***
KÖZLEMÉNY
Iain Lindsay: Széles körű biztonsági megállapodás megkötésére törekszünk az EU-val a Brexit után.

Őexcellenciája Iain Lindsay, Őfelsége Magyarországra akkreditált nagykövete a Magyar Atlanti Tanács (MAT) által szervezett teadélutánon, Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémián tartott előadást "Az Egyesült Királyság és Európa a biztonságos közös jövőért" címmel. Prof. Dr. Vizi E. Szilveszter akadémikus, a MAT elnöke mutatta be a több mint nyolcvan érdeklődőnek a nagykövetet, kiemelve annak elkötelezettségét a biztonságpolitika iránt. Az akadémikus külön elismeréssel adózott Iain Lindsay nyelvtanulási szenvedélyének.

Az elsősorban a MAT tagságából, diplomatákból, biztonságpolitikai szakemberekből álló közönség előtt Iain Lindsay magyar nyelven foglalta keretbe előadását, annak bevezető és összegző részét is magyarul elmondva. Az első sorban az Egyesült Királyság és az EU, valamint a NATO közös biztonságpolitikai törekvéseit elemezve a nagykövet külön részben méltatta az országaink közötti nagyon szoros és sikeres együttműködést. Reményét fejezte ki, hogy a meglévő rendkívül szoros intézményi korlátok nem fogják akadályozni a lehető legjobb egyezmény elérését. Magyarország szerepét vizsgálva elismerte hazánk haderő fejlesztési törekvéseit és a V4 együttműködésben betöltött szerepünket. A Brexit utáni törekvésekről elmondta, hogy országa továbbra is tagja marad a közös biztonságunk megteremtésében és fenntartásában rendkívül komoly terheket vállaló NATO-nak, ugyanakkor kiemelte, hogy a formálódó közös EU haderő és az Észak Atlanti Szervezet fegyveres képességei között a lehető leghatékonyabban kell kizárni a duplikációkat.

Egy, a Brexit visszavonhatóságáról feltett kérdésre válaszolva Iain Lindsay Theresa May brit kormányfő múlt szombati álláspontját idézte: "Az Egyesült Királyságban az embereknek erőteljes meggyőződésük, hogy ha egyszer hoztak egy döntést, akkor a kormánynak nem az a dolga, hogy szembeforduljon velük, és közölje, hogy rosszul döntöttek".

***

A meghívó letölthető pdf-ben.
***
MAT-előadás - Kaposváron
Hosszú évtizedek óta nem volt olyan rossz az európai biztonsági helyzet, mint amilyen napjainkban - jelentette ki dr. Demkó Attila a Honvédelmi Minisztérium Védelempolitikai Főosztályának vezetője a Kaposvári Egyetemen a Magyar Atlanti Tanács (MAT) felkérésére tartott előadásán, amely a Magyar Honvédségnek az egyetemen megtartott katonai toborzórendezvénye keretében került sor.

A "Magyarország védelempolitikája az aktuális biztonsági kihívások tükrében" címmel megtartott előadáson az egyetem vezetői mellett az intézmény hallgatói vettek részt. Előadásában Demkó Attila beszélt a magyar védelempolitika alapvető törvényi hátteréről, a NATO- és EU-csatlakozás körülményeiről, annak fontosságáról. Mint elmondta, biztonsági helyzetünk nem könnyű, hiszen keleti szomszédunkban háború zajlik: Kelet-Ukrajnában már több mint 10 ezer áldozata van a konfliktusnak. Magyarország helyzetét külön bonyolítja, hogy számos ukrajnai kisebbség, köztük a több mint 150 ezer fős kárpátaljai magyar közösség az ukrán nacionalizmus célkeresztjébe került 2014 óta, és a helyzeten csak rontott a szeptemberben elfogadott új ukrán oktatási törvény. Bár hazánk a keleti bővítés elkötelezett támogatója, amíg ezen a téren nincs pozitív változás, Magyarország mind a NATO-ban, mind az EU-ban blokkolja Ukrajna integrációs törekvéseit.

E mellett a déli kihívások is jelentősek, hiszen például Líbia, Szíria vagy Jemen mély polgárháborús válságban van, és sok más közel-keleti és afrikai ország is rendkívül instabil. A hozzánk közel lévő Nyugat-Balkán stabilizációs folyamata is elakadt, amit a meglévő gazdasági, nemzetiségi és vallási problémák mellett a migrációs válság is elmélyít. A főosztályvezető a migrációs válság alapvető okának a drámai népességrobbanást nevezte meg, példaként Afrikát felhozva, amelynek a mai 1,2 milliárd lakosa 30 év alatt további 1.2 milliárd fővel gyarapszik. Ez a növekmény több mint kétszerese az Európai Unió összlakosságának. Nagyon nehéz, szinte lehetetlen feladatnak tűnik, hogy az évente 40 millió fővel gyarapodó afrikai lakosság megfelelő munkához, oktatáshoz és egészségügyi ellátáshoz jusson. Demkó Attila hangsúlyozta: a magyar politika a mellett foglal állást, hogy a NATO-nak és az EU-nak lényegesen többet kell foglalkoznia a fekete kontinenssel, mert Európa jövője múlik azon, hogy a térség problémáit kezelni tudjuk-e, illetve ellenőrzésünk megmarad-e határaink felett.

A kihívásokat értékelve a magyar kormány a honvédség nagyszabású fejlesztése mellett döntött, amelynek eredményeként 2024-re a honvédelemre fordítandó összeg eléri a GDP 2 százalékát. Ez azt jelenti, hogy évről-évre növekvő forrást, 2024 után pedig már évente több mint 1000 milliárd forintot lehet majd a honvédség fejlesztésére, fenntartására fordítani, amiből a "Zrínyi 2026" honvédelmi és haderőfejlesztési program keretében át lehet fegyverezni a honvédségi haditechnikát.

K. A.
Fotó: Kiss Dezső
***
Prof.Dr. Vizi E. Szilveszter az Amerikai Egyesült Államokban
Rövid hivatalos látogatást tett az Amerikai Egyesült Államokban Prof. Dr. Vizi E. Szilveszter, a Magyar Atlanti Tanács és a Friends of Hungary elnöke.
Látogatása során résztvett az 56-os Forradalom és Szabadságharc emlékünnepségein Washingtonban és New Yorkban. A New York-i eseményen résztvett Seszták miniszter úr is és beszédet mondott többek között Colleen Bell asszony, az Amerikai Egyesült Államok volt budapesti nagykövete is.

***


A beszámoló letölthető pdf-ben.
A látogatáson készült felvételek letölthetők pdf-ben.
***
Az ENSZ főtitkára António Guterres üzenete a béke nemzetközi napján
ENSZ Információs Szolgálat, Bécs, 2017. szeptember 21. - A béke nemzetközi napján felidézzük a háborúk súlyos következményeit. Lerombolt iskolák. Lebombázott kórházak. Szétszakadt családok. Reményt kereső menekültek. Válságban lévő országok
Az Egyesült Nemzetek egy borzalmas világháborúból született. Az a küldetésünk, hogy a békéért dolgozzunk mindennap és mindenhol.
Sem csoportérdek, sem nemzeti törekvés vagy politikai különbözőség nem vezethet a béke kockáztatásához.
Ezen a nemzetközi napon globális fegyverszünetre szólítjuk fel a háborúzó feleket, és soha nem szabad enyhítenünk a fegyveres konfliktusok befejezését célzó nyomásunkon.
A béke az a jog, amely mindenkit megillet, és amelyre mindenki vágyik. A béke jelenti a fejlődés és a jóllét, vagyis a boldog gyermekek, a virágzó közösségek, a békés és sikeres országok alapját.
Kötelezzük el magunkat amellett, hogy ma és mindennap együtt dolgozunk a közösen vágyott és megérdemelt békéért.
***

A meghívó letölthető pdf-ben.
***
Éves közgyűlését tartotta a Magyar Atlanti Tanács
A Magyar Atlanti Tanács (MAT) május 16-án a Magyar Tudományos Akadémia Kodály termében tartotta meg éves közgyűlését. A MAT tagjai először meghallgatták, majd egyhangú szavazattal elfogadták prof. dr. Vizi E. Szilveszternek, a MAT elnökének beszámolóját. A szervezet tagjai ezt követően - ugyancsak egyhangú szavazattal - elfogadták a felügyelő bizottság beszámolóját, a Tanács idei és jövő év első felének munka- és rendezvénytervét és jóváhagyta a MAT alapszabályának módosítását.

"Nagy megtiszteltetés és öröm számomra, hogy egy sikeres esztendőről számolhatok be a tagságnak, hiszen a MAT takarékos gazdálkodás mellett sikeresen hajtotta végre az elmúlt évben elhatározott munkatervét - jelentette ki beszámolójában prof. dr. Vizi E. Szilveszter. Hozzátette: a Magyar Atlanti Tanács jellemzően egy olyan civil szervezet, amely hidat alkot a társadalom, a polgárok, a kormány és a NATO között, az állampolgárt, az egyszerű embereket képviseli.

"Az elmúlt egy évben is számos rendezvényünkön hallattuk a hangunkat a NATO, az észak-atlanti szövetség, a nyugati demokráciák összefogásának erősítése érdekében. Ott voltunk a nemzetközi parlamenti NATO-konferencián, amelyet a Magyar Országgyűlés szervezett, a megjelentek pedig benyomást szerezhettek arról, hogy Magyarország milyen erősen elkötelezett az Észak-Atlanti Szövetség mellett". A MAT elnöke kiemelte, hogy a rendezvényeken kiemelt jelentőséget kapott a Magyar Honvédség szövetségi feladatokban való részvételének ismertetése, bemutatása, amelyet a hadsereg katonai vezetői tartottak.

Beszámolójában a MAT elnöke külön kiemelte a márciusban a szervezet megalakulásának 25. évfordulója alkalmából megtartott ünnepi rendezvényét, amely megerősítette a MAT nemzetközi elismertségét. A márciusi rendezvényen megjelent Tacan Ildem nagykövet, a NATO közkapcsolatokért felelős helyettes főtitkára, prof. Fabrizio W. Luciolli, az Atlanti Szerződés Társulás (ATA) elnöke, illetve a cseh és a szlovák társszervezetek elnökei. A MAT elnöke elmondta, a rendezvény után az ATA elnöke felkérte a Magyar Atlanti Tanácsot, hogy rendezze meg a nemzetközi szervezet következő konferenciáját. Prof. dr. Vizi Szilveszter elmondta, hogy az elnökség megvizsgálta a felkérés lehetőségét, amelyre legkorábban 2018-ban nyílhat lehetőség. Beszédében az elnök ígéretet tett arra, hogy a Magyar Atlanti Tanács a jövőben is folytatja a hazai közvélemény körében a NATO, a Magyar Honvédség bemutatását, megismertetését és az atlanti szellemiség, az ahhoz történő magyar hozzájárulás további népszerűsítését.

Kovács Árpád, a Felügyelő Bizottság (FB) elnöke beszámolójában hangsúlyozta: a MAT konzervatív, fegyelmezett gazdálkodást folytatott az elmúlt esztendőben, amelynek eredményeként a szervezet stabil pénzügyi helyzetben működik. Az FB elnöke javaslatára a közgyűlés - egyhangúlag -megszavazta, hogy a szervezet éves tagdíja 3000-ről 5000 forintra emelkedjen.
Felkai Anna, a MAT ügyvezető alelnöke ismertette a szervezet következő egy évének munkatervét, amelyben nagy hangsúlyt kap a NATO határozatainak ismertetése érdekében megrendezendő rendezvények, illetve a NATO tagállamainak Budapestre akkreditált diplomatáival közös események.
K. A.
Fotó: Krasznai-Nehrebeczky Mária
***
Vizi E. Szilveszter kapta az Akadémiai Aranyérmet
Vizi E. Szilveszter az MTA rendes tagja, a Magyar Atlanti Tanács elnöke, vehette át a Magyar Tudományos Akadémia 188. közgyűlésének hétfői nyilvános ünnepi ülésén az Akadémiai Aranyérmet, eddigi tudományos munkájáért.
***

A meghívó letölthető pdf-ben.
A MAT Közgyülés anyagai:
- Beszámoló a MAT 2016. évi szakmai tevékenységéről letölthető pdf-ben.
- MAT Alapszabály-tervezet 17.05.16.letölthető pdf-ben.
***

A meghívó letölthető pdf-ben.
***

A meghívó letölthető pdf-ben.
***
BREAKING NEWS: Public lecture of Rose Gottemoeller, Deputy Secretary General of NATO in IFAT
Dear Madame/Sir,
We have just gotten the news: Rose Gottemoeller, Deputy Secretary General of NATO is going to hold a public lecture at the Institute for Foreign Affairs and Trade as a part of her official visit to Budapest.
Representatives of the press are also welcome, Q&A session is included.
The event starts at 2.30 pm on 22nd March (Wednesday). We are going to provide more details and official invitation as soon as possible.
Yours sincerely,
Külügyi és Külgazdasági Intézet
Institute for Foreign Affairs and Trade
1016 Budapest, Bérc u. 13-15.
Hungary
Web: kki.hu
Telefon/Phone: +36 (1) 279-5700
Fax: +36 (1) 279-5701
***

A levél letölthető pdf-ben.
***
Budapest, 2017. március 9., csütörtök (MTI) - Többet kell tenni a biztonságunkért, s ebben a transzatlanti kapcsolat meghatározó tényező - hangsúlyozta a honvédelmi miniszter a Magyar Atlanti Tanács 25. évfordulója alkalmából rendezett jubileumi ünnepségen, csütörtökön Budapesten.
Simicskó István ünnepi beszédében példaértékűnek nevezte a Magyar Atlanti Tanács (MAT) vezetőségének, és tagjainak elmúlt 25 éves munkáját. Mint kifejtette: a MAT a rendszerváltás óta nagyban hozzájárult a transzatlanti gondolat felépítéséhez, megalapozásához nemcsak a katonai, biztonságpolitikai, hanem a közgondolkodásban is. Ennek nyomán komoly társadalmi támogatottság övezte az euro-atlanti térségbe való belépést, népszavazással megerősítve csatlakozhattunk a NATO-hoz is. A MAT olyan tudományos értékrendet alapozott meg, amely Magyarország biztonságát is szolgálta - emelte ki a honvédelmi miniszter.
A jövőre nézve Simicskó István kiemelte: a biztonság garantálásához a jövőben is megkerülhetetlen és nélkülözhetetlen lesz a katonai képesség, a katonai erő. Egy olyan honvédséget kell felépíteni, amely a jövő biztonsági kihívásaira is válaszokat tud adni.
Ehhez együttműködésre, közös gondolkodásra van szükség - emelte ki a miniszter, s elmondta, hogy a magyar és nemzetközi tudományos élet innovációinak összegyűjtésére, a közös tudásbázis megalapozásához létrehoznak egy védelmi technológiai kutatóintézetet.
A miniszter ugyanakkor kitért arra is, hogy jelenleg is sok kockázat, veszély van minden irányban, de nem elég ezeket felismerni, tenni is kell ezek ellen, közösen.
Ehhez szükség van fejlesztésekre, s többet kell fordítani a védelemre - jegyezte meg a miniszter, hozzátéve: több program és terv van arról, miként tudják minél gyorsabban elérni a 2 százalékos GDP-arányos honvédelmi költségvetést. A miniszter kiemelte, hogy Magyarország biztonságát a NATO szövetségén belül képzelik el.
Simicskó István ismét szólt a Zrínyi 2026 nevet viselő honvédelmi- és haderőfejlesztési programról, amelynek célja hogy a következő tíz évben olyan képességekkel szereljék fel a Magyar Honvédséget, amelyek a jövő biztonsági kihívásaira is választ adnak.
A Magyar Tudományos Akadémia épületében tartott rendezvényen Vizi E. Szilveszter, a MAT elnöke mondott köszöntőt. Ünnepi beszédet mondott még Benkő Levente, a Külgazdasági és külügyminisztérium helyettes államtitkára, Tacan Ildem nagykövet, a NATO közkapcsolatokért felelős helyettes-főtitkára; Fabrizio W. Luciolli az Atlanti Szerződés Társulás (ATA) elnöke; Zbynek Pavlacik, a cseh Jagello 2000 elnöke; valamint Rastislav Kacer nagykövet, a Szlovák Atlanti Bizottság elnöke.
bkdi \ bzt
MTI 2017. március 9., csütörtök 17:22
***

A meghívó letölthető pdf-ben.
***
Kárpótlást kaphatnak a Benes dekrétumok kárvallottjai!
Részletes információ az alábbi linkeken és a http://www.kji.hu honlapon található.
http://www.mediaklikk.hu/radio-lejatszo-kossuth/?date=2017-01-25_18:30:00&ch=mr1
http://www.echotv.hu/video/117401/20161213_Napi_aktualis_1_resz
***
António Guterres ENSZ-főtitkár üzenete a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapján
NEW YORK/BÉCS, 2017. január 27. (ENSZ Információs Szolgálat) - A mai napon tisztelettel adózunk az emberiség történelmének összehasonlíthatatlan tragédiája, a holokauszt áldozatainak emléke előtt.
A világnak emlékeznie kell arra, hogy a holokauszt egy módszeres kísérlet volt a zsidók és mások megsemmisítésére.
Veszélyes lenne azt gondolnunk, hogy a holokauszt egyszerűen csak egy csoport náci bűnös őrültségének eredménye volt. Épp ellenkezőleg. A holokauszt az évezredek során megjelenő gyűlölet, a bűnbakkeresés és a zsidókat célzó diszkrimináció kicsúcsosodása volt, amit ma antiszemitizmusnak hívunk.
Tragikus, hogy fellépésünk ellenére az antiszemitizmus még mindig erősödik. Látjuk ezen felül a szélsőségesség, az idegengyűlölet, a rasszizmus és a muszlim ellenes gyűlölet aggasztó növekedését is. Visszatért az irracionalitás és az intolerancia.
Ez azonban teljesen ellentétes az Egyesült Nemzetek Alapokmányában és az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában foglalt egyetemes értékekkel.
Soha nem merülhetünk hallgatásba vagy lehetünk közömbösek az emberi lények szenvedése iránt.
Mindig meg kell védenünk a védteleneket és felelősségre kell vonnunk az őket gyötrőket.
Az idei megemlékezés témája pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy a jobb jövő az oktatáson múlik.
A 20. században történt borzalmakat követően, nem létezhet intolerancia a 21. században. Az Egyesült Nemzetek főtitkáraként biztosítom Önöket arról, hogy az antiszemitizmus és a gyűlölet egyéb fajtái elleni fellépés élén fogok állni.
Építsünk egy mindenki számára méltó és egyenlő jövőt, amellyel a holokauszt áldozatairól is megemlékezünk, és akiknek az emlékét soha nem hagyjuk feledésbe merülni.
***
December 31-én tölti be nyolcvanadik életévét Vizi E. Szilveszter Széchenyi-nagydíjas és Széchenyi-díjas orvos, agykutató, farmakológus, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke.
Vizi Elek Szilveszter 1936-ban született Budapesten. 1955-ben Pécsett kezdte el az orvosi egyetemet, ahonnan az 1956-os forradalom idején kifejtett tevékenysége miatt eltanácsolták, ezért a fővárosban folytatta tanulmányait.
1961-ben végzett a Budapesti Orvostudományi Egyetemen, a diploma megszerzése után az egyetem Issekutz Béla által vezetett gyógyszertani intézetének tanársegédje lett. 1967-ben vette át adjunktusi, 1974-ben egyetemi docensi, 1977-ben egyetemi tanári kinevezését.
Vizi E. Szilveszter, a Magyar Atlanti Tanács elnöke interjút ad az MTI-nek dolgozószobájában 2016 januárjában. (MTI Fotó: Bruzák Noémi)
1981-ben átkerült a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetébe (KOKI), ahol tudományos igazgatóhelyettessé nevezték ki, 1989 és 2002 között főigazgatóként irányította az intézetben folyó munkát. 1985-ben az MTA levelező, 1990-ben rendes tagja lett. 1996-ban a tudományos köztestület alelnökévé választották, 2002 és 2008 között az MTA elnökeként tevékenykedett.
Issekutz javaslatára, fiatal kutatóként kezdett el foglalkozni a központi idegrendszerrel, akkor, amikor még az agykutatás területe csak kevés tudóst érdekelt. 1967-ben kijutott Londonba, ahol a világhírű farmakológus, Sir William Paton mellett azt vizsgálta, hogy miként hatnak egymásra a belső szervek működését szabályozó vegetatív idegrendszer szimpatikus és paraszimpatikus hálózatának ingerületátvivő anyagai.
Kutatásai során a tankönyvi adatoknak ellentmondó eredményre jutott, koncepciója új agyműködési modellt tett lehetővé, és elindított egy új agykutatási irányzatot. A központi és perifériás idegrendszer ingerület-átvitelének fiziológiai szabályozása és gyógyszeres befolyásolhatósága terén elért kutatási eredményeit több mint négyszáz tudományos publikáció (köztük könyvek) szerzőjeként, illetve társszerzőjeként tette közzé. Egyik tanulmánya Citation Classic, a tudományterület egyik legidézettebb munkája lett. Tudományos eredményei a gyógyszergyártásban is hasznosultak.
Vizi E. Szilveszter akadémikus, Széchenyi-díjas kutatóorvos idegsejt-preparátumot vizsgál a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Kísérleti Orvostudományi Intézet laboratóriumában 2009-ben. (MTI Fotó: Kovács Sándor)
Kutatómunkája mellett aktívan bekapcsolódott a jövő orvosnemzedékének nevelésébe is. Iskolateremtő tudósként vallja, hogy mindenekelőtt a tudományos gondolkodásra kell megtanítani a fiatalokat, ahogy fiatal kutatóként Sir William Paton mellett ő maga is megtapasztalta. "Az a tudás, amelyet az ember élete során megszerez, valójában köztulajdon, vagyis átadása közfeladat minden tudós számára. Mindannyiunk kötelessége a bonum commune, azaz a közjó szolgálata" - fogalmazta meg hitvallását.
Nevéhez olyan kiemelkedő tudományszervező és -népszerűsítő kezdeményezések fűződnek, mint a nemzetközi tudóstársadalom részvételével megtartott Tudomány Világfórumának (World Science Forum) 2003-as budapesti megrendezése, illetve a Mindentudás Egyeteme című televíziós ismeretterjesztő műsor elindítása.
Ez utóbbinak nem csupán elindítója, de 2002. szeptember 16-án első előadója is volt. A tudományos ismeretek népszerűsítésének szolgálatában 2000-től a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) elnökeként tevékenykedett, jelenleg a szervezet tiszteletbeli elnöke, a NATO-tagságunkkal összefüggő ismeretterjesztésben 2009 óta a Magyar Atlanti Tanács elnökeként vállal szerepet.
Úttörő jellegű munkásságát, kutatási eredményeit világszerte elismerik: 1998-ban Galileo Galilei-díjat (Olaszország), 2002-ben a japán császár által adományozott The Order of the Sacred Treasure kitüntetést vehette át. (A 2006-ban kapott Románia Csillaga tiszti fokozata érdemrendjét 2016-ban visszaadta tiltakozásul amiatt, hogy Klaus Iohannis román államfő visszavonta Tőkés László Románia Csillaga kitüntetését.)
Vizi E. Szilveszter Széchenyi-díjas orvos, kutatóprofesszor, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) egykori elnöke kísérletet végez az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetében, 2012-ben. (MTI Fotó: Kollányi Péter)
Hazai elismerései közül kiemelkedik a Széchenyi-díj (1993), a 2003-ban első alkalommal kiosztott Prima Primissima-díj, a 2012-ben odaítélt Corvin-lánc és a Széchenyi Nagydíj, amelyet a központi és perifériás idegrendszer ingerületátvitele, a kémiai ingerületátvitel farmakológiája terén elért, világszerte elismert kutatási eredményeiért, iskolateremtő tudományos tevékenységéért, széleskörű tudományszervezői és tudománydiplomáciai munkásságáért, példaértékű életpályája elismeréseként vehetett át.
2001-ben születésnapja alkalmából az International Neurochemistry születésnapi különszámot jelentetett meg, amelyben 25 ország 40 tudósa foglalta össze, hogy munkássága miként befolyásolta kutatásaikat.
Szép születésnapi ajándék az is, hogy 2016-ban ő kapta Az Év Ismeretterjesztő Tudósa Díj - Kisbolygóval honoris causa nevű elismerést, amellyel a tudomány népszerűsítéséért, közérthető megjelenítéséért legtöbbet tevő tudósokat jutalmazzák. A 2016. december 19-én jegyzékbe vett Vizi-kisbolygó háromszor akkora távolságra van a Naptól, mint a Föld, és a kisbolygóöv külső peremén kering.
***
Kisbolygót neveztek el Vizi E. Szilveszterről
Vizi E. Szilveszter Széchenyi Nagydíjas agykutató, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke lett Az Év Ismeretterjesztő Tudósa Díj - Kisbolygóval honoris causa kacifántos című elismerés idei kitüntetettje - írja az MTI.
Az elismerést a Tudományos Újságírók Klubja (TÚK) alapította 1996-ban, és a tudományos újságírók szavazatai alapján ítélik oda évente azoknak a tudósoknak, akik a legtöbbet tették a tudomány népszerűsítéséért, közérthető megjelenítéséért.
A díjat elsőként Simonyi Károly fizikusprofesszornak, Charles Simonyi édesapjának ítélték oda 1998-ban. A későbbi díjazottak között olyan jeles magyar tudósok vannak, mint Falus András immunológus, Freund Tamás neurobiológus, Almár Iván csillagász vagy Csányi Vilmos etológus. Az elismeréssel egy kitüntető oklevél jár, és a díjazott nevét korábban egy csillag, 2010-től pedig egy kisbolygó is megkapja
A díjazottakról magyar felfedezésű égitesteket neveznek el, ugyanis a felfedezőnek jogában áll nevet adnia az általa észlelt új objektumnak
- mondta Kiss L. László akadémikus, az MTA CsFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet igazgatója.
2008: égi e szilveszter - 2016: Vizi E. Szilveszter
A kisbolygót Sárneczky Krisztián, a Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet munkatársa fedezte fel az intézet Piszkestetői Obszervatóriumának Schmidt-távcsövével. "Nem véletlen, hogy éppen az adott kisbolygót neveztük el Vizi E. Szilveszterről, ugyanis 2008. december 31-én, szilveszter éjjelén észleltem először" - mondta Sárneczky az MTI-nek.
A kisbolygó átmérője körülbelül 5 kilométer, azaz viszonylag nagynak számít. A Mars és a Jupiter pályája között, a kisbolygók főövében kering, körülbelül a Földénél háromszor nagyobb távolságra a Naptól, amelyet öt és fél év alatt kerül meg.
A Vizi-kisbolygó elnevezése december 19-én vált hivatalossá, miután megjelent a Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) új elnevezésű kisbolygók listáját tartalmazó közleménye. "Örülünk, hogy egy égitest viseli Vizi E. Szilveszter nevét, hiszen az örökkévalóságnak szóló elismerésről van szó. Amíg fennmarad civilizációnk, az adott égitest a díjazott nevét viseli" - mondta Kiss L. László.
***
Olaszország - komoly erőfeszítések
Olaszország biztonságpolitikai kihívásairól, az országaink közötti együttműködés fejlesztésének lehetőségéről tartott előadás Maria Assunta Accili őexellenciája, Olaszország budapesti nagykövete a MAT szokásos teadélutánjának keretében, amelyet ezúttal a Magyar Tudományos Akadémia épületében tartottunk.

A NATO-tagországok együttműködését, az olasz-magyar kapcsolatok jelentőségét, a közös gondolkodás folyamatosságát hangsúlyozta köszöntőjében prof. dr. Vizi E. Szilveszter akadémikus, a Magyar Atlanti Tanács (MAT) elnöke. Mint elmondta, a két ország kapcsolatai történelmi távlatokra tekinthetnek vissza, az utóbbi évtizedek pedig a közös NATO és Európai Uniós tagság jegyében teltek el. Ezen együttműködés fontos hazánk számára, a Magyar Atlanti Tanács pedig barátként hívta meg nagykövet asszonyt, hogy ismertesse országa álláspontját a közös védelem aktuális kérdéseiről, valamint az együttműködés fejlesztésének lehetőségeiről.

Maria Assunta Accii beszédét - érzékelve az őt körülvevő családias légkört - az otthonlét érzésének hangot adásával kezdte, hozzátéve, hogy a napjaink biztonsági helyzetét szemlélve elmondható: Olaszország hasonló problémákkal küzd, mint Magyarország. Kifejtette, a II. világháború után hazája politikájában prioritást élvezett a háború elutasítása, a béke megőrzése, a mások tiszteletben tartása, az igazságosságra való törekedés, és a globális fenyegetettségek elleni fellépés. Fő prioritást jelentett e mellett a szomszéd államokkal való jó szomszédság megteremtése, a biztonságot garantáló intézmények kiépítése és a nemzetközi intézményekhez való csatlakozás. Mint elmondta, a ma generációjának erkölcsi kötelessége elkerülni a múlt hibáit. Fontosnak nevezte a környezetvédelmet, a gazdasági érdekek figyelembe vételét, véleménye szerint mindent meg kell tenni a globális kereskedelem fenntartása érdekében. Olaszország a NATO tagjaként komoly erőfeszítéseket tesz a világ biztonságának megerősítéséért, 19 országban, 27 misszióban, mintegy 10 000 olasz civil és katona teljesít szolgálatot.

Maria Assunta Accii hangsúlyozta: az elmúlt években határozottan romlott a biztonsági környezet, amelynek javítása csak erős szolidaritás mellett képzelhető el. Mint elmondta, Olaszország belső strukturális gyengeségekkel küszködik, a képességek hanyatlanak, az ország nehezen tudja teljesíteni vállalásait, kötelezettségeit, az EU-ban gyengült az olasz pozíció. Úgy vélte, hogy Európa jövőjét erősen befolyásolja a BREXIT, Ukrajna és Oroszország konfliktusa, valamint a közel-keleti terrorizmus terjedése. A libiai és iraki beavatkozásokat hibás lépésnek nevezte, amely miatt hatalmi vákuum keletkezett, az Iszlám Állam pedig megerősödött. Mint elmondta, Olaszország élen jár az Iszlám Állam elleni fellépésben, mintegy 700 katonát küldtek Irakba, ahol együtt szolgálnak a magyarokkal. Ugyancsak komoly erőfeszítéseket tesznek a líbiai káosz mérséklésében, katonai és egészségügyi támogatást nyújtanak, mintegy 300 olasz orvos és ápoló dolgozik az országban. A migrációs problémáról szólva a nagykövet elmondta: országa önmaga nem tudja katonai erővel maradéktalanul megvédeni a 7000 kilométer hosszú határát. Ezt a problémát partnereikkel tisztességesen és őszintén kell megvitatni - jelentette ki Maria Assunta Accili.

MAT
Fotó: Krasznai-Nehrebeczky Mária
***
2016 - az együttműködés jegyében a MAT élén
Az idei esztendő egyik legfontosabb eredményének a NATO-tagországok együttműködését, a közös gondolkodás folyamatosságát nevezte prof. dr. Vizi E. Szilveszter akadémikus, a Magyar Atlanti Tanács (MAT) elnöke. A MAT szokásos év végi fogadásán, amelyen a Magyar Tudományos Akadémia épületében megjelent számos hazánkba akkreditált NATO-tagállam nagykövete, katonai attaséja, beszédet mondott Vargha Tamás a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára.
Köszöntőjében a MAT elnöke a szervezet szempontjából röviden értékelte a 2016-os évet, amely a NATO-országok együttműködésének és közös gondolkodásának jegyében telt. Hangsúlyozta, hogy a Magyar Atlanti Tanács megítélése jó, mind a kormányzat, mind pedig a diplomáciai testületek képviselői szempontjából. Vizi E. Szilveszter kiemelte az együttműködést a Honvédelmi Minisztériummal, a Külgazdasági és Külügyminisztériummal. Kiemelte a hazánkba akkreditált NATO-tagországok külképviseleteivel történő együttműködést, szólt arról, hogy az Amerikai Egyesült Államok nagykövetsége rendkívül fontos szerepet vállal a MAT rendezvényein. A MAT elnöke megköszönte a szervezettel kapcsolatot ápolók egész évben tanúsított együttműködését, egyben jókívánságait fejezte ki mindnyájuknak és rajtuk keresztül országaiknak a közelgő ünnepekre és a 2017-es esztendőre.
,,Magyarország elkötelezett a NATO egyik alapköve, a közös védelmi elv iránt - jelentette ki beszédében Vargha Tamás államtitkár, aki rámutatott arra, hogy a biztonsági környezet napjainkban rendkívül gyorsan változik. Ezért különösen fontos, hogy tisztában legyünk az előttünk álló feladatokkal és kihívásokkal. Vargha Tamás szólt arról is, hogy nemcsak a keleten jelentkező, hanem a délről érkező problémákra is figyelni kell: a Közel-Kelet és Észak-Afrika továbbra is terrorizmus és a szélsőséges eszmék helyszíne. Az államtitkár külön kitért a NATO által Kelet- és Közép-Európába telepítendő, gyorsan bevethető haderőre, és szót ejtett a november közepén Székesfehérvárra települt NATO Erőket Integráló Elem létrehozásáról. Emlékeztetett arra, hogy a kormány döntése alapján a védelmi költségvetés 2026-ra eléri a hazai GDP 2 százalékát.
Kovács Attila
***

A meghívó letölthető pdf-ben.
***

A meghívó letölthető pdf-ben.
***

A meghívó letölthető pdf-ben.
A program letölthető pdf-ben.
***

A meghívó letölthető pdf-ben.
***

A meghívó letölthető pdf-ben.
***
Újraválasztották Vizi E. Szilvesztert a MAT élén
Tisztújító közgyűlést tartott a Magyar Atlanti Tanács (MAT), ahol egyhangú szavazással újabb három évre megerősítették az elnöki tisztségében prof. dr. Vizi E. Szilveszter akadémikust. A MAT tagsága megválasztotta az alelnököket, illetve döntött a felügyelő bizottság elnöke és tagjainak tisztségviselőiről is.
A MAT alapszabályzata értelmében három évente kerül sor tisztújító közgyűlésre, amelyre ezúttal a Magyar Tudományos Akadémia épületében került sor. Bevezetőjében a MAT elnöke értékelte a vezetése alatt eltelt időszakot, amelyet alapvetően sikeresnek nevezett. Mint elmondta, a Magyar Atlanti Tanács megítélése jó, mind a kormányzat, mind pedig az intézmények, a társadalmi szervezetek, a lakosság részéről. Vizi E. Szilveszter kiemelte az együttműködést a Honvédelmi Minisztériummal, a Külgazdasági és Külügyminisztériummal, illetve szólt arról, hogy elmúlt esztendőben kiemelkedő kapcsolatot alakítottak ki az Emberi Erőforrások Minisztériumával is. Ugyancsak szólt a hazánkba akkreditált NATO-tagországok külképviseleteivel történő együttműködésről, kiemelte az Amerikai Egyesült Államok nagykövetségének aktív szerepét a MAT rendezvényein, külön kiemelve a Colleen Bell nagykövet asszony és a MAT között kialakult személyes jó kapcsolatokat. ,,A magyar Kormány kulcsfontosságúnak tartja a nem kormányzati szervezetként működő MAT működését, amely az elmúlt években számos jelentős konferenciát, rendezvényt tartott, és lehetőséget nyújtott az atlanti gondolatok, eszmeiség hirdetésére - jelentette ki a MAT elnöke. Az elnöki, illetve a felügyelő bizottsági beszámolót követően került sor a tisztújításra, ahol a MAT elnökét egyhangú szavazattal megerősítették tisztségében. A közgyűlés megválasztotta a MAT alelnökeit is: Felkai Anna, Hardy Ilona, Szemerkényi Réka, Szentiványi Ágnes, Csóti György, Erdős André, Szent-Iványi István, Siklósi Péter került az elnökségbe. A Felügyelő Bizottság elnökének Kovács Árpádot, tagjainak Stadler Jánost és Vogel Dávidod választották. A tisztújítást követően Vizi E. Szilveszter megköszönte a tagság bizalmát, és megerősítette: a MAT a továbbiakban is hazánk NATO-tagságának, az abból fakadó feladatok ismertetésének, az észak-atlanti szövetséggel összefüggő ismeretterjesztésnek szenteli tevékenységét.
Kovács Attila
***

A meghívó letölthető pdf-ben.
***

A meghívó letölthető pdf-ben.
A MAT Közgyülés anyagai:
- Beszámoló a MAT 2015. évi szakmai tevékenységéről letölthető pdf-ben.
- A MAT 2016.évi rendezvényterve letölthető pdf-ben.
***
A lengyel nagykövet volt a vendégünk
Lengyelország NATO-csúcsra való felkészüléséről, illetve hazája biztonság- és védelempolitikai érdekeiről, elképzeléseiről tartott előadást a Magyar Atlanti Tanács meghívására Roman Kowalski, Lengyelország budapesti nagykövete. A Magyar Atlanti Tanács ez évi első teadélutánjára a Magyar Tudományos Akadémián került sor, ahol tagjaink mellett számos érdeklődő is megjelent.
Köszöntőjében Vizi E. Szilveszter a Magyar Atlanti Tanács elnöke kiemelte, hogy Roman Kowalski 2010 óta Lengyelország budapesti nagykövete, aki összességében eddig 18 évet töltött diplomataként Magyarországon. A MAT elnöke történelminek jellemezte a lengyel-magyar kapcsolatokat, napjaink együttműködését pedig kiemelkedőnek nevezte. Mind elmondta: ennek egyik újabb fontos állomásaként a május 6-8 között Budapesten ülésező Magyarország Barátai Alapítvány (Friends of Hungary) konferenciáján a lengyel parlament, a Szejm, elnöke is beszédet mond. A NATO júliusi varsói csúcstalálkozóját, amelyet a lengyel főváros Nemzeti Stadionjában tartanak, az év egyik legfontosabb eseménye, amelyre az egész világ figyel.

Roman Kowalski nagykövet úgy fogalmazott, Lengyelország számára a jelen helyzetben különösen fontos a NATO egysége és szolidaritása: tökéletesen megértik a délről érkező fenyegetés súlyát, és a Törökország biztonságával kapcsolatos intézkedések is elengedhetetlenek, ám Varsó számára jelenleg mégis az az elsődleges, hogy milyen döntések születnek a csúcson a keleti biztonsági aggodalmak miatt.
Ennek érdekében Lengyelország a NATO stratégiájának további előmozdításában érdekelt: a szövetségnek garantálnia kell, hogy védelmet tud nyújtani tagállamai számára, és a walesi csúcson született döntések implementálása ehhez bizonyosan nem lesz elegendő. A partneri együttműködést mindenképpen erősíteni kell, emellett pedig a tagországok védelmi költségvetéseit is növelni kell - szögezte le Roman Kowalski, aki szerint a walesi csúcs óta rengeteg változás történt, és ezeket szintén meg kell tárgyalni a csúcson. Ukrajna további destabilizálása, az A2/AD rendszerek orosz fejlesztése, illetve a szíriai orosz intervenció egyaránt ide tartozik: a katonai képességek tekintetében is stratégiai gondolkodásra van szükség.

A nagykövet elmondta: a lengyel álláspont szerint a NATO-nak minőségileg új katonai jelenlétet kell biztosítania keleti határain, a szövetségesek széles körű bevonásával. Reális katonai képességekkel rendelkező erőkkel kell biztosítani a szövetségesek védelmét és az elrettentést - szögezte le Roman Kowalski, aki szerint a gyakorlatok és a hadianyagok elhelyezése helyett nagyobb létszámú, reális harcértékű katonai jelenlétre van szükség a keleti régióban.
Mint hozzátette, Lengyelország immáron azon kevés NATO-tagállam sorát gyarapítja, amelyek GDP-arányosan az elvárt 2 százalékos szint fölött költenek a védelmi kiadásokra, a haderő immáron több mint 120 ezer főt számlál, és a lengyel hadiipar is komoly fejlődésnek indult az utóbbi években. Emellett tavaly ősszel megkezdték Oroszország politikájának átfogó elemzését, feltérképezését. "A NATO és Oroszország együttműködési kereteit nem a kívánatos helyzethez, hanem a valósághoz képest kell újra definiálni" - jelentette ki a nagykövet, aki szerint a gesztusokkal szemben az adaptációs lépéseknek kell hangsúlyt kapniuk.

Lengyelország álláspontja szerint a szövetségnek továbbra is fent kell tartania a nyitott kapuk politikáját, fokoznia kell az együttműködést Svédországgal és Finnországgal, illetve erősíteni kell a közel-keleti és észak-afrikai partnerek védelmi képességeit. "Harmadik országok nem élhetnek vétóval a bővítéssel szemben" - jelentette ki Roman Kowalski, aki szerint a lengyel kezdeményezések elfogadása több tagállamon áll vagy bukik: az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Kanada rendszerint támogatni szokta elgondolásaikat, Németország és Franciaország azonban hagyományosan nagyon óvatos ezekben a kérdésekben. Roman Kowalski hangsúlyozta: noha Lengyelország és Magyarország nem feltétlenül lát mindent ugyanúgy, a lengyel törekvéseket a visegrádi partnerországok mindig támogatni szokták, és ez Varsónak igen sokat jelent. A V4-es együttműködés további erősítése mellett a biztonság- és védelempolitika területén Lengyelország fokozná a visegrádiak kooperációját Romániával, a balti államokkal, illetve Horvátországgal és Szlovéniával is.

Fotó: Krasznai-Nehrebeczky Mária
***

A meghívó letölthető pdf-ben.
***
Magyarország és a világ
A Magyarország Barátai Alapítvány azon dolgozik, hogy a világ szemében Magyarország és a magyarok az eredményeikhez méltó elismerésben részesüljenek - hangzott el a Ludovika Szabadegyetem tavaszi szemeszterének telt házas nyitóelőadásán. Az NKE Ludovika Főépületben tartott rendezvényen Vizi E. Szilveszter akadémikus beszélt Magyarország és a világ kapcsolatáról.

"A tudomány eredményeit megosztani másokkal úgy, hogy az érthető legyen, ez az egyik legnehezebb feladat" - ezzel a gondolattal kezdte előadását a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) korábbi elnöke. Az akadémikus szerint szükség van az olyan tudományt népszerűsítő rendezvényekre, mint a Ludovika Szabadegyetem vagy amilyen korábban a Mindentudás Egyeteme volt. Ezek sikere azt is jelzi, hogy a magyar embereket nem csak a szappanoperák érdeklik.
Vizi E. Szilveszter történeti visszatekintésében hangsúlyozta, hogy az utóbbi 50 évben az anyagi tőke mellett felértékelődött a világban a szellemi tőke szerepe. Ennek is köszönhető az a látványos, exponenciális fejlődés, ami például az informatikában történt. Szerinte szükség van a minőségi közép- és felsőoktatásra és azt ezt képviselő intézményekre.

"Büszkének kell lennünk ezeréves államiságunkra, hiszen ezzel szinte egyedülállóak vagyunk Európában" - mondta előadásában a professzor. Szerinte a többi között a tudományban, a zenében, a technikában és a filmművészetben is nagyon sokat adott Magyarország a világnak, erre pedig nemzeti büszkeséggel kell tekintenünk. Több mint 12 magyar származású Nobel-díjasról tudunk, akik öregbítették hazánk hírnevét. Az ő példájuk is igazolja: nem baj az, ha valaki magyarként külföldön él, ott vállal munkát. "Ezzel bővül idegen nyelvi ismerete, tapasztalatokat szerez, és ha hazajön, egy kultúrát is hoz magával" - tette hozzá Vizi E. Szilveszter. A professzor ugyanakkor problémának nevezte előadásában, hogy a nemzeti jövedelemnek még mindig csak 1.38 százalékát költjük kutatás-fejlesztésre és innovációra. A tudomány fejlődésével ugyanis lépést kell tartani, mint ahogy például a németek teszik, akik már most is egy fúziós reaktor építésén dolgoznak. (A Wendelstein 7-X nevű reaktor, amelyet a világ legbonyolultabb fúziós berendezésének tartanak, Németország egyik legnagyobb kutatás-fejlesztési beruházása, egyben pedig az európai fúziós kutatások alappillére is- a szerk.)

Vizi E. Szilveszter előadásban hangsúlyozta azt is, hogy szerinte Magyarország mindig a nyugati világhoz tartozott. Ez a jelenség a rendszerváltás után erősödött, így 1992-ben megalakult a Magyar Atlanti Tanács, később pedig megtörtént az ország NATO-hoz való csatlakozása.

Az akadémikus szerint nacionalizmusra nem, a patriotizmusra azonban Magyarországon is szükség van. Ezért is alakították meg neves tudósok, szakemberek közreműködésével a Magyarország Barátai Alapítványt, amely érték-elkötelezetten, de pártatlanul informálja a nyilvánosságot a Magyarországgal és a világban élő magyarokkal kapcsolatos eseményekről, eredményekről. Azt szeretnék elérni, hogy a világ szemében Magyarország és a magyarok az eredményeikhez méltó elismerésben részesüljenek.

Szöveg: Szöőr Ádám
***
Honvédelem-társadalom
Vizi E. Szilveszter: évtizedek óta 2015. volt Európa legnehezebb éve
Budapest, 2016. január ..., .... (MTI)
A Magyar Atlanti Tanács (MAT) elnöke szerint több évtizedes békés időszak után 2015. Európa legnehezebb éve volt. Vizi E. Szilveszter az MTI-nek adott exkluzív interjújában problémaként emelte ki, hogy Brüsszelben nem a súlyának megfelelően kezelik a migráció és a terrorveszély miatti félelmet, nem hallják meg az emberek hangját. A MAT viszont az itt élőket meghallgatva azt tapasztalja: a magyar lakosság számára egyértelmű, hogy az ország megvédéséhez szükséges a katonai erő, a Magyar Honvédség.
Vizi E. Szilveszter szerint az Európai Unió és egész Európa olyan váratlan kihívásokkal szembesült, amelyekre társadalmilag, szociológiailag nem volt felkészülve. Az akadémikus szerint ez a helyzet az észak-dél konfliktussal, a gazdag és szegény országok közötti - már hosszú ideje tartó - konfliktussal kezdődött. Mint kiemelte: az elmúlt években a világ teljesen kettévált, elképesztő különbség alakult ki a világ gazdag és szegény fele között. Emellett a közel-keleti helyzet, de főként Észak-Afrikában az Arab Tavasz olyan sajátosságokat hozott elő, amelyek a radikális iszlám csoportok hatalomra jutását jelentették. Azok az országok - mint például Líbia, Egyiptom, Szíria, Irak - viszonylag stabilan működő diktatúrák voltak, napjainkra destabilizálódtak. Innen erednek a családokat szétverő társadalmi jelenségek, ami hozzájárult ahhoz, hogy a lakosság a terrorizmus elől menekülni kényszerült. Szabályos népvándorlás alakult ki, amelyet Európa nem csak társadalmi, gazdasági, hanem kulturális téren sem képes kezelni. Mint felidézte: az alapvetően Európát jellemző zsidó-keresztény hagyományt az Európa Unió már korábban "feladta", ezek az értékek az uniós alapdokumentumokban nincsenek deklarálva. Az atlanti tanács elnöke ugyanakkor annak a meggyőződésének adott hangot, hogy Európa képes lesz felülemelkedni a kihívásokon, de - mint fogalmazott - számára is meglepő, hogy jelenleg Brüsszel mennyire nem találja a válságból kivezető utat. Vizi E. Szilveszter elmondta: a közelmúltban a MAT elnökeként a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen egy katonától, illetve Székesfehérváron, egy lakossági fórumon is, ugyanazt az egyszerű, de konkrét kérdést kapta: miként fogja az Európai Unió megoldani a migrációs kérdést?
A MAT elnöke hangsúlyozta: Magyarországot is váratlanul érte a migránsáradat, ugyanakkor a Kormány, a rendvédelmi szervek, a Magyar Honvédség gyorsan és jól reagáltak. Látni viszont, hogy például Németországban, Ausztriában, Svédországban jelenleg is mekkora gondot okoz a menekültáradat. Vizi E. Szilveszter elmondta, hogy a közelmúltban Colleen Bell, az Egyesült Államok budapesti nagykövete is elismeréssel szólt a magyar politika, a magyar honvédelem teljesítményéről.
Vizi E. Szilveszter az orosz-ukrán konfliktusra is felhívta a figyelmet: a Krím elfoglalásával egy status quo szűnt meg, amelyben általános volt az egyetértés. Ugyanakkor az utóbbi időben az Egyesült Államok számára egyértelművé vált, hogy Oroszország nélkül nem lehet kezelni és megoldani a közel-keleti és az észak-afrikai helyzetet, ez indokolja a két ország közötti közeledést, és általában véve a transzatlanti kapcsolatok felértékelődését, különösen a katonai együttműködés területén. A MAT elnöke Magyarország transzatlanti kapcsolatait jónak értékelte. Véleménye szerint Magyarország példaértékűen vesz részt a NATO katonai és politikai munkájában. Mint kifejtette: a Magyar Atlanti Tanács egy civil szervezet, amelynek feladata, hogy a társadalom és a honvédség, valamint a kormányzat között egyfajta hídszerepet töltsön be. Emellett állandó kapcsolatban van a többi NATO-tagállam nemzeti tanácsaival, számos NATO és civil szervezettel nemzetközi szinten és belföldön egyaránt, folyamatosan eszmét cserél a NATO-országok Magyarországra akkreditált nagyköveteivel és katonai attaséival. A MAT elnöke elmondta: az elmúlt évben tartott rendezvényeiken, például vidéki lakossági fórumokon, konferenciákon azt tapasztalta, hogy a lakosságot érdekli a NATO és a Magyar Honvédség tevékenysége, de válaszokat is várnak a honvédelmi politika, a hadsereg képviselőitől. Kíváncsiak például arra, hogy miért vannak katonáink Afganisztánban, vagy más tőlünk távol lévő régióban. Mint kiemelte: a lakosság véleménye nagyban befolyásolja az egyes országok kormányainak magatartását, és ezen keresztül az egész NATO működését. Az akadémikus felhívta a figyelmet arra is, hogy a félelem folytonosan benne van az emberekben, éppen ezért a biztonságérzet megteremtése a legfontosabb. Vizi E. Szilveszter szerint a magyar lakosság számára pusztán az a tény is fokozza a biztonságérzetet, hogy a NATO tagjai vagyunk. Ezen felül, ha a sarkon látják a rendőrt, a katonát, még nagyobb biztonságban érzik magukat az emberek. A MAT elnöke támogatja azt a kormányzati koncepciót, hogy a Magyar Honvédség nagyobb szerepet kapjon az ország védelme érdekében szükséges feladatokban, s úgy vélte, ezzel a lakosság nagy része egyetért.


***
Szemerkényi: a transzatlanti kapcsolatok jelentősek
Nagyon jónak értékelte Magyarország és az Egyesült Államok közötti gazdasági kapcsolatokat Szemerkényi Réka hazánk washingtoni nagykövete, a Magyar Atlanti Tanács alelnöke, aki felszólalt az Amerikai Kereskedelmi Kamara Budapesten megtartott rendezvényén.
A rendezvényen felszólaló Colleen Bell az Egyesült Államok budapesti nagykövete felidézte: mióta Budapesten van, több Magyarországon tevékenykedő amerikai cég is jelentett be beruházást. Az amerikai vállalatok vezetőivel pedig több alkalommal is egyeztetett a magyarországi lehetőségekről és kihívásokról. Mint mondta, idén is több alkalom lesz, amikor segíthetik a magyar és amerikai vállalatok közötti kapcsolatépítést. Idén nagy hangsúlyt helyeznek a magyar vállalkozók új generációjára, a kormánnyal és több szervezettel is együttműködnek, hogy támogassák őket az együttműködésben amerikai cégekkel - közölte. Az amerikai nagykövet beszélt a transzatlanti szabadkereskedelmi szerződés ügyéről is. "Vannak nehézségek, de ezeken túl fognak jutni, mert az ilyen jellegű szerződések mindig nagy gazdasági fejlődést hoznak." Felidézte, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is többször említette, hogy 20-30 ezer új munkahelyet jelenthet a megállapodás Magyarországon. Fontos szerződésről van szó, és Washington nagyra értékeli Orbán Viktor miniszterelnök és Szijjártó Péter támogatását ez ügyben - mondta.
Szemerkényi Réka washingtoni magyar nagykövet arról beszélt, hogy Magyarország és az Egyesült Államok gazdasági kapcsolatai még sosem voltak olyan erősek, mint most. A diplomata hangsúlyozta: a világ folyamatosan és jelentősen változik, a kihívások mindenkit közvetlenül érintenek, ezért nagyobb szükség van a stratégiai együttműködésre, mint valaha. Szükség van barátokra, és a legjobb barátok azok, akikkel hasonló értékeket követünk - mutatott rá. Úgy vélte, a NATO és a transzatlanti együttműködés a következő években is nagyon jelentős lesz. Szemerkényi Réka nagyon jónak értékelte a magyar-amerikai kapcsolatokat, és azt mondta, hogy sokat javult a kommunikáció a két ország között. Magyarország és az Egyesült Államok partnerek, szövetségesek és barátok - jelentette ki. A diplomata hangsúlyozta, az elmúlt egy évben sok mindent elértek a két ország gazdasági kapcsolatainak erősítésében, az eredményekre példaként pedig a chicagói főkonzulátus megnyitását említette, amely részt vesz a gazdasági kapcsolatok erősítésében is. Mint mondta az Egyesült Államok a legnagyobb Európán kívüli befektető Magyarországon, az itt befektetett amerikai működő tőke elérte a 9 milliárd dollárt, több mint 1700 amerikai cég mintegy 90 ezer embernek ad munkát Magyarországon. A magyar kormány eddig tíz amerikai céggel kötött stratégiai együttműködési megállapodást - idézte fel. Szemerkényi Réka megjegyezte: az Amerikai Kereskedelmi Kamara mindig fontos szerepet töltött be a gazdasági kapcsolatok erősítésében Magyarország és az Egyesült Államok között, és fontos hídként köti össze a két országot.
MTI/K. A.
***
Értékelt és évet zárt a Magyar Atlanti Tanács
A Magyar Atlanti Tanács (MAT) - az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően - évzáró rendezvény keretében értékelte és búcsúztatta az óesztendőt, amelyet ezúttal is a Magyar Tudományos Akadémia Klubjában tartottak meg. A hazánkba akkreditált nagyköveteket, katonai attasékat, diplomatákat, a szervezet meghívott vezetőit és vendégeit prof. dr. Vizi E. Szilveszter, a MAT elnöke köszöntötte.

"Nagy megtiszteltetés és öröm számomra, hogy üdvözölhetem a megjelenteket. Köszönöm, hogy idén is eljöttek a Magyar Atlanti Tanács évzárójára, a szép számban megjelent külföldi diplomata bizonyíték arra, hogy az Önök személyében sok kitűnő barátja van Magyarországnak" - jelentette ki a MAT elnöke.

Vizi E. Szilveszter hozzátette: a Magyar Atlanti Tanács egy jellegzetes civil szervezet, amely hidat alkot a társadalom, a polgárok és a kormány között, az állampolgárt, az egyszerű embereket képviseli.

"Idén is számos rendezvényünkön hallattuk a hangunkat a NATO, az észak-atlanti szövetség, a nyugati demokráciák összefogásának erősítése érdekében. Ott voltunk a nemzetközi parlamenti NATO-konferencián, amelyet a Magyar Országgyűlés szervezett, a megjelentek pedig benyomást szerezhettek arról, hogy Magyarország milyen erősen elkötelezett az Észak-atlanti Szövetség mellett". A MAT elnöke kiemelte, hogy az Atlanti Tanács a szervezet szellemiségéhez híven ebben az esztendőben "Nemzet és biztonság" címmel konferencia sorozatot tartott, amelyen Veszprémben, Szegeden, Székesfehérváron a tagok mellett nagyon sok "civil" érdeklődő is megjelent. A rendezvényeken kiemelt jelentőséget kapott a Magyar Honvédség szövetségi feladatokban való részvételének ismertetése, bemutatása, amelyet a hadsereg katonai vezetői tartottak. Köszöntőjében a MAT elnöke ígéretet tett arra, hogy a Magyar Atlanti Tanács a jövőben is folytatja a hazai közvélemény körében a NATO, a Magyar Honvédség bemutatását, megismertetését és az atlanti szellemiség, az ahhoz történő magyar hozzájárulás további népszerűsítését. Az évzáró rendezvényen megjelent és köszöntötte az Atlanti Tanács vezetőit, tagjait, a jelenlévő vendégeket dr. Medgyessy Jenő a miniszterelnök biztonságpolitikai tanácsadója, aki röviden ismertette a Kormány biztonságpolitikai célkitűzéseit.

K.A.
(fotó: Krasznai-Nehrebeczky Mária)
***
Székesfehérváron ülésezett a Magyar Atlanti Tanács
Magyarország nagyságához mérten erőn felül teljesíti a szövetségi kötelezettségeit - jelentette ki Vargha Tamás, a HM parlamenti államtitkára, a Magyar Atlanti Tanács, "Nemzet és biztonság" című konferenciáján Székesfehérváron.

Vargha Tamás, a HM parlamenti államtitkára, miniszter-helyettes, előadásában leszögezte: az idei év egyik fő tanulsága: biztonsági környezetünkben "csak az a biztos, hogy minden bizonytalan." Meglátása szerint alig néhány évtizeddel korábban a biztonság területén minden egyszerűbbnek tűnt, "mert minden az volt, aminek látszott, míg manapság akár a látszólagos béke is rejthet magában háborút."

A jelen problémáiról szólva a parlamenti államtitkár elmondta: a nagyhatalmi politikához kapcsolódó válságok mellett, az úgynevezett bukott államok, és az azokban megtelepülő terrorizmus támasztja a legnagyobb kihívásokat.
Az ukrajnai konfliktussal kapcsolatosan elmondta: a nyugat elkövette azt a hibát, hogy éveken keresztül pusztán döbbenten szemlélte az orosz reakciókat. Amerika figyelme pedig Kína és India felé fordult, hiszen az aktuális gazdasági kihívások ott jelentek meg. A menekültválsággal kapcsolatosan az államtitkár lándzsát tört azon kormányzati vélemény mellett, miszerint "az Európai Unió illetékesei sokat beszélnek a témáról, de a tettekben mérhető előrehaladás csekély". Elhangzott: a migránsokra vonatkozó jelenlegi európai szabályozások és rendszerek nem képesek kezelni a menekültek rendkívüli módon megnövekedett létszámát. A magát Iszlám Államnak nevező szervezettel kapcsolatosan a miniszter-helyettes elmondta: két éve a semmiből tűntek elő, jelentős bevétellel rendelkeznek, és igazából csak szárazföldi erők bevetésével lehetne ellenük célt érni. Vargha Tamás kiemelte: a végső megoldás az, hogy a legtöbben a szülőhazájukban boldoguljanak valamiképp. Már csak azért is, folytatta, mert ha ilyen ütemben folytatódik a bevándorlás, akkor "ez akár még a nagyon erős német gazdaságot is megroppanthatja."

Fucsku Sándor vezérőrnagy, az MH Összhaderőnemi Parancsnokság (MH ÖHP) parancsnoka előadásában a jelenlegi biztonságpolitikai helyzetről szólva elmondta: Afganisztánban 2016-ban sem csökken majd a magyar katonák jelenlegi száz fős létszáma. A Balti-államokban történő légtérrendészeti feladatok ellátása eddig igazi sikertörténet, a jövő januárban visszatelepülő kecskeméti állomány eddig tizenhét éles riasztáson van túl.

"Amerika felismerte, hogy nem lehet magára hagyni Európát. A különböző magyar-amerikai kiképzések jelenleg is zajlanak" - húzta alá a vezérőrnagy. A Közös Akarat 2015 nevű gyakorlattal kapcsolatban az MH ÖHP parancsnoka elmondta: ez a művelet azért is különleges, mert 24 órában kell felügyelni a katonák által gyorsan megépített Ideiglenes Biztonsági Határzárat. Elhangzott: jelenleg is 1700 katona teljesít szolgálatot a határaink mentén. Hozzáfűzte: a párizsi terrortámadások után Magyarországon is megnövekedett a készenlét, és ebből a Magyar Honvédség is látható módon kivette és kiveszi a részét.

Prof. Dr. Vizi E. Szilveszter, akadémikus, a Magyar Atlanti Tanács elnöke elmondta: Magyarország egyértelműen eleget tesz a NATO támasztotta elvárásoknak - méghozzá kiválóan. Emlékeztetett arra, hogy annak idején az észak-atlanti szövetséghez való csatlakozásról szóló népszavazáson a szavazók kimagaslóan magas arányban (84 százalék) szavazott igennel. Mint mondta: napjainkban különös fontossággal bír a nemzet és biztonság fogalma; többek között a háttérben zajló kíberháború, vagy a folyamatban lévő klimatikus változások miatt.

Dr. Cser-Palkovics András Székesfehérvár polgármestere kiemelte: a magyar történelem jeles eseményei nem lettek volna elképzelhetőek a katonák nélkül. Hozzátette: régebben is, most is jellemző, hogy a magyar haderő szövetségben tevékenykedik. Hangsúlyozta: a közelmúlt tragikus történései mentén értelmetlenné vált a korábbi vita, hogy vajon szükség van-e biztonságpolitikára és védelmi kiadásokra, avagy sem.

Fotó: a szerző felvételei
***

A nyilatkozat letölthető pdf-ben.
***

A meghívó letölthető pdf-ben.
***
MAT konferencia a Ludovikán
Transzatlanti gondolatok - ma és holnap
A Magyar Atlanti Tanács (MAT) - a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) támogatásával - ,,Transzatlanti gondolatok - az atlanti együttműködés ma és holnap címmel konferenciát rendezett, amelynek előadói között köszönthették dr. Simicskó István nemrégiben kinevezett honvédelmi minisztert és Colleen Bell-t az Egyesült Államok budapesti nagykövetét. A rendezvényen részt vett dr. Benkő Tibor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke, számos Budapestre akkreditált nagykövet, katonai attasé és diplomata.
Az NKE Ludovika Főépületének kápolnájában megrendezett konferencia házigazdájaként dr. Kis Norbert, az egyetem rektor-helyettese köszöntötte a vendégeket. A konferencia szervezőjeként felszólaló prof. dr. Vizi E. Szilveszter, akadémikus, a MAT elnöke megnyitó beszédében utalt arra, hogy a Magyar Atlanti Tanács idén is számos rendezvény szervezésében, megrendezésében vállalt kulcsszerepet. Úgy vélte, hogy a mostani konferencia azt üzeni: a magyar állampolgár nem csak azzal tett tanúbizonyságot a NATO mellett, hogy 83 százalékban igennel szavazott, hanem azzal is, hogy a mai napig az euro-atlanti gondolatvilágot támogatja. Az atlanti gondolat, az atlanticizmus azóta is változatlanul népszerű a magyar nép körében" - tette hozzá a MAT elnöke, kiemelve: az atlanti gondolatot az eddigi magyar kormányok is mindenkor támogatták.

Hangsúlyozta: idén a Magyar Atlanti Tanács rendkívül sokrétű feladatot látott el az euro-atlanti értékrend ismertetésére, terjesztésére, kétoldalú kapcsolatok erősítése érdekében.
,,A Magyar Atlanti Tanács egy jellegzetes civil szervezet. Mi hidat alkotunk a közvélemény és a kormány között, az állampolgárt, az egyszerű embereket képviseljük. Ha szükséges, felemeljük hangunkat a NATO érdekében - jelentette ki a MAT elnöke.

Beszédében a MAT elnöke felidézte, hogy Jens Stoltenberg, a szövetség főtitkára az aktuális kihívások között Észak-Afrika biztonságát, a tömeges vándorlást és a kiberbiztonságot nevezte meg. Vizi E. Szilveszter szerint ezek a kihívások közös megoldást igényelnek.
Európa biztonságának fenntartásáért továbbra is nagy szükség van az Egyesült Államokra, de a tengerentúli országnak is szüksége van Európára - mondta dr. Simicskó István honvédelmi miniszter előadásában. A honvédelmi miniszter kiemelte hazánk és az ohiói Nemzeti Gárda immár több mint két évtizedes múltra visszatekintő és a jövőben is folytatódó együttműködését. Mégpedig annak apropóján is, hogy nemrég hazánkban járt a gárda parancsnoka. Simicskó István Magyarország atlanti elkötelezettségén túl azt is megerősítette, hazánk továbbra is fokozatosan, GDP-arányosan 0,1 százalékponttal növeli éves szinten a védelmi költségvetését, illetve változatlanul vállalja, hogy ezer főt külföldi missziókban állomásoztat.

- A jelenkor kihívásainak csak együtt tudunk megfelelni - mondta a tárcavezető a transztatlanti együttműködésről, utalva arra is, hogy igazságosabb teherelosztásra van szükség Európa és az atlanti szövetség fenntartásából oroszlánrészt vállaló Egyesült Államok között.
Colleen Bell budapesti amerikai nagykövet is azt hangsúlyozta előadásában: az Egyesült Államoknak erős Európára van szüksége, és ez fordítva is igaz. Mint mondta: az Egyesült Államok érdekelt abban, hogy Európa sikeres legyen. A diplomata a NATO aktuális kihívásai között kitért -az orosz katonai agresszióra- és az annak következtében kialakult ukrajnai válságra. Ezzel kapcsolatban az észak-atlanti szervezet kiemelt jelentőségű feladataként beszélt az úgynevezett készenléti akciótervről (Readiness Action Plan), amelynek keretében a szövetség új biztonsági intézkedésekkel erősíti meg keleti tagállamait. Colleen Bell köszönetet mondott az ebben szerepet vállaló valamennyi tagállamnak, köztük Magyarországnak is. Az amerikai nagykövet előadásában Magyarország NATO-tagságát kulcsfontosságúnak nevezte.

- Mivel azonban a NATO nemcsak katonai, hanem politikai szervezet is, a közös célok elérése érdekében közös értékek tartják össze - tette hozzá. - Nem maradhatunk úgy szövetségesek, ha nem fűz össze bennünket kölcsönös bizalom, ezért a nézetkülönbségeket tiszteletteljes, de őszinte módon fel kell vetni - hangoztatta Bell, aki idén kezdte meg nagyköveti éveit Budapesten.
- Mint barát a baráthoz szólunk - mondta. Általános megítélés szerint a kétoldalú kapcsolatok javultak, a diplomáciai feszültség pedig csökkent Washington és Budapest között azóta, hogy ismét nagykövet áll az amerikai képviselet élén.

Mind a nagykövet, mind pedig a magyar miniszter kitért a szíriai fejleményekre, az Iszlám Állam tevékenységére, illetve a bevándorlási válságra is; utóbbi kapcsán Colleen Bell azt mondta: a migráció rendkívüli helyzet elé állította Magyarországot, és ezt maga is látta.
A konferencián elhangzott: NATO új parancsnoki központokat hoz létre Magyarországon és Szlovákiában. Hazánkban Székesfehérváron egy negyvenfős koordinációs parancsnoki központ jön létre a jövő évben.
Kovács Attila
(fotó: Krasznai-Nehrebeczky Mária)
***

A meghívó letölthető pdf-ben.
***
A Magyar Atlanti Tanács 2015.május 27.-ei Közgyűlésén az alábbi dokumentumokat fogadta el:
- Alapszabály letölthető pdf-ben.
- Beszámoló letölthető pdf-ben.
- Feladat és rendezvényterv letölthető pdf-ben.
***
Siklósi Péter MAT alelnök előadása a Közgyűlésen
A beszéd letölthető pdf-ben.
***
Tisztelt Hölgyem/Uram!
A Magyar Ifjúsági Atlanti Tanács 2015. május 20-21 -én, a Falk1 Rendezvényközpontban (1055 Falks Miksa utca 1.) a budapesti NATO Parlamenti Közgyűlés követően neves előadókkal kétnapos konferenciát és szimulációt rendez Ukrajnáról.
A konferencia célja, hogy neves hazai szakemberek részvételével megvitatásra kerüljön az ukrán helyzet, az orosz biztonságpolitika, az ukrán kül - és biztonságpolitika, az EU és a NATO Ukrajna és Oroszország politika céljai, megítélése, s azok változásai.
Megtiszteltetésnek vennénk, ha jelenlétével emelné a konferencia fényét, s meghirdetné azt tagjai körében is.
Csatolva találja a végleges programot.
Kérjük, hogy regisztrációját
hyac.apply@gmail.com címre küldje el.
Budapest, 2015. május 14.
Üdvözlettel
Vogel Dávid
elnök
Magyar Ifjúsági Atlanti Tanács
A meghívó letölthető pdf-ben.
***


A nyilatkozat letölthető pdf-ben.
***

A meghívó letölthető pdf-ben.
***

A levél letölthető pdf-ben.
***

A meghívó letölthető pdf-ben.
***

A közlemény letölthető pdf-ben.
***

A meghívó letölthető pdf-ben.
***

A meghívó letölthető pdf-ben.
***

A meghívó letölthető pdf-ben.
***
2014 június 16-án megtartott elnökségi ülés és közgyűlés az alábbi dokumentumokat fogadta el:

A beszámoló letölthető pdf-ben.

A terv letölthető pdf-ben.
***

A meghívó letölthető pdf-ben.
***

A meghívó letölthető pdf-ben.
***
MAT emlékülés - 15 éve a NATO-ban
"Tizenöt éve a NATO-ban" címmel tartott ünnepi emlékülést a Magyar Atlanti Tanács (MAT) április 8-án a Stefánia Palota és Honvéd Kulturális Központban, amelyre több mint száz meghívott vendég fogadta el a meghívást. A rendezvényen megjelent és üdvözlő beszédet mondott dr. Karl A. Lamers, az ATA elnöke, a NATO Parlamenti Közgyűlés alelnöke. Az emlékülést prof. dr. Vizi E. Szilveszter, a MAT elnöke nyitotta meg, ezt követően beszédet mondott dr. Martonyi János külügyminiszter, dr. Hende Csaba honvédelmi miniszter, Kovács László korábbi külügyminiszter, Végh Ferenc vezérezredes, a Magyar Honvédség korábbi vezérkari főnöke, Mark André Goodfriend, az Amerikai Egyesült Államok id. ügyvivője, Helena Bambasova, a Cseh Köztársaság és Roman Kowalski, Lengyelország budapesti nagykövete.
Az emlékülés kezdetén dr. Csóti György, a MAT alelnöke köszöntötte a nagyszámú vendéget, akik megemlékezni jöttek a 15 évvel ezelőtti történelmi eseményről. Elsőként Vizi E. Szilveszter akadémikus, a Magyar Atlanti Tanács elnöke kapott szót, aki röviden értékelte NATO-tagságunk elmúlt másfél évtizedét. Angol nyelvű köszöntőjében a MAT elnöke kijelentette: a NATO a történelem legsikeresebb politikai és katonai szervezete. Emlékeztetett arra: a Magyar Atlanti Tanács 1992-ben alakult, eredeti küldetése, hogy előmozdítsa Magyarország NATO-csatlakozását és hirdesse, közvetítse a transzatlanti elveket és értékeket a magyar társadalomban. Mint elmondta, 1997-ben a magyarok 85 százalékos arányban hagyták jóvá az ország NATO-csatlakozását, és máig ez a legmagasabb arány, amellyel egy csatlakozó ország polgárai támogatták a belépést a szövetségbe.

Martonyi János külügyminiszter Magyarország "hazatérési folyamata" egyik legfontosabb állomásának nevezte hazánk tizenöt évvel ezelőtti NATO csatlakozását. Az egymást követő kormányok, politikai családok összekapcsolódó erőfeszítései, az ebből fakadó folytonosság, illetve a nemzeti konszenzus egyaránt hozzájárult az euro-atlanti integrációnk sikeréhez. " Meg kell erősíteni a transzatlanti egységet és növelni kell a bizalmat az Atlanti-óceán két partja között - hangsúlyozta a külügyminiszter, aki hozzátette: az ukrajnai események azt bizonyítják, hogy továbbra is "számít a terület", amelyet meg kell védeni, és aki megsérti a területi integritást, annak számolnia kell a következményekkel.
Emellett úgy vélte, növelni kell az amerikai elkötelezettséget és az európai hozzájárulást, a NATO minden tagállamának erősítenie kell védelmi képességét, és Magyarország már kijelölte ehhez az utat.

Martonyi János szerint a februári és márciusi ukrajnai fejlemények következtében ismét megjelent "a biztonság kemény, eredeti fogalma", a terület, az ország, az emberek biztonsága. A történtek következtében újra kell értékelni az eddigi gondolkodást, stratégiát, képességeket, és ezt higgadtan, megfontoltan, az elvek mentén kell megtenni - mutatott rá.
A külügyminiszter emlékeztetett: 25 éve volt a rendszerváltozás, 1989-ben valójában a szabadság eszméje, az elvek és az értékek győztek. Ezzel megkezdődött a visszatérés a nyugati közösségbe, ez több éven át tartott, melynek fontos állomása volt a NATO-csatlakozás - mondta.
Hende Csaba honvédelmi miniszter beszédében hangsúlyozta: a harmadik Orbán-kormány is megbízható, szilárd partnere lesz szövetségeseinek. Mint mondta, a NATO-csatlakozás mérföldkövet jelentett Magyarország történelmében. Úgy fogalmazott, hogy addig az ország Kelet és Nyugat között "hánykolódott," és a NATO-, majd az EU-csatlakozás két olyan erős horgonyt jelentett, amely Magyarországot szilárdan kikötötte a nyugati parton. Hende Csaba kitért arra is, hogy a biztonságot könnyű természetesnek venni, ezért tudatosítani kell, hogy ez nem adottság, hanem tenni kell érte nemzeti és szövetségi szinten is. Beszédében utalt arra, hogy a Nyugat-Balkán stabilitása és jövőbeli euro-atlanti integrációja Magyarország kiemelt érdeke, az ország elkötelezett a NATO nyitott ajtók politikája mellett, és bízik abban, hogy folytatódik a szövetség bővítése. A honvédelmi miniszter Montenegrót nevezte meg a legfelkészültebb jelöltnek, amely országnak Magyarország minden segítséget megad az integrációhoz.

Végh Ferenc nyugállományú vezérezredes, volt vezérkari főnök felidézte a haderő átalakítás rendszerváltozás utáni legfontosabb momentumait. Mint elmondta, Magyarország eredményesen kezelte a déli határai mentén kialakult válságot, a Partnerség a Békéért (PfP) kezdeményezésbe történt bekapcsolódásunk után a szemléletváltás, az interoperabilitás, a kooperativitás kulcsszavak mentén folytatódott a felkészülés a tagságra. A csatlakozásig 52 ezer fősre csökkent a honvédség létszáma, átalakult a vezetési rendszer, változott a hivatásosok és a szerződésesek aránya, csökkent a sorkatonai szolgálat ideje, létrejöttek a kiképző központok és számos nemzetközi gyakorlatot, rendeztek. A csatlakozást követően hazánk gyorsan átesett a tűzkeresztségen is, hiszen mindössze tizenkét nappal később megkezdődtek a NATO Jugoszlávia elleni hadműveletei. Végh Ferenc kiemelte: az elmúlt tizenöt évben tovább mélyült hazánk és a szövetség együttműködése, s ugyan a csatlakozással nem hagytunk magunk mögött minden problémát, az elmúlt másfél évtized igazolta hazánk NATO-val kapcsolatos előzetes várakozásait.
A rendezvény végén ünnepélyes pillanatokra került sor: a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum új ereklyével gazdagodott. Kovács Vilmos ezredes, az intézmény igazgatója átvette az 1999-ben, Magyarország csatlakozásakor Brüsszelben hivatalosan felvont magyar zászlót.
MAT
A rendezvényen készült képek letölthetők.
(fotó: Krasznai-Nehrebeczky Mária)

***

Az emlékülés programja letölthető pdf-ben.
***
Budapest, 2012. október 5.
Martonyi János külügyminiszter, Karl Lamers, a NATO Parlamenti Közgyűlésének elnöke és Hende Csaba honvédelmi miniszter (b-j) a Magyar Atlanti Tanács megalakulásának 20. évfordulója alkalmából rendezett emlékülésen, Budapesten, a Stefánia-palotában.
MTI Fotó: Máthé Zoltán
Vizi E. Szilveszter beszéde letölthető pdf-ben.
Hende Csaba beszéde letölthető pdf-ben.
Martonyi János beszéde letölthető pdf-ben.
Eleni Tsakopoulos Kounalakis beszéde letölthető pdf-ben.
Karl A. Lamers beszéde letölthető pdf-ben.
***
|