A 2022. február 24-én kezdődő orosz-ukrán háború számos fontos geopolitikai változással járt a környező régiókra nézve (is). A háború hatásai – noha egyelőre messze vagyunk attól, hogy végleges mérleget vonhassunk – már érezhetőek a Fekete-tenger második legnagyobb hatalmánál, Törökországnál is. A kisázsiai állam ráadásul speciális helyzetben van: mivel Ankara az utóbbi években Ukrajnával és Oroszországgal is igyekezett jó kapcsolatokat kiépíteni, a háború kirobbanásával igen sajátos szituációba került. Eddigi egyensúlyozásra épülő külpolitikája ugyanis – egyrészt Oroszország és a NATO, másrészt Ukrajna és Oroszország között – komoly stressztesztnek lett kitéve. Ez a szituáció eddig a két fél közötti választás szükségessénének elodázására, a szankciópolitikából való kimaradásra és a helyzethez képest mindkét féllel jó kapcsolat kialakítására/megtartására késztette Ankarát, amely így hiteles közvetítő féllé vált a konfliktus során, és vélhetően a jövőben is ennek fenntartására törekszik majd. Jelen tanulmány a török-ukrán és a törökorosz reláció fejlődését, illetve a háború során tanúsított török magatartást mutatja be, egyúttal értékeli a török követítési törekvéseket is.
