Vlagyimir Putyin hatalomra kerülése (2000) óta Moszkva komoly erőfeszítéseket tett az közel-keleti orosz pozíciók megerősítésére; 2015-től a szíriai háborúba történő nyílt beavatkozását követően pedig jelentős lokális befolyásra és presztízsre tett szert. Később, kihasználva a líbiai polgárháborút, hídfőállásokat szerzett az észak-afrikai országban, az ún. asztanai folyamat révén pedig Iránnal és a NATO-tag Törökországgal egy tárgyalóasztalhoz ülve jelentős mértékben befolyásolta a szíriai polgárháború alakulását. Tette mindezt úgy, hogy alapvetően jó kapcsolatot tudott kialakítani az Egyesült Államokkal közeli viszonyt ápoló Izraellel, Szaúd-Arábiával és Egyiptommal is.