Az elmúlt évek során a német haderő (Bundeswehr) többször is a médiakritikák fókuszába került. Ezek egy része volt csak köthető azonban a haderő tartós alulfinanszírozottságából fakadó készenléti és humánerőforrás problémákhoz. A botrányok másik köre jellemzően abból fakadt, hogy számos eset alapján a német haderőn belül jelentős problémát okoz a szélsőséges tendenciák jelenléte. Különösen aggasztó hírként járta be a médiát az úgynevezett Hannibal-hálózat felderítése, amelynek célja az volt, hogy tagjai államcsínyt hajtsanak végre az úgynevezett X napon (Tag X). Magyarországnak elemi érdeke, hogy az egyik legfontosabb biztonság- és védelempolitikai szövetségeseként és kiemelt hadiipari partnereként számon tartott Németország hadereje mentes legyen a szélsőséges elemektől. Éppen ezért jelen elemzés célja, hogy átfogóan vizsgálja a különböző jelentések, tanulmányok és vizsgálati dokumentumok alapján elérhető információkat a Bundeswehren belüli szélsőséges tendenciákkal kapcsolatban. A tanulmány először röviden áttekinti a német társadalmat érintő szélsőséges esetek alakulását. Ezt követően bemutatja a németországi fegyveres szervezeteken belüli szélsőséges tendenciákat, különös figyelmet fordítva a haderő esetére. Végül pedig a német haderő különleges műveleti képességét biztosító Kommando Spezialkräfte (KSK) esetét elemzi, mely alapján az is kirajzolódik, hogy a szélsőséges esetekből fakadó problémák a haderő alkalmazhatóságát is korlátozhatják.
