Az ukrajnai háború kezdete óta a délkelet-európai államok döntő többsége csatlakozott az EU által előirányzott szankciókhoz, egyes országok a humanitárius mellett hadianyag szállítmányokat is küldtek Ukrajnába, miközben elítélték az orosz támadást. Ez alól kivételt képez Szerbia és Bosznia-Hercegovina (ez utóbbi esetében elsősorban annak szerb entitása, a Republika Srpska ellenállása miatt). Belgrád helyzete sajátos, mivel már a jelenlegi válság előtti külpolitikájában egyensúlyozni próbált a különböző nagyhatalmak között. Egyszerre igyekszik előremozdítani az uniós csatlakozási folyamatát és megőrizni jó kapcsolatát Oroszországgal, illetve fejleszteni gazdasági és politikai együttműködését Kínával. Az ukrajnai háború ugyan nem jelent közvetlen biztonsági fenyegetést Szerbiára nézve, a jelenlegi helyzet mégis komoly próbatételt jelent a szerb külpolitika számára. Az ország nyugati partnerei elvárnák a határozottabb kiállást Ukrajna mellett és az oroszokkal szembeni szankciókhoz való csatlakozást, ami viszont gazdaságilag és belpolitikailag kedvezőtlenül érintené a kormányzatot. Jelen elemzés arra tesz kísérletet, hogy feltárja, milyen kihívásokkal kell szembenéznie a szerb külpolitikának a jelenlegi válság miatt, mik az erre adott válaszai, és miként befolyásolja mindez az ország nyugati, illetve orosz kapcsolatait.