Harminc éves a Magyar Atlanti Tanács

 A Magyar Atlanti Tanács (MAT) megalakulásának harmincadik évfordulója alkalmából egész napos konferenciát rendezett a szervezet szeptember 23-án a Magyar Tudományos Akadémián. Az ünnepségre a Honvédelmi Minisztérium, a Külgazdasági és Külügyminisztérium vezetői mellett eljöttek a hazánkba akkreditált NATO-tagországok diplomáciai testületeinek képviselői, valamint meghívott vendégek.

Csóti György, a MAT elnöke köszöntőjében elmondta: a szervezet 1992-ben Antall József miniszterelnök kezdeményezésére jött létre azzal a céllal, hogy segítse Magyarország NATO-csatlakozását és elősegítse a transzatlanti elvek és értékek minél szélesebb körű elfogadását a magyar társadalomban. Az 1999-es csatlakozás után pedig feladata az euró-atlanti értékek és az együttműködés fontosságának további népszerűsítése a magyar társadalomban, valamint folyamatos és szoros együttműködés a NATO tagállamok hasonló, atlantista elkötelezettségű civil szervezeteivel. ,,Mára büszkén mondhatjuk, hogy Magyarország a NATO fontos, jelentős, meghatározó tagja és ehhez hozzájárult a Magyar Atlanti Tanács (MAT) emberfeletti munkája is? – jelentette ki köszöntőjében a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára. Vargha Tamás hozzátette: a MAT-nak fontos szerepe volt abban, hogy az 1997-es népszavazáson elsöprő többséggel döntöttek az emberek arról, hogy Magyarország a NATO tagja legyen. Mint mondta, Magyarország a szovjet rendszerű tömeghadseregről mára egy hatékony, professzionális, haderőt alakított ki, sokat tett a katonák megbecsüléséért, jelentős haderőfejlesztés is indult és folytatják a munkát, hogy a Magyar Honvédség fontos része legyen a NATO-nak. Az államtitkár felhívta a figyelmet arra: az euroatlanti térség és Európa biztonságnak legfontosabb letéteményese a NATO, és a gyorsan változó, kiszámíthatatlan, komplex biztonsági környezetben felértékelődik a szövetség szerepe. Harminc évvel a hidegháború után azzal kell szembesülnünk, hogy a biztonság nem magától értetődő, hanem komoly erőfeszítésekre van szükség, hogy a békét és biztonságot megőrizzük – mondta. Megjegyezte: az Ukrajna ellen indított orosz invázió jelentősen növelte a szervezet egységét. Kimondták, hogy ebben a helyzetben Moszkva jelenti a legközvetlenebb fenyegetést a biztonságunkra és ezen csak az változtathat, ha Moszkva is változtat agresszív magatartásán – fogalmazott. Emlékeztetett rá: a szövetség az orosz fenyegetésre válaszul jelentősen megerősítette és megerősíti elrettentési és védelmi, ellenálló képességét. Jelezte: mindent meg kell tenni azért, hogy elősegítsék, ismét béke legyen Ukrajnában. Minden erőt arra fordítunk, hogy megvédjük a magyar embereket és semmilyen külső fenyegetés ne tudja Magyarországot veszélybe sodorni – mondta, kiemelve, hogy Magyarország teljesíti azokat a kötelezettségeit, amiket elvárnak tőle a szövetségben. Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium energiaellátásért és biztonságpolitikáért felelős államtitkára köszöntőjében arról beszélt, nincs hiteles és erős NATO-tagság egy ország számára, ha az nem nyugszik széles politikai talapzaton, és Magyarországon ez a széles politikai támogatottság megvan. Úgy vélte, fontos volt a NATO-csatlakozásról rendezett népszavazás, mert annak eredménye azt mutatta, az emberek politikai oldaltól függetlenül támogatják a csatlakozást, és ez a mai napig fontos hivatkozási alap. A politikus kifejtette: Magyarország kezdettől fogva – részben a széles politikai támogatásnak is köszönhetően – stabil, következetes, konszenzuskereső NATO-részvételt mutatott, igyekezett figyelembe venni a saját és szövetségesei érdekeit is. Megjegyezte: ugyanakkor „nincs vak atlantizmus”, és bár korábban Magyarország mindenben támogatta Ukrajna euroatlanti törekvéseit, 2017-től blokkolja a NATO és Ukrajna közötti tanácsüléseket, mert Ukrajnában számos, a magyar nemzetiség jogait korlátozó intézkedéseket vezettek be. Ez nem kétoldalú, hanem nemzetközi jogi kérdés, a nemzeti kisebbségek jogait szavatolni kell – szögezte le, jelezve, hogy Magyarország kész felülvizsgálni álláspontját, ha javul a nemzetiségek helyzet. Az orosz-ukrán háborúról azt mondta, a NATO-t távol kell tartani a konfliktustól, de ez nem jelenti azt, hogy az egyes tagországok ne támogathatnák Ukrajnát. Emlékeztetett rá, Magyarországon sokáig csak a GDP 0,8 százaléka volt a védelmi költségvetés, és „ezzel nem volt könnyű hiteles erőt mutatni a szövetségesek felé”. Ezt sokáig a műveleti részvétellel tudta kompenzálni az ország, és erején felül vett részt számos műveletben, ezzel őrizve meg hitelességét. Kiemelte, ezért fontos a pár éve indult haderőfejlesztési program, mert ezzel végre Magyarország is „beleteszi” a saját oldalán a forrásokat a NATO-tagságba, amire a kezdetektől szükség lett volna. Magyarország a NATO-tagságában mostanra vált hitelessé, és politikailag is megerősödik a szövetségben – jegyezte meg, kiemelve. hogy „nincs olyan, hogy nemzeti erő nélkül legyen valaki a NATO tagja, és így tudjon részt venni a politikai döntéshozatalban”. Magyarország számára nagyon sokat adott a NATO, és úgy vélte, Magyarország az elmúlt 30 évben egyre többet adott a NATO-nak és szövetségeseinek. Vizi E. Szilveszter, a MAT tiszteletbeli elnöke arról beszélt, sikeres 30 év van a szervezet mögött. Kiemelte: a magyar nép és a mindenkori kormányok is elkötelezettek a NATO-tagság mellett. A köszöntőket és beszédeket követően pódiumbeszélgetésre került sor: délelőtt a ,,Harminc év a transzatlanti kapcsolatrendszerben? címmel tartottak eszmecserét, majd az ebédszünetet követően a ,,Transzatlanti közösség előtt álló kihívásokról? folytatódott a diskurzus. A rendezvény a MAT elnöke, Csóti György zárszavával fejeződött be, melyben hitet tett az ukrán fronton a béke mielőbbi megteremtése mellett.

A konferencia teljes videófelvétele a következő linken érhető el:

https://www.youtube.com/watch?v=knV43yZhb84