Alapszabály

MAGYAR ATLANTI TANÁCS 1022 Budapest, Árvácska u. 12. 

ALAPSZABÁLY 

Budapest, 2023. május 23. 

1 

MAGYAR ATLANTI TANÁCS
ALAPSZABÁLY
(a Magyar Atlanti Tanács hatályos Alapszabálya egységes szerkezetben a korábbi, valamint az eddigi utolsó, a 2022. május 13-i közgyűlés által elfogadott módosításokkal) 

I. fejezet Általános rendelkezések 

1. Az Egyesület neve:
Magyar Atlanti Tanács (Hungarian Atlantic Council) – a továbbiakban: MAT. 

2. Az Egyesület székhelye: 1022 Budapest, Árvácska u. 12. 

3. Az Egyesület jogállása: 

A Magyar Atlanti Tanács az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.), illetve a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) rendelkezéseinek megfelelően működő jogi személy. 

4. Az Egyesület első vezető tisztségviselője: Bod Péter Ákos elnök 

II. fejezet
A MAT célja és tevékenysége 

5. A MAT célja: 

(1) A Magyar Atlanti Tanács célja: az euro-atlanti integráció elmélyítése, erősítése és érvényesítése, figyelembe véve alapvető nemzeti és közös érdekeinket. 

(2) A Magyar Atlanti Tanács magáévá téve az euro-atlanti együttműködés közös érdek- és értékrendjét, aktív szerepet kíván vállalni az euro-atlanti integráció elmélyítése érdekében, melynek megvalósítása terén az alábbi közhasznú tevékenységeket végzi: 

a) 

közreműködés a NATO és az EU szerződésekben rögzített elveinek terjesztésében (a Magyar Köztársaságnak az Észak-atlanti Szerződéshez történő csatlakozásáról és a Szerződés szövegének kihirdetéséről szóló 1999. évi I. törvény 2. cikkének első mondata1; az Észak-atlanti Szerződés Szervezetével aláírt „Békepartnerség” program Keretdokumentumának törvénybe iktatásáról, és annak a Magyar Köztársaság által történő végrehajtásáról szóló 1995. évi LXVII. törvény – Keretdokumentum 2. pontja2; a Kormány tagjainak feladat- és 

1 “A Felek a békés és baráti nemzetközi kapcsolatok további fejlesztéséhez azzal járulnak hozzá, hogy megerősítik szabad intézményeiket, biztosítják azoknak az elveknek jobb megértését, amelyeken ezek az intézmények nyugszanak, és kifejlesztik a stabilitás és jólét előmozdítására alkalmas körülményeket.”
2 “Ez a partnerség azt a közös meggyőződést juttatja kifejezésre, hogy az euro-atlanti térségben stabilitás és biztonság csakis az együttműködés és a közös cselekvés alapján jöhet létre. Az alapvető szabadságjogok és 

2 

hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 141. §-a (2) bekezdésének ab) alpontja 3), az Európai Unióról szóló Szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata 2. cikk és 3. cikk (1) bek.4; 

• b)  közreműködés a transzatlanti együttműködés gondolata és céljai iránt elkötelezett magyarországi szervezetek tevékenységének összefogásában (a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 141. §-a (2) bekezdésének ag) és bb) alpontjai5);
• c)  az európai és észak-amerikai országok együttműködésének elősegítése (a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 141. §-a (2) bekezdésének c) és cb) alpontja6);
• d)  a magyar közvéleményben az európai szellem és az atlanti együttműködés alapgondolatainak terjesztése (a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 141. §-a (2) bekezdésének o) pontja7).

(3) A MAT és ifjúsági szervezete, a Magyar Ifjúsági Atlanti Tanács (MIAT) képviseli Magyarországot 

emberi jogok védelme és előmozdítása, a szabadság, igazságosság és a béke szavatolása a demokrácia által, olyan közös értékek, amelyek meghatározó jelentőségűek a partnerség szempontjából. Az Észak-atlanti Szövetség tagállamai és a jelen dokumentumot aláíró más államok, csatlakozva a partnerséghez, emlékeztetnek arra, hogy elkötelezték magukat a demokratikus társadalmak, az erőszaktól és megfélemlítéstől mentes szabadság megőrzése és a nemzetközi jog elveinek fenntartása mellett. Újólag megerősítik, hogy elkötelezték magukat az ENSZ Alapokmányában, valamint az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata elveiben foglalt kötelezettségeik jóhiszemű teljesítése mellett, különösképpen tartózkodnak attól, hogy erővel vagy annak alkalmazásával fenyegessék bármely állam területi integritását vagy politikai függetlenségét, tiszteletben tartják a meglévő határokat, és békés eszközökkel rendezik a vitás kérdéseket. Ugyancsak megerősítik elkötelezettségüket a Helsinki Záróokmány, valamint minden azt követő EBEÉ4 dokumentum iránt, továbbá a leszerelés és a fegyverzetellenőrzés terén vállalt minden kötelezettségük és feladatuk teljesítésére.” 

3 „(2) A miniszter a külpolitikáért való felelőssége keretében
….
ab) kidolgozza az európai uniós külkapcsolatok, különösen a közös kül- és biztonságpolitika – ennek keretében a szomszédságpolitika – általános kérdéseivel kapcsolatos magyar álláspontot, és közreműködik az európai uniós külpolitika és szomszédságpolitika megvalósításában,” 

4 „2. cikk Az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul. Ezek az értékek közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában. 

3. cikk (1) Az Unió célja a béke, az általa vallott értékek és népei jólétének előmozdítása.” 

5 „(2) A miniszter a külpolitikáért való felelőssége keretében
….
ag) előmozdítja a külpolitika civil kapcsolatainak erősítését,”
„bb) a Kormány feladatkörében érintett tagjával együttműködve kidolgozza a nemzetközi politikai, biztonságpolitikai és kollektív védelmi, kulturális, tudományos, gazdasági és pénzügyi szervezetekben, illetve intézményekben való részvétel alapelveit, ellenőrzi azok megvalósulását, és kezdeményezi a két- és többoldalú együttműködést,” 

6 „(2) A miniszter a külpolitikáért való felelőssége keretében
…
c) felel Magyarországnak a külkapcsolatokban és a nemzetközi szervezetekben való képviseletéért, e tekintetben 

cb) javaslatot tesz a nemzetközi szervezetekben és nemzetközi konferenciákon képviselendő álláspontra,” 

7 „(2) A miniszter a külpolitikáért való felelőssége keretében
o) felelős a külpolitikát érintő kutatási és elemző tevékenységért, ennek keretben biztosítja a külügyi és külgazdasági folyamatok és azok eredményeinek szélesebb nyilvánossággal való megismertetését,” 

3 

•   az Atlanti Szerződés Szövetségében (ATA) és annak ifjúsági szervezetében (YATA),
•   az atlanti mozgalom nemzetközi testületeiben és rendezvényein.
  (4) A MAT az (1) bekezdésben foglalt célok megvalósítása érdekében – az euro-atlanti integrációt elősegítő – közhasznú tevékenységet folytat.
  Ennek érdekében az alábbi tevékenységeket fejti ki:

•   találkozókat, konferenciákat szervez,
•   kiadványokat jelentet meg,
•   kiállításokat szervez,
•   támogatja kiadványok megjelentetését, kutatások folytatását, klubok alakítását,
•   ismeretterjesztő előadásokat tart,
•   részt vesz más szervezetekkel való együttműködésben. A felsorolt tevékenységeket a MAT közfeladat teljesítése érdekében
  – a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény 4. §-ának (1) bekezdése,
  – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 1. §-a,
  – a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 73. §-ának (1)-(2) bekezdése, a 76. §-ának (1)
  bekezdése és (3) bekezdésének a) pontja alapján látja el.
  (5) A MAT az (1) és (2) bekezdésben meghatározott célok minél hatékonyabb megvalósítása érdekében, a (3) és (4) bekezdésben foglalt tevékenysége során kapcsolatot tart elsősorban a Külgazdasági és Külügyminisztériummal és a Honvédelmi Minisztériummal, továbbá a Budapestre akkreditált NATO nagykövetekkel és katonai attasékkal, együttműködik a hasonló célokat követő külföldi és hazai társadalmi szervezetekkel, és arra törekszik, hogy közhasznú tevékenysége során nyújtott közhasznú szolgáltatásait lehetőleg bárki igénybe vehesse.
  (6) A MAT közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. Pártoktól támogatást nem kaphat, országgyűlési, európai parlamenti, valamint önkormányzati képviselőjelöltet a választásokon nem állíthat, és azoknak anyagi támogatást sem nyújthat.
  (7) A MAT működésével kapcsolatos iratok nyilvánosak, azokba történő betekintést a Főtitkár köteles lehetővé tenni. Ennek során tekintettel kell lenni a személyes adatok védelméről szóló jogszabályok rendelkezéseire is.

6. A MAT tagjai: 

(1) A MAT tagság formái: – rendes tag, 

– tiszteletbeli tag, 

III. fejezet
A MAT tagsága 

– pártoló (intézményi) tag
(a továbbiakban a „tag” kifejezés csak a rendes tagra vonatkozik, a tiszteletbeli tagra ill. pártoló (intézményi) tagra vonatkozó rendelkezés esetén feltüntetésre kerül a különleges jogállásra utaló – „tiszteletbeli” illetve „pártoló” – jelző is). 

A MAT tagjainak, valamint pártoló (intézményi) és tiszteletbeli tagjainak nevét az Alapszabály 1. számú melléklete tartalmazza. 

4 

(2) A MAT tagja lehet az a természetes személy, akit az Elnökség tagnak meghívott, vagy akit az Elnökség két tag ajánlása alapján tagnak felvett, és aki a meghívást vagy a tagfelvételt elfogadva a részére megküldött adatlapot kitöltve és aláírva visszaküldi, amelyben többek között, a jelen Alapszabályt magára nézve kötelezőnek ismeri el, és vállalja az éves tagdíjat fizetését. 

(3.1.) A MAT tiszteletbeli illetve pártoló (intézményi) tagja lehet – az Elnökség felkérése alapján – az a természetes személy, vagy jogi személy illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet , aki illetve amely a tevékenységével a MAT célkitűzéseit jelentősen támogatja, segíti. 

(3.2.) A tiszteletbeli és pártoló (intézményi) tagok a MAT rendezvényeire meghívandók. A tiszteletbeli tag illetve a pártoló tag tisztségre nem választható – kivéve a Tanácsadó Testületet – , szavazati joga nincs, tagdíjat nem fizet, egyebekben jogai és kötelezettségei megegyeznek a rendes tagokéval. 

(3.3.) Tiszteletbeli tag felvételéről a Közgyűlésen jelen lévő tagok egyszerű szavazattöbbséggel döntenek. 

(4) A MAT közhasznú szolgáltatásaiból tagjain túl is bárki részesülhet, ez tevékenységének nyilvános jellegéből értelemszerűen következik. 

7. A tagság keletkezése: 

(1) Az új tagok meghívásáról és felvételéről az Elnökség határoz. A meghívó vagy a felvételről szóló határozatról a Tagot írásban az adatlap megküldésével együtt értesíteni kell. 

8. A tagság megszűnése: 

(1) Megszűnik a tagsági viszony: 

• a)  a tag halálával,
• b)  a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával,
• c)  törléssel,
• d)  kilépéssel,
• e)  kizárással.

(2) Ha az Alapszabály a tagságot feltételekhez köti, és a tag nem felel meg ezeknek a feltételeknek, az egyesület a tagsági jogviszonyt harmincnapos határid ővel írásban felmondhatja. A felmondásról az egyesület közgyűlése dönt. 

(3) Tagdíjhátralék esetén az Elnökség kétszer, írásban, igazolható módon, tértivevényes levélben felhívja (mely felhívás tartalmazza a mulasztás esetére alkalmazandó szankciót) a tagot a tagdíjhátralékának – a felhívás kézhezvételétől számított 30 napon belüli – megfizetésére. A kétszeri felhívás között legalább 30 napnak el kell telnie. Amennyiben a kétszeri felhívás és a fizetési határidő eredménytelenül telik el, akkor az Elnökség az adott tag tagsági jogviszonyának törlésére vonatkozó javaslatot terjeszthet az Elnökség elé, amely a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségével szavaz a törlés tudomásul vételéről, vagy annak elutasításáról. Nem kerül sor e törlésre vonatkozó javaslat előterjesztésére, amennyiben a tag időközben teljesíti elmaradt tagdíjfizetési kötelezettségét. 

(4) A kilépési szándékot az Elnökséghez intézett írásbeli nyilatkozattal kell bejelenteni. 

5 

(5) A tagnak jogszabályt, az Alapszabályt, a közgyűlési határozatát vagy a MAT célját, jó hírét súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a Közgyűlés – bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére – a taggal szemben az Elnökség kizárási eljárást folytathat le. Az érintett tagot értesíteni kell az eljárás megindításáról, és lehetőséget kell biztosítani számára, hogy az Elnökség határozatának meghozatala előtt a védekezését akár írásban, akár szóban előadhassa. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni, és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, valamint a kizárási határozat elleni jogorvoslati lehetőséget. A kizáró határozatot a taggal tértivevényes levél útján kell közölni. A határozat ellen a közgyűléshez lehet fellebbezni. A Közgyűlés a soron következő ülésén a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségével szavaz a kizárás tudomásul vételéről, vagy annak elutasításáról. A kizárási eljárás ügyrendjének rögzítésére az Elnökség felhatalmazást kap. 

9. A tagok jogai és kötelességei: 

(1) A tagoknak joguk és kötelességük részt venni a MAT munkájában. 

(2) A tagok személyesen vagy meghatalmazott képviselőjük útján jogosultak részt venni a MAT testületeinek és tisztségviselőinek megválasztásában, a MAT Közgyűlésén a Közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni, és szavazati joggal bírnak. A meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. 

(3) A tagok 10.000,- Ft/év, nyugdíjas tagok pedig 5.000,- Ft/év tagdíjat kötelesek megfizetni. Az Elnökség egyes tagokat mentesíthet a tagdíjfizetés kötelezettsége alól. A tagok az éves tagdíjat tárgyév március 31. napjáig banki átutalás útján kötelesek megfizetni a MAT bankszámlájára. 

IV. fejezet
A MAT szervei és tisztségviselői 

10. A MAT szervei: 

• a)  a Közgyűlés,
• b)  az Elnökség,
• c)  a Felügyelőbizottság,
• d)  a tagozat.

11. A MAT vezető tisztségviselői és tisztségviselői: 

(1) A MAT vezető tisztségviselői az Elnökség tagjai. (2) A MAT tisztségviselői: 

• a)  a Tiszteletbeli Elnök,
• b)  a Főtitkár,
• c)  a Felügyelőbizottság elnöke és tagjai.

(3) A MAT vezető tisztségviselői és tisztségviselői tisztségüket díjazás nélkül látják el. Konkrét feladatokban való részvétel – mit pl projektek megvalósítása – esetén az Elnök a projekt megvalósítására kapott adományból megbízási díjat állapíthat meg. 

12. A Közgyűlés: 

6 

(1) A Közgyűlés a MAT döntéshozó szerve, mely a tagok összességéből áll, és minden évben legalább egyszer összeül. A Közgyűlés ülései nyilvánosak, indokolt esetben a Közgyűlés zárt ülés elrendeléséről is dönthet. 

(2) A Közgyűlés jogosult a MAT működését érintő minden kérdésben határozatot hozni, a MAT bármely szervének vagy tisztségviselőjének tevékenységét megvizsgálni, de nem vonhatja el a MAT más szervének vagy tisztségviselőjének hatáskörét. 

(3) A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartoznak: 

• a)  az Alapszabály megállapítása és módosítása;
• b)  a vezető tisztségviselő megválasztása és visszahívása;
• c)  az éves költségvetés elfogadása, az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető
  szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása;
• d)  a közhasznúsági melléklet elfogadása;
• e)  a Felügyelőbizottság elnökének és tagjainak megválasztása, visszahívásuk;

f) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása;
g) a pártoló (intézményi) és tiszteletbeli tag felvétele;
h) a Tiszteletbeli Elnök megválasztása;
i) a MAT megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása, a végelszámoló kijelölése;
j) mindazon kérdésekben való döntés, amit az Alapszabály a hatáskörébe sorol. 

(4.1.) A MAT rendes Közgyűlését az Elnökség – a tagok írásbeli vagy elektronikus értesítése mellett – a napirend közlésével és az írásos anyagok kiküldésével legalább évente köteles összehívni Budapestre, úgy, hogy a meghívó 15 nappal a Közgyűlés időpontja előtt a taghoz megérkezzen. A meghívó írásbeli és elektronikus közlésének igazolhatónak kell lennie. Az Elnökség köteles rendkívüli Közgyűlést összehívni, ha 

• a)  a tagok legalább 1/3 része ezt írásban, a napirendre vonatkozó indítvánnyal együtt kéri, kivéve, ha 60 napon belüli időpontra már rendes Közgyűlést hívtak össze, vagy annak összehívása esedékes (ez utóbbi esetben az indítványban szereplő kérdéseket a napirendbe fel kell venni.)
• b)  az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
• c)  az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor
  teljesíteni;
• d)  az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

A b), c), d) pontok alapján összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy a MAT megszüntetéséről dönteni. A napirendet minden esetben a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosult tagok a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell az egyesület nevét, székhelyét, a napirendet, valamint a közgyűlés helyét és időpontját. 

(4.2.) A meghívó kézbesítésétől 8 napon belül a tagok és a MAT szervei az Elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az Elnökség jogosult dönteni. Amennyiben a napirend kiegészítése iránti kérelemről az Elnökség nem dönt vagy azt elutasítja, a Közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában. Egyebekben a Közgyűlésen a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van, és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul. 

(4.3.) A szabályszerűen összehívott Közgyűlés határozatképes, ha azon szavazati joggal rendelkező tagoknak több, mint a fele megjelent. Határozatképtelenség esetén újabb Közgyűlést kell összehívni, mely változatlan napirend mellett a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. A távolmaradás e jogkövetkezményéről a tagokat a meghívóban 

7 

tájékoztatni kell. A megismételt közgyűlés a megjelentek számától függetlenül határozatképes az eredeti napirendi pontokban, ha az eredeti közgyűlési meghívóban erre kifejezetten figyelmeztették a tagokat, és abban a megismételt közgyűlés helyét és idejét is feltüntették. 

(4.4.) A Közgyűlésen a MAT elnöke vagy az elnök akadályoztatása esetén az általa kijelölt alelnök elnököl. Az Elnökség tagjai kötelesek a közgyűlésen részt venni vagy képviseltetni magukat, a közgyűlésen az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, az egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni. 

(4.5.) A Közgyűlés a határozatait – ha a jelen Alapszabály másképpen nem rendelkezik – a jelenlevők szavazatainak többségével, nyílt szavazással hozza. A MAT testületeinek, illetve tisztségviselőinek visszahívásához a jelen lévő tagok 2/3-os szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok 3⁄4- es szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok 3⁄4-es szótöbbséggel hozott határozata szükséges. 

(4.6.) A Közgyűlés az általa választott tisztségviselőket – a Tiszteletbeli Elnök kivételével – titkos szavazással választja meg. 

(4.7.) A Közgyűlés a MAT keretében hosszabb időn át kimagasló tevékenységet végzett tagot a jelen lévő tagok egyszerű szavazattöbbségével határozatlan időre Tiszteletbeli Elnöknek választhatja meg. A Tiszteletbeli Elnök az elnökségi ülésen tanácskozási joggal részt vehet. 

(5) Az éves beszámoló elfogadásához a Közgyűlésen jelenlévők egyszerű szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Amennyiben a Közgyűlés az éves beszámolót nem hagyja jóvá, úgy az Elnökség köteles a beszámolót a Közgyűlésen elhangzott észrevételek figyelembevételével módosítani és kiegészíteni, és a jóváhagyás érdekében a Közgyűléstől számított 30 napon belüli időpontra rendkívüli Közgyűlést összehívni. E szabályokat a közhasznúsági melléklet elfogadására is megfelelően kell alkalmazni. 

(6) A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv tartalmazza a Közgyűlés helyét és idejét, a jelenlevőket, a megválasztott levezető elnök, jegyzőkönyvezető, szavazatszámlálók és jegyzőkönyv hitelesítő tanú személyét, továbbá a Közgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, nyilatkozatokat, a határozatokra leadott szavazatok és ellenszavazatok számát, illetve a szavazástól tartózkodókat vagy az abban részt nem vevőket, a határozatok tartalmát, valamint hatályát. A levezető elnök, jegyzőkönyvezető, szavazatszámlálók és jegyzőkönyv hitelesítő tanúk személyét a Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel választja meg a jelen lévő tagok közül a közgyűlés határozatképességének megállapítását követően. A jegyzőkönyvet a választott levezető elnök, a jegyzőkönyvezető, és a Közgyűlésen jelenlevő, jegyzőkönyv hitelesítő tanúnak megválasztott tag írja alá. 

(7) A Közgyűlésen hozott határozatokról folyamatos nyilvántartást kell vezetni (Határozatok Könyve). A határozatokat azok meghozatala után haladéktalanul be kell vezetni a Határozatok Könyvébe, amelyből megállapíthatónak kell lennie a határozat tartalmának, időpontjának és hatályának, illetve a döntést támogató és ellenzők számarányának. 

(8) A közgyűlési határozatot a Közgyűlésen jelenlevő érintettekkel a határozat Közgyűlésen történő kihirdetésével közöltnek kell tekinteni, a távollévő érintettekkel a határozatot a Főtitkár közli 8 napon belül elektronikusan az érintettek e-mail címére küldve. A közgyűlési határozatot tartalmazó e-mail átvételének visszaigazolhatónak kell lennie. Azon érintettek számára, akik elektronikus úton nem elérhetőek, tértivevényes levél útján kell kézbesíteni a határozatokat. 

8 

(9) A közgyűlési határozatokat a Közgyűléstől számított 15 napon belül a MAT honlapjára (www.mat.hu) is fel kell tenni. 

(10) A szervezet működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba a betekintést a szervezet székhelyén az igény felmerülésétől számított 10 munkanapon belül, előre egyeztetett időpontban a Főtitkár biztosítja. 

(11) A szervezet működésére és szolgáltatási igénybevételére vonatkozó tájékoztatókat, továbbá a beszámolókat a MAT honlapjára is fel kell tenni. 

13. Az Elnökség: 

(1) Az Elnökség feladat- és hatásköre: 

• a)  a Közgyűlés határozatainak végrehajtása;
• b)  az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a
  döntések meghozatala;
• c)  a MAT tevékenységének irányítása;
• d)  a beszámolók előkészítése és azoknak a Közgyűlés elé terjesztése, a
  közhasznúsági melléklettel egyidejűleg;
• e)  a közhasznúsági melléklet elkészítése legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.
  napjáig;
• f)  az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
• g)  az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére
  vonatkozó, a Közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és
  végrehajtása;
• h)  az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a
  tisztségviselők megválasztásának előkészítése;
• i)  a Közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;
• j)  az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak
  meghatározása;
• k)  részvétel a Közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
• l)  a tagság nyilvántartása;
• m)  az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek
  vezetése;
• n)  az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
• o)  az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és
  annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele;
• p)  a tag felvételéről való döntés;
• q)  az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját
  tagjával, vezető tisztségviselőjével, a Felügyelőbizottság tagjával vagy ezek
  hozzátartozójával köt;
• r)  a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a
  felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési
  igények érvényesítéséről való döntés;
• s)  egyéb, a jelen Alapszabályban meghatározott feladatok.

(2) Az Elnökség köteles határozatait az érintettekkel a határozat meghozatalától számított 8 napon belül ajánlott levélben közölni és a MAT honlapjára feltenni. 

(3) Az Elnökség az Elnökből és Alelnökökből áll; létszáma 9 (1 + 8) fő. Az Elnököt és az Alelnököket a Közgyűlés a jelenlévők szavazatainak többségével 3 (három) évre választja. Amennyiben az Elnökség bármely tagjának mandátuma 3 évnél hamarabb megszűnik, akkor a helyébe választott új elnökségi tag mandátuma az eredetileg megválasztott elnökségi tagok mandátumáig tart. Az Elnökség tagjainak nevét és lakcímét az Alapszabály 2. számú melléklete tartalmazza. 

9 

(4) Az Elnökség szükség szerint, de legalább évente egyszer ülésezik, az ülései nyilvánosak. Az üléseket az Elnök hívja össze, az ülés napirendjét az ülést megelőzően legalább 8 nappal – halaszthatatlan esetben legalább 1 nappal – írásbeli meghívóval közli a tagokkal, valamint a Tiszteletbeli Elnökkel, a Felügyelőbizottság tagjaival, a Főtitkárral és a MIAT elnökével – a MIAT elnöke akadályoztatása esetén más MIAT vezető tisztségviselővel is képviseltetheti magát –, akik az üléseken tanácskozási joggal részt vehetnek. Szükség esetén egyéb meghívottak is meghívásra kerülhetnek. 

(5) Az elnökségi ülés akkor határozatképes, ha azon a tagoknak több mint a fele jelen van. 

(6.1.) Az Elnökség határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Az Elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvben az ülésen elhangzottakat lényegileg, a határozatokat szó szerint kell rögzíteni. Az Elnökség ülésén jegyzőkönyvvezetőt választ, a jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és az Elnökség két tagja írja alá. Az Elnökség határozatairól nyilvántartást kell vezetni (Elnökségi Határozatok Könyve), melyből a döntés tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya és személye megállapítható. Az Elnökség működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintést a MAT székhelyén az igény felmerülésétől számított 10 munkanapon belül előre egyeztetett időpontban a Főtitkár biztosítja. Az Elnökség határozatait az érintettekkel a határozat Elnökségi ülésén történő kihirdetésével közöltnek kell tekinteni. A távollévő érintettekkel a határozatot az Elnök közli 8 napon belül elektronikusan az érintettek e-mail címére küldve, illetőleg a MAT honlapjára feltéve. Az elnökségi határozatot tartalmazó e-mail átvételének visszaigazolhatónak kell lennie. Azon érintettek számára, akik elektronikus úton nem elérhetőek, tértivevényes levél útján kell kézbesíteni a határozatokat. 

(6.2.) Az Elnökség ülése személyes részvétel helyett kivételesen, különösen akkor, ha az Elnökség több tagja akadályoztatva van a személyes megjelenésben (pl. külföldi út vagy betegség miatt), elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével is lefolytatható, ha az Elnökség tagjainak azonosítása és a tagok közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikáció biztosított. E feltételeknek tesz eleget az online módon történő konferencia tárgyalás, amikor a résztvevő személyek nem csak hallják, hanem látják is egymást, ami mind az azonosítást, mind a kölcsönös és korlátozásmentes kommunikációt biztosítja. Az így megtartott elnökségi ülésen elhangzottakat és a meghozott határozatokat úgy kell rögzíteni, hogy azok utóbb is ellenőrizhetőek legyenek. Amennyiben az ilyen ülésen hozott határozatot be kell nyújtani a nyilvántartó bírósághoz, jegyzőkönyvet kell készíteni az ülésen elhangzottakról és a döntésről, amely jegyzőkönyvet az Elnök aláírásával hitelesít. 

(6.3.) Kivételesen, sürgős esetben elnökségi döntés ülés megtartása nélkül is hozható. Ilyen esetben a határozathozatalt az Elnök a határozat tervezetének az Elnökség tagjainak – akár elektronikus úton, e-mailben – történő megküldésével kezdeményezheti. Az Elnökség tagjai számára a tervezet kézhezvételétől számított legalább háromnapos határidőt kell biztosítani arra, hogy szavazatukat megküldjék az Elnök részére. Az ülés megtartása nélküli döntéshozatal során a jelen alapszabálynak a határozatképességre és szavazásra vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot – akár elektronikus úton, e-mailben – megküldenek az Elnök részére, amennyi elnökségi tag jelenléte szükséges lenne az ülés tartása esetén. A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három napon belül – ha valamennyi elnökségi tag szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésétől számított három napon belül – az Elnök megállapítja a szavazás eredményét, és azt további három napon belül közli az Elnökség tagjaival. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, illetve, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja. Ha bármely elnökségi tag a kezdeményezés ellenére az ülés megtartását kívánja, akkor az Elnökség ülését meg kell tartani. 

10 

(7) Az Elnök 

• a)  önállóan és általánosan képviseli a MAT-ot harmadik személyek és hatóságok
  előtt,
• b)  elnököl az elnökségi üléseken és a Közgyűlésen,
• c)  irányítja az Elnökség működését,
• d)  két elnökségi ülés között halaszthatatlan esetben – az Elnökségnek történő
  utólagos beszámolással – gyakorolja az Elnökség hatáskörét.

(8) Az Elnököt annak akadályoztatása esetén az általa kijelölt Alelnök helyettesíti. Az Alelnökök az Elnök vagy az Elnökség által rájuk bízott hatáskörben járnak el. 

(9.1.) A Főtitkár 

• a)  képviseli a MAT-ot harmadik személyek és a hatóságok előtt;
• b)  vezeti a MAT ügyvitelét (így különösen: intézi a levelezését, gondoskodik a
  döntések, tájékoztatók, beszámolók közléséről és nyilvánosságra hozataláról, kezeli az irattárat, és biztosítja az iratbetekintés lehetőségét, vezeti a tagnyilvántartást);
• c)  intézkedik a MAT működését érintő egyéb napi ügyekben;
• d)  a MAT alkalmazottai felett gyakorolja a munkáltatói jogokat;
• e)  irányítja – a Közgyűlés határozatai alapján, az Elnökség felügyeletével – a
  költségvetés és a programok végrehajtását;
• f)  felelős a MAT gazdálkodásáért és a költségvetésében foglaltak betartásáért;
• g)  tevékenységéről köteles az Elnökségnek és a Közgyűlésnek beszámolni;
• h)  a Közgyűlés határozatairól olyan nyilvántartást köteles vezetni, amelyből a
  Közgyűlés döntéseinek tartalma, időpontja és hatálya megismerhető, a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható (Határozatok Könyve);

(9.2.) A Főtitkárt az Elnökség térítés nélkül társadalmi munkában alkalmazza, és az Elnökön keresztül irányítja munkáját. 

(9.3.) A főtitkári tisztség betöltetlensége esetén a főtitkári teendőket átmenetileg az Elnök által írásban megbízott Alelnök ügyvezető alelnökként látja el. 

(10) A MAT képviseletében aláírásra az Elnök és a Főtitkár, illetőleg a főtitkári tisztség betöltetlensége esetén a főtitkári feladatokat is ellátó ügyvezető alelnök önállóan és általánosan jogosult, beleértve a bankszámla feletti rendelkezési jogot is. 

(11) Az Elnökség tagjait a MAT tagjai közül kell választani. 

(12) Az elnökségi, elnöki tisztségviselői megbízás megszűnik 

• a)  határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;
• b)  visszahívással;
• c)  lemondással;
• d)  a vezető tisztségviselő halálával;
• e)  a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához
  szükséges körben történő korlátozásával;
• f)  a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok
  bekövetkeztével.

14. A Felügyelőbizottság 

(1) A Felügyelőbizottság három főből áll, melynek elnökét és két tagját a Közgyűlés a MAT tagjai közül három évre választja meg. 

11 

(2) A Felügyelőbizottság működése az alábbiak szerint történik:
(3.1.) A Felügyelőbizottság szükség szerint, de évente legalább két alkalommal ülésezik, az üléseket a felügyelő bizottság elnöke hívja össze igazolható módon. Az ülések összehívását a felügyelő bizottság bármely tagja is kezdeményezheti írásban. A tagokat a napirend közlésével az ülésnap előtt legalább nyolc nappal írásban értesíteni kell. 

(3.2.) A Felügyelőbizottság határozatképes, ha valamennyi tag jelen van. A határozatképtelenség esetén a megismételt ülést – azonos napirendi pontokkal – legalább nyolc napos időközzel kell kitűzni. 

(3.3.) A Felügyelőbizottság a döntéseit nyílt szavazással, egyszerű többséggel hozza. 

(3.4.) A Felügyelőbizottság határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján 

•   kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
•   bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a MAT cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás.
  (3.5.) A Felügyelőbizottság ülései nyilvánosak, üléseiről minden esetben jegyzőkönyv és a döntésekről nyilvántartás készül, amelyből megállapítható a Felügyelőbizottság döntéseinek tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya, valamint a döntések mellett és ellen szavazók személye név szerinti megjelöléssel. A jegyzőkönyv tartalmazza az ülésen hozott határozatokat sorszámmal ellátva.
  (3.6.) A jegyzőkönyvet, valamint a határozatok nyilvántartását szolgáló okiratot, lefűzve és sorszámozva kell a MAT iratai között megőrizni, folyamatos kezeléséről a Főtitkár gondoskodik.
  (3.7.) A Felügyelőbizottság döntéseit a döntés időpontját követő két héten belül írásban – igazolható módon – közli az érintettekkel, valamint a MAT internetes honlapján nyilvánosságra hozza.
  (3.8.) A Felügyelőbizottság egyebekben az Alapszabállyal összhangban álló ügyrendje szerint működik, amit maga állapít meg.
  (4) A Felügyelőbizottság feladata a MAT szerveinek, valamint a jogszabályok, az alapszabály és a MAT szervei által hozott határozatok végrehajtásának, betartatásának ellenőrzése. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a MAT munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a szervezet könyveibe és irataiba – akár megbízottja útján – betekinthet, azokat megvizsgálhatja.
  (5) A Felügyelőbizottság elnöke és tagjai az Elnökség ülésén tanácskozási joggal részt vesznek.
  (6) A Felügyelőbizottság köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet (az Elnökséget vagy a Közgyűlést) tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

• a)  a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé;
• b)  a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

12 

(7) Az intézkedésre jogosult vezető szervet a Felügyelőbizottság indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető szerv összehívására a Felügyelőbizottság is jogosult.
(8) Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelőbizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi ellenőrzést ellátó szervet. 

(9) A Felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. A Felügyelőbizottság tagjai a Felügyelőbizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. A Felügyelőbizottság tagjai a jogi személy ügyvezetésétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak. 

15. A Tanácsadó Testület
(1) A Tanácsadó Testület tanácsokkal és más módon segíti az Elnökség és a Főtitkár munkáját.
(2) A Tanácsadó Testület elnökét és tagjait az Elnökség nevezi ki. 

16. A Tagozat 

(1) A MAT 35. életévüket be nem töltött tagjai a Magyar Ifjúsági Atlanti Tanács (a továbbiakban: MIAT) névvel megalakíthatják a MAT ifjúsági tagozatát. A MIAT a MAT-nak egy olyan, az Elnökség által jóváhagyott Szervezeti és Működési Rend szerint működő, belső szervezeti egysége, amely az Alapszabály és a MAT működését szabályozó egyéb belső szabályok keretei között az Elnökség, valamint a Közgyűlés határozatainak megfelelően, viszonylagos önállósággal rendelkezik és működik. A MIAT tevékenységében tagként olyanok 35 év alatti fiatalok is részt vehetnek, akik nem tagjai a MAT-nak. 

(2) A MIAT jogosult a MAT-ot, mint annak ifjúsági szervezete – az Elnökség előzetes jóváhagyásával – kizárólag képviselni a hazai és nemzetközi rendezvényeken, és a MAT ifjúsági szervezeteként a Youth Atlantic Treaty Association (YATA) nemzetközi szervezetben képviseltetni magát. 

(3) A MIAT tagjai többségi szavazással 3 tagú – 1 elnök és 2 tag – Elnökséget, valamint 1 Főtitkárt választanak. A MIAT elnöke tanácskozási joggal állandó meghívottja a MAT Elnöksége üléseinek. A MIAT elnökének akadályoztatása esetén az általa erre írásban meghatalmazott személy vehet részt tanácskozási joggal az Elnökség ülésén. 

(4) A MIAT jogosult – anyagi kötelezettség vállalás esetén az Elnökség vagy az Elnökség által erre felhatalmazott személy előzetes jóváhagyásával, egyéb esetben pedig az Elnökség előzetes tájékoztatásával – a MAT-tal együtt közösen pályázatot benyújtani, közösen vagy akár egyedül is programokat szervezni, vagy azokon részt venni. 

(5) A MIAT köteles – az Elnökség igénye szerint, de évente legalább egyszer a Közgyűlés számára előterjesztendő anyagokat megtárgyaló elnökségi ülésen – a tevékenységéről írásban beszámolni az Elnökségnek, mely beszámolóban a tevékenység mellett számot kell adnia a pénzügyi helyzetének alakulásáról is. 

V. fejezet
A MAT gazdálkodása 

17. A Költségvetés: 

(1) A MAT éves költségvetés alapján gazdálkodik, melynek végrehajtásáról a Főtitkár gondoskodik. 

13 

(2) A MAT közhasznú alapcéljának megfelelő tevékenységet folytat. A MAT a céljainak megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult, amennyiben az alapcél szerinti tevékenységét nem veszélyezteti. A MAT vagyonát céljának megfelelően használja, közhasznú tevékenységére fordítja, vagyonát nem osztja fel tagjai között, és a tagok részére nyereséget nem juttat. 

(3) A költségvetés végrehajtásáról a Főtitkár köteles az Elnökségnek és a Közgyűlésnek beszámolni. A beszámolóhoz csatolni kell a Felügyelőbizottság jelentését. A beszámolókat – az elnökségi megtárgyalást követően – a Közgyűlés vitatja meg és hagyja jóvá. 

18. A MAT bevételei és kiadásai: 

(1) A MAT bevételei:
a) a tagok által befizetett tagdíjakból,
b) költségvetési támogatásból,
c) más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adományból, d) befektetési tevékenységből származó bevételekből,
e) az a-d) pontok alá nem tartozó tevékenységekből
erednek. 

(2) A MAT kiadásai (költségei, ráfordításai):
a) az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó 

költségek,
b) szerveinek, szervezetének működésével kapcsolatos kiadások, valamint a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása, illetve 

c) az a-b) pontok alá nem tartozó egyéb költségek. 

VI. fejezet Összeférhetetlenségi szabályok 

19. Összeférhetetlenségi szabályok 

(1) A Közgyűlés, illetve az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt, nem szavazhat az a személy: 

• a)  akit vagy akinek közeli hozzátartozóját a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít, vagy a MAT terhére bármilyen előnyben részesít, a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt;
• b)  akivel, vagy akinek közeli hozzátartozójával a határozat szerint szerződést kell kötni;
• c)  aki vagy akinek közeli hozzátartozója ellen a határozat alapján pert kell indítani;
• d)  akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem
  tagja vagy alapítója;
• e)  aki vagy akinek közeli hozzátartozója a döntésben érdekelt más szervezettel
  többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll;
• f)  aki vagy akinek közeli hozzátartozója egyébként személyesen érdekelt a
  döntésben.

Nem minősül előnynek a MAT cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető, nem pénzbeli, közhasznú szolgáltatás, illetve a MAT által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. 

14 

(2) Elnökségi tag az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit 

• a)  bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült;
• b)  e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet;
• c)  eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől, az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig,

Nem lehet vezető tisztségviselő továbbá az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt legalább egy évig 

• d)  amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
• e)  amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
• f)  amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
• g)  amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte,

és a szervezet megszűnése óta még nem telt el 3 év. 

(3) Nem lehet a Felügyelőbizottságnak elnöke vagy tagja, illetve a MAT könyvvizsgálója az a személy, 

• a)  aki az Elnökség elnöke, alelnöke, vagy tagja;
• b)  akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn;
• c)  aki a MAT-tal a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló
  munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha a
  jogszabály másként nem rendelkezik;
• d)  aki a MAT cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül
  igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást –, illetve
• e)  aki az a-d) pontokban meghatározott személyek hozzátartozója.

(4) A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. 

VII. fejezet
A MAT megszűnése 

20. Jogutódlással történő megszűnés 

Az Egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, más Egyesülettel egyesülhet és Egyesületekre válhat szét. 

21. A jogutód nélküli megszűnés 

A MAT jogutód nélkül megszűnik, ha
a) a közgyűlés elhatározza megszűnését; 

15 

b) a bíróság megszünteti;
c) a MAT megvalósította célját, vagy a MAT céljának megvalósítása lehetetlenné 

vált, és új célt nem határoztak meg;
d) a MAT tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a 10 főt. 

VIII. fejezet Záró rendelkezések 

22. Az Alapszabály hatálybalépése 

Az Alapszabály, valamint annak módosítása azon a napon lép hatályba, amikor azt a Közgyűlés elfogadja. 

23. Az alkalmazandó jogszabályok
A MAT működésére a Ptk., az Ectv. és egyébként a civil szervezetek működésére vonatkozó 

jogszabályok rendelkezései az irányadóak. Budapest, 2023. május 23. 

Csóti György s.k. a MAT elnöke 

16