Előadás a Nemzeti Katonai Stratégiáról

A 2021. június 24-én elfogadott Nemzeti Katonai Stratégia volt a témája a Magyar Atlanti Tanács január 19-én közvetített online előadásának. A magyar védelempolitika jelenét és jövőjét alapvetően befolyásoló dokumentumot dr. Németh Gergely, a Honvédelmi Minisztérium védelempolitikáért felelős helyettes államtitkára ismertette.

Mint a helyettes államtitkár elmondta, a tavaly júniusban elfogadott Nemzeti Katonai Stratégia az 1035/2012. (II. 21.) Kormányhatározatot váltotta fel, amely az előző nemzeti katonai stratégiáról szól. A dokumentum egy olyan Magyarország nemzeti katonai stratégiája, ahol már teljes erővel megkezdődött a honvédség és a védelmi szektor képességeinek transzformációja. Ennek célja, hogy felkészítsen minket a rendkívül változékony XXI. századra, tette hozzá Németh Gergely. S hogy mi a stratégia célja? Útmutatás biztosítása a Magyar Honvédség, valamint a védelmi ágazat számára. Joggal tehető fel a kérdés: mi ebben az újdonság? Többek között az, hogy a honvédelemről komplex módon gondolkodik. Nincsenek különválasztva a katonai erő és a közigazgatás, valamint az államigazgatás egyéb szereplői, hanem a XXI. század kihívásaira válaszolva, szélesebb kontextusban értelmezi a katonai kérdéseket. De nem csak hazánk számára fontos ez a dokumentum, hanem szövetségeseinknek és potenciális kihívóinknak is üzenet: pontosan értjük, hogy mi zajlik körülöttünk, és el vagyunk szánva arra: Magyarország védelmét a jövőben is fenntartjuk és fokozzuk.

A fenyegetéseknek és a kihívásoknak megfelelően, a kialakult biztonsági környezetből határozzuk meg a Magyar Honvédség feladatrendszerét, a stratégiai célkitűzéseket, tette hozzá Németh Gergely. Mint kiemelte, a feladatrendszer meghatározásához az ország védelmi adottságait is meg kellett vizsgálni. A haderő átalakítását a nemzetgazdaság erőforrásaiból menedzseljük, melyek végesek, így véges az az erőforrás is, amit a Magyar Honvédség fejlesztésére lehet szánni. Így modulárisan felépítve, stratégiai célok mentén lehet és kell ezt a transzformációt végrehajtani.

A dokumentum tükrözi azokat a doktrinális és koncepcionális folyamatokat, amelyeket a NATO indított el 2014-et követően. Az ennek megfelelően kialakított hazai stratégia fontos elemei a nemzeti együttműködési, a nemzeti ellenálló és a nemzetközi együttműködési képességek, amely utóbbi áll a Németh Gergely vezette védelempolitikáért felelős államtitkárság fő fókuszában. A NATO-val, az európai, illetve a regionális partnereinkkel kialakított együttműködési képesség kiemelten fontos. Emellett azonban fontos azt is hangsúlyozni, tette hozzá a helyettes államtitkár, hogy a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program középpontjában továbbra is a katona, az ember van. Mindezek eredménye egy megújuló Magyar Honvédség lesz, amelyet egy erős védelmi ipar és egy stabil védelmi költségvetés támogat.

Németh Gergely leszögezte: egyértelműen kijelentjük, hogy Magyarországnak nincs ellenségképe. Hazánk ugyanakkor elrettentésre készül: arra, hogy készen álljunk a saját erőinkkel bármilyen, a belátható időn belül várható fenyegetés vagy kihívás kezelésére. Már ma meg kell kezdeni a holnap biztonságának előkészítését, tette hozzá. Ez hosszú távú előretekintést és tervezést követel, hiszen példaként említhető meg, hogy egy hadműveleti szintű egység kialakítása, felszerelése és kiképzése, mint amilyen egy lövészdandár, a nulláról indulva 5-15 évet vesz igénybe. Az elrettentés két pillérre épül: a nemzeti önerőre, illetve a nemzetközi együttműködésre és a kollektív védelemre. Ez utóbbi egy erős sokszorozó biztonsági garancia Magyarország számára, hangsúlyozta Németh Gergely. Ennek köszönhetően saját lehetőségeinket messze meghaladó katonai képességek, biztonsági garanciák óvják Magyarországot. Azonban azt is tudni kell: ez nincs ingyen, hiszen a szövetségi szolidaritás jegyében a saját erőinket is fejlesztenünk kell. S azt is fontos leszögezni, hogy a Honvédség megfelelő fejlettsége nélkül nem tudunk hatékonyan együttműködni szövetségeseinkkel, partnereinkkel. Ezért is nagyon fontos a nemzeti önerő. Nem egyszerű feladat a „jövőbelátás” sem. Mint ahogyan az előadásban is elhangzott, a jövő műveleti biztonsági környezetével kapcsolatban jól látható: a globalizáció egyik sajátos nehézsége, hogy a folyamatok könnyen összeérnek, így a távoli válságok is begyűrűzhetnek térségünkbe – összeköt minket a jóban, és sajnos, összeköt minket, a rosszban is. Ez már nem az az időszak, amikor csak a regionális biztonságról kell gondolkodni: egy ország biztonsága elválaszthatatlan a globális folyamatoktól. Ezért kell egy szélesebb környezetre, egy átfogó műveleti környezetre gondolni, ahol összefonódnak egymással a különböző információs, gazdasági, technológiai, diplomáciai hatások, és ezeket együttesen kell kezelni, tette hozzá Németh Gergely.

Sokszor elhangzott már: célunk, hogy a Magyar Honvédség a kelet-közép-európai térség egyik vezető haderejévé váljon. Ezzel kapcsolatban sok téves narratíva is megjelent. Németh Gergely hangsúlyozta: ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy Magyarország tartja fenn a térség legerősebb haderejét. Sokkal inkább azt, hogy hazánk vezető szerepet tölt be Kelet-Közép-Európa védelmi együttműködésében. Ennek kiváló példája a Közép-európai Többnemzeti Hadosztály-parancsnokság (MND-C), amelynek alapító tagja vagyunk, és a parancsnokság is Székesfehérvárott működik. Szintén kiemelendő példa a szolnoki Regionális Különleges Műveleti Komponens Művelet Parancsnokság, ahol hazánk mellett Ausztria, Horvátország, Szlovénia és Szlovákia együttműködésének köszönhetően alakult ki a NATO-műveleteket is támogató regionális együttműködés.

Németh Gergely az előadás után a vendégek kérdéseire felelt. A felvetett témák között szerepelt az esetleges Egységes Európai Uniós haderő létrehozása, a közös EU-s védelempolitika és az abban betöltött magyar szerep, a világűr, mint hadszíntér előtérbe kerülése vagy éppen a NATO-tagállamok és a közép-ázsiai országok közötti kapcsolatrendszer fejlesztése, amelyben Magyarország úttörő szerepet vállalt.