védelem, a NATO Új Stratégiai Koncepciója
Oroszország és Ukrajna háborúja elemzők szerint jót tehet az Észak-Atlanti Szövetségnek. Felerősödő és gyorsuló integráció és az európai nemzetek szerepvállalásának bővülése lehet a hozadéka a Kelet-Európai konfliktusnak. A téma fontosságára és a megnövekedett érdeklődésre ráérezve a Magyar Atlanti Tanács Zoom-konferencia rendszerben beszélgetést szervezett a madridi döntésekről.
Előadónak prof. Dr. Szenes Zoltán ny. vezérezredest, a Magyar Hadtudományi Társaság elnökét kérték fel. A házigazda Csóti György, a MAT elnöke, az est moderátora pedig Fodor Lajos ny. vezérezredes, a MAT alelnöke volt. A köszöntések, majd az előadó bemutatása után a résztvevők egy alapos, ugyanakkor közérthető és minden részletre kiterjedő előadást élvezhetett.
Az előadó elmondta, az új stratégiai koncepció a NATO 2022. júniusi Madridi csúcstalálkozójának egyik döntése. Madridban döntés született még az új haderőmodell bevezetéséről, Ukrajna hosszú távú támogatásáról, valamint Svédország és Finnország szövetségbe való meghívásáról. Elhatározták, hogy erősítik az együttműködést az indiai- csendes-óceáni partnerekkel. Döntöttek az üvegház hatású gázok NATO-szintű csökkentéséről – 2030-ra 45% – amúgy ez Joe Biden amerikai elnök kedvenc témaköre. E mellett NATO Innovációs Alapot hoznak létre, megnövelik a belső finanszírozási kereteket. Eldőlt az is, hogy 2023-ban Vilniusban lesz a NATO csúcstalálkozó. A Szövetség történetében eddig nyolc stratégiai koncepció volt, de mindegyiket titkosították. Jó hírként említette az előadó, hogy ma már az archívumban szabadon olvashatóak e dokumentumok. Érdekességként jegyezte meg, hogy az 1957-es elrettentés stratégiáját tartalmazó ma is aktuális. „A Stratégiai Koncepció hivatalos dokumentum, amely felvázolja a NATO tartós célját, a szervezet jellegét, valamint alapvető biztonsági feladatait” emelte ki Szenes Zoltán. A biztonsági környezet alapvető jellemzőinek értékelése mellett iránymutatást ad a haderők átalakításához. A kihívások közt szerepel Kína, a kritikus infrastruktúra védelme, a technológiai verseny és a humánbiztonság is. „A megfogalmazásában erősen politikai dokumentumban új elem az Oroszországi Föderáció – Nem Oroszország!” – mondotta az előadó, ugyanakkor konkrét célt is megfogalmaz a stratégia, ez az elrettentés. Az új haderő modell legfontosabb eleme, hogy a „Forward Presence” helyébe a Forward Defence” lép. Így az új haderőmodell 1.5 milliós erővel számol, amelyből 100 ezer fő tíz nap alatt, 200 ezer katona húsz nap alatt, míg 300 000 harminc nap alatt éri el a teljes készenlétet. Ehhez adódik még a „Páncélkeménységű” 5. cikkely. A cél egyértelmű: Ukrajna győzelemre segítése és Oroszország elrettentése. Ekkora erővel utoljára a Szövetség az 1952-es Lisszaboni Csúcson számolt.
A mindezeket kiváltó startégiai sokkot a következő ábrán ismertette az előadó:
Maga a koncepció: |
Az előadás – mint mindig – a résztvevői kérdések megválaszolásával folytatódott. Kérdésként merült fel Csehország szerepe, amely vezető nemzet ugyan, de földrajzi elhelyezkedéséből nem szárny-ország, ahogyan Németország sem az. Ugyancsak kérdésre válaszolva az előadó hangsúlyozta, hogy az orosz-ukrán háború a harmadik szakaszába lépett.
Szenes Zoltán úgy látja, a nyugati technológiai fölény beérett, ezt az Ukrajnának átadott HIMARS ütegek profi használatával illusztrálta, megemlítve, hogy az amúgy is rendkívül gyenge orosz logisztikát igyekeznek a rakéták okos használatával megbénítani. A logisztikánál maradva hangzott el a „Híd-háború” kifejezés, aminek az a magyarázata, hogy a hadszínteret négy nagy folyó szeli át, az orosz harcászati elgondolások első sorban vasúti szállítással számolnak mind a felvonulás, mind az utánpótlás terén. A migrációval kapcsolatos kérdésre az előadó úgy válaszolt, hogy az, mint biztonsági fenyegetés természetesen szerepel a dokumentumokban, de megoldása katonai erővel nem lehetséges. Elhangzott még, hogy nem kell tartani attól, hogy Oroszország megnövekedett fenyegetésként értékeli a NATO lépéseit, ezért még keményebb eszközökre vált.
