A Magyar Atlanti Tanács (MAT) Közgyűlésén immár hagyomány, hogy a hivatalos feladatokat megelőzően egy aktuális témát értékelő-elemző előadásra kerül sor. A MAT elnöksége a majus 13-kai közgyűlés alkalmából dr. Kis Benedek József egyetemi tanárt, nyugállományú ezredest kérte fel előadónak, aki az orosz-ukrán háborúról tartott előadást a szervezet tisztújító közgyűlése bevezetéseként.
Elöljáróban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára kijelentette: a 2022. február 20-án elkezdődött orosz-ukrán háború vélhetően még sokáig eltart. Az előadó egyetértett azokkal a véleményekkel, amelyek a konfliktust egyfajta „orosz-amerikai” háborúként fogják fel, s amelyben egyik fél sem veti be nagymértékben a legmodernebb haditechnikai arzenálját. Úgy fogalmazott, hogy a jelen állás szerint Oroszország elveszítheti világhatalmi státusát, hiszen az Európai Unió, a NATO és az Egyesült Államok folyamatosan egyeztetve egyre jobban összekovácsolódik. A háború eredményeként egy erősebb USA jöhet ki a konfliktusból, amely ettől kezdve egyértelműen a Kínával való versengésre koncentrálhat. Kis Benedek József úgy fogalmazott, hogy az orosz-ukrán háború teljesen értelmetlen, hiszen egyfelől romba dönti Ukrajnát, másfelől pedig gazdasági csődhelyzetbe juttatja Oroszországot. ,,Moszkva de facto még nem veszített, de jure azonban már elveszítette a háborút, lévén a villámháborús elképzelései néhány hét után szertefoszlottak. Ráadásul hatalmas emberi és anyagi veszteséget is szenvedtek az oroszok” – jelentette ki az előadó, akinek nincs kétsége afelől, hogy a háborút követően a Nyugat újjáépíti Ukrajnát, hiszen már most sorban állnak azok a nagyvállalatok, amelyek készek a helyreállítási munkák elvégzésére. Hangsúlyozta: alapvető különbség, hogy amíg az orosz katonák egyáltalán nem motíváltak, addig az ukránok oroszlánként harcolnak hazájukért, földjükért. Az oroszok ráadásul hibák sorozatát vétették, megbukott a katonai logisztika, és egyes fegyverzetek sem működnek megfelelően. Ezzel szemben az ukránok a területvédelmet kiválóan megszervezték, a nyugati fegyverek pedig csökkentik az orosz haditechnikai fölényt. Kis Bendeke József azt tartotta a legaggasztóbbnak, hogy a feleknek valójában nincs miről tárgyalniuk, a kialakult helyzetben képtelenek a megállapodásra. Az oroszok ugyanis nem fogják visszaadni az általuk elfoglalt területeket, az ukránok pedig nem nyugszanak bele a súlyos területveszteségekbe. Egy új biztonságpolitikai rendszer alakulhat majd ki, a NATO megerősödik, Európa keleti felében pedig hatalmas haderőfejlesztések történnek. Az orosz-ukrán front pedig valahol Kelet-Ukrajnában befagy, ugyanakkor kérdéses, hogy az oroszok el akarják-e és eltudják-e foglalni Ogyesszát, amely kulcsfontosságú a fekete-tengeri hajózás és kereskedelem miatt. Az előadó rendkívül negatív véleményt fogalmazott meg az ENSZ szerepéről, amely ebben a konfliktusban sem tud hatékonyan és eredményesen működni.
K. A.
09 23 éve a NATO-ban
1997. november 16-án Magyarországon népszavazást tartottak az ország NATO-csatlakozásáról. A szavazólapon szereplő kérdés így hangzott: Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság a NATO-hoz csatlakozva biztosítsa az ország védettségét? A szavazáson 49,2 százalékos részvétel mellett a választók 85 százaléka a NATO-ba való belépés mellett döntött.
A magyar-NATO kapcsolatok hivatalosan 1990. június 27-én kezdődtek, amikor Jeszenszky Géza akkori külügyminiszter először látogatott a szervezet brüsszeli központjába. A következő nagy lépés az volt, amikor 1991-ben Magyarország a Varsói Szerződés többi volt tagállamával együtt alapító tagja lett az Észak-Atlanti Együttműködési Tanácsnak. Ezt a szervezetet a NATO azért hozta létre, hogy legyen egy hivatalos fórum, amelyen keresztül kapcsolatot tudnak tartani az egykori szovjet tagállamokkal. Itt érdemes megemlíteni, hogy 30 évvel ezelőtt, 1992-ben jött létre szervezetünk, a Magyar Atlanti Tanács (MAT). A NATO és Magyarország között 1994-ben kezdődött el a gyakorlati együttműködés, amikor elindult az úgynevezett Békepartnerség program. Magyarország a Békepartnerség-keretdokumentum aláírásával az elsők között, 1994 februárjában csatlakozott a programhoz, amelyben hangsúlyos szerepet kaptak katonai együttműködésről szóló kitételek is. Még a hivatalos csatlakozás előtt, a Délszláv háború során láthattuk, hogy a NATO hogyan avatkozik be egy aktív konfliktusba. Magyarország ekkor annak ellenére, hogy még nem volt teljes jogú tag, együttműködött a szövetséggel Bosznia-Hercegovina stabilizilásában. A bosznia-hercegovinai IFOR és SFOR-műveletek során Magyarország 1995-től egészen a 2004-es lezárásig segítette a NATO-t, a Magyar Honvédség saját kontingenssel is részt vett a békefenntartói munkálatokban. Boszniában jól vizsgáztak a magyar katonák, így 1997-ben a madridi csúcs alkalmával meghívták Magyarországot a szövetségbe, a csatlakozási tárgyalások ezután kezdődtek meg. Az 1997-es népszavazás pozitív eredménye után nem egészen másfél évvel, 1999 március 12-én Magyarország teljes jogú NATO-tag lett. Magyarország pár nappal a csatlakozás után rögtön részt is vett egy NATO-misszióban, miután a szövetség a koszovói válság miatt elindította a jugoszláviai légi műveletét. Magyarország az azóta felállított KFOR békefenntartói hadművelethez katonai kontingenssel járult hozzá. Az említett küldetések mellett magyar katonák teljesítettek szolgálatot Afganisztánban és Irakban is, előbbiben fejlesztési és újjáépítési feladatokat láttak el Baghlan tartományban, utóbbiban pedig 300 fős szállító zászlóaljat működtettünk. A NATO megítélése Magyarországon alapvetően pozitív. Egy 2017-es közvéleménykutatás szerint a lakosság hatvan százaléka örül az ország tagságának és mindössze 22 százalék gondolja úgy, hogy nem profitál az ország abból, hogy tagja az észak-atlanti szövetségnek. Ezek az arányok nagyjából megfelelnek az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban mért számoknak. A NATO népszerűsége rendszerint nagyban függ az aktuális politikai és katonai helyzettől, így a tagországok között nagy különbségek vannak a szövetség elfogadottságában. A NATO rendkívüli módon vigyáz arra, hogy ne kerüljön nyílt katonai konfliktusba Oroszországgal, a szövetség felkészült az orosz agresszióra. Lengyelországba, Németországba, Romániába és a balti országokba katonákat telepítettek, vagy felemelték a már ott állomásozó egységek készültségét. Joe Biden amerikai elnök február közepén azt mondta, nem fognak amerikai katonákat küldeni, hogy Ukrajnában harcoljanak, de azt megígérte, hogy a NATO-tagokat meg fogják védeni az oroszok terjeszkedéstől. ,,Az USA az ereje teljes bevetésével harcolna minden centinyi NATO-területért, és egy NATO-tag lerohanása az összes tag elleni támadásnak minősül – utalt Biden a NATO alapító nyilatkozatának 5. cikkelyére, amely szerint ha egy NATO-tagállamot megtámadnak, akkor az összes tagnak azonnali katonai segítséget kell nyújtania a megtámadott szövetségesnek. Ezek alapján napjainkban Magyarország szempontjából talán minden eddiginél fontosabb a NATO-tagság.
